És mit lehet tudni a csákánydoroszlói fogatolt tüzérekről? ;-)
Már azon kívül, hogy kulcsszerepet szántak nekik a Margaréta-akcióban? ;-)
Most botlottam ebbe a topikba, gyorsan átolvastam, és már akartam írni a topiknyitónak, hogy talán össze tudom hozni valakivel, aki egyrészt otthon van a témában, másrészt játékfejlesztést is látott már közelről -- és vagy másfél évig osztoztunk vele egy közös irodán (2000-2001).
Szeretném itt is közzétenni ezt a XII.-XV. századi egységlistát, amely a télen kiadásra kerülő Medieval II: Total Warhoz készül. Legyetek szíves véleményt mondani róla! Előre is köszi!
XII.-XV. századi magyar egységlista 2.0
Magyarok
Jobbagy spearmen (Jobbágy lándzsás) A magyar parasztot a balsors nem kerülte el a történelem során, sokat szenvedett, de ha a hazát ellenség fenyegette, a véres kardot látva mindig harcba szállt dicsőséges módon Magyarország védelméért. A jobbágy földesurának teljesen alá volt rendelve, kaszával, vasvillával esetleg lándzsával harcolt, védelmét jó esetben is csak bőrmellény szolgálta. Harci képességei viszonylag jók, ám morálja ingadozó, viszont ehhez képzési területen történő védekező harcban bónusz járul. K.k.:150, F.k.:5, Hsz.:100, Ms.:6, Fs.:10, Rs.:11, T.sk.:4, L.sk.:-, V.k.:5, Vé.:1, Msz.:2, F.t.:könnyű, E.f.:lándzsa, M.f.:-, P.t.:közepes, L.k.:-, M.i.:azonnal.
Jobbagy archers (Jobbágy íjász) A Kárpát-medence vadregényes tájain felnőtt magyar ifjak már egészen fiatal korukban elsajátították az íjjal való bánásmódot. Összetett íjuk használatához olyan erő kellett, amely csak szilárd talajon volt kivitelezhető, de így sokszázméteres lőtávjuk valamelyest meghaladta a lovasíjászokét. Jellemző rájuk ez a ránkmaradt a fohász, amellyel a modenai lakosok imádkoztak Szent Geminianushoz nem sokkal a millennium előtt: „a magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!” K.k.:200, F.k.:6, Hsz.:60, Ms.:6, Fs.:10, Rs.:11, T.sk.:3, L.sk.:10, V.k.:2, Vé.:1, Msz.:2, F.t.:könnyű, E.f.:visszacsapó íj, M.f.:szablya, P.t.:kicsi, L.k.:-, M.i.:azonnal.
Transylvanian Crossbowmen (Erdélyi számszeríjász) A legősibb mechanikusan megszerkesztett távolra ható lőfegyver magyarországi megjelenése a XIII. század közepére tehető, elterjedése pedig robbanásszerű volt. Az 1400-as években sorra alakultak a Szent Sebestyén lövésztársaságok, a nagyszebeni íjgyártó céhek termékei messze földön híressé váltak, és a számszeríjászok a magyar sereg egyik legfontosabb hadrészévé váltak köszönhetően a harcosok remek felszereltségének, kitűnő képzettségének és hazájuk iránti elkötelezttségüknek. K.k.:400, F.k.:15, Hsz.:60, Ms.:6, Fs.:10, Rs.:11, T.sk.:4, L.sk.:15, V.k.:3, Vé.:4, Msz.:3, F.t.:nehéz, E.f.:számszeríj, M.f.:rövidkard, P.t.:nagy, L.k.:-, M.i.:1235.
Pauline Monks (Pálos szerzetesek) A történelmileg a XIII. században megalakuló Magyar Pálos Szerzetesrend nem csak hazánk vallási életére volt hatással: kritikus helyzetekben a fegyverforgatást is rendszeresen gyakorló csuhások is harcba szálltak, így képezve egy félelmetes elitegységet. A pálos szerzetes elsősorban nem önmagáért, hanem nemzetéért imádkozik, vezekel és harcol. Az ősi igazság mindegyikük tudatában benne él: „Te is Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni, és ugyanazokkal fogsz hanyatlani”. K.k.:250, F.k.:5, Hsz.:20, Ms.:6, Fs.:11, Rs.:12, T.sk.:5, L.sk.:-, V.k.:4, Vé.:2, Msz.:7, F.t.:közép, E.f.:hosszúkard, M.f.:-, P.t.:közepes, L.k.:-, M.i.:1225.
