Sumákolással, árulással, hazudozással juttatta magát e kiemelt helyre. Fájjon a fejük nekik emiatt. Szégyelljék magukat az "Égető"-nek vitt falazással, hazugságaikért és aljasságaikéert, amivel idegenekre bízták egy nép történelmének felderítését. Széchenyi már régen szétkergette volna ezt a bagázst, remélem nemsokára valaki megteszi.
Hát igen, érdekes dolog a szaporulat. Ha nagy a jólét, azért kicsi Ha nagy a szegénység lehetősége, akkor meg azért. Kivéve, ahol nem.
Egyébként érdemes volna megnézni, hogy milyen rétegek/osztályok hogy alakulnak. (Bár a szociológiai kérdőíveken még nem láttam "burzsuj" besorolást...) Pl. 1980-ban és 2005-ben az értelmiség, a munkával bíró dologzók (munkásarisztokrácia, ha úgy tetszik), és így tovább
A háború kitörésekor még senki sem gondolt a nagyhatalmak (Gbr, Fr.o. Or.o.) közül a Monarchia szétbomlasztására, a háború folyamán azonban már fűt-fát megígértek a szerbeknek, románoknak, cseheknek. A konkrét Trianoni határokról azonban a békekonferencia idején, a háború után született döntés !
Persze. Gügye legenda. Ezzel próbáklta a visszakerült régi elit önnön hibáit elmismásolni.
Trianonban csak jóváhagyták azokat a területi változásokat, amelyeket az utódállamok végrehajtottak az előzetes igéretek alapján. Ott csak olyan apróságokat kellett elsimitani, hogy Szerbia és Románia ne ugorjanak egymás torkának a Bánát miatt, mert azt mindkettőnek odaigérték!
Én viszont továbbra is tartom, hogy a népességi bumm 1973-83 között volt, mert akkor kezdtek szülni a "Ratkó-gyerekek", a csúcs 1975-80 között ment le.
A Ratkó-gyerekek a háborús népességfogyást "tették helyre", és atz ő gyerekeik hozta a népességi többletet, pont a gulyáskommunizmus virágkorában.
A másik a valóban törekvő, termelékeny réteg, akinek nem volt elég a 8 óra munka, többet szeretett volna dolgozni/kerseni. A kapitalizmusban ezt hívják termelékeny/eltartó rétegnek. Ezt viszont a rendszer, ami a kapitalizmusal ellentétben nem adott lehetőség a pluszmunkára/ a tehetség kibontakoztatására (kulák!, rendszer ellensége!). Ez a réteg viszont, amikor kiment Bécsbe akkor a hűtőládavásárlás után meglátta h hiába dumálnak az elvtársak így is lehet élni és szétvetették a szocializmust, még akkor is ha '56 után a józan ész szerint csendben voltak.
Hány éves vagy Te? :))) Vazze, ilyen sületlenségeket az RTL XXI. század c. műsorában szoktak összehordani!
Nehogy már a Rákosi-kort vetitsd már ki a Kádár-korra!
Apámék is VGMK-ztak.. tudod mi volt az? Magáncég az állami cég felügyelete alatt! :) Szóval egy kft. Ezek váltalk önálló vállalkozásokká 89-ben.
Jah: és hűtőládát venni már akkor jártak ki Ausztriába, amikor a rencer már megbukott vót.........
A fene nagy elégedettség mellett azért vezettük az öngyilkosság listákat; rövid élettartam listákat. A nemzetfogyás itt indult meg, mivel a jövőtől való félelem miatt nem vállaltak annyi gyereket. Ezek azonnal utalnak a rejtett elégedetlenségekre. Ez a rendszerváltozás után azonnal javult a helyzet.
Marhaság. Finnország vastagon benne élt a kapitalizmus legjavában, az öngyilkossági és alkohloizmus -mutatók mégis verték Mo adatait.....
Amit a népességről irsz.. hát.. furán látod a világot...
Pont a rendszerváltás UTÁN jött az a kiábrándultság, ami a gyermekvállalási kedvet visszavetette.. Tudod.. terhes nő kirúgása a munkahelyéről... a Kádár-korban megszült, és visszament dolgozni.... Létbiztonság. ugye....
