Keresés

Részletes keresés

Athila Secundus Creative Commons License 2009.04.11 0 0 314

a Xiongnu (ázsiai hun, hungnu, hiungnu) uralkodók feleségének az elnevezése:

 

 

 

 

éshi vagy aatszi

 

szerintem ez kapcsolatban lehet a magyar/szkíta asszony (<axsin)-nal: úrnő, királynő.

Athila Secundus Creative Commons License 2009.04.11 0 0 313

az így van:

 

pl. ősiráni és magyar párhuzamok:

 

khara - sharp, éles

karat - sword, kard

 

harag

karc -ol

harc

stb.

 

pl. az egyiptomi solyóm hadisten is: Hór-usz.

Előzmény: mociga (312)
mociga Creative Commons License 2009.04.11 0 0 312

karvaly karma.... karom - köröm

kenj-ér karély

A magyar nyelvben a magánhangzók hangrendisége, mint kifejező eszköz, olyan alapvető dolog, hogy csak na!!!

 

Előzmény: Athila Secundus (311)
Athila Secundus Creative Commons License 2009.04.11 0 0 311

felötlött bennem egy gondolat:

 

ugye a hunok hivatalos totemállatát nem ismerjük tudományosan (a mongol és törököké a farkas)

 

a magyar krónikákból sólyom: turul, kerecsen ismerhető.

 

esetleg annyi támpont lehet, hogy az ázsiai hunoknál találtak régebben egy uralkodói szimbólumot: egy arany koronát, aminek tetején egy kiterjeszetett szárnyú solyóm látható.

 

lehetséges hogy

a Kharaton hun uralkodó neve ezt jelentené??

 

kerecsen = kharatson ?

 

az e ill. a hangváltozások időbeli, nyelvjárási dolgok is lehetnek, a t, ts, cs -vel együtt.

 

pl. Muager. 6. század, megyer, magyar 9-10. század, majd később magyar forma.

Előzmény: Athila Secundus (300)
Athila Secundus Creative Commons License 2009.04.07 0 0 310
betettem egy tanulmányt az indo-uráli témához a finnugorizmus topikba.
Előzmény: mociga (308)
Athila Secundus Creative Commons License 2009.04.07 0 0 309

"Az uráli elméletben többnyire elfogadják az IE->FU átadási irányt. Behódolás lenne ez a mai erőviszonyoknak, valamint a nyelvészetből gyártott őstörténetnek?? Na nem deltétlenül, hisz egyszerűen a tudomány bizonyosságra törekszik. Ez a bizonyosság pedig az írás, mely tökéletlenül bár, de rögzíti az akkori nyelvet. Az uráli nyelvcsalád ezzel nem versenyezhet. Első írásos doksija az Ómagyar Máriasiralom. "

 

teljesen egyértelmű, hogy behódolás jellegű a dolog,

de ugyanehez kapcsolódik a második megállapításod

az írásra ott a sumér, amiről már volt szó, hogy régebben rokonnak tartották a magyarral/FU-val (Rawlinson, Oppert stb.), legújabban ugye Parpola meg a Finn Tud. Akad. kutatásai.

 

de azért ezen régi erőviszonyos kutatások megváltozásának már vannak jelei.

több angol cikkben is olvastam már az ilyen régi vonalú elfogult kutatások bírálatáról.

 

de amúgy meg kutatni kell, publikálni, bírálni, cáfolni, újítani, stb.: felvenni a versenyt.

Előzmény: mociga (308)
mociga Creative Commons License 2009.04.07 0 0 308

Valóban Kedves Athila! De az indo-uráli az már majdnem nosztratikus. Azaz kilóg a ma ismert tört-tény-elemb eddig nagyjából megismert időhatáraiból. Az uráli elméletben többnyire elfogadják az IE->FU átadási irányt. Behódolás lenne ez a mai erőviszonyoknak, valamint a nyelvészetből gyártott őstörténetnek?? Na nem deltétlenül, hisz egyszerűen a tudomány bizonyosságra törekszik. Ez a bizonyosság pedig az írás, mely tökéletlenül bár, de rögzíti az akkori nyelvet. Az uráli nyelvcsalád ezzel nem versenyezhet. Első írásos doksija az Ómagyar Máriasiralom.

Viszont olvastam IE nyelvésztől ugyanezekre, fordított megállapításokat.