Szekely Horse Archers (Székely lovasíjász) Az ősmagyar székely férfiak a szívós és gyors mozgású belső-ázsiai tarpánon lovagoltak, még a rettegett és rettenetes fegyvert, a visszacsapó íjat használva. Akár 200 méterről is képesek voltak az ellenségre rettenetes nyílzáport zúdítani, találati pontosságuk pedig még levegőbe nyilazással is igen magas volt. Harci értéküket megkoronázandó, adott esetben mesteríjász voltukat meghazudtolva még közelharcban is megállták a helyüket. Másodlagos fegyverüket az ívelt pengéjű mintegy 80 cm-es szablya jelentette. K.k.:450, F.k.:15, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:22, Rs.:24, T.sk.:7, L.sk.:12, V.k.:5, Vé.:5, Msz.:5, F.t.:könnyű, E.f.:visszacsapó íj, M.f.:kopja, P.t.:közepes, L.k.: van, M.i.:azonnal.
Vitez warriors (Vitézek) Királyi szerviensek, várjobbágyok és egyéb hadakozó várnépek alkották ezt a hadrészt, melyet sokan átmeneti típusú (félnehéz) lovasságnak kategorizálnak. Ezek a vitézek csak a királynak tartoztak hadkötelezettséggel, ezért helyzetük viszonylag kedvező volt. Viszont jogilag nem voltak a közszabadság részei, így a várszervezettől önkényesen nem szakadhattak el. Képzett egységet képeztek, ám vagyoni helyzetük csak egy reflexíjat, hosszúkardot és bőrpáncélt tudott biztosítani számukra. K.k.:400, F.k.:20, Hsz.:30, Ms.:9, Fs.:20, Rs.:22, T.sk.:11, L.sk.:7, V.k.:7, Vé.:6, Msz.:5, F.t.:közép, E.f.:reflex íj, M.f.:hosszúkard, P.t.:közepes, L.k.: van, M.i.:azonnal.
Royal Heavy Cavalry (Királyi nehézlovasság) Államalapító királyunk, I. István óta a nyugati nehézfegyverzetű lovagok folyamatos letelepedése volt megfigyelhető a Kárpát-medence területén. Ennek köszönhetően a király legmeghatározóbb seregrésze folyamatosan erősödött a főként németajkú vezéreikkel az élén, pedig csak az arisztokrácia és a legtehetősebb vitézek engedhették meg maguknak a csillogó fémpáncélzatot, a kétélű hosszúkardot és a félelmetes nyugati harciméneket. Mindenesetre a magyar sereg legpusztítóbb alakulatát képezték évszázadokon át. K.k.:700, F.k.:35, Hsz.:20, Ms.:9, Fs.:16, Rs.:20, T.sk.:14, L.sk.:-, V.k.:10, Vé.:12, Msz.:5, F.t.:nehéz, E.f.:hosszúkard, M.f.:-, P.t.:nagy, L.k.: van, M.i.:azonnal
Segédnépek
Pecheneg Macemen (Besenyő buzogányosok) A besenyők a magyarság ősi ellenségei, egyben kiváló katonák, akiknek egy csoportja a koraközépkorban beolvadt a magyarságba. Jóllehet viszonylag kis számú közösségről van szó, jellegzetes fegyverükkel, a csillag alakú harci buzogánnyal félelmetes előhadát képezték a királyi seregnek évszázadokon át. Képességeiket azonban nagyban csökkenti, hogy bár képzett harcosokról van szó, moráljuk alacsony, ha a csata kimenetele bizonytalan, gyakran meginog a vezérükbe vetett hitük. K.k.:300, F.k.:15, Hsz.:40, Ms.:9, Fs.:22, Rs.:24, T.sk.:10, L.sk.:8, V.k.:5, Vé.:5, Msz.:2, F.t.:könnyű, E.f.:reflex íj, M.f.:buzogány, P.t.:kicsi, L.k.: van, M.i.:azonnal
Yazig Light Cavalry (Jász könnyűlovasság) A sokak által a kunok hetedik nemzetségének titulált jászok az indoiráni népek északi csoportjához tartoztak, akik a virágzó középkor derekán telepedtek le a történelmi Magyarországon. Felszerelésükhöz tartozott a bőrpáncél és –sisak, lábvért, illetve az ívelt pengéjű régi keleti kardtípus, a szablya. Lévén, hogy könnyűlovas egységet alkottak, elsőrangú üldöző és mozgáskoordinációjú alakulat a sereg elő- és utóvédjében, bár közelharci készsége és morálértéke nem üti meg a maximumot. K.k.:250, F.k.:13, Hsz.:40, Ms.:9, Fs.:22, Rs.:25, T.sk.:8, L.sk.:8, V.k.:4, Vé.:6, Msz.:3, F.t.:könnyű, E.f.:reflex íj, M.f.:szablya, P.t.:közepes, L.k: nincs, M.i.:1245.
