Ha már ennyire az alternatív valóság vonalon mozogsz, legalább olyat mondanál hogy vonatok nem sínen gurulnak hanem vízen úsznak. Abban sem értene veled egyet a többség, de az legalább ide tartozna.
Az alternatív történelmi teóriáknak biztos van saját topikjuk, de nem ez az.
Rosszul tudod: ha úgy gondolod, hogy nyolc betű a különbség, akkor sem jól látod: nem kicserélték a betűket, hanem a keleti szláv nyelvek cirill írásmódjából, az 1917-es nyelvújításkor a legnagyobb népesség által használt orosz nyelvből kihagyták ezt a nyolc betűt, mig a másik két nyelvben: az ukrán és belorusz nyelben nem volt ilyen változtatás.
ukrán nép sose hívta magát kisorosznak,-----igaz-----------Hát , csak a többi környező nép,nevezte igy.
A 9. század végén jött létre. Fővárosa, Kijev a mai Ukrajna fővárosa, azonban ez az államszövetség mégsem kizárólag Ukrajna, hanem a rutén fejedelemségekből létrejött államalakulatok elődjének, a mai modern Fehéroroszország és Oroszország kulturális és történelmi előzményének is tekinthető.
Mint már oly sokszor el kellett magyaráznom, a monarchiabeli vasúti szolgálati helyeket monarchiabeli nevükön nevezem, az újabb építésűeket pedig az aktuális nevükön. Szerintem ez a legértelmesebb nevezéktan és minden vasúti, vasútföldrajzi kiadványnak ezt kellene követnie (és elfelejteni Jászvásárt, Leventevárat, Újvároskát, Nándorfehérvárt, Révkomáromot, stb.)
Az ukrán nép sose hívta magát kisorosznak, a Kievi Rusz, mint a mai Ukrajna őse sokkal régebbi gyökerekkel rendelkezik, mint akár az orosz nép, akár Oroszország.
Lviv magyarul Ilyvó. Lemberg a német/jiddis neve. Nekem erősen szúrja a szemem, ha a német nevén emlegetünk egy ukrán várost. Vagy ukrán, vagy magyar néven emlegessük, már ha ez utóbbi van. Lehet érte lebaszni. :)
Lemberg nemcsak történelmileg, de ebből eredően építészetileg is inkább lengyel vagy monarchiabeli város a lejtős kockaköves utcákkal, méternyomtávú villamossal, szakaszosan Stadtbahn-szerű vasúti vonalvezetéssel, csarnoktetős átmenő pályaudvarral. Ez számomra is szemet gyönyörködtető, de Magyarországra sajnos egyáltalán nem jellemző. Lengyelországra viszont igen.
Hosszú évtizedekig ez volt a legnagyobb teherkocsi-gyártó, és igen, amikor kialakult a T-64 - T-72 - T80 triumvirátus, ők jegyezték (és jegyzik) a 72-eseket. Ezzel a gyár lényegében két gyárrá vált szét. Ami az ontopic részét illeti, többek között tőlük ered a legnagyobb darabszámban gyártott teherkocsi forgóváz, a CNII-H3-0, egységes-nómenklatúrás nevén 18-100. Az utóbbi időben a konkurens gyártók (pl. OVK) beleerősítettek, kialakítottak számos új típust, ezt a trendet persze az UVZ is igyekezett követni, de azért a megrendelés-állományuk egy részét a többiek sikeresen elhappolták.
Meglátásom szerint bármi is elképzelhető, akár az állam, és ezzel együtt az UZ erős dominanciája, kontrollja, és az ellenkezője is.
Senki ne értsen félre, de könnyen adódhat egy olyan helyzet, hogy a kataklizma után a dolgok sokkal jobb irányt fognak venni, mint amilyen "az üzemvitel" előtte volt. Persze erre nincs semmi garancia, csak remény, amit nálam az táplál, hogy az ország nagyon a nemzetközi fókuszba került. Ebből, meg ettől persze még bármi is előfordulhat.
Csak már tartanánk ott, hogy építkeznek, nem az ellenkezője.
