Térj be hozzánk
ha ellenállhatatlan vágyat érzel
az európai filmipar remekbe szabott példányai iránt...
Hozz lelkesedést, humort, és persze képeket:-)
Nem vágunk ki ha némelyik másik földrészről való, ha elég sármos...;-)
Bájgúroknak tilos az átjárás
Na igen, ezt a részét vártam a legjobban a dolgoknak :)) Komolyan, a Dr Horrible annyira jó, hogy érdemes lenne belőle még vagy 50 évadot csinálni. Vagy részt. Igazából mindegy, csak legyen méééééég :))) Ó, Nathan, kedves szívcsücsök :D Michael Emerson átveszi az Emmy-t
Ezt meg csak azért mutatom, hogy lássátok, hogy lehet úgy átvenni djat, hogy nem hangzik el egyetlen ómájgád sem és nem köszöni meg az illető minden pillanatban, mégis mindenki tudja, hogy hálás érte. Michael Emerson, megint nagyot nőttél a szememben és remélem örökké boldogok lesztek Carrie-vel.
Ez az Emmy egy nagy rakás szar...szerintem Hugh azért nem kapja meg folyamatosan a díjat, mert nem feküdt le valamelyik díjkiosztóssal. Esküszöm, más nemigen lehet a magyarázat arra, hogy az ötödik évadban nyújtott alakítása után is megelőzte egy Bryan Cranston. Michael Emersonnak viszont gratula, it was high time.
Ezt mindenképp mutasd be G-nak: http://www.empireonline.com/features/graph-of-manliness-gerard-butler/default.asp Hatalmas. :D
He's also never kissed a girl, which is exceptionally lame, and is a character in a Lloyd-Webber musical which makes him as close to a eunuch as is possible without surgery.
Jaj, csajok, annyira jó volt a skótoknál, hogy a kies angolhon dicsősége igencsak elhalványult. Jövő héten beszámoló, holnap utazok csak haza G-val, de már most azt sem tudom, hol kezdjem. Ja, de. Ne nézzétek meg légyszi a Gamer-t, ha nem akartok pénzt kidobni egy ritka sz*r filmért. Még Gerard-ot sem hagyják eleget szerepelni benne, a kivitelezés meg...hát, volt pillanat, mikor kínunkban röhögtünk. De annyira elszánt rajongók lettünk G-vel, hogy mindenképp Zsörit akartunk nézni, csak ezt most megszívtuk. Tegnap este viszont a youtube-on vodkázás közben Zsöri interjúkat szemezgettünk, én még annyit életemben nem röhögtem :)))
Dorian Gray-t is megnéztük, az igazság az, hogy egynek elmegy, de Colin üdítően tenyérbemászó figurát hoz, miatta megérte megnézni. A Gamerrel összehasonlítva meg ugyebár...hát Oscar díjas.
Sosem voltam még ennyit moziban egyszerre, mint itt külhonban :DD Beszámoló jön, képekkel tarkítva. Ma még Frednével talizunk, ha minden jól megy:)) Olyan jó volt látni végre, meg meglapogatni a hátát :) És remélem, tegnap óta már elfogyott a neki ajándékozott gesztenyepüré is :)
Sziasztok! Ezen az oldalon több száz Sci-fi Fantasy képet találtok! Ha szeretitek az igényes fantasy képeket,nézzetek be. Én is most találtam rá az oldalra... www.gportal.hu/fantasylap
Annyira örülök, hogy élvezted, komolyan, a te telefonod volt az egyik legpozitívabb élményem a tegnapi napban. Már a koncert kivételével. :)
Helyzet az, hogy nekem az egész élményt teljesen 2 felé kell osztanom a fejemben: Madonna és minden más. Ő vérprofi, a show-jára és az előadásmódjára nem lehet panasz, a maximumot nyújta, akkor is, ha a színpadra lépése előtt 20 perccel hangos füttykoncert meg fújjolás van, akkor, amikor a késés egy telejsen jogos (szőnyeg felragasztása) ok miatt van. Nem akarok itt szélsőséges lenni, de Magyarország egyszerűen nem állt készen erre az eseményre. Sem a magyar Livenation, sem a Kinscem park (elképesztő, mennyire elhibázott helyszínválasztás, nem koncerthelyszínnek való), sem a szervezők, sem a security, sem a mentősök, sem a sajtó, sem a közönség, azt kell, hogy mondjam. Egyszerűen nem