Végre hazánkban is a kultikus brit sci-fi sorozat. Mindenkinek, akit érdekel a kilencedik és tizedik doktor története, de a klasszikus sorozat kedvelői is teret kaphatnak itt.
Én most néztem meg ezt a régi részt dinókkal Londonban. Nagyon jó története volt, de a dinók nevetségesen néztek ki, mint egy gyerekjáték gumiból és mindig egy helyben állt az a szerencsétlen t.rex és csak ordított mint a fába szorult féreg.
Remélem az új Dr Who részekben nem fordítva van hogy szuper a számítógépes animáció gyerekes történettel.
Wow, nekem meg újra tetszik a sorozat :) Ennyire hülye alapötletet nem lehet más sorozatban megjátszani, csak a DW-ban, ami az első naptól kezdve átugorja a cápát. Amit meg kihoztak belőle, az más, mint eddig. Ha a pókok nem lettek volna, nálam tizenegyes lett volna.
Elvileg cserélhető a manipulátor-karjuk, a NS01 utolsó részében is szerepelnek olyanok, akik az ajtók leküzdésének érdekében lángvágót viselnek :) De azért lássuk be, a klasszikus formula a legcoolabb ;)
Sárkány? :o Lehet, csak nem figyeltem, de szerintem nem derült ki, hogy mi volt az (bár nekem is beugrott a sárkányok eredetmítosza a Trónok Harcából :)) Nem tudom, szerintem ha azt vesszük, hogy ez DW, akkor max. az volt necces hogy bármi is kelt ki a Holdból, annak az élettere ezek szerint a vákuum és a zéró gravitáció, de ez már a csillagbálnánál sem okozott gondot. Az az elképzelés meg, hogy a naprendszer egy jól ismert objektuma nem is az, aminek hittük, elég régi, mondhatni klasszikus sci-fi téma :) Én csak abba tudnék belekötni, hogy a fő fordulatok kissé kiszámíthatóak voltak, de ezzel együtt tetszett a rész (jobban, mint az előző), Courtney is egész jó Susan-pótlék, remélem, lesz még párszor :)
Hát ez a Öld meg a Holdat rész... nem is tudom. Moffat elvetette a súlykot szerintem. Emlegette ugyan nem is egyszer, hogy Doctor Who inkább mese, mint sci-fi, de ez a sárkánytojás Hold nekem túl sok volt. Pedig egész jól indult a rész, aztán a végére nagyon elfajult. Hasonló nagyságrendű ökörség, mint amikor a tizedik Doktor a TARDIS-szal vontatta a Földet. Nem bánom, ha ilyesmi történik Narniában vagy valami hasonló fantasy világban, de a mai földi jelenünkbe ültetve eszement dolog. Jó, legyen mese. Demjén Rózsi megénekelte, hogy sajtból van a Hold. Most Moffat rátett még egy lapáttal, hogy sárkányból van a Hold.
Na, és még egy felvetés: vajon véletlen, hogy az eddigi történetek bizonyos síkon, kisebb vagy nagyobb mértékben régebbi részek elemeit gondolják át/használják fel/emlegetik fel? Úgy értem:
1. láttunk már dinoszauruszt Londonban, és láttunk már magukat emberekből összerakó űrhajót
2. van egy Dalekunk fogságban, és benne járunk, mint magunkban az Invisible Enemyben
3. említik a Miniscope-ot, és azt, hogy valakiből legenda lesz, pedig létező személy (mint a Doktor)
4. ez nekem nagyon Blinkes volt
5. a fogságban tartott, bika-szerű szörnyeteg, aki érzi másban a valamilyen rossz érzéseket, és megöli őket, nem láttam már hasonlót egy űrbeli szállodában?
6. á, ez csak egy vidám school reunion volt :)
Stílszerűen:
(körülbelül 99%, hogy Moffat is csak ezért csinálja;)
Az alapvető kérdés az, hogy mit akar mondani az a párhuzam, hogy Clara ott volt Danny mellett, amikor fél kiskorában, és ott volt a Doktor mellett, amikor félt kiskorában. Úgy értem, a párhuzam, miszerint Mr. Pink és Tizenhárom is katona, akik maguk mögött akarják hagyni a harc traumáit. A Doktor évszázadokig élt azzal a tudattal, hogy kiirtotta a saját népét, és Mr. Pinknek is van valami csomagja. És akkor itt el lehet kezdeni fantáziálni, hogy vajon több van-e mögötte.
