A New York Times magasztalja a Sorstalanságot
Az Egyesült Államok legtekintélyesebb napilapja, a New York Times – a mai bemutató előtt – rendkívül elismerő kritikát közöl a Sorstalanság című filmről. A. O. Scott, a lap vezető kritikusa azt írja, hogy Koltai Lajos alkotása a legmagasabb polcon van azon filmek között, amelyek valaha a holokauszt témakörében születtek. A szerző szerint a mű vizualitása gyönyörűséges és összetéveszthetetlen. Scott - aki méltatja Koltai Szabó István melletti operatőri munkásságát is – kiemeli, hogy a rendező szerencsére távol tartotta a témát az olyan feldolgozásoktól, mint Benigni: Az élet szép című filmje, amely szerinte szentimentális giccs lett. A Sorstalanságot Roman Polanski: A zongorista című Oscar-díjas munkájához hasonlítja a New York Times munkatársa. A film megdöbbentő és olykor abszurd humora az élmények megéltségét bizonyítja. Scott kiemeli Ennio Morricone néhol operai erejű muzsikáját is, és leszögezi, hogy bár a téma mindannyiunk ismerőse, a főhős, Köves Gyuri szemével azzal első alkalommal és különlegesen láthatjuk. A szerző úgy látja, a film egyszerre őrjítő és logikus, és ez egyidejűleg teszi kalandfilmmé és szenvedéstörténetté a Sorstalanságot. A csonttá és bőrré lesoványodott Gyuri szemei egyre nyitottabbak lesznek, egyre jobban látja a terrort, meglátja a gyönyörűséget a borzalomban és a túlélés esélyét.
Végül a kritikus megállapítja, hogy a néző rendszeresen felteszi magának a kérdést, ő mit tett volna hasonló helyzetben? A Sorstalanság ennél tovább megy, bemutatja, hogyan lehetett ezt a szörnyűséget mindennapos világgá tenni.
Hasonlóan elismerő kritikát közöl a Kertész Imre Nobel-díjas regényéből készült filmről az ugyancsak New York-i Village Voice. "Nem szentimentális, hanem misztikusan őszinte, művészi" – írja J. Hoberman, a neves kritikusa. A filmet pénteken mutatja be a New York-i Film Forum filmszínház, ami Hoberman szerint nagyszerű évnyitó program lesz. A film szerkezetét elliptikusnak találja, hiszen kis epizódok sorozatából áll össze. A szerző csodálja, hogy sikerült átemelni a regényből a főhős Candide-éhoz hasonló ártatlan hangját és a koncentrációs tábor iránti honvágyát. Végül Kertész Imre Nobel-díjas regényére utalva hozzáteszi: "Amennyire vissza lehet adni egy visszaadhatatlan könyvet, az Koltai Lajosnak sikerült."
A New York Daily News három és fél csillagot adott a maximális négyből a magyar filmre, a New York Post a maximális négy csillagot adott a Sorstalanságnak és kijelenti, Koltai Lajos filmje vitathatalan jelölt a jövő éve Oscarra.
Hámori András producer: boldogok vagyunk, hogy ilyen a fogadtatás. Ez az elmúlt három-négy hónap intenzív munkájának és a fesztiválok sikereinek gyümölcse. Örömmel újságolhatom, hogy a Sorstalanság hétvégi vetítéseire New Yorkban az összes jegy elfogyott.
Koltai Lajos rendező: Mindig is úgy gondoltam, hogy a Sorstalanság útja ki van jelölve, örülök, hogy ezen végig járhattam. Boldog vagyok, hogy olyan áron is, hogy felkéréseket utasítottam el, ahová lehetett, személyesen is elkísértem a filmet. Ezek a találkozások csodálatosak voltak, és a Sorstalanság üzeneteit csak tovább erősítették.
nyitottak már száz, Kertészt és a filmet gyalázó topicot, ez a hír is szerepel már a másik topicban is, de, az index elbírja, maradjon fenn 100, egaetlen Nobel díjas írónkat és ezt afilmet hgyalázó topic; nem tudják elviselni mélymagharjaink!