Cuman Horse Archers (Kun lovasíjász) A kis termetű ázsiai lovakkal manőverező torzonborz lovasíjász kunok szerves részét képezték a koraközépkori magyar seregnek. A hét nemzetségre tagolódó pogányok feladata az elővédben elsődlegesen az ellenség megfélemlítése, sorainak megbontása, és optimális esetben üldözőbe vétele volt. Fejlett reflexíjukkal nagy veszteségeket tudtak okozni, ám egy esetleges keményebb közelharci csetepaté már végzetes lehetett számukra, ugyanis a kunok a csatákat leginkább az azt követő fosztogatás miatt kedvelték… K.k.:300, F.k.:15, Hsz.:40, Ms.:9, Fs.:22, Rs.:24, T.sk.:7, L.sk.:10, V.k.:5, Vé.:5, Msz.:3, F.t.:könnyű, E.f.:reflex íj, M.f.:szablya, P.t.:kicsi, L.k.: nincs, M.i.:1239.
Cuman Noblemen (Kun arisztokraták) A kunok erős és egységes nép lévén befolyással rendelkeztek a magyar hadvezetésre. Vezéreik helyett kaptak a seregtanácsban, a nemesség pedig a magyar nehézlovasságban harcolt. A türk nyelvű kun előkelők dús felszerelését képezte a csúcsos fémsisak, a hosszú ujjú szegecselt sodronying, és a nyugati mintára átvett bárd vagy kétélű kard. A nemesek nyőgéreikkel (katonai kíséret) együtt alkották ezt a hatékony nehézlovasságot, amely a kun nemzetség legerősebb pillére. K.k.:500, F.k.:30, Hsz.:20, Ms.:9, Fs.:17, Rs.:19, T.sk.:12, L.sk.:-, V.k.:8, Vé.:10, Msz.:3, F.t.:nehéz, E.f.:bárd, M.f.:-, P.t.:közepes, L.k.: van, M.i.:1239.
Khwarezmians (Kálizok) A Kazár Kaganátusból a koraközépkorban kiszakadó lázadó kálizok alkották annak idején a kagán testőrségét, és a X. századi európai betelepüléseiket követően a Magyar Királyságban is bensőséges szerepet kaptak. Ez a mohamedán hitét évszázadokon át megőrző misztikus törzs képezte a magyar sereg előhadának magvát, a keleti iszlám harcosok stílusjegyeit magukon hordozó kálizok a szablyára emlékeztető rövidkardjukkal és kis méretű kerek pajzsaikkal ütőképes csataindítók hírében álltak. K.k.:320, F.k.:17, Hsz.:40, Ms.:9, Fs.:22, Rs.:24, T.sk.:10, L.sk.:7, V.k.:6, Vé.:6, Msz.:4, F.t.:könnyű, E.f.:reflex íj, M.f.:keleti ívelt kard, P.t.:közepes, L.k.: nincs, M.i.:azonnal.
