C64 zenék mai színvonalon feldolgozva, hallgass meg egy párat !! Kb. 1700 zene, kb. 8.5 giga ! Én már rámozdultam és szedem őket ezerrel :)))) Némelyik agyonveri minőségben a mai DJ palánták műveit. Auf wiedersehen Monty, Trantor, Bruce Lee, soroljam még ? Meg fogtok lepődni. Sok zene többször is fel van dolgozva, vannak jobbak-rosszabbak, de a lényeg: C64 melódiák mai színvonalon :)))
Ez nem a reklám helye :)))) de most is kb. 35 órányi anyag van a winampomban bár a felét se szedtem még le. 35 oldal, oldalanként 50 db. mp3 és mellékesen SID formában az eredetit is le lehet szedni. Azért nem semmi oldal :)
Persze,mert akkor nem volt más,valamit betattek,hogy komolynak nézzen ki:)
LDA,TYA,TXA..kiszúrtam már a moziban:) Kicsit a feeling rovására is ment,éreztette,hogy ez csak film,mese..mint mikor TTL IC-s tepsiket rejtegetnek a filmekben,hogy ezen van a csúcs kód..persze..12db 7406 meg 8 nagy elkó..:))
Leginkább talán ellentétek voltak, de szerinten a C=+/4 és a C=64 rajongók közöttt.
Az ok: a plusi szoftveresen volt jobb, és több volt a szabad memóriája, a 64-es hardveresen volt jobb, főleg a zenei chipje. Ezért aki lusta programozó volt, az a plusira esküdött, aki játékmegszállott, vagy poke guru, az a 64-esre. A régi CoV újságokban jól fellelhetők ezek. Aztán jött a csúcs, az Amiga. Kisfloppival bootolt.
Kész csodagép volt az integrált floppyjával, és a többprocesszoros megoldásával. Csak a 386, vagy jobb PC-k érték be legalább 1 Mbyte-s VGA-val, és Soundblaster hangkártyával.
Néhány for-next ciklus if-then-goto utasításokkal csodákra képes.
Persze csak a 16 k-s bővítőjével volt képes elegendő változó kezelésére.
A +/4-nél arra gondoltam, amit a monitor parancs után lehetett beírkálgatni.
pl a 1000 lda #$41
a 1002 sta $0c00
stb. Ez, ha jól emlékszem, egy A betűt tenne a képernyő jobb felső sarkába.
Most, hogy így írtad, tényleg 65valahányas (talán03?) volt a procija. Sajna azonban memóriatérkép nélkül (ROM és RAM) a parancsok ismerete hiábavaló, amíg nem volt ROM listám a +/4-hez, csak a fagyhalálig tudtam a gépet programozni assemlerben.
Jóég,tényleg,valaha minden előtt még alsóban a "napközis táborban" ahova jártam (szerencsére csak 2hetet minden nyáron) ilyen gépek voltak..amíg volt számtech foglalkozás..szakkör..? Már nem emléxem hogyan nevezték..a szemem gyulladtra néztem a szakadt tvken a fóliabillentyűzetet kopácsolva.Voltak ám abban az időben kihívások..1K-ba BASIC kalandjátékot írni..és működött is!:)
Aki akarja hasznosíthatja a "retro scene"-n a tudását...Nincs "+4 assembler",csak 65xx és társai,eredetileg MOS procik,később mikrovezérlő oldalhajtásokkal egyéb gyártóktól is...
Első Nintendo-tól kezdve az összes commodore kisgépen át a lemezegységekig minden ezt a kódot beszéli:)
Új vagyok ezen a lapon, de a C+/4 topicról átugrottam ide élménybeszámolni.
Ugyan nem Spektrumom volt, hanem az elődje a ZX 81 nevű izgalmas computer.
Mit tudott:
800 byte körüli RAM (kisebb min 1 kbyte!)
16 kbytes memóriabővítő (sajnos a gép bármínemű mozgatására törlődött)
Európa Star rádiós magnó szolgált a programok tárolására (és persze mikor nem háttértárolóként üzemelt, zenét is lehetett rajta hallgatni)
A basic-ja elég ügyes volt, a billentyűje először sorszámot írt ki, majd egy komlett basic parancsot. Írtam is rá egy kis lövöldözős játékot: a < vagy a > futott rajta balról jobbra, vagy jobbról balra változó magasságban, és a szóköz lenyomásával egy I indult el felfelé. Ha az I eltalálta valamelyiket, pontot számolt. Ennél többet nem igazán lehetett grafikailag kihozni belőle. Ha jól emlékszem a felbontása 40X24 volt.
