Nemrég olvastam Dawkins Az önző gén című könyvét. Olvasás közben sokat bosszankodtam a szerző önhittséggel párosuló szűklátókörűségén, ami feltételezésem szerint a könyv olvasói egy részének nem tűnik fel. Dawkins összekeveri az eszközt és a célt, az okot és az okozatot, amikor így ír: "A test nem más, mint a gének eszköze a gének változatlan megőrzésére". Lorenz, Ardrey, Eible-Eibesfeldt könyveiről így ír Dawkins: "A baj ezekkel a könyvekkel az, hogy szerzőik teljesen és végletesen félreértették az evolúció működését. Az a feltevésük hibás, hogy az evolúcióban a faj (vagy a csoport) s nem az egyén (vagy a gén) java a fontos." Mondandóját alátámasztani hivatott példái szelektívek, egyik mondatban rovarokról, másikban egy konkrét rovar fajról, harmadikban emlősökről beszél, a sokmillió fajból tetszés szerint válogatja. Hibásan nevezi "elméletnek" véleményét; ez nem elmélet, hanem bizonyos megszűrt, csoportosított tények egyfajta értelmezése. A "Mémek: az új replikátorok" fejezetben nem hivatkozik becsületesen elődeire, a fejezet semmilyen újdonságot nem tartalmaz, leszámítva egy nyelvi újítást, a "mém" kifejezést.
Vagy a memetikára, de elfogulatlanul és kritikusan. Mert akkor lesz jó és tudományba illeszthető, ha ki tudja állni a kritikák próbáját is:
"Mi fogja meghatározni, hogy a mémek elmélete elfogadható-e vagy sem? Noha a tudományfilozófia szakemberei még még mindig vitatkoznak arról, hogy egy tudományos elmélet mikor érvényes , legalább két, általánosan elfogadott feltétel létezik, és ezeket fogom használnia memetika megítélésében. Először egy elméletnek jobban kell magyaráznia a jelenségeket, mint a vele vetélkedő elméleteknek; s lehetőleg gazdaságosabban vagy átfogóbban is. Másodszor: olyan kipróbálható előrejelzéseket kell adnia, amelyek aztán helyesnek bizonyulnak. Eszményi esetben ezeknek a jóslatoknak olyan váratlan következményeket kell jelezniük, amelyeket nem lehet előre látni, ha nem a memetika elméletéből erednének." 35. oldal Susan Blackmore: A mémgépezet
James W. Polichak a Mémek mint áltudomány (Memes as Pseudoscience) című tanulmányában. Polichak négy kategóriába sorolja kifogásait: 1) a memetika nem rendelkezik kielégítő mémdefinícióval, és elfogadható példát sem tud rá felmutatni, 2) a memetikának nem sikerült bebizonyítania, hogy a mémek fogalma fontos a kultúra megértéséhez, 3) a memetika figyelmen kívül hagyja a társadalomtudományok fogalmait és adatfeldolgozási módszereit, ezáltal modelljei pontatlanok, 4) a memetika csak pontatlan és redundáns érveket tudott felmutatni arra nézve, hogy milyen magyarázó erővel bír a mémek létezésének feltételezése (Polichak 2002: 664-665.).forrás
Mindkét fenti idézet helytálló és jogos felvetéseket tartalmaznak szerintem. Nekem is és másoknak is ezek voltak a fő problémáink a memetikával régebben. Azért írom, hogy régebben, mert ezekre megoldást találtam. Egyrészt a memetika lényege nem a kulturális szokások önkéntességen alapuló átvétele, hanem inkább a mém idegrendszeri vírus, amiben az ember csak egy - valójában nem annyira szabadon választható - klónozó gazdatest. ...
Nem gondolom, hiszen neki pszichológia végzettsége is van és tisztában van vele valamelyest hogy a para dolgok, mémek közös nevezője is a pszichológiában keresendő. Pszichológiai folyamat. Geller is bűvész trükkökkel és memetikai mémekkel dolgozott. Amig Dawkins a memetikának az ezzel teljesen ellentétes - ugynevezett külső memetiai irányzatra- helyezte és szerintem is tévesen a hangsúlyt.