Jelmagyarázat:
K.k.: képzési költség – mennyibe kerül az adott egység. F.k.: fenntartási költség – mi pénzt emészt fel léte körönként. Hsz.: harcosszám – hány tagot foglal képzéskor magába. Ms.: menetsebesség – milyen gyorsan menetel. Fs.: futósebesség – milyen gyorsan szaladgál. Rs.: rohamsebesség – milyen gyorsan rohamoz. T.sk.: támadási sebzőképesség – milyen kárt tud okozni közelharcban. L.sk.: lövedék sebzőképesség – milyen kárt okoz dobó-, lőfegyvere. Vk.: védekezőképesség – milyen hatékonysággal védekezik. Vé.: védőérték – milyen szintű védőfelszereléssel rendelkezik. Msz.: morálszint – mennyire szilárd harci morálja. F.t.: fegyverzet típusa – ált. könnyű, közép vagy nehéz. E.f.: elsődleges fegyver – amit alapjáraton használ. M.f.: másodlagos fegyver – speciális körülmények között. P.t.: pajzs típusa – ált. kicsi, közepes vagy nagy. L.k.: lóról való leszállási képesség – van, nincs vagy – (ha gyalogos.) M.i.: megjelenési idő – azonnal vagy egy bizonyos időpontban.
Visszatérve a kálizokra, annyit legalább lehet tudni róluk, h ruházatukat, fegyverzetüket befolyásolta-e még az iszlám hatás, vagy ezzel nem volt összefüggésben, h egész hosszú ideig megtartották eredeti hitüket? :)
Az az 1444-es várnai hadjáratnál lett volna... 1448-ban még ez a reménye sem lehetett Hunyadinak:) Annyira csapnivaló volt a felderítésük, hogy a szultán seregéről csak akkor szereztek tudomást, amikor már elvágta a visszavonulásuk útját és csapdába kerültek. Egy igazán jó hadvezér igyekszik maga megválasztani a csata helyét, és nem kerül csapdába...
Rigómezőnél télleg kulcskérdés, hogy kényszerhelyzetbe kerültek - nemcsak stratégiailag (nem lett volna szabad belevágni), de a harcmezőn is (hagyták, hogy elvágják a visszautat).
Én egyszer még olyat is olvastam Várnával kapcsolatosan, hogy maga a genovai flotta egy része segített átszállítani az anatóliai hadtestet a szorosok túlpartjára - jó pénzért természetesen.
Persze lehet, hogy ez csak a magyar történetírók szokásos bűnbakkeresése:)
1. Várnánál tudtommal a szárnyakon már megfutott a török és az őket ket még kergető Hunyadi szándékai ellenére intézett frontális támadást Ulászló.
2. Rigómezőnél nem tudták előre, hogy a velencei flotta nem lesz képes megakadályozni az ázsiai sereg átkelését - bár lehet, hogy pont emiatt nem lett volna szabad vállalni az ütközetet.
3. A nándorfehérvári hatalmas győzelem volt - állítólag "Hódító" Mohamed úgy ki készült , hogy öngyilkos akart lenni Szófiában.
4. 20 körüli győzelmet aratott - ugyan általában kissebb betörésekkel szemben, de jópárszor jelentősekkel.
Én Hunyadit jó hadvezérnek tartom,a hibáival együtt. Egyértelmű, hogy magyar föld még nem nagyon hordott a hátán nagyobb birtok harácsolót, mint Hunyadi János!
De ő is csak a körülmények miatt tehette meg.
A szegedi béke felrúgása viszont nem csak az ő ötlete volt.Bár benne volt nyakig.
Az albánok valóban kispályások vltak. Brankovics állta el a kivezető utat ,és ezért nem tudtak Rigómezőhöz jutni. De akartak egyáltalán?
Az utókor a nyert csaták alapján ítél! És Hunyadi a legtöbb csatáját megnyerte a török ellen. A hosszú hadjáratban pl. 12-őt.
Csak megjegyzésűl,a rómaiak nagyon sokféle típusú és kultúrájú néppel kerültek szembe,akik általában jóval többen is voltak. És mégis föléjük tudtak kerülni. Tehát önmagában a létszám édes kevés,ha a minőség és a stratégia nem megfelelő. Gondolom egyetértünk!
Ezt speciel egy Threepio nevű gyerek említette egy másik fórumban..
- Erdélyi számszeríjászok - Kevesen tudják, hogy a számszeríjászat virágzott a Magyar Királyságban, az erdélyi mesterek fegyvereiről legendák keringtek Európa szerte, a városi polgárság köreiben gyakoriak voltak a számszeríjász versenyek!
Sajna ennyivel még a ... szal nem sokra megyek. ;)
Na mindegy. A jász tevés gerillákat meg amúgyse akartam betenni... :P
Szerintem erős túlzás Várnát Hunyadi nyakába varrni.
Ott szerintem is az ifjú, hevesvérű király cseszte el a dolgot.