Több órás haszálata során az érintőfóliája átmelegedett, így motiválva a gyors gépelésre. A halála: a memóriabővítő éritkezésének javítása érdekében befújtam kontakt spray-el. Ettől a billentyűzet fóliája kikeményedett, és a melegedés hatására elrepedt. A következő gépem a C=+/4 volt, ami egészen a 386-ig kitartott, jó néhány programot írtam rá. Ez 2 gép tanított meg a programozás alapjaira, sőt a visual basiccel is egész jól elboldogulok PC-n. Sajna a C=+/4 assemblernek pillanatnyilag nem sok hasznát veszem, bár a hardver ismeret nem volt nehéz az ECDL vizsgán.
Guruk? A Faces Demogroup-ból Clairvoyant volt az osztálytársam a szakközépben. Egyszer Jean-nal találkoztam az 1990(91?)-es BME-n rendezett Országos Számítógépes találkozón. A 1991(92?)-en Martin-t - 576Kbyte - láttam, amikor kommentált egy C64-es Demo-t a Tryumvirat - vagy fordítva az "i" és "y" demoját és jót derültem, amikor két 45-os ágyúból az egyikből kijött a scroll, ment a másikba ilyen szívalakú vonalban. Valaki bekiabált, hogy mit is írtak ki a képre? Erre Martin: "Áj..." merthogy tovább már nem jött szöveg.
Amikor megjelent az 576Kbyte magazin, az első számát sehol sem lehetett megvenni. Az öregemet telefonon felhívtam, hogy legyen szíves menjen el a szerkesztőségbe - a második számban benne volt a cím és a telefonszám. Nekem van meg az utolsó, de első nyomásban kijött 576Kbyte első száma, melyben tollal javítgatva vannak a betűhibák.
Valahogy kimostam a CoV ÉvKönyv 1992-t. Felhívtam a Com-Ware Kft-t és bementem hozzájuk. Kis Getto adott egy számot. Aztán már nem tudom miért, megint be kellett mennem hozzájuk. Ott voltak az azóta már rég megszűnt Bartók Béla úti mozi meletti utcában... Egy szemüveges magas srác volt akkor a szerkesztője a lapnak.
Aztán ott volt Tomcat, aki szervezte rendszeresen a Flag Party-kat - mintha '97-től már nem lett volna Lamer Compo kategória...
DHF, vagy DEF? nem emlékszem, ő meg az AntIQ Party-kat szervezte. Emlékszem, a '98-as party-ra Dacia-val mentünk, én, Joe/STA és a Rescue két programozója...
Nekem sajnos akkoriban semmi nem jutott az efféle dolgokból, csak a sóvárgás. De volt két osztálytársam, akik állandóan egymást nyüstölték, hogy melyikük gépe az Igazi. Ezért gondoltam azt, hogy volt ilyesmi "háború". Nem tudom, de valószínű, hogy akkoriban is kialakulhatott volna ez a manapság kurrens "Miért utálom rettenetesen a ...-t" életérzés, ha van rá ilyen fórumféle lehetőség. De ha nem így volt, az csak inkább szívderítő. Egyébként azóta is akárkivel csak beszélve szóba kerül, hogy neki milyen gépe volt akkoriban, azonnal azt is megtudhatom, hogy a másik gép miért volt sokkal :-) rosszabb, de persze nem azzal a dühvel, amivel manapság találkozhatunk.
Ha úgy gondoljátok, hogy ilyesmi harc nem volt, akkor is érdekelne a 80-as éveknek ez a szubkultikus része. Már az eddigi hozzászólásokból is kiderült, milyen szépésjó volt. Kik voltak korszak "nagy" emberei, gondolok itt mondjuk művházakbeli szakkörvezetőkre, ill. voltak-e híres nagytudású "guru"-k, voltak-e akkoriban nagyszabású versenyek (játék, ill. progi) stb.?
Köszönök minden hozzászólást, és egyáltalán nem baj, ha hosszú lesz, pont az a jó.
Videoton TVC 32k-s géppel kezdtem. Emlékszem, a gyári kazettán volt egy ZENE-ZENE-ZENE nevű program, ami pár dallamot tudott csak lejátszani a harmatgyenge egyszólamú hanggenerátor segítségével. Ráadásul az is BASIC-ben volt írva... :)
Nem jött be a BOA nevű program - ma Nibbles-ként ismerhetitek. Aztán volt a GOMBÓCFALÓ, a Mr.ALEX, a Szánkóverseny - baromi jó dallama volt, mintha H-moll-ban lett volna...
