Az alkáli és alkáliföldfém hidroxidok hőbontását felejtsétek el!
Azok első lépésben mindig oxidokra és vízre bomlanak. Utána pedig ezeknek az oxidoknak a bomláspontja 2000-3000 fokon van. Ráadásul ezen fémeknek a vizzel való reakciója igen exoterm, vagyis egyszerre kellene a hőt és a hidrogént hasznosítani, ami technikailag bonyolult. Továbbá a kapott hidroxidok szilárdak. A szilárd anyagok elvezetésének technikai problémáiról kérdezzetek meg egy mérnököt!
"KOH képződése K-ból egy nagyon erősen exoterm folyamat, ennél azért jóval egyszerűbb akár hideg reakciók léteznek H2 előállítására. "
Több ilyen reakció van. Olyan reakció kellene, amiből vissza lehet állítani az eredeti állapotot.
Pl. van olyan, hogy CO2-t hevítünk 1000 fokra (mondjuk napenergiából), akkor CO és oxigén keletkezik. Ha a CO-t el lehetne választani az oxigéntől, akkor az újra éghető anyagot kapunk a CO-t amit energia termelésre felhasználhatnánk, akár egy autóban. Ez a berendezés létrehozása után majdnem ingyen volna. A gond még az ezzel, hogy a CO2 kikerül a légkörbe akkor hogyan fogjuk vissza. Nincs meg a ciklus.
Ezért kezdtem agyalni a káliumon, mert ha meg lehetne csinálni, azaz le lehetne választani, akkor az ott maradna a rendszerben, nem menne el a légkörbe és a ciklus fennmaradna. Tehát nem is kéne onnan visszavenni.
Pedig elég sok köze van hozzá, a napenergiára nem létezik jelenleg még olyan technológia, ami egyéb külső energiahordozótól függetlenül lehetővé tenné, hogy a napból annyi energiát tudj kicsatolni, hogy ezt a bizonyos eszközt (tükröt és egyebet) magát legyártsd. szvsz kevés hozzá az 1000 w/m2 nyári és a 600w/m2 téli besugárzás arány, főleg azzal együtt, hogy mindig követni kell a napot és nem felhőtlen az ég. És akkor még a H2O redukcióig el sem jutottunk sajna.
KOH képződése K-ból egy nagyon erősen exoterm folyamat, ennél azért jóval egyszerűbb akár hideg reakciók léteznek H2 előállítására.
Hogy hogyan oldanád meg az csak megfelelő mennyiségű energia kérdése lenne.
A baj az, és amitől a hidrogén nem lehet energiahordozó, hogy mindig több energia kellene előállítani és felhasználhatóvá tartalékolhatóvá tenni, mint amennyit kapnál belőle.
Energiahordozó nem létezik eroei 1 alatt.
Eroei = energy return on energy invested
megmutaja, hogy pl. egy hordó olaj kitermelésével hány további hordó kitermeléséhez elegendő energiahordozót kapsz.
Energiahordozót elméletileg akkor érdemes kitermelni, ha egy egység kitermelésével és felhasználásával annyi energiát kapsz, amennyi legalább még egy egység kitermeléséhez elég.
Gyakorlatilag viszont mivel ehhez eszközök és működtető háttér, karbantartás, nyersanyag megmunkálás is kell, ezért kb eroei 5 az a szám ami alatt nem érdemes nekifogni egy energiahordozó kitermeléséhez.
Ez elég messzire vezet, mert többek között ebből következik, hogy egy civilizáció fenntarthatóságához szükséges eroei küszöb is itt van valahol.
A hidrogén meg még a nullát sem éri el, nemhogy az ötöt.
Nemcsakhogy nem található közvetlenül kitermelhető formában, hanem eleve 2-3x annyi energiát kellene a folyamatba belefeccölni, hogy egy egység energiát hordozó hidrogént el tudj tárolni.
A hidrogént energiahordozóként előállítani bármilyen - mondjuk nap - energiával nehezebb vállalkozás lenne, mint a mostani foszilis energiahordozókból kéményen távozó széndioxidot szétválasztani ismételten felhasználható szénre és oxigénre, mert a szénnek - ha regenerálták - legalább nem kell nagynyomású acélpalack, hanem elég lehet egy száraz pince.
