Kik voltak a kelták?
Mert hogy nem a délorosz sztyeppékről érkező, minden ellenállást elsöprő, harci szekereken meg lóháton száguldozó árja (indoeurópai) harcosok, az hót ziher...
Ahhoz képest hogy néhány száz éven át Európa nagy részén kelták éltek, szinte nyomtalanul eltűntek, beolvasztották őket a rómaiak és a germánok, csak néhány skót és ír faluban beszélnek még kelta nyelven, de vsz hogy nemsokára ott is áttérnek az angolra.
"A keltibérek az északról éekező kelták és a helyi népesség összeolvadásából keletkeztek, a nyelvük kontinentális q-kelta volt, archaikusabb mint a gall, közelebb a proto-keltához."
A luzitán nyelv még archaikusabb, sőt sok nyelvész a luzitánt nem is kelta nyelvnek tartja, hanem egy kelta előtti hispániai IE-nyelvnek.
Alapvetően a korabeli, rómaiak előtti Hispániát etnikai-nyelvi sokszínűség jellemezte.
Az ibér nyelvről vagy nyelvekről sajnos nem sokat tudunk, elképzelhető, hogy több ibér nyelv is létezett egyidőben.
A nem indoeurópainak tartott tartesszoszi nyelvvel szintén ez a helyzet, nagyon töredékesek róla az ismereteink.
A keltibérek az északról éekező kelták és a helyi népesség összeolvadásából keletkeztek, a nyelvük kontinentális q-kelta volt, archaikusabb mint a gall, közelebb a proto-keltához.
A keltibérekről tudjuk, hogy kiváló és keresett zsoldoskatonák voltak, így kisebb-nagy keltibér közösségek lehettek Hispánia keleti és déli részein is, ahol az ibér és tartesszoszi törzsek határozták meg az etnikai és nyelvi térképet.
Így előfordulhatott kelta nyelv az Andalúz-alföldön is, ahol a szóban forgó feliratokat találták.
Elvileg az angolszászok elől menekültek a kontinensre és ott keveredtek a helyi nem romanizált keltákkal. Egyébként Galíciába is eljutott néhány csoport briton.
Én nagy barátja vagyok ennek az elképzelésnek. A szigeti kelta nyelvek olyannyira idegenek minden más európai nyelvtől, hogy simán elképzelhető 4000-4500 éve elszigetelten fejlődtek.
A kontinentális pl: észak-itália kelták vagy a hispániai kelták, keltibérek nyelve állítólag sokkal jobban hajazott a latinra. Bár kölcsönös érthetőség nyilván nem volt.
A walesi és a breton, valamint a már kihalt cornwalli és cumbriai a p-kelta briton ágba tartoznak (angolul Brittonic vagy Brythonic branch).
Ezek a nyelvek mind a rómaj korban Britanniában beszélt briton kelta törzsi nyelvek leszármazottai.
Sok nyelvész úgy véli, hogy a briton nyelvek ősei a kései vaskorban kerültek a Brit-szigetre Galliából és Belgicából.
Egy érdekes elmélet a gallo-brittonic hipotézis, amely szerint a gall és a briton nyelvek a diverz kelta nyelvcsaládon belül egy szorosabb egységet képeznek és különválásukra nem sokkal Gallia római hódítása előtt kerülhetett sor, kb. a Kr.e. 4-2. században...
Bár nem nekem szól a kérdés, de kb. mint a számi nyelvek a finnhez. A skót gael, ír gael ill. manxi mellett a korni, velszi és a breton egy másik csoportot alkotnak a kelta nyelveken belül. A két csoport nyelvei között nincsen kölcsönös érthetőség.
Ma 3 db. goidel (gael) kelta nyelv létezik, de ezeknek ismerjük a közös ősét, valamennyi az Írországban a kora középkorban beszélt óír nyelvtől származik.
Ha igaz az a hipotézis, hogy a goidel (gael) kelta nyelvek őse a harangedényes népesség bevándorlásával került át a Brit-szigetekre, az azt jelenti, hogy a goidel őse közel négyezer évvel ezelőtt elvált a kontinentális északnyugati IE-nyelvektől, azaz az italikusz, a germán és a kontinentális kelta őseitől.
Azért négyezer év az már nagyon nagy időtávlat a történelmi nyelvészetben.
Úgy tűnik, hogy az ősi keltáknak már a harangedényes (Bell Beaker) korszaktól kezdve volt egy nyugati águk is, akik a kelta nyelveket és kultúrát a Brit-szigeteken, Nyugat-Franciaországban és az Ibériai-félszigeten elterjesztették.
Hátha a kiterjedt archeogenetikai kutatások révén majd pontosabb képet kapunk ezekről a dolgokról...:-)
Érdekes eddig nekem az jött le a tanulmányokból hogy az eredeti italikusz nyelv hordozói akik rátelepedtek a neolit népességre genetikailag a keltákhoz álltak közel.
Mondjuk a mai kelta nyelvek sem arról híresek, hogy olyan nagyon könnyen tanulhatóak lennének, főleg ha az angollal vetjük össze.
