merigazoi 2022.08.29
0 184
megfeledkeztem a szúnyogról, meg h Vámbéry már igazolta a szúrt a törökben
(viszont a tadzsik szóalak mindent visz, felülírja a török és a finnugor származtatást is...)
trk.
sür- bedug, bever
suz- bedug, beszúr
siz- szúrni
sizi szúró fajdalom
sürgü retesz
suk- eldug, elrejt (ZUG)
sogul- befúrja magát (SZÚ)
sürdük szurdok
+
'éles'
SZÖG trk. csügi krg. sege
csagat. csing 'meredek'
trk. sivri, seri, zarif 'éles, hegyes'
üzb. cho'qqili 'ua.'
sokmak s ting , insert , put , stick ısırmak b ite , sting , bite off
üzb. caqmoq sting. c haqmoq sting
a török jelentés-szórásból látszik, h az alapszó a szúr volt.
.......
sőt, az angol sock 'lök' is valószínűleg ugyanez a szó.
sock (v.1)
Előzmény: merigazoi (182)
merigazoi 2022.08.27
0 183
egyébként ha a etim.szótár azt feltételezi, h a finnugor alapszó 'döf, szúr' alapértelmű, akkor rá kéne mutatni, h
1. a finnugor szóalakok másodlagos jelentésűek.
2. a dobni
Kildin Saami суэххпэ suexːpe
Northern Yukaghir суусээй- suːseːj-
3. a lökni
North Azerbaijani sürmək syrmæk
Southern Uzbek surmoq surmɒq
úgy néz ki, az etimológiai szótár finnugor koncepciója a saját tézisével van megcáfolva
(mármint abban, h nem úgy történt, az ún.finnugor nem csak a finnugorra vonatkozik, hanem annál szélesebb)
Előzmény: merigazoi (182)
merigazoi 2022.08.27
0 182
és megvan a szúr a tadzsikban!
сурох : pierce
etim.szótár:
szúr [1435 tn., 1527] Ősi, finnugor kori szó, vö. cseremisz šçre- ’lök, döf, döngöl; sulykol; szúr’, finn survaa- ’dob, lök, döf; ruhát mos’, survo- ’döngöl, összetapos’. A finnugor alapalak *sura- ’döf, szúr’ lehetett.
emlékeztetőül a finnugristáknak, h hol van tadzsikisztán:
Előzmény: merigazoi (181)
merigazoi 2022.08.27
0 181
szúr
japán
刺す szaszu : stab
刺し通す szasitoszu : pierce
támaszt
保つ tamocu : maintain, preserve, hold, sustain, support (!)
mongolul
дэмжлэг demzsleg : support
дэмжих demzsigh : support, maintain, sustain
törökül talán a tutmak, durmak, dayanmak (tart, támaszt)
merigazoi 2022.08.27
0 180
méz [1138 tn., 13. század közepe] Ősi, finnugor kori szó, vö. zürjén ma ’méz’, mordvin med’ ’ugyanaz’, finn mesi ’ugyanaz’. Ezek előzménye a ’méz, mézből erjesztett ital’ jelentésű finnugor *mete lehetett. Az sem zárható ki, hogy az alapszó esetleg indoeurópai forrásra megy vissza, vö. óind mádhu ’édes ital, mézsör, méz’.
+
szláv nyelvekben ua.
jpn. 蜜 mitsu 'méz'
kínai. 蜜 mi 'méz'
merigazoi 2022.06.13
-1 169
máj
bajir
(kazah szótár)
máj [1405 k.] Ősi, uráli kori szó, vö. vogul majät, zürjén mus, musk, mordvin makso, finn maksa, jurák-szamojéd m•d: ’máj’. Ezek forrása az azonos jelentésű uráli *maksa lehetett
(etimologiai szótár)
merigazoi 2022.06.12
0 163
sál
(kazah szótár)
sál [1800] Német jövevényszó, vö. német Schal ’hosszú sál’. A német szó az angol shawl ’ugyanaz’ átvétele. Végső forrása feltehetőleg az újperzsa š#l, ’sál, nyakbavaló kendő’.
(etimologiai szótár)
merigazoi 2022.05.19
0 160
héderel hempereg
hentereg [1651] Származékszó. Alapszava egy önállóan nem adatolható relatív tő
hempereg [1708] ’hentereg’ Származékszó. Alapszava egy önállóan nem adatolható relatív tő
henyél [1461 tn., 1575] Szlovák jövevényszó, vö. szlovák hnit ’rothad, tétlenkedik, henyél’.
hever [1372 u.] Bizonytalan eredetű, esetleg egy önállóan nem adatolható tő származéka. A tő ismeretlen eredetű
(etimológiai szótár)
hever
[lie rest]
Khalkha Mongolian хэвтэх xew̜tʰĕx hevteh
Hokkaido Ainu
Manchu
Nivkh
Northern Yukaghir
Northern Mansi
Előzmény: merigazoi (158)
merigazoi 2022.05.17
0 159
hunyorog húgy huny
villog vllám villan villany villa
suny süt sistereg
pislog pislángol pöss puska
merigazoi 2022.01.27
0 155
mind a tizünk : tizididink
mind a tizenegyünk : tizenididink
mind a huszunk : huszididink
mind a harmincunk : hormubentizididink
tökéletes osztás.
a török on-ven : magy- ven : hun ben
háromban : háromszor
azon : tizen- huszon- 456789 : +
...
tübbfajta szkita változat van lejegyezve
pl. jübek : üvek : övék
jünküt : üjket : őket
merigazoi 2021.07.05
0 152
sövény csübing : sündör
szövet szejve szevej
sekély szig : sovány dzsovan : szűk
süllyed szogul szüjül
sürü csiri(z) csümür sereg
szűr
süvit szaguld szükik
csap sarab sarló (>csalgi)
sima siik
sarok
süpped sülly : súly sújt
seb sajog
csappan
soprun (ahol a magaslat mélybe megy, mint a meder meredeke)
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