Különben a *PIE alakoknál jól látszik az, hogy a visszavezetett ősnyelvet ragozó, képző jellegűnek tartják. Ezek a szóalakok szinte kivétel nélkül egyszótagúak és kötőjelre végződnek. Pont ahogy a magyar kinéz ma is, és mi halálra vitatkozzuk magunkat, hogy a szótő második szótagja az lehet-e valamilyen toldalék. Nyilván nem, mert azt a matematikai szabályt alkották, FUrália felé (mellesleg a mai nyelvek adatbázisára alapozva) hogy *CVCV. A magyar meg hemzseg a VC(C), CV, CVC(C) önállóan is értelmes szavaktól. Ezért kell mégegy szabály. A magánhangzólekopás. Mely gyanúsan későn történt meg. Itt a KM-ben. És ez sem véletlen ám!!!

 

 

 

 

 

Előzmény: Athila Secundus (307)
Athila Secundus Creative Commons License 2009.04.07 0 0 307

"

Nem magyar, nem hottentotta a szó igazi eredete, hanem nagyon-nagyon közös, amit nem is akarnak keresni az etimolyológusok. (Nem fér bele a mószertanba. Jobbanmondva belefér, de nem éppen a megfelelő helyen van kezelve a dolog. :-((()

"

 

hát nemtom, én inkább úgy látom, hogy pont a szavak uráli/magyar eredetét

nem igen szokták elfogadni, lásd pl. korhány, orda, stb. (sőt nem is igen tudnak róluk, nem is vizsgálják, legalábbis régebben nem)

 

hanem inkább egy nosztratikus elméletetet alkottak,

amelybe az uráli is beletartozik,

 

de olvastam egy-két újabb tanulmányt az indo-uráli nyelvelméletről, amelyben

azt állapították meg, hogy a PIE a Proto-Uráliból ered, mert minden hangszabály, hangalak és rekonstrukció teljesen levezethető belőle.

 

szóval ezek a szavak,kapcsolatok amiket te is felsoroltál, származhatnak e régebbi korból is.

Előzmény: mociga (306)
mociga Creative Commons License 2009.04.07 0 0 306

Rész egesek nyelve. Szó-rak-oz-ik velünk. Be van kapva. Kissé kapatos.

Cujka (melegített mézespálinka - román népi töményital)

Becummantja, cuppantja, van ám cúgja, zieheneli, cíhöli, cibálja lehúzza. Nem magyar, nem hottentotta a szó igazi eredete, hanem nagyon-nagyon közös, amit nem is akarnak keresni az etimolyológusok. (Nem fér bele a mószertanba. Jobbanmondva belefér, de nem éppen a megfelelő helyen van kezelve a dolog. :-((()  

Előzmény: mociga (305)
mociga Creative Commons License 2009.04.07 0 0 305

Nem habozik. Lehúzza, bekummantja, kummog egyet hozzá. Behappol, behabzsol, hamm bekapja hamar. Hatása akár a kámforé. Kába leszel tőle. 

Az én megfejtésem a pál-inga ősi változata, legyen az töményített alkoholpárlat (a pál-inga), esetleg kender-, mák-, bolondgomba főzet. 

Előzmény: mociga (304)
mociga Creative Commons License 2009.04.07 0 0 304
Komázó komisz kamaszok kumiszt isznak, míg be nem kómáznak. :-))))))
Előzmény: Athila Secundus (301)
Athila Secundus Creative Commons License 2009.04.06 0 0 303

a haoma az jó ötletnek tűnik, alakilag nagyjából bele is fér,

de még ha nem is ugyanaz, azt mindenesetre jelzi, hogy van hasonló szó ami szintén vmilyen italt jelez

Előzmény: Törölt nick (302)
Athila Secundus Creative Commons License 2009.04.06 0 0 301

a kamonról és médoszról már volt szó más topikban is.

 

megj.: ezen szavakról annyit állapítottak meg a nyelvészek, hogy biztos nem lehetnek török ill. mongol szavak. talán indo-európaiak.

 

kámon

 

As is known from Julius Africanus' Embroideries and Diocletian's Edictum de Pretiis, [444] the Pannonians drank kamos (kamum) long before Attila.

 

a pannóniaiak kamos-t (kamum) ittak, már Attila előtt is régen, tehát ez lehet általános szó is, nem feltétlenül hun, de ők is ismerhették.