Blackmore volt az aki a Mémgépezet könyveivel, amit nem is tudom, de nagyon sok országban lehet kapni az adott nyelvre is lefordítva m(olyanokban is mint Norvégia, Törökország), próbált legalább egyensúlyt teremteni a memetika külső és belső irányzata közt. Dawkins is ezután tért rá kissé jobban a belső memetikára.
Tehát Susan BLackmore az egyik legjelentősebb memetikus, de mivel ő maga is bevallotta, hogy csalódott a memetikában és mára már nem nagyon érdekli, hiszen egy memetikai tudományos szaklap bíráló bizottágában is volt évekig, pont nagyon is helyén van az esze ilyen téren.
Azt is nagyon pontosan megfogalmazta, hogy mi a gond a memetikával. Több helyen ezt már idéztem. ... de ami szerinte gond volt azt éppen én oldom és oldottam már meg.
"ilyen okos emberek mint ez a dawkins vajon miért nem jön rá, hogy nem létezhet véletlen?"
Hát úgy, hogy nem annyira képzetlen, mint a linked szerzője, aki felületesen összekeveri a véletlent a káosszal.
A káosz tudniillik alapvetően determinisztikus jelenség, bár nagyon bonyolult folyamat. Ilyenhez vezethet például már az egyszerű newtoni égi mechanika is, ha három vagy ennél több égitest mozgását akarjuk leírni. A nemlineáris rendszerek pedig különösen gyakran mutatnak kaotikus dinamikát.
Véletlen jelenségként azokat a folyamatokat kezeljük, amelyekről nincs elegendő ismeretünk a determinisztikus leíráshoz. Noha az ilyen folyamatok részletesebb és pontosabb megismerése elvileg általában el kell vezessen egy szigorúan determinisztikus leíráshoz, a gyakorlatban ezt sokszor irreálisan bonyolult lenne végrehajtani, így megmaradunk a statisztikai tárgyalásnál. A biológiai evolúció elmélete alapvetően ebben az értelemben használja a véletlen fogalmát.
A kvantumfizikában viszont ismerünk olyan eseményeket, amelyek bekövetkezését elvileg se lehet pontosan kiszámolni, mert az ehhez szükséges jellemző paraméterek pontosságára korlátot szabnak a Heisenberg-féle határozatlansági relációk. Amit nem lehet meghaladni méréstechnikai finomítással, mert azoknak a jellemzőknek egyszerűen értelmük sincs nagyobb pontossággal. Itt tehát éppen a determinisztikus magyarázat az, ami nem létezhet.
A biológiai mutációk keletkezésében alighanem van bizonyos szerepük az ilyen elvileg megjósolhatatlan kvantumfizikai véletlen folyamatoknak is. Csak hát biológiai szinten többnyire irreálisan nagy feladat lenne ezt elkülöníteni a tudáshiányból származó véletlenektől.
Dawkins már abban a korban van, hogy nem is nagyon érdekli már, hogy esetleg miben tévedhetett, vagy volt pontatlan.
... és igaza van .... megteheti ....
... mert összességében sok mindent jól tudott és a megérzési egy része is még a memetikában is igazak.
Az hogy az ateizmus megbukott logikailag és tudományos módszertan szerinti vizsgálatnál .... hát megint csak azt bizonyítja, hogy a mémek /idegrendszeri vírusok bizony őt magát is "zombi"-nak használták ilyen téren.
A gén - mém párhuzam példája sokáig nekem is tévedésnek tűnt és hát bevallom áltudománynak, de mára kiderült és bebizonyosodott, hogy igaza van. Sőt mára már a veszélyes mémfertőződések gyógyíthatóvá is váltak. Vakcina elv segítségével.
Richard Dawkins evolúciós biológus Istent egy veszélyes elme vírusként, mémként határozta meg. A meghatározása részben helyes és bizonyított, olyannyira, hogy mára már a gyógymód is megvan rá.