De hát tudod, hogy van ez: kikap a fociválogatott, a szövetségi kapitány mindig bűnös, még akkor is, ha fegyelmezetlenek a játékosai:-)
Rigómező már kicsit más téma, szerintem az kissé ireális, mondhatni kalandorterv volt, hogy mi majd egyesülünk a szkipetárokkal (albánokkal) és velük közösen megroppantjuk a török birodalom gerincét.
Az albánok már akkoriban is egy nagyon kispályás csapat volt, természetesen nem akarom lebecsülni őket:-)
Szkander bég erői nevetségesen kicsik voltak, alig volt több egy albán hegyi gerillavezérnél.
A vad albán hegyek között gerillaháborút vívni - ehhez értettek az arnótok, de ha el is érnek Rigómezőig valahogy, velük nem sokra mentünk volna.
Rigómezőt valóban Hunyadiék cseszték el, nem kellett volna olyan messzire kimerészkedni az országból egy akkor már roppantul erős török hadsereggel szemben.
Több értelme lett volna, ha Bosznia, Észak-Szerbia és a román vajdaságok függetlenségét segítünk megóvni Mehemedékkel szemben, ennek talán lett volna valami realitása és talán Mohács is elkerülhető, vagy legalább elodázható lett volna.
"Az egyszerűség kedvéért röviden megírhatnád, hogy hol és mit olvastál – akkor vszeg. pontosabb lesz a válasz is."
Nos, ezt a kunos elméletet a Pálóczi: Besenyők, kunok, jászok c. könyve alapján gyártottam. Szerinte a kun arisztokrácia sokkal fejlettebb fegyverzettel rendelkezett, mint az átlagkun, nyilván. Csatában szépen megmunkált sisakban, hosszú újjú, szegecselt sodronyingben jelentek meg, sőt ők már nyugati mintára inkább hosszú, kétélű egyeneskarddal vagy bárddal zúzták.
Azt viszont sajna elfelejtettem, h Pálóczi nyiltan kimondta volna, h a nehézlovasságban harcoltak vagy sem, vagy ezt csak én találtam ki.. :D Mivel könyvtári volt a könyv, most utána se tudok nézni, de azt kiírtam, h ők az ún. nyőgéreik mellett vonultak hadba, akik Németh Gyula szerint arisztokrata-féle emberek, akik szabadon, uraikat váltva álltak a nemzetség- és törzsfők szolgálatába. Így már szvsz a viszonylag kis számú kun arisztkrácia is ki tudott állítani egy valamirevaló nehézlovas "osztagot", szal talán annyira nem lehetetlen az elképzelés.
Amúgy azért vannak ez a spec kérdések, mert most írom a XII.-XV. századi "egységlistát". :) Ez már a 2.0-s verzió, az 1.0 nagyon tré lett.. :D Ha már nagyjából összeraktam, ha nem gond, átküldöm ímélben, nem bánnám, ha vetnél rá egy pillantást. ;)
akkor gondolom ismered azt hogy hogyan történik egy ilyen fejlesztés. a játékok tartalmi részét is programozók szokták kitalálni, vagy erre a célra foglalkoztatnak külön embereket?
A középkori magyar hadtörténelem csúcsa egyértelműen a Hunyadiak kora volt.
János és Mátyás közül az előbbi volt a nagyobb hadvezér.
Ügyesen kombinálta a hagyományos nehézlovas, ill. az itáliai és cseh (huszita) gyalogos harcmodor előnyeit.
A korabeli Európában ez volt a legfejlettebb harcmodor.
Jöttek is az eredmények:
1442. nyarán fényes, elsöprő győzelem a Jablonica völgyében Sehábeddin ruméliai beglerbég 40 ezer fős serege ellen.
1443-1444:a hosszú hadjáratban lényegében fölmorzsoltuk a törökök észak-balkáni haderejét. Atörököket csak a hirtelen beérkezett tél és a Balkán-hegység hágóinak eltorlaszolása mentette meg a teljes összeomlástól.
Ezek voltak a magyar hadtörténelem legfényesebb lapjai. A legjobb négy között voltunk Európában:-)
Minden esetre Mao-Tun esetében elég konkrét ismereteink vannak a fegyelmezésról, és a magyarokról is azt írták az arab utazók, hogy a fegyelmet szgorú büntetésekkel tartják fenn!:)
Akkor szerintem,a többinél is feltételezhető egészen Batuig!