Igen, többen valószínűsítik, hogy komolyabb pénzek lesznek beletolva az UZ-be (is), helyreállítás-fejlesztés címén. (Egyesek már az új kijevi rusz létrejöttét vizionálják, mármint hogy ismét Kijev lesz "A" központ - na de ez már eléggé politikai, meg ideológiai felhangú, úgyhogy hagyjuk.) Az utóbbi években beindult ukrajnai vasútliberalizációs törekvéseknek viszont az egyik stimuláló tényezője az UZ forráshiánya és ebből következő mélyrepülése volt. Ha majd megjelennek a pénzek és lesz lehetőség például a vontatójármű-állomány érdemi frissítésére, merem remélni, hogy a magán-vontatásszolgáltatás gondolata nem fordul ettől a visszájára.
Remélhetőleg minél hamarabb megáll a pusztítás, és akkor - véleményem szerint - bejelentkezik sok pályázó, hogy újjáépítsen, és szállítson. Meglátásom szerint meg fog fordulni az eddigi trend, és nem az rzd-nél tűnnek fel a szímensz és társai járművekkel (és egyebekkel). Most úgy gondolom, hogy az UZ komoly szubvenciókhoz fog jutni nyugatról az üzem újrafelvételét elősegítendő, nyilván, ahogy ezt a korábbi konfliktusoknál is láttuk, némi hosszabb-rövidebb távú haszon reményében.
Erre én is kíváncsi vagyok, de ki kell hogy forrja magát a helyzet, addig meg tényleg csak olyanokat lehet mondani, hogy "előállhat" - aztán vagy előáll kicsit-közepesen-nagyon, vagy sem. Volt már cikk, amely a Szapszanokkal foglalkozott, hogy hoppá, ezek le fognak állni, aztán egy másik, hogy ja, mégsem. Esélyes viszont, hogy pl. a 3TE25k2m gyártása megszakad, mert nem lesz hozzá motor (GEVO V12) - csakhogy nemrég szó volt egy "pótszerről", 3TE25k3m néven és D49-alapon. Ugyanakkor a Szinara "import-kiváltott" 2ESz8/3ESz8 gépei (most úgy tűnik, hogy a buszterszekciósnak tényleg 3ESz8 lesz a neve, legalábbis a 001-esen így szerepel), és a TMH hasonlói (2ESz5sz/3ESz5sz) megszerezték a tanúsítványukat, lehetne gyártani őket. Kíváncsi leszek az RZsD 2022-es járműbeszerzéseire, na de ahhoz végig kell élnünk ezt az évet, mert "békeidőben" (idézőjelek nélkül?) is módosulnak a tervek év közben - szóval decemberben vonhatunk majd mérleget.
...éééés, ami legalább ennyire izgalmas: az UZ járműbeszerzései a konfliktus után. Az eddigi 1-1 milliárdos (USD-ben illetve EUR-ban mérve) mozdony-pénzeknek nem lett sok foganatja, mármint a vontatójármű állomány általános helyzetét tekintve. És vajon ezután?
A mostani izoláció mennyire fenyegeti az RZD-t járműügyileg?
Úgy értem, hogy pl. egy Szapszan mennyire importfüggő alkatrészutánpótlásilag?
Elég sok járművet szereztek be mostanság, és hát olvastuk, hogy ezek (akkor még elsősorban a rubel árfolyama miatt egyre magasabbra tervezett) lokalizációs szintje ilyen-olyanra sikerült.
Szóval előállhat az a helyzet, hogy nagy tételben kell járműveket leállítani azért, mert nem lesz hozzájuk alkatrész?
2ESz8, 3ESz8 = xESz6a, ami egy maximálisan lokalizált, nagyjából Siemens-független Gránit (2ESz10) szerűség. Ez a változat 3 kV= feszültségnemű, aztán jönnie kell egy 25 kV~-nak, és egy kétfeszültségű, konténeres gyorsteherekre specializált, 140-160 km/h legnagyobb üzemi sebességűnek.