Aztán ott volt a PackMan, ami 3 pályával rendelkezett, csak minden pályán 3x kellett megenni a pöttyöket, egyre gyorsulva. Az utolsó pályán nem voltak falak... :)))
Ott volt még a BÉKA c Basic, program is.
Aztán BASIC-ben kezdtem programozni, nagyon jó gyors grafikára volt képes a TVC. Elmentem párszor a Marczibányi téri TVC klubba, pár trükköt itt lestem el. Persze azért Assembly rutinokat nem, azok "titkosak" voltak - akkor alig volt könyv TVC-hez, kapaszkodjatok, 1986-87-es évek...
A C64-et az Impossible Mission-on keresztül ismertem meg, mindig ezt értettem, amikor "beszélt" a gép: A naval visital. Széj, vall, sztéj, forevááá!
Nagyon nagy élmény volt... de régen volt.
Manapság mi van? A PC-s GEOS-klónok - értsd WindowsNT/2k/XP/03 - egyre brutálisabb hw-t igényelnek, a játékokból kifogyott az agytornáztató logika, csak lőni kell, meg futni, railgunnal kilőni a másikat... Nade egy C64-es Bosszú? Új Vadnyugat? Raid Over Moscow? Dizzy sorozat? DOC? Iron Lord? LAST NINJA!!!!!!!! Máig ez a játék nálam a námbőr vánnn, Ben Daglish és Anthony Leeds mindent kinyert a SID-ből.
Egyébként 2002 június 23(?)-án láttam Ben Daglish-t Londonban, a Gossips-ban adott koncertet, ott játszott a Press Play On Tape zenekar is. Akkor láttam a híres ZAP(?) magazint, jó vastag volt, egy srác hozta. Ott vettem meg a Back In Time 2-3 CD-ket... A szállodába menet a SOHO tele volt csövessel az egyik minden áron 5 Font-ért le akart rajzolni...
Alapvető kérdéseim, hogy ki melyik típusú, és főleg miért választotta?
Én azért választottam Spectrumot, mert HT-1080Z-n elkezdtem assembly-ben tanulgatni - az első programjaim: scroll mind a négy irányban a képernyőn -, és ugye Z80 alapú gépre volt szükségem. 16k RAM-ja volt, és ez magában foglalta a video RAM-ot is. Aztán beletettem még 64kB-ot, a felső 32k-kat lehetett lapozgatni. Megvettem a ROM assemly szintű leírását, kijavítottam a bugokat, meg néhány dolgot, ami nem tetszett, EPROM-ba égettem, és kicseréltem az eredeti ROM-ot. Aztán tönkrement a fóliabillentyű, csináltam házilag fóliabillentyűzetet rézfóliából és irattartó műanyag dossziéból. Egy darabig jó volt, néha bizonytalankodott, így vettem egy Commodore 128 billentyűzetet a Spectrumhoz. Ehhez viszont új billentyűzet interface kellett, hát megcsináltam. Persze megint módosítás az EPROM-ban. Utána sokat használtam a kicsit átbuherált MK27-es magnóval! Írtam egy Z80 assemblert, sororientált editorral, memory dump, vezérlés átadás, stb. Az egybetűs parancsokra már kevés volt az angol ABC 26 betűje. :) Szép idők voltak, az ember egy szakmát megtanult annak idején hobby-ból...
Végülis én is köszönhetek valamennyit a Commodore-nak..így lettem számítástechnika őrült,a "belső felépítés"-ből megtanultam,hogyan működik egy számítógép.
Középsuliban a szaktárgyakat 3. 4.ben végigaludtam 5ösre.Azért még Z80on (meg azóta pár cpu-n) megtanultam Assemblyben programozni.
Persze fújhatom...,mindíg aztmondom későn születtem.