Ezt nem úgy gondoltam. Hanem mondjuk a fém kálium lenne beleadagolva a vízbe. Ettől hidrogén keletkezne. Ez lenne felhasználna, mondjuk egy autó hajtására. A megmaradó kálium-hidroxid-al kéne valamit csinálni, hogy visszanyerjük a fém káliumot. Hogy visszajussunk a ciklus elejére. Mondjuk korlátlan nap energiával rendelkezünk. Ezt a nap energiáját mondjuk egy parabolával koncentrálnánk. Így elég hőmérsékletet érnénk el, amivel a kálium-hidroxidot mondjuk hőbontással elbontjuk. Arra kéne technológia, hogy a fém gőz káliumot leválasszuk. Nyilván ez csak egy tapogatózó agyalás. Fogalmam sincs hogyan lehet erős hő hatására és egyéb segítő módszerrel a fém káliumot visszanyerni. Energia van hozzá elég. Talán levegőtől elzárt forró térben valahogy ki lehet csapatni. Nem tudom.
A hidrogén előállításához az oxidjából először elméletben kell pont annyi energia amennyit nyernél az elégetésével. Gyakorlatilag meg ezen felül kell még annyi energia amennyi a különféle hidrogén előállító folyamatok hatásfok vesztesége.
Mert veszteség nélkül lehetelen megoldani.
Meg nem ártana ahhoz is energia, hogy mindezekhez szükséges miskulanciákat legyártsd.
Vagyis nemcsakhogy nullára nem jön ki, de egyenesen minusz előjelű az egész, még elméletben is.
Nátriumot ,káliumot vagy kalciumot vízbe. Aztán mondjuk valamilyen koncentrált nap energiájával kellene valahogy a hidroxid-ból visszaállítani az eredeti fémet. Csak úgy gondolat ébresztőnek. Tudom veszélyes a fém nátrium. Azt se tudom, hogy nappal lehet-e vagy miképpen lehet visszaszerezni a fémet. Vagy elektrolízis. Rengeteg probléma, de talán lehet rajta agyalni.
Szerintem azért nem terjedt el, mert a hidrogén nem energiaforrás, hanem csak átmeneti tárolásra tudnánk használni, de ahhoz meg túl kedvezőtlenek a tulajdonságai.
Azért, mert: Ha hidrogént akarunk energiaforrásként felhasználni, akkor először be kell fektetni az előállításába jóval több energiát, mint amit majd később kivennénk, de ezt az energiát honnan vennénk?
Energiaforrás akkor lenne, ha tudnánk a természetben hidrogénkutakról, amiből nyernének a hidrogént.
Szerintem a hidrogén azért nem terjedt el,mint energiaforrás,például a belső égésű motoroknál,mert nagyon drága.Bár a hidrogénnek messze a legnagyobb az égéshője,a kémiai energiaforrások körében,túlszárnyalja a szénhidrogének égéshőjét.A magfúziós felhasználása a deutériumnak és a tríciumnak katasztrófális következménnyel járna.Mert a manapság müködő energiapocséklolás csak nővekedne,nem tanulná meg a társadalom értékelni az energiát.A megújuló energiaforrások jelenthetnék talán a jövőt.A Napenergiának közvetett felhasználása energiát adna,de emelett egy korlátott is biztosítana a társadalomnak.Meg a sivatag felhasználása.Sajnos a Kattara mélyföld feltöltése,és a második Nílus terve még váratt magára,de azért láni lehet,hogy valami megindult.A Google Earth-on vettem észre,hogy a Líbia déli részén levő sivatagos területen hatalmas pénzérméknek látszó termőföld-körök vannak.Ezeken gabonákat termelnek,és egy darúhoz hasonló szerezettel öntözik az 500 méter sugarú köröket.