Ja, és van még egy kérdés: a Mr. Pink névről csak nekem jut állandóan Tarantino az eszembe? :)
Viszont a mostani rész jó volt. Kicsit a gyors és lassú részek változtatásán csiszolhattak volna, de jó volt, hogy nem csak egy Doktorunk van, akit nem érdekel, mit gondolnak róla, hanem van egy mellékszereplőnk, akit meg az nem érdekel, hogy a Doktor mit gondol. Volt már ilyen: Rory, csak ő a vicces oldalról jött az ügyetlenségével, itt meg van valaki, aki a PTSD túloldaláról nézi a dolgokat.
Ez a Time Heist a legolcsóbb Moffat-loop volt eddig. Eddig tetszett, hogy újra és újra feldolgozza a lehtőségeit annak, hogy mi van, ha valamit azért csinálunk, mert egyszer láttuk, hogy megcsináltuk már, de itt a "megoldás" csak úgy jött, és úgy volt, és kész. Pedig az alapötlet, hogy nem tudják, mit csinálnak és miért, csodálatos volt, csak mintha nem tudtak volna egy hozzá méltó feloldást kitalálni.
Nem is fogja még egy darabig használni a TARDIS-t a harmadik Doktor, mert éppen földi számüzetésre ítélték az Idő Lordok és kitörölték a fejéből, hogyan lehet megjavítani a gépezetet. De azért sok érdekes kalandba keveredik.
Érdekes, nekem pont az utolsó két résszel kezd igazából helyrekerülni Capaldi Doktora. Igaz, az ötödik epizód inkább történetközpontú volt, nem volt benne túl sok karakterizálás, de a Doki viselkedése az adott helyzetben teljesen hiteles volt. Meg jó volt látni, hogy ő is lehet néha kiszolgáltatott.
Végre volt időm megnézni a hétvégi részt, és ha valakit megnyugtat, akár csak puszta kárörömből :) kicsit nem tudom, mit gondolok. Még pár ilyen rész, és észre se vesszük, ha eltűnik a Doktor. Pedig Capaldi tök jó, de csak pár bohókás gesztus és morgás jut neki.
Én most kezdtem el nézni a 7. évadot. A kezdetben nem tetszett, mert állandóan a Földön játszódik, nem is használják a telefonfülkét stb. De el kell ismernem nagyon jól sikerült ez a sorozat idáig 3 részt látva. (és nem azért mert itt már vannak színes részek :) ). Az Ambassadors of Death igazi hard sci-fi volt. A 4. rész még hátra van.
A DW-ben a jövő változékony. Ez a jövőbeli Gallifrey dolog olyan, mint Schrödinger macskája: amíg nem megy előre megnézni, hogy ott van-e, addig van esélye megmenteni. Ha megnézi, és nincs ott, akkor az onnantól kőbe lesz vésve, és minden próbálkozása kudarcra van ítélve, szóval semmi értelme ilyet tenni. De ez egyébként akkor is állna, ha nem került volna be az utolsó jelenet. A régi Gallifreyvel eddig is bármikor kommunikálhatott volna, viszont arra a Gallifreyre az Időháború gyötrelmei várnak, amit megint csak nem akadályozhat meg világvége paradoxonok előidézése nélkül. Szóval mit csináljon, menjen vissza, és jópofizzon a szenvedésre vagy halálra ítélt barátaival? A Doktor nem ilyen, a Pondokat sem kereste meg többé, amikor már ismerte a sorsukat. Egyébként nyilván nem véletlenül lett úgy megoldva, hogy csak Clara tudja, hol is jártak.
Ez volt az első rész ebben az évadban, ami igazán tetszett, viszont pont a vége nem. Oké, hogy az időutazás (visszafelé) rengeteg problémát rejt, ha az ember belegondol, de ezt egy jó sci-fi elrejti. Meg az ember elfogadja, hogy bizonyos dolgokat nem kell észrevennie, hogy jól szórakozzon. De azzal, hogy ez a jelenet belekerült, Moffat maga nyitotta ki Pandora szelencéjét. Ha simán el lehet menni a múltbeli Gallifreyre, akkor a jövőbelire, a visszatérése utánira is. Ha meg nem tér vissza, akkor örökké be lesz zárva oda, ahol van? Az olyan, mintha tényleg felrobbant volna. De a régi is bőven elég, hiszen ugyanúgy kommunikálhatna a régi Gallifreyjel, mint ahogy a régi sorozatokban.
