Bocsánat, elfeledkeztem a basajaun személyleírásáról, Két és fél méter magas, a testarányai emberiek, viszont nagyon dús a haja, bajusza, szakálla, és a törzse is szőrös.- Ha viszont nem piszkálod, békén hagy. Kizárólag növényt fogyaszt.
Jelentem, az e havi Hihetetlenben egy oldal van Anglia nagymacskáiról, akik időnként feltűnnek, aztán már nem látják őket. Alighanem kerülik az embereket, és ezt nagyon jól teszik.
A másik hírem meglepőbb helyről származik. Nemrég olvastam Dolores Redondo: A láthatatlan őrző című krimijét. Ebben szó esik a basajaunról. Őt egyesek a nagylábhoz hasonlítják, szerintem inkább mítikus lény. Az erdők őrzője, de szívesen segít az embereknek. Ha erős vihar, földcsuszamlás vagy jégeső közeledik, akkor füttyszóval figyelmezteti a pásztorokat, hogy idejében biztonságba helyezhessék az állataikat és magukat. Ezért aztán hálából egy kis gyümölcsöt, tejet, sajtot hagynak ott neki.
A történet Baszkföldön játszódik ott még most is élőek és erősek az ilyen hagyományok. A történet női főszereplője, aki detektív, szintén találkozik vele, neki is segít. De találkozik egy harminc év körüli nővel is, aki a meddő nőkön segít. Ami a detektívnél eredménnyel is jár, de ezek után hajlok arra, hogy mindkettőt kitalált személyek tartsam. Ha igen, akkor jól kitalálta!
Azt olvastam, hjogy ma van a paranormál, illetve rendkívüli jelenségek, no meg a kutatóik világnapja. Ez alkalommal üdvözlöm az ilyenek iránt érdeklődőket!
>> Nemtom-én arra se emlékszem ami reggel volt;:idejött Eszti, és egy csomot kellet•szexelnem vele, reggeli•szex néven. Ha visszaaludtam, utána is az volt reggeli•sex révén (Puszilgatni és ölelgetni kellett, utána ráült valamire és nyomkodta•magát ritmusosan, és látszott hogy semmire se gondol közben, csak•szüksège volt rá. ◆ nem csinálta vadul, azt inkább az ovis•poszt után-csinálta, tehát olyan volt most•is mint a posztban és elvárta a kebel-szexet is, becézgetni és jellemezni kellett, - ez•olyan hogy megszakaďna az adás, ha elrontod a jellemzést. Idősnek•làtszott és igy is becéztem, alkalmazva a nemi-tisztelet Sémát, igy *Kellettek pl. puszi-után•megnevezés, ölelés-után•szünet, puncipuszi-és•jellemzés, punciszőr, élettörténet a testalkattal•Kapcsolatban.., '°•ő a legperverzebb, értelmiségi-idős nő, kiélt•vágyakkal, és ìgy-nal' ez egészségesnek számít.
*Nem fog képet adni mert tökéletesen uralja az ösztöneit, és mint Nő, azért-ilyen és szeret•rosszalkodni, feltéve ha Hasznosat-Talált, miután elfáradt. ◆
Megígérte, hogy kimegy'meztelen majd az utcára, és ez tök•könnyűnek látszott, meg sok hasonlokat csinált is amiknek csak egy részéről•tudok. El fog perverzedni, és késöbb simán képes lesz ilyesmire is. ◇
Kissé egyhangú lesz az írásom, de a mi témánkhoz szorosan kapcsolód cikk nincs a Hihetetlenben. Viszont van egy hely Peruban, ahol aprócska házak láthatók, a helyiek szerint ott a manók laktak-laknak. Bár a régészek odaérkezése óta nem teszik ezt. Nem holmi összetákolt házak, és nem valószínű, hogy ennyi munkával gyerekekenk szánták. Bár, ki tudja?
A Hihetetlen ezúttal sem tartogat számunkra semmi érdekeset.
Viszont a Facebookon találtam egy fényképet, és egy cikket. Ez utóbbi szerint 1959-ben egy belga ezredes, veterán pilóta a Kongó erdői fölött repülve egy tisztáson egy óriási kígyót látott. Leírása szerint zöldesbarna színű volt, a feje akkora, mint egy ember. Csöppet sem ijedt meg a géptől, inkább felemelte a fejét, mire is a pilóta is feljebb vitte a gépét. Le is fényképezte az állatot, a kép fekete-fehér, eléggé szemcsés, de sehogy nem tudom eldönteni, miből derül ki, hogy az állat 15 méteres, Mindenester eléggé érdekes,
A legújabb Hihetetlen a mi témánk számára érdektelen. Szó esik benne az angliai démonkutyákról, de ez nem kriptid, csak mitológia. Számomra csak azért érdekes, mert Conan Doyle valószínűleg innen szerezhette az alapötletet a regényéhez.