Mo népesedési csúcspontja pont a Kádár-korban volt, 1973-1983 között! Azóta folyton zuhan a népesség, kivévce egy bizonyos kisebbséget! ;) :))))
Ha mindenki tett '56-ra akkor miért voltak annyian Nagy Imre újratemetésén h a kamera alig tudta befogni és miért halt meg utána pár hétre rá Kádár elvtárs szinte érezve h elnyomhat tankokkal, papolhat a kommunizmusról reggeltól estig úgysincs jövője az elvtársaknak és van amit nem tud az emberekben elérni úgysem erőszakkal.
Buli volt. Ugyanezek az emberek kimentek Kádár temetésére is. Ugyanennyien!
Csak az ott készült képeket nem mutogatják manapság.. :))
És ugyanezek a népek ott tolongtak Antall temetésén is! :)
Kádár meg 89-jun. ban már egy fél éve mint elme elborult élőhalott volt. Nem papolt ő már akkopr semmiről sem!
Grósz, Pozsgay, Németh tartották keuzükben a gyeplőt, és már szó se volt semmiféle szocializmus épitésről.
A háború kitörésekor még senki sem gondolt a nagyhatalmak (Gbr, Fr.o. Or.o.) közül a Monarchia szétbomlasztására, a háború folyamán azonban már fűt-fát megígértek a szerbeknek, románoknak, cseheknek. A konkrét Trianoni határokról azonban a békekonferencia idején, a háború után született döntés !
Horthy Miklós, Werth Henrik, Bárdossy László és mindenki akinek köze volt a Szovjetúnió elleni hadüzenethez. Ha volt hiba a magyar történelemben, akkor ez az volt !
+Kossuth L: A "nemzetiségi kérdés" és katonai hozzánemértése miatt.
Tomori Pál és II. Lajos: A csata előtti időben a teljes magyar hadvezetésben ők ketten voltak az egyedüliek akik a VISSZAVONULÁS mellett érveltek ! A magyar főuraknak és a végvári katonaságnak ESZE ágában sem volt visszavonulni, gyávasággal vádolták az �idegen� királyt is. Tomori Pál azért mondta hogy vállalják a csatát végül, mert nem volt abban a helyzetben hogy ellentmondjon a �népakaratnak� ! A tragédia az egészben az, hogy a magyar haderőt nekik vaskézzel kellett volna irányítaniuk, a király azt mondta hogy vonuljanak vissza akár Pozsonyig is ! Csak hát a magyar hadsereg egyszerűen fellázadt volna a fővezéreik ellen, Tomori meg nem akarta a harci szellemet csökkenteni. A csatában Tomori haditerve, a török hadsereg részenkénti szétverése volt az egyetlen reális lehetőség a győzelemre, a legnagyobb baj az, hogy a magyar haderő a jól szervezett janicsársággal szemben SEMMIT se tudott bevetni !!!! Nem volt MIVEL győzzön Tomori abban a csatában !!!!!!!!!!! Mohácsért a magyar főnemesség (főleg a délvidéki főurak, akik birtokaikat féltették), és a végvári katonaság a felelős, illetve a jól szervezett, gyalogos, puskával felszerelt fegyvernem majdnem teljes hiánya. És hát a török tüzérség is messze a magyar és a többi ország tüzérsége felett állt.
"Természetes létközegének érezte a szocializmust (vagy legalábbis azt a világot, amelyet ő szocializmusnak gondolt)Frizsidert vett, azután Trabantot, majd hétvégi kertecskét, a gyerekét taníttatta stb"
1.
Két réteg volt: Az egyik amit itt leírtál, a megalkuvó, improduktív aki ledolgozta a 8 órát a TSZben, hazament, semmilye nem volt, de átnézett a szomszédba és látta h neki is csak annyi van akkor megnyugodott(dögöljön meg a szomszéd tehene, addig nincs baj) Ezek valóban elégedettnek tűntek. Ez a réteg még ma is megvan, elégedetlen képpel tengetik ami még hátravan...
