mindig ez van...kialakul egy jó kis társaság, aztán ahogy hozza az élet, megy mindenki tovább, különböző szaktopikokba, és előbb-utóbb már nehéz követni, kivel, mi történik. ez most itt egy közös találkozóhely, ahol a már meglévő/leendő gyerekről ugyanúgy beszélhetünk, mint a filmekről, könyvekről, (a)politikáról, időjárásról. Sz'al, ami jön. Régi és új ismerősök, ha van kedvetek, gyertek OFFolni :)
A Beatrix elegáns! Nekem a Bálint/laura volt legutóbb, de most egyre jobban tetszik az Alex, páromnak meg a Fanni. Érdekes, hogy hogy változik az ember ízlése. Persze nem ismerek olyan gyereket, akit ma másképpen hívna a szülője. Csak előtte tud az ember annyit variálni.
Mimmi: attól is függ, hogy milyennek képzeled őt. Meg az UH-n később már a pofija is megihlethet. Ha cserfes kislányt látsz magad előtt, akkor biztos a felsorolt nevekből adsz. Ha komolyabbat, akkor bejönnek a Helga, meg társai. Satöbbi.
nem, szerencsére nincs napirenden, bár lehetne. jó elején leszögeztem, hogy nem bírok a tudattal együttélni, hogy a gyerkőc ugyanazt a nevet kapja, mitn az apja. a kiskölyök (ha fiú) lehetne a 3. a sorban. de én jövök, és megakasztom a családi vonalat. egyébként pedig felvetődött bennem, hogy az polgmesthiv-ban, az esküvőkor bediktál nevet (férjem vezetékneve) meg kellene változtatni úgy, hogy a gyerkőc neve az enyémet is viselje. végülis 2 szüleje van, nem ? :) ezen még gondolkodom, lehet kicsit sajnálnám első osztályos korában amikor a 3 tagú nevét kellene megtanulni leírni :) summa-summárom, nagyon nem akarom ugyanazt a nevet . taláan ha gróf almássy-bárdossy mittomén lenne, akkor inkább hajlanék rá. de így képtelenség :)
ja, lehet az van a háttérben, hogy nagyon teccik a fiúnév ? :) lehet nálam az a gond, h szerintem a férjemhez nem annyira illik a neve ? alighanem ebbe szerepet játszik a kettős betű, nekem ezekkel midnig gondom van :)
speciel meg vagyok elégedve a nevemmel, lehet még egyszer kérném, ha szabazhatnék rá. viszont el nem tudom képzelni, hogy kismimmizzem a gyerekemet.
Én sajátomat nem adnám, férjemét igen, de már előre le vagyok tiltva róla. :) Ő nem szereti, hogy ugyanúgy hívják, mint az apját. Férfiknál sokkal inkább szokásban van, hogy viszik a nevet tovább, nem tehetek róla, de nekem ez tetszik. (Persze, ha jó a név.) Lány esetében meg valahogy nem jön be, érdekes módon.
szóóóval, névválasztós ügyben felvetném a kérdést, hogy ki adná ugyanazt a keresztnevet gyermekének, mint a sajátja ? asszem én képtelen lennék ugyanazt a nevet adni. ismerek olyan családot, ahol van két ferike és két szilvike. ebből az egyik páros a szülő :) ha az x.edik Szabó János lenne a gyerekem a vérvonalban, mint ahogy az is, csak nem János, akkor se nem akarnám.
valamint stunc-ra reagálva: az egy dolog, h én elképzelek neveket, na meg az apja is. szóval együtt elképzelünk neveket. de erről a ygekőc még maga nem döntött. ha leszek elég nyitott és info befogadó (szeretnék), akkor vhogyan megkérdezem a pocaklakót, h ő melyikre szavazna :) remélem leszek olyan inteligens, hogy megértsem a szavazatát :)
nemtom, még nem láttam, itt a fórumon kaptam rá felajnálást, csak még nincs hová rakni, addig őrzik nekünk :) régi-régi álmom, hogy legyen egy hintaszékem, és ha ezért a padlásra kell feljárnom ringatózni, akkor is lesz :)) majd ott ücsükélek benne, és hímezgetek, vagy mesét olvasok, vagy mittomén :)
Én többször is ráébredtem, hogy nem is olyan kicsi. Először, mikor vízszintre lapátoltuk a sávalapot (mert a férfiaknak akkor jutott eszébe megnézni, hogy vízben van-e, mikor a markolós már elment :)) ). Aztán a födémbetonozáskor. Aztán mikor a faanyagot kezeltük. Aztán mikor a cserepeket adogattuk. Most meg a glettelésnél ébredtem rá, hogy hej, azért nem olyan csöpp ez :) (gondolom, emberék sokkal többször ébredtek rá erre, falazás meg ilyesmi közben :)) ) Takarítani épp elég lesz :)) De azt még nem tudom, hova fog kerülni a hintaszék :) (ami márpedig lesz, ha a fene fenét eszik, akkoris :) )
á, nagyobb szobát hamarabb fel lehet takarítani, a kicsikben mindig hatalmas rendetlenség kíséri a rendrakást, mert először átrámolsz innen-oda, akkor ott rendrakás, porszívó, aztán onnan-ide, rendrakás, porszívó... (csak nyugtatgatom magam, én bele sem merek gondolni...)
Jha... azota mar kinyaltam a fel hazat is :) Ilyenkor mindig eszembejut, hogy mennyi takaritanivalom lesz koltozes utan (a mostani egy szoba, konyha helyett harom szoba, konyha, nappali) es rosszul leszek :)
Faj a homlokom. Tegnap egy kis munkabaleset ert, igy az arcmozgas, ami a homlokot is erinti, fajdalmas. A baleset meg ugy tortent, hogy dobalt le a ferjem (ugyanaz, mint az elobb) valami leceket a padlasrol, es egy ido utan en is akartam segiteni. Lehajoltam, felmarkoltam egy parat. O is. De o gyorsabb volt es az emelkedo lecekkel jol fobekollintott. Most van egy szep kek dudorom.
Kedves barataink meg az este azt mondtak, hogy az ilyen veszelyes munkalatokkal varjuk meg amig alairjuk a kolcsonszerzodest, mert azzal eletbiztositas is jar :)