Az üzemanyagcelláról meg már elg régen hallottam.Szerintem már simán müködnének az üzemanyaghajtása villamos autók,csak túl drága az üzemanyagcella.Szerintem a legjobb a megoldás a bicikli,mert az ingyen van.:)
Nem is értem, miért pont egy indiainak jut ilyesmi az eszébe, ahol amúgy is jó meleg van. Ha erre egy svéd vagy norvég gerjedne be, az tuti nyerő. A sűrítőgyár egyúttal fűtené a várost is. Ennek van értelme. A trópus fűtésének szerintem nincs.
Én nem az energiamegmaradással foglalkozom, csak egy jámbor óhajt tettem ide. Csodákra nem számítok, csak valami jó találmányra, ami segítene. Ha még ráadásul múködne is, felőlem a fizikusok kedvükre elemezhetnék az energiamegmaradás törvényét, miközben te már rég olcsó hidrogénnel közlekednél.
"közvetlenül az erőműben is lehetne akár levegőt sűríteni"
Ez nem is hülyeség, mert a levegő sűrítésének legnagyobb vesztesége az, hogy az melegszik, nem is akármennyit és az a hő elveszik. Ha azt újra lehetne hasznosítani, a levegősűrítés sokkal nagyobb hatásfokú lehetne.
"Ha mondjuk a vízbontási energiát valami naccerű találmánnyal a tizedére csökkenthetnénk,"
Azért az energiamegmaradás elvét ne kérdőjelezzük meg! A vízbontás ipari hatásfoka elektrolízissel kb 60 százalék ha jól tudom. Azt 100 százalékra sem tudod elvileg felvinni, mert ugyen ellenállása is van az elektrolitnak. A víz képződéshője adott, csodák nincsenek.
Nem értem, miért emlegeted az örökmozgót, szerintem sajátos a nézőpontod.
Tegyük fel, hogy egy szénbánya 10000 micsodáért tudja felhozni a szenet tonnánként, és ebből mondjuk 1 MWot lehet kinyerni, csak a példa kedvéért.
Tegyük fel, egy szép napon valaki felfedez egy szénhegyet valahol, amit csak lapátolni kell, és eltüzelni, de ez a szén csak 100 micsodába kerül. Az energiája ugyanannyi, csak olcsóbb. Közben megspóroltuk a szén felliftezésének energiáját is.
> Ha mondjuk a vízbontási energiát valami naccerű találmánnyal a tizedére csökkenthetnénk, akkor már partiképes lenne
Ha a vízbontáshoz szükséges energiát a tizedére csökkentenénk, a hidrogén azonnali felhasználásával jóval több energiát nyerhetnénk vissza, vagyis örökmozgónk lenne, innentől pedig az összes erőmű-kérdés és tárolási kérdés lényegtelen :)
Sajnos ma nagyon nem úgy tűnik, hogy ez lehetséges lenne.
Apropó, energiatárolás autóban: a sűrített levegős megoldás is megfontolandó lehet, bár amit eddig olvastam róla, az olyannyira jónak tűnt, hogy el sem hiszem :) Sajnos nem olyan gigantikusan nagy a térfogategységre jutó energiasűrűsége egy kezelhető nyomású (párszáz bar) tartálynak, ugyanakkor nagyon környezetbarát (a motor gyártása és üzemeltetése is, ami szintén nem mindegy), illetve ha elterjedne, közvetlenül az erőműben is lehetne akár levegőt sűríteni, elektromos energiaveszteség nélkül.
Tényleg nem állunk jól egyelőre. De ha mindenki számára nyilvánvaló lenne ez az adat, neked is (meg mindenkinek) villannyal kellene járnod. Mégis benzinnel jársz.
Ha mondjuk a vízbontási energiát valami naccerű találmánnyal a tizedére csökkenthetnénk, akkor már partiképes lenne, és MO 3300 MW áramkapacitással elláthatná magát. Ez egy derűs távlat lehetne valamikor.
Nemrég beszélgettem egy villamosmérnökkel, aki villanymozdonyokat épített. Nagyon büszke volt rá, hogy 95-98 %-os hatásfokkal dolgoznak a gépei. Igaza van, de őt már nem érdekli, miképpen állt elő a delej. Neki mindegy, hogy lignitből vagy akármiből, és neki ezzel tényleg nem kell foglalkoznia. Ő jól használja ki a delejt, nem úgy mint az Otto motor.