A másik a valóban törekvő, termelékeny réteg, akinek nem volt elég a 8 óra munka, többet szeretett volna dolgozni/kerseni. A kapitalizmusban ezt hívják termelékeny/eltartó rétegnek. Ezt viszont a rendszer, ami a kapitalizmusal ellentétben nem adott lehetőség a pluszmunkára/ a tehetség kibontakoztatására (kulák!, rendszer ellensége!). Ez a réteg viszont, amikor kiment Bécsbe akkor a hűtőládavásárlás után meglátta h hiába dumálnak az elvtársak így is lehet élni és szétvetették a szocializmust, még akkor is ha '56 után a józan ész szerint csendben voltak. A szocialimust mégis szétvetették mégha mindenki olyan elégedett is volt(értsd az első réteg). Tőlem Eörsi akármit is ír. (Mellesleg Moldova jó, vicces könyveket írt)
2.
A fene nagy elégedettség mellett azért vezettük az öngyilkosság listákat; rövid élettartam listákat. A nemzetfogyás itt indult meg, mivel a jövőtől való félelem miatt nem vállaltak annyi gyereket. Ezek azonnal utalnak a rejtett elégedetlenségekre. Ez a rendszerváltozás után azonnal javult a helyzet.
3. Ha mindenki tett '56-ra akkor miért voltak annyian Nagy Imre újratemetésén h a kamera alig tudta befogni és miért halt meg utána pár hétre rá Kádár elvtárs szinte érezve h elnyomhat tankokkal, papolhat a kommunizmusról reggeltól estig úgysincs jövője az elvtársaknak és van amit nem tud az emberekben elérni úgysem erőszakkal.
Eörsi István elég idős ehhez? Több helyen leírta (ha nem is a "lesz*rták" kifejezést használva), hogy bizony a kádári "kisemeber" elfordult ötvenhattól. Ennek már 1957. május 1-én erős jelei mutatkoztak, majd következett az "aki nincs ellenünk, az velünk van" politika széles körű elfogadottsága, végül az ún. firizsider-szocializmus kialakulása. Nem ismerem a szüleidet, nem róluk beszélek természetesen, ám azt tapasztalatból tudom, hogy nagyon sok "kádári kisember" elsősorban azért nem hitte, hogy az "ő életében vége lesz a szocializmusnak", mert lényegében véve megtalálta benne a számítását.
Ui.: a kádár kori kisember lesz*rta a megtorlásokat..........."
Na ez szép! Ezt honnan szeded? Beszélgetsz néha a idősebb emberekkel? A szüleim még most is mondogatják h nem hitték volna h az ő életükben vége lesz a szocializmusnak. Nyilván nem harsogta ezt az újság/TV, mert kuss volt mindenkinek max a kocsmában/otthon volt róla szó.
Beszélgetek... tekintve, hogy apám 18, anyám meg 14 éves volt akkoriban. És én se vagyok egy mai csirke.. :) (29 év...)
Namost apámnak annyi pozitiv élménye volt, hogy a nagyapám leb*szott neki két nagy pofont, amikor haverjaival ki akart menni az utcára.
Nagyapám bölcs ember volt!
Apám haverjait ui. - lelőtték... nevük olvasható a helyi emlékművön....
Anyámat meg majdnem felkelőék lőtték le, miküzben kenyérért állt sorba.. khm.. szvsz anyám nem dicsérőleg szokott nyilatkozni okt. 23. táján....
Anyai nagyapámat meg - aki mindennap bejárt gyalog a munkahelyére (Belvárosba a külvárosból) elvitték a forradalmárék, mint - kommunistát. November 4 után meg a pufajkások, mert egy szomszéd besúgta, hogfy járt a Nemzetőrségen. Mert vitték... ezt elfelejtette a "kedves" szomszéd :)
szvsz nekem nincs pozitiv képem 56-ról....
Egyszóval én már megismerkedtem az 56-os "legenda" homne version-jával... még 89 előtt :)
Mindenesetre ellentmond neki, hogy azért megpróbálták Bécset is elfoglalni
Ez egy látszólagos ellentmondás. Sajnos erre az elméletre csak késöbb akadtak a történészek. Nagy kár! Ha ismerték volna a hajdani török szultánok, akkor ma jobb helyzetben lennénk. :-)
Meg ismerhették volna azt a kimutatást is, hogy a magyarországi uralom fenntartása a törökök részéről deficites volt. Azaz nem hozott annyi bevételt, mint amennyibe került.