A suliban mi "elismertük" egymás közt,hogy a 64 a király,spriteok és sid nélkül minden más csak fele annyit ért..de azért jól lehetett szórakozni azokkal is.Spectrum csak kevés emberkének volt...aztán jött a PC és mindeki elfelejtette az egészet.Én azért még azt is megtanultam,amint lehetett,hogy működik az XT..sőt egyet szét is szedtem ronccsá..meg commodore-t is..de ez már másik történet:)
Dúrva. Azt nem tudtam, hogy ekkora üzlet:) Mondjuk gondolhattam volna, hiszen az 576 "BZsoltija" pár forintért másolt egy blokkot a nagymamáék fillér utcai lakásában egy sufniban, most meg nézd meg hol lakik és hány üzlete van:)
Első gép amivel játszhattunk egy véletlenül olcsón kapott spectrum volt,egyik nagyszülő szerezte.De annyira nem voltunk oda érte,mert körülményes volt..később a munkahelyi commodore lett a nagy szerelem,már attól odavoltam,hogy bemehettem játszani a könyvelésre.Bizonyám,még C64en könyveltek,számfejtettek,lemezeken volt az anyag,ott válogatták.Pedig egy sokszáz fős nagyvállalat volt.És meggyőződésem,a mai 100millió ft-os SAP rendszerek nem tudnak annyiszor többet mint az a kis gép,pont jól elvégezte amit kellett.Egy lemezen elfért az összes dolgozó bér,szabadság,minden.Egy kávét meg lehetett inni ha valamit csinálni kellett,amíg a gép dolgozott..:))
Később vettünk valami maszeknál Final3 klónt a 64hez,illetve még később egy sráctól akinek kint voltak haverjai Action replay-t.A final3 szövegszerkesztője meg a "windows" felület még évek múlva is használatban volt,lett hozzá egy olcsó használt PCs mátrixnyomda és ki lehetett nyomni amit akart az ember,azt már én drótoztam rá USER portra.Kicsit későn születtem...nem egy emberkét tudok,aki ekkor volt 30körül,és még az előző rendszervégén medencés ma 100milkókat érő házat és egyebeket vett,mert a munkahelyén Commodore-t javított meg ram bővítőket és különböző catridge-kat gyártott.Még később hobbi elektronikában is lehetett kapni eprom égetőt meg program cartridge-kat..na az volt az igazi aranykor:)
"Aztán ott volt az asztalon a SZÁMÍTÓGÉP így csupa nagy betűvel,és állítom nektek,ha ma egy 100millió dolláros szupergép elé ültetnének,csak vállat vonogatnék,az az érzés már megismételhetetlen."
Nagy álom volt a drive..soha semmire nem áhítoztam így szó szerint! (legalábbis megvehető tárgyra:)) Később a PCnél már egyetlen ram,hdd,jobb gép semmi nem volt oylan szinte elérhetetlen és varázslatos,mint a drive.Nekem a +4hez sosem volt.Később öcsém,hogy "igazságos legyen" kapott egy C64et,odakint akkor a kinti rokonoknak már nem volt az annyi pénz...na ő kapott hozzá később drive-ot.
Emlékszem a +4en a 80as évek elején majdnem "összeveszett" a család,kifizessék,nefizessék,ki fizeti,nemfiizeti,nagymama,nagypapa,szülők..valutakeretből,csak forintbol..fekete valutavétel..voltak kalandok az tuti:)
Aztán ott volt az asztalon a SZÁMÍTÓGÉP így csupa nagy betűvel,és állítom nektek,ha ma egy 100millió dolláros szupergép elé ültetnének,csak vállat vonogatnék,az az érzés már megismételhetetlen.Nem sok srácnak volt a suliban akkor otthon Saját Számítógépe,tehát nem a család vett egyet,hanem ő kapta.
Ja, COPY190 -et meg TURBO TAPE-t sokat használtam, eleinte csak kazettás egységem volt. Később 45000 Ft-ért hoztak 1541-est Németoszágból... 1985-ben... az akkor nem tudom hány havi fizetés volt!
Basic extenderek: Simon's Basic, Graphic Basic - ezek a honlaponom megtalálhatóak, mármint a könyvek. Aztán volt Astro-Comp, BLitz Basic, Supergrafik, de már nem emlékszem annyira. A Graphic Basic-et sokat használtam, nagyon király sprite-editor volt benne.
Ha valaki emlékszik még a kazis időkből: Copy 190, aztán Copy 235, Turbo Tape, ABC turbo. Párszor használtam csak kazettát, floppy-m volt - Verysoft's boot, 6 block-kos kb 5x-ös töltési sebességre képes file gyorsbetöltő. Giga Load - ez gyorsabb volt, 9 block-kos a GEOS 1.2-es lemezén volt rajta, kb 12-15x-ös gyorstöltésre volt képes.
Speed-DOS: be kellett építeni a C64-be - van egy ilyen gépem! -, és a lepárhuzamosított 1541-et kezelte kb 15-20x-os tempóval. Csomó programnál jól jött ez a lehetőség.