 

itt az -os az görög végződés is lehet

vagy az isz-, iz, ital jelentéssel, vagy csak hung. FU képző -es, -os

 

magyar vonatkozás lehet a

Proto: *kumpa

észt: kummu

stb.:

Hung.: habos (kamos)

 

habos ital

 

vagy a

 

hám - os

Proto: *kama

Hung: hám, hánt

 

tehát valamilyen hántolt gabona ital

 

 

medos  - mézsör

 

itt szóbajöhet a

IE: mead   mézsör

de ez lehet átvétel is.

v.

finnugor:

proto: *mete   méz

mordv: med

hung: méz

 

mézes ital

 

de itt a legvalószínűbb, hogy mindkettő a proto-szkíta korból származik az andronovói kultúra idejéből, ahol együtt éltek az északi ugorok és a déli

indo-euk és lett vándorszó jellegű kifejezés a KKEu-i szyteppevidéken,

vagy az alán-hun együttélés, vagy a gót-hun idő alatt és úgy lett a mead a germán nyelvekben.

 

 

strava

 

ehhez csak a szlávban van vmi hasonló, étel jelentéssel.

az ógörögből fakadóan a v az lehet p v. b is.

 

itt, ami magyar vonatkozás szóbajöhet az a

strapa

megpróbáltatás, fáradtság, stb. jelentéssel ("Jól bírod a strapát."), ami egyben utalhat a gyászra, illetve a kiffulladásig tartó dorbézolásra.

bár ez a szó nemtom honnan származik a magyarban.

Előzmény: Athila Secundus (299)
Athila Secundus Creative Commons License 2009.04.06 0 0 300

néhány név:

 

Attila

Bléda (Buda)

Mundzukus (Bendegúz)

Ellac

Dengizich

Ernac, Hernac

Balamber

Charaton

Uldin

Octar

Roas, Ruga, Rugila

Gorda

Muager (Magor)

Tuldila

 

Hréka (Réka)

 

Törzsek:

Bittugure, Angisciri, Bardore, Acatzir, Savir, Hunugur

 

stb.

Athila Secundus Creative Commons License 2009.04.06 0 0 299

"...

Milyen nyelvet beszéltek például a hunok?

- Nem tudjuk. Három hun szót ismerünk: a sztráva a halotti tor, a medosz a mézsör, a kamon a kölessör neve. Ez olyan kevés, mintha a Coca-Colából meg a Fantából akarnánk a magyar nyelvet rekonstruálni. Ezek kulturális szavak, valószínűleg szláv eredetűek. A hun személyiségek neveiből is megpróbáltak a hun nyelvre következtetni. Ám amikor a hunok 375-ben átlépték a Volgát, gótokat találtak ott, őket legyőzték, s ezután a hun katonaság legnagyobb részét a gótok adták, vagyis germánok.

..." - Róna-Tas András, MTA, 2003-as interjú Élet és Tudomány

 

eredeti alakok:

medos, kamon, strava

 

források:

Priscus:

"In the villages, we were supplied with food — millet instead of corn — and medos as the natives call it. The attendants who followed us received millet and a drink of barley, which the barbarians call kámon."

 

A falvakban, elláttak bennünket étellel: köles kukorica helyett és médosz, ahogy a helyiek nevezik. A kísérők, akik velünk jöttek, kölest kaptak, és árpaitalt, amit a barbárok kámonnak neveznek.

 

Jordanes:

"When the Huns had mourned him [Attila] with such lamentations, a strava, as they call it, was celebrated over his tomb with great revelling. They gave way in turn to the extremes of feeling and displayed funereal grief alternating with joy." (Getica 258).

 

Mikor a hunok gyászolták őt [Attilát], siránkozásokkal, stravat, ahogy ők nevezik, ünnepeltek a sírja felett, nagy mulatozással. Utat engedve a szélsőséges érzelmeknek gyászos szomorúságot mutattak, váltakozva a vidámsággal.

Athila Secundus Creative Commons License 2009.04.05 0 0 298

jaja,

viszont lehetnek még hasonló ügyek, pl. vmi Khan Diggiz tál 1893-ból.

 

egy bizonyos Azgar Mukhamadiev 1995-ben állítólag bemutatta, lefordította:

http://s155239215.onlinehome.us/turkic/32WritingHuns/Diggiz3En.htm

 

magam részéről semmit nem hallottam róla, pedig ezek szerint már több mint 100 éves lelet, illetve az interpretációja is már több mint 10, de ez lehet az én tájékozatlanságom is,

de a tudományos elméletek közé sem ment át ennyi idő alatt, pedig ez is jelentős eredmény lenne a történelem és hun nyelv kutatása szempontjából,

tehát vszínű, hogy az is hasonló sztori lehet mint ez a kódex.

 

vagy nemtom, lehet mások tudnak/hallottak róla vmit.