Nemhiába mondja a mondás: "Ha olyan okos lennék elötte, mint az anyósom utólag, én lennék a világ legbölcsebb embere." :-)))
"Sőt ha Görgey már 48 őszen megkapja a parancsnokságot akkor a nagy valószínűséggel seregünk nem áll meg Bécs előtt 20km-re Mógával az élen hanem van benne annyi önállóság h Bécset beveszi a hivatalos parancs összehozása előtt"
Görgeynek a zsebében volt a kinevezési parancs, de nem kellett előhúznia, mert Móga is hajlandó volt átlépni az osztrák határt. Az ezt megelőző hetekben pedig a politikai vezetés (Kossuth) is bizonytalankodott, egymásnak ellentmondó utasításokat adott a határ átlépésével kapcsolatban, úgyhogy a késlekedést nem lehet csupán Móga hibájául felróni.
És ha netán beveszik Bécset, akkor mi van? Windisch-Gratz és Jellasics felmentő seregei közeledtére bezárkóznak a városba és várják, hogy csoda történjen? Mert nyílt csatában biztos vereség várt volna rájuk, ez Schwechatnál világosan kiderült. A jórészt újoncokból álló magyar sereg ekkor még nem volt képes sikerrel felvenni a harcot az osztrák ármádiával. A népfelkelők nem állták az ágyútüzet, villámgyorsan kitört közöttük a pánik, Kossuthot szekerestül majdnem felborították futás közben (de azért még buzgón megéljenezték, persze).
Ha Görgey a sereg fővezére, csodát ő sem tudott volna, tenni, emlékirataiban olvasható, hogy iszkoltak el az általa vezényelt csapatok is a csata folyamán. A nagy szerencse az volt. hogy, Répássy lovassága elkésett, s így fedezni tudta a visszavonuló magyar csapatokat. Enélkül valószínűleg a sereg szétfutott volna a szélrózsa minden irányába, döntő vereséget szenvedtünk volna, s a szabadságharcnak már ekkor vége szakad.
Mindenesetre ellentmond neki, hogy azért megpróbálták Bécset is elfoglalni, 3x veselkedtek neki, és a 3. alkalommal nagyon közel voltak hozzá, ha Musztafa kicsit előbb kezd hozzá, mint július (ill. ha nem jön Jan Sobieski lengyel király felmentő serege, akkor Lipót menekülhetett volna az örökös tartományok Svájchoz közel eső részébe). Szóval lett volna még egy kis erő az oszmán-török birodalomban, de hadvezéreik ügyetlenek voltak és az időjárás is befolyásolta a hadjárataikat.
Az általam és mások által is emlegetett "hatőkör" teória is ezzel foglalkozik. Azaz, hogy objektív okai vannak annak, hogy nem lehet elöbb kezdeni a hadjáratot, átvészelni a "rossz időjárást".
Valóban. Nagyobb tehetséggel és szerencsével esetleg elfoglalhatták volna Bécset. De valószinüleg nem tudták volna tartani.
"Görgeyt már a saját korában árulónak tartotta az ország fele. Visegrádi házánál mindig két csoport gyülekezett: egyik anyázta, a másik dicsőitette. Namost Görgey 1916-ban meghalt.. ez is kommunista propaganda lenne? (Ajánlott olvasmány: Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés története)"
Görgey csupán nem azonnal értett eggyet a magyar vezérkarral és Kossuth-al és nehéz stílusa volt(Bemet, Perczelt sem szerette), de Görgey nélkül nem lett volna tavaszi hadjárat és már Windischgratz megvert volna minket. Sőt ha Görgey már 48 őszen megkapja a parancsnokságot akkor a nagy valószínűséggel seregünk nem áll meg Bécs előtt 20km-re Mógával az élen hanem van benne annyi önállóság h Bécset beveszi a hivatalos parancs összehozása előtt
"rtianon már a világháború kitörésekor le volt játsza a titkos szewrződésekkel, 1916-ra pedig már a térképek is készen voltak....."
