Kültéri fa kerítés, valamilyen szélezetlen fa anyagból a projekt, az eredeti elképzelés szélezetlen akác volt.
Viszont a mai ínséges időkben kb másfélszer annyiért tudnék szélezetlen akácot szerezni, mint szélezetlen tölgyet vagy szélezetlen kőrist.
A kérdés az, hogy időtállóságban, esztétikumban milyen arányban van egymáshoz képest az akác/tölgy/kőris hármas? Megérheti akácot venni másfélszeres áron a hosszú távú időtállósága miatt?
Az ilyesmit a helyi építési szabályzat szokta tisztázni, vagy egyszerűbb ha megkeresed a jegyzőt azt majd ő megmondja.
De első lépésben én megkeresném az a tulajt akivel a közös határod van és megkérdezném mi a hozzállása a témához. Ha te építenéd meg, tuti nem fog ágálni, ha őt akarod rávenni hogy költsön rá akkor az ugye már neccesebb lesz, de általában az emberek normálisak (legalább is nekem jó tapasztalatom volt ezen a téren).
Szomszédban érdekes mintha öntött beton kerítés lenne aminek a tetején beton lapok vannak. Most ennek a tetejére tesznek szigetelő anyagot és bádogot v. Lindab lemezhez hasonlót tesznek. Lásd kép lent.
Ennek az a funkciója lenne, hogy ha hó van meg csapadék akkor ne a beton lapok és a kerítés szívja fel a nedvességet, hanem levezesse?
Sajnos az olcsó és hatékony nagyon ritkán találkozik :(
A Durisol a legjobb és egyben a legdrágább is.....
Esetleg Gabion kerités? Gyárilag ez is drága, de ha az ember vesz üres vázat és sima mezei nagyszemű kulé kavicsot hozat a bányából akár ár árták arányban ez is tuti lehet!
A jó hangelnyelő tulajdonsága miatt figyeltem fel rá (nyilván kültéren lehetetlen igazán hatékony zajvédelmet megoldani, de már az is jó lenne, ha valamennyire tompítaná a zajokat)
Milyen más anyag lenne vajon alkalmas erre?
(fabetont találtam még (pl. leier durisol), de az nagyon drága)
köszi a választ. Vakolatlan marad és hátul a sarokban. Bár a szépérzékemet bántja , hogy nem fognak a fugák egybe futni. De már elengedtem:)
Alul csak 3 sor lesz és a pillérek között lenne 12-es beton falazóblokk.
A szintezést úgy kell elképzelni, hogy kihúzok egy zsinor, amihez tartom a sor és egyenként habarcsba belekoghtatom a köveket ellenőrizve a vízszintet és a függőt?
Vagy értemesebb 3-4 kövenként megcsinálni egyszerre?
Az átlag 23 cm-es magasságú zsalukőnél 3-4mm eltérés a függőben sok lesz, jobb lenne valahogy kiékelned vagy legalább az első sort habarcsba rakni, mert ha magasságban már így is feljebb vagy, akkor soronként +1cm a habarcsozás.
A legfontosabb kérdés viszont az, hogy mi fog rákerülni később? Ha nemesvakolat, vagy lábazati vakolat, akkor nehéz kihozni 3-4mm-t szépen belőle, ha viszont valamilyen egyenetlen felületű kőburkolat, ami alá még ragasztó megy, akkor simán belefér annyi eltérés.
Zsalublokkos magas kerítésem lesz. A sávalap megvan. Ráhelyeztem a blokkokat a vízszint hosszában jó, de a kövek 3-4 milit kifelé dőlnek.
Elegendő , ha rárakom a második sort és azokat ékelem ki a másik irányból? Ugyanis az első sort a szomszédtól kellene, de nincs annyi helyem.
Illetve, az első sor valami falazóba be elkéne ágyaznom? Esetleg ezzel hozhatnám a szintet bár magasat nem akarok, mert így is 2 centivel feljebb vagyok.
Az alábbi problémára megoldására kérek ötleteket. Maga a telkek közötti kerítés 40*40-es zártszelvényből készült kerítés oszlopok közé rögzített 180*180-as belátásgátló kerítés elem.