A biológia és a genetika hajnalán a gének sokáig nem voltak bizonyíthatóak, csak logikai következtetésként léteztek, csak a megfigyelések alapján jutottak arra a tudósok, hogy lenniük kell. Aztán persze jóval később meg is lettek. Hasonlóan a mémekre, tehát az idegrendszeri vírusokra jelenleg csak közvetett módon van bizonyíték. Közvetlen nincs és lehet nem is lesz, hiszen az idegrendszerben információ áramlik és itt ugyebár az emberi agyban kellene kimutatni egy "vírust", ami eleve lehet, hogy csak pszichológiai folyamat. A memetika tehát nagyon leegyszerűsítve a biológiai vírusaink másolástani működésének az áthelyezése biológiai síkról pszichológiaira. Egy magyarázó példával:
A világjárványt okozó biológiai korona vírusnak teljesen mindegy, hogy milyen vallású, vagy ateista, vagy nihilista személyt fertőz meg. A lényeg az, hogy rávegye egy információs csomag újbóli legyártására és fertőzésre. Ez egy RMS genetikai száldarabka.
Az elme járványt okozó memetikai Isten vírusnak teljesen mindegy, hogy milyen vallású, vagy ateista, vagy nihilista személyt fertőz meg. A lényeg az, hogy rávegye egy információs csomag újbóli legyártására és fertőzésre.
Az se véletlen, hogy fej vagy írás lesz-e az érme felső lapja. Csak nehéz adatot gyűjteni az elengedés pillanatáról. Előtte meg pláne nem jósolható, mikor engedi el a kéz.
Abiogenezis esetében a véletlenek a konkrét kémiai reakciót helyettesítik. (Ami fehérjeszkntézis esetén vízben még direkt módon, mesterséges szintézisben is lehetetlen. Egyszerűen a víz gátolja az elvárt kötések létrejöttét.) Azaz a tudomány nem csupán kiegészíti a törvény hiányát a véletlennel, de kicsit meg is tagadja közben a kémiát, a törvényeket.
Dawkins esetében az egyik tévedés, hogy a gén, még ha 'önző is, képes lenne bármit építeni maga köré. (Persze passzív, öntudatlan módon.) Hiszen a gén ág élő szervezetben sem épít maga köré semmit, pusztán passzív biológiai sablonja egy élő szervezetnek, amit egy már kész sejt tud kifejezni, fehérjeszkntézis során felhasználni.
Az önző gén ami élőlényeket alkot, olyan mint az önző könyv, ami életrajzokat ír.
A törzsfejlődés és az abiogenezis egy konszenzusos világnézet. Nem tárgyi tudás. Leíró tudomány nem kapcsolódik hozzá. Következtetés más ismeretek nyomán. Kicsit dacolva az anyag, és a véletlen korlátaival...
Lezárult a könyvem nyomdai előkészülete. Indul egy kisebb példányszámú próbanyomtatás, amit szponzorok, támogatók, mecénások, üzleti partnerek fognak csak megkapni. Tehát ez még kereskedelmi forgalomba nem fog kerülni. Címe Túl Richard Dawkinson. Tudományon átszűrt "Isten" azaz van egy kis bibi az ateizmussal.
Egyébként csak azért kezdtem ide kotyogni, mert nekem se tetszik Dawkins. Olyan mint egy vulgár"evolucionista". ( Ami tetszett az pl. Steve Jones: Darwin szelleme c. könyv.)
1. A kövér emberek mivel maguk is tehetnek állapotukról, holnaptól kezdve többet kell, hogy fizessenek gyógyszereikért. Ez mi? Szelekció! Jogos-e? Nem, mert aligha hibáztatható, egy hízásra hajlamos nő/férfi az állapotáért.
2. Az igazi ember szőke és kék szemű (árja), a többiek alattvalók. Ez mi? Jogos-e? Jujj.
Példák hibás variációra:
1. Honaptól megszüntetünk minden közlekedési szabályt, közlekedjen/vezessen mindenki úgy, ahogy akar. Ettől számos sajátos formája alakul ki a vezetésnek, variációk sokasága jön létre.
2. Holnaptól nem állunk útjába a bűnözésnek, elterjed és számos új variációja alakul ki.
Az evolúciós elméletet is lehet torz módon értelmezni. Hulljon a férgese elv vagy ne csináljunk semmit elv (,majd megoldja az evolúció). (Persze ez csak egy laikus vélemény.)