Ezért volt minden nagyhatalomnak(angol, francia, amcsi) más verziója még a békeszerződéskor? Mellesleg nem elég kiadni egy diktátumot azt érvényre kell juttatni. Vö Töröko ahol kitartó harccal meg tudták másítani az antant követeléseit.
"Amúgy sem kell hanyattesni pl. Mátyás államától. A becslések szerint a gazdag természeti kincsekkel biró Mo-on Mátyás a legjobb években alig birt kipréseléni 4 millió lakosból EGYMILLIÓ aranyforintot. Ezzel szemben a birkatenyésztő Anglia 2 millió lakosa kitermelt az angol királynak RENDSZERESEN kb. 4-6 millió aranyforintnak megfelelő összeget!
Éppen ez a lényeg. Az angol király már a bimbózó polgárságtól szedte be az adókat, míg Mátyás kénytelen volt a jobbágyságot, rendeket adóztatni. Ahhoz h átlépjünk egy fejlettebb feudális formába ahhoz a városokra támaszkodó erős királyi hatalomra lett volna szükség. Ezt kezdte el pedzegetni Mátyás és ezt verte szét Dobzse László.
Ui.: a kádár kori kisember lesz*rta a megtorlásokat..........."
Na ez szép! Ezt honnan szeded? Beszélgetsz néha a idősebb emberekkel? A szüleim még most is mondogatják h nem hitték volna h az ő életükben vége lesz a szocializmusnak. Nyilván nem harsogta ezt az újság/TV, mert kuss volt mindenkinek max a kocsmában/otthon volt róla szó.
"Béla nem csellel szökött meg Muhitól, hanem átvágta magát hű embereivel. Szted jobb lett volna, ha ott hal meg a csatamezőn? Mohács 300 évvel korábban!"
Megvolt Mohács 300 évvel korábban. Ugyanis bár ezt sem emlegetik túlságosan a tatárok barbár hordája megfelezte a lakosságot cirka 2 év alatt. A török hordának ehhez 150 év kellett. De igy is Muhi~Mohács. De amúgy igaz. IV. Béla és II. Lajos nem voltak nagy hadvezérek sem külpolitikai látnokok, de az előző legalább futni/úszni tudott.
Kereskedelmi tőkéről beszélünk, ami annyit tesz pl., hogy az áruban, hajóban megtestesült forgóeszköz ezentúl nem Sevilllában ill. Palosban köt ki, hanem pl. Liszabonban, hogy a tőke és a pénz közötti különbségről ne is beszéljek. :)
Kolombusz behajózásának semmi köze nem volt a zsidók kiűzéséhez
Az időpontnak, ill. annak hogy a régi-régi terv végre valóra válhatott, viszont igen.
Németalföldön már az angliai gyapjú feldolgozására kiépült egy konjunktura, jelentős tökefelhalmozással már a 13. sz-ban. Zsidók nélkül...
Konjunktúra a gyapjú iránt, persze, mint, hogy a késztermék (szövet) EURÓPAI konjunktúrája nem tehet arról, hogy a FELDOLGOZÓIPAR éppen ott épült ki. Ennek is megvoltak a - nem véletlen - okai. (elégséges szabad munkaerő, kedvező logisztikai feltételek, stb.) A konjunktúra fogalma mindig csak a kereslet fogalmán "belül" értelmezhető, a késztermék iránti keresletet pedig nem a tőkeellátottság, hanem a fizetőképes kereslet, stb. befolyásolták. S az akkori európai piacon bőven volt olyan is (kicsi volt még az az ipar). Olyannyira, hogy nem is volt az a kapacitás elégséges a városi fejlődés támasztotta differenciált igényű kereslet maradéktalan kielégítésére (a selyem, a gyapotalapú kelmék, pl. damaszt behozatalra "szorultak", a len alapú textilmanufaktúra pedig szintúgy szépen virágzott távol a Németalföldtől, Frankfurt, Ausburg stb, környékén - lásd Fuggerek.