Egy másik gyerek viccelődött. Az üzenetet a Doktor hagyta magának a táblán, az állomáson vagy min pedig a burkolat hűlt. Épp az volt a lényeg, hogy az összes furcsaságot meg lehetett magyarázni valamivel, csak a Doktor beleképzelt egy nagy őskonspirációt, mert "a nagy és félelmetes időúr fél a sötétben"
A vége amúgy hatalmasat ütött, az ember azt hinné, hogy valami búcsúepizód volt. :o
Hatása azért volt rám, éjjel felriadtam, mert úgy éreztem, van valaki a szobámban, fejemre húztam a takarót és visszaaludtam, persze akkor meg azt álmodtam, hogy letépem az ágytakarót arról a valakiről/valamiről, de becsukott szemmel, mert nem mertem ránézni.
Nem a BBC-nél dolgozom, csak az első három rész kikerült a netre, félkész változatban. Fekete-fehér kép, timecode-ok, effektek hiányosak, stb. De ha a sztorik és a színészi alakítások érdekelnek, nézhető. :-)
Ez a rész egészen jónak bizonyult, nem ezt vártam, de bevallom őszintén, nagyon jól megoldották.....Capaldi kezd kiforrni a szememben, de mintha valami mégsem lenne 100- as benne..... na meg ugye Promised land.....és a jövő heti rész bemutatója se volt semmi :)))))
Kezd egyre kuszább lenni minden, de ez egyre jobban kezdi előhozni "Doctor Capaldi" igazi énjét. :)
Már maga az az újrázás, hogy egy "öregebb" Doki, egy (A) suliból felszedett ifjúhölggyel mászkál az univerzumban, egy időgéppel. Plusz hamarosan hozzáadhatjuk az egyenlethez a boyfriend változót is. Na mindegy is, eddig semmi bajom az egésszel, mert ha érdekesen van megkanyarintva a történet, akkor én szívesen végignézném az újkori változatát egy régebbi mesének.
De... Ehhez az alapfelálláshoz más is adva van! Nézzük röviden mi az:
1. rész: "Nyelvtan" Rögtön a főcím után kapjuk az arcunkba, hogy miért bedroom a hálószoba, aztán meg az akcentusharcos ismét feltűnik... (a little Scottish) Vagyis nyelvvel foglalkozunk. (Az más kérdés, hogy az akcentusos parádézás más célt szolgál elsődlegesen.)
2. rész: "Biosz" Ha a rész szépsége elterelte volna a figyelmünket, akkor is nagyon valószínű, hogy a 36. perc környékén már leesett, hogy éppen bioszon ülünk, hiszen a kedves tanárnénink éppen azt kezdi el magyarázni, hogy létezik egy szerv, amit agynak hívunk, s voálá, annak röviden ez és ez a szerepe.
3. rész: "Töri" Nem láttam még a részt, hiszen nincs időgépem, de fogadok, hogy lesz a részben olyan momentum, ami az előzőleg felvázolt sémába illeszkedni fog. Talán Clara, egy nagy tölgyfa alatt Robin bicepszének csodálása közben, rövid kiselőadást fog tartani valamilyen történelmi tény kapcsán. Vagy nem, nem tudom :)
Igazából ezek a kis részletek nagyon jól ülnek a részekben, de egy fokkal magasabb szinten már teljesen mást jelentenek. Erősíthetik vele azt az érzésünket, hogy most éppen tanulunk, hiszen jé, épp egy tanárnővel töltjük az időnket...
Nos, ezek a dolgok honnan ismerősek?! Szerintem tudsz rá válaszolni. Véleményem csupán annyi, hogy ez is újrázás, pedig nem feltétlenül kellene ennek ilyen bugyuta módon jelen lennie.
A harmadik részre én is azt saccolom, hogy nagyon jó lesz, de csak a sneak peak-ek és a trailerben látottak miatt, aztán majd meglátjuk.
Nem bánom, ha hullámvasút lesz a szezon, mármint egyszer nagyon sötét és komoly témákat feszegető, máskor pedig vidám, játékos, a régi időkre emlékeztető "idétlenkedős".
Nem hagyott alább a lelkesedés, még a mostani első három részből a félkész változatokat is láttam. :)
Lehet, hogy "eretnekség" ilyet mondani, de én nem nagyon csípem a dalekokat. Mindig kavarnak valami nagy tervet, aztán mindig kinyírják őket, de aztán pár rész után valahogy megint visszakavarják őket az írók. Kicsit fárasztó. :-)
Capaldiról még nem döntöttem el, hányadán állok vele. A Robin Hoodos rész az viszont jó lesz. :))