A hosszú ijak valóban jók voltak,hiszen az angol íjászok remek eredményeket értek el velük.De nem tudok róla, hogy a honfoglalás idejében ellenünk használták-e.
Igaz,írtad, hogy ezen lehetne vitatkozni,de ne tegyük szerintem:))
Viszont kérdezném, hgy a nomád hadviseléshez hasonlóan mikor használt az európai lovasság tömegesen íjat?persze lehet, hiszen a gótok átveszik a szarmaták harcmodorát, de róluk sem olvastam ilyesmit.Ha tudsz irodalmat, szívesen elolvasnám.
Az 1200-as évek magyar katonai fegyelmét, és irányítottságát a mongolokéval nem lehet egy lap alatt említeni.Értem itt főleg IV. Béla idejét.
Nekem az a véleményem,hogy a könnyűlovas íjász saeregeket,csak hasonlóan mobil hadtestek tudják véglegesen legyőzni. Egész egyszerűen ,ha gyalog vagy és lassú nem éred utól. Volt példa ezen lovasok legyőzésére,de az megfelelően előkészített és a saját taktikájuk ellen való terepen történt. Vagy hasonló seregfelépítéssel.
"Hmm, Te hány éves vagy tulajdonképpen? És mikor, meg hol tanultál törit?"
17, 5 éve, Kinizsi Pál Ált. Isk. (Debrecen). Csak hogy tényszerűek legyünk, már ami az Árpád-korra vonatkozik. Volt szó Istvánról, az Aranybulláról meg a tatárjárásól. Kis túlzással ennyi... Lehetett volna többről is, de az átlag magyar diáknak már ez is sok. Túl van ugyanis terhelve... Azt azért még elmondanám, h ha megkérdeznél 100 általános iskolai végzős nebulót, ugyan már világosítsanak fel, mit is ünneplünk 23-án októberben, meglepődnél, h hány 48-as forradalmat, államalapítást meg parasztfelkelést hallanál. A kevésbé hülyék, legalább szégyellik, h hülyék. Szal marad az önképzés. Hidd el, én se szeretek ilyen primitivitásokat megtudakolni, de azt már Rejtő apánk is megmondta: legkönnyebben az ember úgy tesz szert tudásra, ha kérdez...
Szal egy újabb tudásraszerttevő, ezúttal kicsit más témában:
Van annak realitása, h a kun nemesség, akinek még a hadvezetésbe is beleszólása volt (pl. Morvamezei csata), jobb helyzete folytán a nehézlovasságban harcolt (esetleg a magyaroktól külön)?
az "átmeneti tipusú lovas" elképzelt kinézete megtalálható a Magyarország hadtörténete I.kötetében.
mondjuk úgy hogy "nehezebb" volt mint a honfoglalás korabeli lovas,mely bőrpáncéllal védett volt,mig az átmeneti tipusun már megjelent a sodronyvértezet.
fő fegyvere pedig az ij helyett egyre inkább a kopja lett.
a tatárjárás,a muhi csata idején ilyen lovasegységekből állhatott a magyar haderő(kb 20-25ezer fő) zöme.
Esztergom német és itáliai zsoldos védői viseltek akkortájt lemezpáncélt,mellyel a tatárok ijja nem sokat kezdhetett(a sodronyvértet átüti a hagyományos ij),sőt,számszerijjakkal elég sok veszteséget okoztak az ostromló tatároknak.
azt meg gondolom mindenki tudja,hogy a "nehézlovas" megjelenése a lovagkirályok Károly Róbert és Nagy Lajos idején történt,valamint talán még Zsigmond alatt volt jelentős.
a Hunyadiaktól Mohácsig a nehézlovasság már a megjelenő tűzfegyverek miatt vegetált,ekkortájt jelennek meg nagyobb számban a huszárok ősei.
pontosan nem tudom a dátumot,de Európa utolsó hagyományos nehézlovas csatáját az 1600-as évek közepe táján vivták Anglia-Skócia környékén.
A maguk idejében a reflex íj olyan volt, mintha valaki az egylövetű puska idejében géppisztolyt használt volna.
Távolról tudták vele megbontani a harcrendet, úgy, hogy nekik még nem tudott az ellenség veszteséget okozni. Az akkori védőeszközök(pl: láncing) elégtelennek bizonyult a reflexíj átütő ereje ellen.