Az augusztus havi Hihetetlen közöl néhány érdekes cikket. A 48-49 oldalon régi, kedves ismerősünk, Miskolci László ír néhány kriptidről, éspedig Nessie-ről, a nagylábúról, illetve a csupakabráról. Örömmel értesültem arról, hogy ez utóbbit 2023-ban látták Bolíviában. Már kezdtem aggódni, hogy kihalt!
A 12-13 oldalon rövidke írás a farkasemberekről, majd egy. az Ohio folyóban úszkáló nagylábúról.
A 46-47 oldalon barlanglakó humanoidokról esik szó. Egy kissé elmosódott fénykép és egy tanú vallomása szerint megtalálták Gollamot! Igaz, a Gyűrűt nem. Szerencsére!
Nem tartozik a témánkhoz, de megörültem a Kele Jánosról szóló cikknek.
Az e havi Hihetetlen 50-51 oldalán van egy cikk a jetiről, pontosabban Nagylábról, mert szinte csak az alaszkai felbukkanásokkal foglalkozik. Pár mondatos említés van Tibetről, de szó sem esik az ázsiai, illetve az ausztrál megfelelőjéről.
Sybilla Irwin is an eyewitness sketch artist who specializes in depicting cryptids, with a particular focus on Sasquatch and Dogman encounters. She has been actively involved in the cryptid community since the early 2000s, not only as an artist but also as an investigator, often working with organizations like the BFRO (Bigfoot Field Researchers Organization). Irwin's work aims to provide a visual voice to those who have had encounters with these elusive beings, helping them to process their experiences and contributing to a broader understanding of what witnesses report seeing. Her detailed sketches are based on firsthand accounts and serve as a form of forensic-style documentation within the field of cryptozoology. View Her Artwork Here: https://www.sybillairwin.com/
Az áprilisi Hihetetlen magazinban van egy cikk a Szlovákiában, a Nagy-Hincó tóban élő szörnyről, amit már többen is láttak. Végre nem kell Skóciáig utaznunk!
Az Index egyik cikke szerint megpróbálják előkeríteni a mongol halálférget. Dinamittal, ami alighanem szertelen túlzás, bőven elég lenne lefilmezni. Persze tisztes távolból!
Elismerem, néhány hiteles szemtanú sem ártana, hiszen az MI segítségével szinte bármit lefilmezhetünk.
A legújabb Hihetetlen-ben nincs a mi témánkba illő cikk. Van egy olyan, ami az emberi kriptidekről szól. Kezdem azt hinni, hogy a cikk írója túl komolyan vette a Sötét zsaruk sorozatot.
A december havi Hihetetlen 82-83 oldalán van egy cikk ismeretlen ragadozók címmel, ezt régi, kedves ismerősünk, Miskolci László írta. Szó esik a Kongó-medencében látott óriáspókról, ezt 1938-ban látták. A helyiek szerint az utolsóval 2003-ban találkoztak, nem hinném, hogy túlzottan hiányolnák a társaságukat.
Láttak ilyet az Orinoco mentén is, szintén a helyi lakosok, bár elfogni nem sikerült ilyet.
Fura mód hasonlót észleltek a Louisiana államban lévő Fort Polk-i katonai létesítményből is, a közelmúltból, 2005-ből, illetve 2007-ből is. Az illető jelentette a parancsnoknak, aki úgy reagált, hogy hallgassanak róla. Állítólag néhány helyi az ő támadásaik miatt tűnt el. Azt azért nehéz elképzelnem, hogy ha nem is szellőztették a dolgokat, nem próbálták házon belül elintézni a dolgot.
John James Audobon (1785-1851)a híres madárfestő, elejtett egy szokatlanul nagy ragadozó madarat, el is küldte egy londoni múzeumba, de ott elárverezték, nyoma veszett.
Ami a legjobban meglepett, az volt, hogy 1940-ben, a Fekete-erdőben láttak másfél méter magas madarat, felröppent, imponálóan nagy volt!
Még egy érdekesség az állítólagos emberevő fákról, amit azért erős túlzásnak tartok, de néhány rémtörténetet író szerző ügyesen felhasználta.