2 probléma van vele:
- A 40*40-es zártszelvényoszlopok 4év alatt széthasadtak, mintha anyagában átrozsdásodtak volna. - A 180*180-as belátásgátló kerítés elem széthullott, valamilyen más tartós elemmel szeretném kiváltani. (pl lindab lemez, vagy más)
Fontos, hogy a megoldások tartós, időjárás állóak legyenek és anyagiakban se legyen horror.
Le szeretnénk cserélni a kerítésünket, jelenleg fa kerítés van, sajnos eléggé elkorhadt állapotban. Tovább rontja a helyzetet, hogy a kutya összekarmolja belülről a kiskaput, mert mindig ott ugrándozik ha valaki elmegy az utcán. Milyen anyagból javasolnátok az új kerítést? Most a WPC-vel szemezünk, az acél kerítés elemeket is szerintem hamar összekarmolná a kutya. Igazából egy nagykapu és egy kiskapu, tehát nem nagy felületről lenne szó. A kovácsoltvas kerítést amiatt nem szeretnénk választani, hogy az utcáról ne lehessen annyira belátni az udvarra..
A 40x40-es oszlopzsalu elemekből álló 188 cm magas oszlopot, a négy függőleges élén műanyag hálós élvédővel láttam el, valamint a vízszintes fugákra is tettem összesen 28 darab 10x30 cm-es üvegháló flekket. Az élvédők remek megvezetés biztosítottak az acél simítónak. Ráadásul ez a megoldás sokkal anyagtakarékosabb mintha kézi vakolatot használnánk.
Az élvédelem előnye, hogy a későbbiekben sem tud betörni az él ha valamilyen behatás éri. A flekkek pedig a vízszintes repedéseket hivatottak megelőzni.
Ugyanezt a fenti megoldást használtam a kerítéslábazatnál is, csak ott az egészet telibe hálóztam.
Annak idején azért döntöttem e hálós megoldás mellett mert sok helyen láttam, hogy az ilyen oszlopzsaluból készült oszlopok vízszintes fugáinak vonalában még a nemesvakolat is gyakorta átrepedt. Ezt akartam elkerülni.
Persze hogy össze kell kötni az alapot és a szerkezetet. Ha nem teszed, akkor a két szerkezet találkozásánál függőlegesen elreped az egész.
A lábazatai részt bele kellene ereszteni az oszlopokba. Ezt "csorbázásnak" hívják.
Nem írtad, hogy milyen hosszú lenne ez a kerítés, de nem hiszem, hogy a hőtágulás miatt a szerkezetek között hézagot kellene hagyni. Ha hagysz, ott mindig lesz egy repedés.
Olvass vissza a hozzászólásaim között. Szerintem találsz választ a kérdéseidre.
Hol okozna gondot az élvédő? Az legalább az oszlopzsaluk minden élén (amelyek sokszor a vibroformák vacaksága miatt nem igazán szépek) kialakít egy szép élt, ráadásul azok, - ha EPS ragasztóval húzod le a felületet - úgy viselkednek mint a vakolóprofilok. Én biztosan nem vakolnám őket. A ragasztóval való lesimítás egyszerűbb.
A fedlappal kapcsolatban nem értem az aggodalmad. Minden olyan oszlopnál ahol az oszlopszélesség 30-as vagy 40-es, egy 15-ös zsalutéglára tett 25 cm széles fedlap nem fog kiérni az oszlopsíkból mert marad oldalanként 2,5-2,5 vagy 7,5-75 cm. A fedlap és az oszlop találkozását mindig ki kell nyomni szilóval és kész. Az esővizet nem csak a fedlapról kap az oszlop oldala, hanem akkor is amikor ráver az eső.
Ha visszanézed az évekkel ezelőtti hozzászólásaimat, ott látható, hogy nálam is 40x40-es oszlopok vannak 15-ös lábazattal és ugyan néha valóban folyik a víz az oszlop oldalán, de a tömítéseknek hála a szerkezetbe nem jut be a víz.
zsalukő kerítésnél a vakolatba a mész helyett mészpótlót tehetek? Amatőrként magam vakolnám homok+cement keverékével. A mészpótló (nem mészhidrát) a képlékenységet, bedolgozhatóságot elvileg javítja. Tervek szerint és az árak miatt kültéri falfestéket kap majd.