Az Egyesült Államok legtekintélyesebb napilapja, a New York Times – a mai bemutató előtt – rendkívül elismerő kritikát közöl a Sorstalanság című filmről. A. O. Scott, a lap vezető kritikusa azt írja, hogy Koltai Lajos alkotása a legmagasabb polcon van azon filmek között, amelyek valaha a holokauszt témakörében születtek. A szerző szerint a mű vizualitása gyönyörűséges és összetéveszthetetlen. Scott - aki méltatja Koltai Szabó István melletti operatőri munkásságát is – kiemeli, hogy a rendező szerencsére távol tartotta a témát az olyan feldolgozásoktól, mint Benigni: Az élet szép című filmje, amely szerinte szentimentális giccs lett. A Sorstalanságot Roman Polanski: A zongorista című Oscar-díjas munkájához hasonlítja a New York Times munkatársa. A film megdöbbentő és olykor abszurd humora az élmények megéltségét bizonyítja. Scott kiemeli Ennio Morricone néhol operai erejű muzsikáját is, és leszögezi, hogy bár a téma mindannyiunk ismerőse, a főhős, Köves Gyuri szemével azzal első alkalommal és különlegesen láthatjuk. A szerző úgy látja, a film egyszerre őrjítő és logikus, és ez egyidejűleg teszi kalandfilmmé és szenvedéstörténetté a Sorstalanságot. A csonttá és bőrré lesoványodott Gyuri szemei egyre nyitottabbak lesznek, egyre jobban látja a terrort, meglátja a gyönyörűséget a borzalomban és a túlélés esélyét.
Végül a kritikus megállapítja, hogy a néző rendszeresen felteszi magának a kérdést, ő mit tett volna hasonló helyzetben? A Sorstalanság ennél tovább megy, bemutatja, hogyan lehetett ezt a szörnyűséget mindennapos világgá tenni.
Hasonlóan elismerő kritikát közöl a Kertész Imre Nobel-díjas regényéből készült filmről az ugyancsak New York-i Village Voice. "Nem szentimentális, hanem misztikusan őszinte, művészi" – írja J. Hoberman, a neves kritikusa. A filmet pénteken mutatja be a New York-i Film Forum filmszínház, ami Hoberman szerint nagyszerű évnyitó program lesz. A film szerkezetét elliptikusnak találja, hiszen kis epizódok sorozatából áll össze. A szerző csodálja, hogy sikerült átemelni a regényből a főhős Candide-éhoz hasonló ártatlan hangját és a koncentrációs tábor iránti honvágyát. Végül Kertész Imre Nobel-díjas regényére utalva hozzáteszi: "Amennyire vissza lehet adni egy visszaadhatatlan könyvet, az Koltai Lajosnak sikerült."
A New York Daily News három és fél csillagot adott a maximális négyből a magyar filmre, a New York Post a maximális négy csillagot adott a Sorstalanságnak és kijelenti, Koltai Lajos filmje vitathatalan jelölt a jövő éve Oscarra.
Hámori András producer: boldogok vagyunk, hogy ilyen a fogadtatás. Ez az elmúlt három-négy hónap intenzív munkájának és a fesztiválok sikereinek gyümölcse. Örömmel újságolhatom, hogy a Sorstalanság hétvégi vetítéseire New Yorkban az összes jegy elfogyott.
Koltai Lajos rendező: Mindig is úgy gondoltam, hogy a Sorstalanság útja ki van jelölve, örülök, hogy ezen végig járhattam. Boldog vagyok, hogy olyan áron is, hogy felkéréseket utasítottam el, ahová lehetett, személyesen is elkísértem a filmet. Ezek a találkozások csodálatosak voltak, és a Sorstalanság üzeneteit csak tovább erősítették.
