Világbank: Magyarország
a térség sereghajtója
A vártnál nagyobb mértékben lassult tavaly az utolsó negyedévben a magyar gazdaság növekedése
A várakozásoknál kisebb növekedést produkált 2005 utolsó három hónapjában a magyar gazdaság. A GDP az Ecostat becslése szerint 4,1 százalékkal nőtt. A magyar a leggyengébben teljesítő gazdaság a visegrádi régióban – áll a Világbank jelentésében.
A vártnál nagyobb mértékben lassult tavaly az utolsó negyedévben a magyar gazdaság növekedése: míg az április–szeptemberi időszakban 4,5 százalékkal bővült a GDP, az utolsó három hónapra mindössze 4,1 százalékos ütemet becsül tegnap kiadott jelentésben az Ecostat. A gyorsbecslés megbízhatóságának hibahatára plusz-mínusz 0,2 százalék, ám eddig mindig telibe találta az Ecostat a későbbi tényadatot.
Az elemzők a negyedik negyedre 4,4 százalékos növekedést vártak. A gyengébb bővülés az agrártermelés vártnál nagyobb csökkenésének lehet a következménye – mondja Erdős Szabolcs, az Ecostat kutatója. A feldolgozóipar megmaradt a korábbi szinten, emiatt nem tudta ellensúlyozni a mezőgazdaságban tapasztalt visszaesést. A kutató szerint a növekedés hajtóerejét az ipar, az építőipar, valamint az exportvezérelt szolgáltatások adták.
A múlt év egészében 4,1 százalékkal nőhetett a gazdaság, így a bruttó hazai össztermék mintegy 21 800 milliárd forint volt. A növekedés elmarad a 2004-ben mért 4,6 százaléktól, ugyanakkor meghaladja az azt megelőző évek ütemét. Gigászi költségvetési hiány, növekvő külföldi adósságállomány, a folyó fizetési mérleg hatalmas deficitje: a visegrádi térség leggyengébb gazdasági teljesítményét nyújtja Magyarország – áll a Világbank frissen közzétett jelentésében. A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 7,9 százaléka lesz az idén Magyarországon – áll az elemzésben –, négyszerese a lengyelországinak és csaknem háromszorosa a csehországinak. Jócskán elmaradunk a második leggyengébb Szlovénia mögött is: délnyugati szomszédunk 5,6 százalékos deficitet produkálhat.
Nem jobb a helyzet a költségvetés egyenlegét illetően: a magyar 7,4 százalékos GDP-arányos hiány (ESA-szemléletben, nyugdíjkorrekció nélkül) kimagasló a régióban – állapítja meg a nemzetközi pénzintézet. Emelkedő trendű a bruttó külföldi államadósság is, mértéke mostanra elérte a GDP 74,4 százalékát. Magyarország előbb akart jólétet teremteni, és csak utána kezdett el az euró bevezetéséhez szükséges pénzügyi stabilitás kialakításával foglalkozni – világít rá az egyensúlytalanságok okaira Bod Péter Ákos közgazdász. Szerinte a régió többi országa viszont ésszerűen a stabilitás megvalósítását a jólét megteremtése elé helyezte. A magyar államnak a közvélemény kiszolgálása volt az elsődleges cél – teszi hozzá a szakember.
Magyarország az elmúlt öt-hat évben a nemzetközi trendek ellenében lovagolt – állítja Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője –, hiszen más feltörekvő piacokon az államháztartási hiány és a külföldi adósságállomány csökkentése érdekében tesznek lépéseket. A költségvetési lazaság következményei jól láthatók – véli a szakember –: nincs bizalom a forintban jegyzett eszközökben, ennek következtében a tőzsdeindex sem emelkedik úgy, ahogy például Lengyelországban. A forint, ahelyett hogy erősödne, inkább gyengül. A kedvező globális trendek így nem éreztetik hatásukat a hazai pénz- és tőkepiacon.
|