Előzmény: Afrikaans8 (297)
Afrikaans8 Creative Commons License 2009.04.05 0 0 297

Mérget vehetsz rá, hogy az.

Annyira gagyi, hogy nem is értem, ki az az agyalágyult, akinek egyáltalán megfordul a fejében, hogy valódi. Az Andersen-meséket is el lehetne ezen a címen hun hőskölteményekként adni. A magam részéről kezdettől csak röhögök rajta, de nincs az a szemét, amit meg ne lehetne etetni egyesekkel...

Előzmény: Athila Secundus (296)
Athila Secundus Creative Commons License 2009.04.05 0 0 296

hát igen, ez a kódex egyelőre nem került bemutatásra, tehát nem lehet tudományos szempontból értékelni.

de ha igaz lenne, az szenzációs lehetne. állítólag be szándékozzák mutatni vmikor, majd meglátjuk.

addig vizsont nincs értelme vele foglalkozni,

hisz lehet egy kreálmány vagy hamisítvány is.

Előzmény: segédnick (295)
segédnick Creative Commons License 2009.01.11 0 0 295
Ez azért más lapon említendő, mint az Iszfaháni-marhaság...
Előzmény: kótyom fitty (294)
kótyom fitty Creative Commons License 2009.01.11 0 0 294
Igazolt a hun nyelv


Szenzációs kiadvány látott napvilágot a hazai könyvpiacon. A Napkút Kiadó megjelentette a tavaly hazánkban is járt belső-mongol nyelvészprofesszor, Ucsiraltu kínai történeti forrásokban található hun nyelvi emlékekről (glosszákról) szóló tanulmányait, amely nemcsak a hazai, de a nemzetközi tudományos nyelvészeti irodalomban is hiánypótló kutatási eredménynek számít. A magyar olvasóközönség, de számos tudományos kutató először ismerkedhet meg a régi kínai forrásokban fennmaradt hun szavakkal és kifejezésekkel.

http://hunhir.hu/index.php?pid=ony&id=000542
mociga Creative Commons License 2008.12.07 0 0 293

Összehozzák PIE szavakkal az állítlagos FUraliakat. Aztán itt kiderül, hogy ők a sajátjaikat eltorzíják, elfelejtik, míg mi a szókezdő szóhangsúlyos szótagot változatlan formában megőrizzük.

Na de a lényeg a lényeg. Százszámra szállnak itt az elvarratlan szálak.

Van egy pár szál belőlük. :-((( 

Előzmény: mociga (292)
mociga Creative Commons License 2008.12.07 0 0 292

De keressünk tovább huncut hun szavakat!!!

Tíz kutyafejű tatár százat csinál alapon.

 

 

 

hound 

O.E. hund "dog," from P.Gmc. *khundas (cf. Ger. Hund, O.N. hundr, Goth. hunds), from PIE *kuntos, dental enlargement of base *kwon- "dog" (see canine). Meaning narrowed 12c. to "dog used for hunting." The verb sense of "urge on, incite" is first attested 1528, that of "pursue relentlessly" is first recorded 1605.

 

 

-ty (1) suffix representing "ten" in cardinal numbers (sixty, seventy, etc.), from O.E. -tig, from a Gmc. root (cf. Du. -tig, O.Fris. -tich, O.N. -tigr, O.H.G. -zig, -zug, Ger. -zig) that existed as a distinct word in Gothic tigjus, O.N. tigir "tens, decades." English, like many other Germanic languages, retains traces of a base-12 number system. The most obvious instance is eleven and twelve which ought to be the first two numbers of the "teens" series. Their Old English forms, enleofan and twel(eo)f(an), are more transparent: "leave one" and "leave two." Old English also had hund endleofantig for "110" and hund twelftig for "120." One hundred was hund teantig. The -tig formation ran through 12 cycles, and could have bequeathed us numbers *eleventy ("110") and *twelfty ("120") had it endured, but already during the O.E. period it was being obscured. O.N. used hundrað for "120" and þusend for "1,200." Tvauhundrað was "240" and þriuhundrað was "360." Older Germanic legal texts distinguished a "common hundred" (100) from a "great hundred" (120). This duodecimal system, according to one authority, is "perhaps due to contact with Babylonia."