tudták felmérni, mivel jár egy Madonna koncert, hogy ez nem Sziget, nem hasonlítható semmilyen más előadó koncertjéhez, hogy itt pl. 21-étől kezdve tömeg fog várakozni, hogy a kapunyitásnál maximális fegyelemre és szervezettségre van szükség, hogy normális kordon kell, és a bejutásnál emberi körlmények és kielégítő tájékoztatás. Komolyan mondom, ahhoz a futáshoz olimpikonnak kelltt volna lenni, életemben nem futottam még ennyit egyszerre, a Gold szektorhoz vezetett a leghosszabb út, nem volt rendesen jelölve, és háromszor állítottak meg, ebből kétszer tök fölöslegesen, kétszer nézték meg, hogy tényleg God jegyem van-e. Ez pl. tök egyszerűen kiküszöbölhető lett volna, ha egy jegyellenőrző pont van az elején, és ott kapok egy aranyszínű karszalagot. De logikát nincs értelme keresni a szervezésben, rengeteg levelet írtam előre a Livenationnek, nem értették, barátaimmal karszalagot gyártottunk (saját költségre), és osztottunk a sorbanállóknak érkezés sorrendjében, hogy fenn tudjuk tartani a rendet, mert tudtuk, hogy ebben teljesen magunkra vagyunk utalva.
Mindezek ellenére sikerült bejutni az első sorba, de attól a társaságtól elszakadtam, akikkel lenni szerettem volna, igaz, így is ismerősökkel voltam, de mellettünk és mögöttem is nyomakodós bunkók álltak, a benti első 3 óra kb. azzal telt, hogy közdöttünk, hogy ne lökjenek ki. (és nyertünk)
A kijutás kaotikusságáról nem beszélek, amatőrizmus a köbön, sem normális megvilágítás, sem több kapu megnyitása, az volt a csoda, ha valaki nem keveredett el a barátaitól.
De az a bizonyos 2 óra persze mindent megér, a Nő zseniális, mindig, minden körülmélnyek között, gyönyörű volt és ragyogott, jól érezte magát a színpadon, elemében volt, de szerintem nem érezte annyira Budapestet. A "Hungary loves the queen" feliratok és zászlók tetszettek neki, de nem kommunikált különösebben velünk, azért lehet érezni, melyik helyszínek állnak közelebb az ő szívéhez is.
Szóval őt imádom, mert ahogy lepattant róla az az undorító magatartás, ahogy a közönség a koncertet megelőzően viselkedett, nagyon becsülendő, ezt a show-t negyedszerre sem untam, végig tomboltam, nincs hangom, és nem érzem egyik végtagomat sem, de soha többé budapesti koncert. Külföldön már van rutinjuk az embereknek, hogy kell levezényelni egy ilyen eseményt.
Madonna-koncert élménybeszámoló: Két órás csúszással kezdődött, a bronz szektorban voltunk, ahol jó sok khmm érdekes arc nyomult, akik a) a söröspoharukkal b) egymás mandulájával voltak elfoglalva, alig láttuk a kivetítőt, minek következtében tízpercenként helyezkedtünk a barátnémmal, telement homokkal a ruhánk-szemünk-hajunk, kifele menet szanaszét áztunk (a cuccaim még mindig száradnak, a jegyem a táskában felmosórongy állagúvá vált)... És még így is megérte, istenkirály volt. Az öreglány karizmája kurva messziről, kivetítőn keresztül is magával ragadó, elképesztő, hogy mennyire energikus. A hátsó szakasz nagy előnye, hogy több volt a szabad tér, ezért nagyokat lehetett tombolni, a vége felé pedig, amikor egyre határozottabban zuhogott az eső, és a legfaarcúbb "csak az asszonyt kísértem ki/jó a pia-kijazamadonna" arcok is feloldódtak, és remek tengerparti homokban-vízben táncolós buli alakult ki. Hangom nincs, jött helyette izomláz, enyhe megfázás és egy hetes fülig érő vigyor. :-)
És most jöjjenek Candy első soros élményei. :-) (Szerettem volna találkozni veled és a barátaiddal, de ebben a tömegben + esőben örültünk, hogy fél óra alatt kiértünk a stadionból.)
*le sem bírja törölni a vigyort a képéről*
Gyönyörű kölök.
Ezt meg most találtam. Hi, Vinz.