Ehhez párosult a nomád hadviselés másik tulajdonsága: a fegyelem.
Minden fegyelemsértést halállal büntettek.Épp ezért fegyelmezetten hajtották végre a korábban begyakorolt hadmozdulatokat,ellentétben a nyugati harcosokkal, akik az egyéni hősiességet mindennél többre becsülték.
Ha valaki fegyelmezett sereget irányított ellenük, és a cseleikben nem dőlt be, győzhetett ellenük.Egyébként nem.
Nyílván a kora középkorban még nem igazán figyeltek arra, hogy a katonák hogy néznek ki, mindenkinek olyan páncélja volt, amilyet tudot szerezni, ha egyáltalán tudott. Ekkor még nem igazán volt egyenruha. A későbbiekben ez megváltozott, a hadseregekben a különböző típusoknak megvolt a saját egyenruhája. Az is szemponttá vált, hogy a katonáknak minél jobb kiállása legyen, minél jobban nézzenek ki. Ennek a korszaknak a csúcspontja számomra a lengyel winged hussarok. Nyílván ezeket az egyenruhákat már vki tervezte, nem a véletlen miatt alakult ki. Vki tud ezekről vmit, hogy hogyan alakultak ki ezek az öltözetek, és hogyha mondjuk néhol tudatosan megtervezték azokat, akkor az hogyan zajlott?
Semmi bajom a derék lovas íjász hagyományőrzőkkel, de egyes "történészek" kezdenek átesni a ló túlsó oldalára és a sztyeppei eredetű íjász könnyűlovasságot valami legyőzhetetlen csodafegyvernek tekinteni.
A fegyvernem minden sikere ellenére is egy kissé túlzásnak tartom ezt...
Hunyadi János seregében már a nyugati és huszita minták alapján felfegyverzett nehézlovasság és páncélos gyalogság adta az ütőerő magját. És még az erődített szekérvárak, amiket időnként össze is láncoltak, hogy lovassággal ne lehessen betörni közéjük.
A könnyűlovasság teljesen háttérbe szorult, inkább csak portyázásra, az ellenség nyugtalanítására használták.
Szerintem a hagyományos magyar könnyűlovas íjász harcmodor már az Árpád-kor végén kezdett háttérbe szorulni.
Már csak azért is, mert ilyen csapatokkal a páncélozott német és cseh csapatokkal szemben aligha lehetett volna csatát nyerni.
Szép-szép, amikor a magyar katonai hagyományőrző lovas íjászok bemutatják a tudományukat, de ha belegondolsz, hogy ezek a nyilak mennyit árthattak egy páncélozott lovagnak? Hm?
Csak , hogy én is belepofázzak. :-) Szerintem az államalakulat megalapításával,a hadsereg is más nyugati mintára kellett,hogy átszerveződjön. Bár valszeg voltak a magyar seregben könnyű lovas egységek továbbra is régi mintára. Bár ezek mátyás idejére háttérbe szorulhattak. Még annyit,hogy valóban nem sok adat van a speciálisan magyar hadsereg kora középkori kinézetéről. Valszeg valóban nyugati mintájú volt ( már akkor is majmoltuk a nyugatot :-) ). Azért elég erős lehetett ami Mátyás idején érte el teljes kifejlődését és maximális erejét. Magyarország mindíg útban lehetett valakinek ezért úgy gondolom,elég erős hadereje lehetett az összes Mátyás előtti korokban , gondoljuk el még Otto Német-Római császárt is visszaverték . És elég tekintélyes politikai hatalom is volt , ami azelőtt is a katonai erővel egyenesen arányos volt. Akárcsak ma. Persze kivételek voltak nagy vereségekre is , pl. Muhi. De szerintem ha a tatárok még nyugatabbra vonulnak tőlünk akkor ott is győzelemre számíthattak volna. Legalábbis a nyílt csatamezőn. Tehát nem feltétlen a magyar haderő volt felettébb gyenge a nyugatiakhoz képest. Persze az országos összefogást sosem igazán tanultuk meg és ,ha nem volt aki keményen egyesítse az országot akkor, bizony gond volt , mint Mátyás óta mindíg. Szerintem ( bár ezt már leírtam valahol ) Azóta nincs igazi Magyarország. Mátyással nem csak az "igazság" szállt sírba.