 

 

hundred O.E. hundred "a counting of 100," from W.Gmc. *khundrath (cf. O.N. hundrað, Ger. hundert), first element is P.Gmc. *hunda- "hundred" (cf. Goth. hund, O.H.G. hunt), from PIE *kmtom "hundred" (cf. Skt. satam, Avestan satem, Gk. hekaton, L. centum, Lith. simtas, O.Ir. cet, Bret. kant "hundred"). Second element is P.Gmc. *rath "reckoning, number" (cf. Goth. raþjo "a reckoning, account, number," garaþjan "to count"). O.E. also used simple hund, as well as hund-teontig. Meaning "division of a county or shire with its own court" (still in some British place names and U.S. state of Delaware) was in O.E. and probably represents 100 hides of land. The Hundred Years War (which ran intermittently from 1337 to 1453) was first so called in 1874.

 

 

A száz szónak is egy a vége......

 

 

Előzmény: mociga (291)
mociga Creative Commons License 2008.12.07 0 0 291
Ezzel egyet kell, hogy értsek itt Hunniában, Hungaryban, Hongrois-ként..... :-)))
Előzmény: gacsat (290)
gacsat Creative Commons License 2008.12.06 0 0 290
Nem hun eredetű,hanem a hunnal igen közeli rokon.
Nem vagyok szakértő,csak érdeklődő.
Budenz 1 hülye,bértollnok,aki nyelvész létére haláláig se tudott rendesen megtanulni magyarul.
Előzmény: mociga (289)
mociga Creative Commons License 2008.12.06 0 0 289
Bocsássatok meg hogy ilyenekkel traktállak benneteket (már ha el tudjátok furmányokkal nagyítva olvasni), de alapos ellentmondásokba ütközünk. Mindazon által leszögezném, hogy a magyar nyelv nem hun eredetű, mint ahogy nyilván, nem is finnugor. :-(((
Előzmény: mociga (288)
mociga Creative Commons License 2008.12.06 0 0 288
Előzmény: mociga (287)
mociga Creative Commons License 2008.12.06 0 0 287

BIRTOK HELYZETŰ FŐNEVEK RAGOZÁSA:
neilim: nyilam neiliam: nyilaim
neilit: nyilad neiliat: nyilaid
neilej: nyila neiliaj: nyilai
neilinkh: nyilunk neiliankh: nyilaink
neilitekh: nyilatok neiliathakh: nyilaitok
neilekh: nyiluk meiliakh: nyilaik

 

Mi is látszik ebből a szószedetből.

1. Többes birtokos jel (vagy akármi - rag, toldalék) azonossága

2. Többes jel azonossága

3. I/1 birtokos személyrag egyezése

4. nyíl szó azonossága

 

5. (1-4) Furalisták ide!!!!!

 

A nyíl kinyíl(ik).

 

1. nyíl (vadászeszköz)

2. nyilallik (nyíl az alapja)

3. nyit (ismeretlen)

 

 

 

 

 

 

Előzmény: gacsat (282)
mociga Creative Commons License 2008.11.19 0 0 285

Jó, akkor legyen plató. Lapos tó. Vö. német Plattensee. A blató meg legyen szláv mocsár. A mocsár (mot-sár) meg a leglaposabb tó, vagy tórendszer, ami csak létezik. A lappok meg lapos lápos helyen élnek, és a finnek meg mellesleg mocsárnak (Suomi) hívják a saját hazájukat. Ennyit erről. De te hdajhdkajhdkajhdkjahdjkhajkdhajkhdkajdh izélhetsz nyugodtan. A probléma ott van, hogy a nyelv egy kognitív, összefüggés háló. Nem pusztán egyszálas ám a szavak eredetére, mellesleg nyelvek között is akár oda-vissza ható mechanizmusa. Én csak szeretném bemutatni az esetleges sok-sok másik szálat is. (Tudom, hogy ez ellenkezik a mai etimolyológia fősodrásirányaival.)

De én befejeztem az OFFot.

Ui:

Neked meg javasolnám Kedves Epstein Dr, hogy ne foglalkozz itt a zárójeles OFFtopik közbevetéseimmel. Magamnak meg, hogy ne vessek ilyeket közbe. :-(( Előre is hálás köszönetem. Neked és magamnak is. :-)))

Előzmény: Epstein dr. (284)
Epstein dr. Creative Commons License 2008.11.19 0 0 284

Bel(e)tón/na. lalkjfh poiEF OAJ LK rtghsrtht rthh.... :(((

ör98ü ü98ri srthsthdxtg :)

Előzmény: mociga (283)
mociga Creative Commons License 2008.11.19 0 0 283
Akkor meg max. hamisítvány. Igaz!?
Előzmény: Epstein dr. (280)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!