Az is egy érdekes kérdés, hogy ha igaz az a tétel, hogy a proto-kelta nyelv lényegében egy a korabeli italikusz nyelvekhez (pl. az archaikus latinhoz) nagyon hasonló nyelv volt, akkor abból vajon hogy alakultak ki a mai szigeti kelta nyelvek, amelyek már mind a hangzásvilágukban, mind a nyelvtanukban nagyon eltérnek a latintól és a feltételezett proto-kelta nyelvtől.
Persze az elméletek megvannak erre, de ma még nagyon sok a homályos részterület és az eldöntetlen kérdés ebben a témakörben.
Hát, nincs nagy élet a történelem szekcióban, a magyar őstörténet kivételével, én sem találkozom mostanában érdekes cikkekkel amit érdemes lenne betenni, illetve van egy érdekes fejlemény családfakutatási ügyben, felkerültek az internetre a Rottenburg-Stuttgart katolikus egyházmegye anyakönyvei, sok ősöm élt ott, többek közt az apai ősapám a névadó ágon.
Talán annak idején lenyomták őskelta férjeiket és szeretőiket és kényszerítették őket, hogy megtanulják a baszk nyelvet, amelyről egy kora újkori spanyol író azt írta, hogy még az Ördögnek is hét évébe tellett, hogy megtanulja. :-)
Itt van az elméletet megalapozó és összefoglaló könyv Barry Cunliffe és John T. Koch szerkesztésében (rövid ismertetés a könyvről):
Celtic from the West: Alternative Perspectives from Archaeology, Genetics, Language and Literature (Celtic Studies Publications)by Barry Cunliffe(Editor), John T. Koch(Editor)4.4 4.4 out of 5 stars15 ratingsSee all formats and editionsThis book is an exploration of the new idea that the Celtic languages originated in the Atlantic Zone during the Bronze Age, approached from various perspectives pro and con, archaeology, genetics, and philology. This Celtic Atlantic Bronze Age theory represents a major departure from the long-established, but increasingly problematical scenario in which the story of the Ancient Celtic languages and that of peoples called Keltoí Celts are closely bound up with the archaeology of the Hallstatt and La Tène cultures of Iron Age west-central Europe. The Celtic from the West proposal was first presented in Barry Cunliffe's Facing the Ocean (2001) and has subsequently found resonance amongst geneticists. It provoked controversy on the part of some linguists, though is significantly in accord with John Koch's findings in Tartessian (2009). The present collection is intended to pursue the question further in order to determine whether this earlier and more westerly starting point might now be developed as a more robust foundation for Celtic studies. As well as having this specific aim, a more general purpose of Celtic from the West is to bring to an English-language readership some of the rapidly unfolding and too often neglected evidence of the pre-Roman peoples and languages of the western Iberian Peninsula. Celtic from the West is an outgrowth of a multidisciplinary conference held at the National Library of Wales in Aberystwyth in December 2008. As well as the 11 chapters, the book includes 45 distribution maps and a further 80 illustrations. The conference and collaborative volume mark the launch of a multi-year research initiative undertaken by the University of Wales Centre for Advanced Welsh and Celtic Studies [CAWCS]: Ancient Britain and the Atlantic Zone [ABrAZo]. Contributors: (Archaeology) Barry Cunliffe; Raimund Karl; Amílcar Guerra; (Genetics) Brian McEvoy & Daniel Bradley; Stephen Oppenheimer; Ellen Rrvik; (Language & Literature) Graham Isaac; David Parsons; John T. Koch; Philip Freeman; Dagmar S. Wodtko.
Table of Contents
Part I: Archaeology 1. Celticization from the West: The Contribution of Archaeology (Barry Cunliffe) 2. The Celts from Everywhere and Nowhere: A Re-evaluation of the Origins of the Celts and the Emergence of Celtic Cultures (Raimund Karl) 3. Ancillary Study: New Discovered Inscriptions from the South-west of the Iberian Peninsula (Amílcar Guerra)
Part II: Genetics 4. Western Celts? A Genetic Impression of Britain in Atlantic Europe (Ellen C. Røyrvik) 5. Irish Genetics and Celts (Brian P. McEvoy and Daniel G. Bradley) 6. A Reanalysis of Multiple Prehistoric Immigrations to Britain and Ireland Aimed at Identifying the Celtic Contributions (Stephen Oppenheimer)
Part III: Language and Literature 7. The Origins of the Celtic Languages: Language Spread from East to West (G. R. Isaac) 8. Tracking the Course of the Savage Tongue: Place-names and Linguistic Diffusion in Early Britain (David N. Parsons) 9. Paradigm Shift? Interpreting Tartessian as Celtic (John T. Koch) 10. Ancillary Study: Ancient References to Tartessos (Philip M. Freeman) 11. Ancillary Study: The Problem of Lusitanian (Dagmar S. Wodtko
az észak-amerikai őslakos topikban pedig idén augusztusban már a 7.500-as sorszámú hozzászólás is beírásra került Felek Ferenc topiktársnak köszönhetően.
Nem emlékszem, hogy a germán topikkal hogy állunk, bár az az utóbbi 2-3 évben teljesen elsüllyedt a történelem fórumcsoport mélyére...:-(
A sváb topikban az 5.000 lesz a következő kerek szám, amit meg lehetne célozni, a német történelem topikban pedig a 4.000, bár az utóbbi időben mindkettő nagyon gyöngén megy.