Aztán ott volt a Final 3 kártya, ez 15x-ös töltést, 5-7x-es mentést tudott floppy-ra és minden kazis turbóval kompatíbilis volt - egyedül a fagyasztás után nem lehetett tuvább futtatni a programot, ha monitorban matattál vele.
Ezért volt jobb az Action Replay sorozat, ez - többnyire - tovább tudta futtatni a játékot. Viszont nem volt olyan Final-os szép menüje. Cserében a Warpos lemezeket 25x-ös sebességgel benyalta a C64-be, sorosan, nem párhuzamos olvasással! És volt benne POKE-kereső funkció...
Akkor már fősuliba jártam, talán az elsó CoV-CD kijött, itt olvastam az X1541-es kábelről. Vettem alkatrészt és megcsináltam otthon. Működött! Tavasszal hírdettem a suliban, hogy akinek kell, az írja fel a nevét és a telefonszámát. Először 800Ft-ért, később 1000, majd 1200Ft-ért árultam, annyi megrendelés jött. A nyereségből mentem el nyaralni a nagymamihoz. Később XE1541-es kábeleket csináltam, ezeket árultam.
Manapság hébe-hóba csinálom XM1541-et - ez Windows alatt is használható, nemcsak DOS alatt -, ha valaki szeretne egyet, szóljon...
butaság... annyira "zárt" volt a C64, h alapkiépítésben a user portján számtalan dolgot lehetett vezérelni, mindenféle harver eszkábálás nélkül is a 6510-esen programozóknak meg persze az tetszett jobban a Z80-nál (nulláslapos címzés pl)
az kétségtelen, h roppant gyatra volt C64-en a beépített BASIC - de számtalan jobb megoldás létezett, ami lemezről pillanatok alatt (és megbízhatóan!) beolvasható volt sőt, még fordítóprogram is létezett (Austro-compiler, ha jól rémlik), amivel egészen meglepő sebességre lettek képesek BASIC programok is
nem véletlen, h PC-t megfizetni képtelen cégek a 80-as évek végén is használtak C64-eseket (amihez persze a jó minőségű billentyűzet is fontos volt)
84-90 között foglalkoztam C64 fejlesztéssel, és mit tagadjam, szépen megéltem belőle. Persze, assemblerben, vagy ahogy akkor hívtuk, gépi kódban. Eleinte mindenféle terminál emulátorokat írtunk, azaz összeköttük a C64-et mindenféle nagygéppel, illetve az akkor már létező XT-vel (A PC-k első változatai). Aztán átnyergeltem a játékfejlesztésre, informatikai életem legszebb és legkreatívabb időszaka volt. 89-ben az Electronic Arts megrendelése alapján egy PC-s játékot csináltunk meg C64-en - Sentinel Worlds I. : Future Magic. Ez egy grafikus-szöveges stratégia advanture volt, nagyon jó játék, USA-ban a Pc változat sikeres is volt. Csak néhány adat, hová fejlődött akkor az 1Mhz processzorú, 64K-s gépen a játék:
- 3 lemezoldal volt, 1 program, 1 adat, 1 map diszk, azaz cserélgetni kellett, de viszonylag ritkán, nem zavarta a játszhatóságot.
Nagyon klassz idők voltak - a játékról még most is van a neten infó. (Meg a fejlesztő csapatról is... :-))
Úgy gondolom, hogy más soha nem fognak a fejlesztők egy gépet úgy megismerni és kihasználni a lehetőségeit, mint akkor a C64-ét. És persze a Spectrumét is, ahhoz nem értettem.
84-ben az NSZK-ból csempésztem be egy Spectrumot. Megtanultam rajta Z80-ban programozni, hardvert gyártani és ezt a tudást még jó tíz évig kamatoztattam szép pénzért. A Commodore jó volt a játékokra, de nem lehetett rajta meggazdagodni.
Én sem emlékszem háborúra, nekem egy ZX Spectrum 48+ volt, az osztálytársamnak pedig Commodore64, néha cseréltünk is, szó nem volt vitáról soha...
Viszont akkor még muszály volt a fejlesztőknek tudni programozni, mindennek bele kellett férnie a mai szemmel nézve csöppnyi memóriába. És tudtak is! Egyre többek zsúfoltak bele, egyre szebbek lettek a játékok, pedig a hardverkörnyezet alapjában véve nem változott - ehhez képest ma mi van...
Nosztalgiával gondolok most a következő szavakra: turbó loader, zotyócopy, stb...