Feltűnt-e valakinek, hogy a hidrogénes autó csak 100 km-t tesz meg 1 kg hidrogénnel? A Suzuki elmenne talán fél kilóval is. Hiába háromszoros az energiája a benzinhez képest, a 30 %-os hatásfok mindent tönkretesz. E téren is új technológiára lenne szükség, Otto bácsit meg vigye már ki valaki a temetőbe egy szépen megírt beszéd és illő tisztelet mellett.
Nemzetgazdaságilag meg lehet-e magyarázni, hogy MO évente 10 millió tonna kőolajat tölt az autóiba 1600 milliárd Forintért - 10 ezer MW energiát felhasználva, - amibe állam bácsi még ugyanannyit belepakol adó + áfa képében, amikor villannyal ugyanez csak 1200-2000 MWból hazai árammal kijönne. Kicsit dodzsemes lesz az élmény a villanyautóban, ez igaz, de majd hozzászokunk. Itt aztán a szeles is jó, akkor tölti az aksit, amikor fúj a szél. A személyautók forgalmát viszonylag könnyen meg is lehetne valósítani, mint a valódi energia-"diverzifikáció" nevű szörnyszóval leírt fogalmat, ami az energiaellátás sokféleségét jelentené. Ez ugyanis valós alternatíva. Nem valós alternatíva az, hogy MO-tól északra is meg délre is elmegy 2-3 orosz gázvezeték. Főleg úgy, hogy az olajárnak már rég semmi köze a termeléshez, a gáz ugye meg ehhez a mesebeli alapokon történő spekulációhoz igazodik. Azért mert "csak".
Most azt gondolom, hogy amíg nem lesz rendes hidrogénhez hozzájutásunk, egy 20-30 éves villanyautós megoldással időt nyerhetünk. Európa is persze. A Putyin meg csavargassa a gázcsapot otthon a konyhájában a teavíz alatt.
"Az 1 kg hidrogén valóban fontos, mert egy hidrogénes BMW 100 km-t tesz meg vele." "1 kg hidrogén gyakorlatilag 500 kWh = 0,5 MWh árammal állítható elő." "Egy mai kozepes meretu auto kb 15-20kwh energiat fogyaszt 100km-en."
Elég rossz mérleg, akárhonnan nézzük! 500 KWh/100km a 15-20 KWh/100km ellen.
Akkor elmegyek a bankba pénzért, veszek egy szélkereket, leszúrom az országút mellett, veszek még pár ezer csereaksit tölteni, és boldogan élek, míg meg nem halok.
Az aksi a szuk keresztmetszet egyenlore, nem is az energia suruseg es egyeb parameterek, azokkal mar franki autot lehet csinalni az arral van meg a baj.
De tegyuk fel hogy nagy meretekben elterjednek az elektrmos autok. Ezzel egy csapasra megoldodik az energia tarolas problemaja is. A ma legyartott akkumlatorok mar most is nagyobb tarolokapcitast jelentetnek mint az osszes vizfelpumplos tarozo egyuttveve. Egyszer szamolgattam ha osszekontentek az osszes aksit a vilagon akkor arrol MO egy hetig el tudna menni.
Akkor számoljunk 15-tel a példa kedvéért. 3 millió autó évi 20000-et fut átlagban.
Otthon töltesz. Vagy menetközben aksikat cserélgetsz a benzinkútnál.
20000 km-en 200 x 15 kWó = 3 MWó. 36Ft+Áfa = 45 Ft x 3000 kWó, az annyi, mint 135 000 Ft, nem mondanám, hogy nagyon vészes.
3 millió autó összesen 9 millió MWó-t használ el évente. Ha feltételezem, hogy arányosan elosztva tölt a jónép, akkor elosztom ugye a 9 milliót az évben lévő órák számával 8760-nal, és megtudom belőle: 9.000.000 / 8760 = 1270 MW-os erőmű ellátná az üzemanyagpiacot.
Szerintem ez túl szép. Jól számoltam?
Valami nem ok, mert eszerint régen villannyal kellene járnunk.