Az Észak- Afrikába moszlim oltalom alatt átköltözött tőke a későbbi évszázadokban is nagyrészt kereskedelmi tőke maradt. Ezzel szemben a Németalföldre átszármazott tőke - persze bekapcsolódva (folytatva) a felfedezések révén megnövekedett méretű területen folyó világkereskedelembe - jelentős szerepet játszott Hollandia felemelkedésében, a függetlenségi igény (s ebből kifejlődött mozgalmak) erősödésében, majd a háború finanszírozásában. (S abban, hogy az akkor elszakadni nem tudott területek későbbi önálló államként a területéhez, népességéhez mérten jelentős szerepet játszik Európában - mit ne mondjak ma Brüsszel annyi minden - nem csak a viszonylagos "semlegességének", politikai értelemben véve Svájchoz való hasonlatosságának van köze, hanem annak is, amit úgy szoktak mondani, hogy "ezzel szemben..." Ismered a viccet: "mi belgák hova áljunk?" A kezdeti koncentrált tőkepiacok kialakulásáról, a Brüsszel-London útvonalú első állandó postagalamb szolgálatról stb. ne is beszéljek (Rotchild család, Waterloo, Londoni tőzsde dezinformálása, majd mit ad isten valaki mégiscsak felvásárol)
A későbbi évszázadokban - pl. XIX. sz-i gyémántkereskedelem és Antwerpen - szintúgy meg fogja találni az újabb "befektetési" lehetőségeket.
Arról nem is beszélve, hogy egy Spinoza (értem egy Spinoza formátumú gondolkodó) majd ott fog - s nem mondjuk Rabatban - megszületni egy Portugáliából betelepült zsidó családban.
Kolombusz származására jópár teória van, Te kizárólagossá teszed ezt a zsidót. (Ami Kolombuszt amúgy SPANYOL zsidók leszérmazottjának tekinti, nem genovainak.... )
Igazad van, nem állíthatom, hogy az volt, ha maguk a történészek sem tudják egyértelműen eldönteni. Nem csak ezt, hanem annyi minden mást vele kapcsolatban(születés pontos helye, családnév eredete, állítólag sose írta magáról, hogy genovai, stb. "Se discute sobre cuál fue el lugar de su nacimiento y dónde yacen sus restos, cuál fue su lengua, su formación cultural, el orígen de su proyecto navegador, sus andanzas anteriores a 1492, su vida en Portugal..., todo". http://www.h-debate.com/Spanish/debateesp/tradiciones/vallhonrat.htm) S ebben gyanítom már szerepe van az utókor Kolombusz értelmezésének is. (mint nálunk Kossuth, Széchenyi)
Kolombusz a hajóit királyi pénzből szerelte fel.
Kétségtelen.(S ez nem csak a filmből közismert)Viszont azt írtam: "S ez nem csak a Katolikus Királyoknak jött jól. Véletlen?" Kérdés a Katolikus királyokat ki finanszírozta, az aki később fogja (Fuggerek)?, az, akinek oly "jól jött" az, hogy a zsidók ismét kiűzettek, :)) Ez is Véletlen?
Ez már abszolút off
Amúgy ha "valaki" majd' 5000 évig zsidó, de mondjuk 100 (200-300) éve nem, mert mondjuk valamely őse elhatározása alapján kikeresztelkedtek, de az életmódján, életvitelén - eltekintve a vallás szigorának megkötéseitől - nem változtat (mégha az a formálódó közösségben a pár száz év alatt módosul is), mert nem tud, nem akar, ezt látta, tanulta szüleitől, nagyszüleitől, e szerint fog párt is választani, mert hát ő is a hasonlót igényli, így is fog meghalni, s ezeket az elveket tartja fontosnak, ez az ő szemlélete, ha kell túlélési magatartása, eszerint fogja gyermekeit is nevelni, s ettől el nem térítheted, mert magunk is hasonlóképp élünk, cselekszünk - akkor őt minek tekinthetem? Belgának? Elfogadom, és igyekszem megérteni, mert "ezt a földet választottam" én is, ő is. Nem Kolombuszról beszéltem.
Azért nem ártana egy-két, Mo történetével foglalkozó munkát is elolvasni... :)
2. Nálam Tomori Pál. Egyáltalán nem értett a hadvezetéshez, a mohácsi csatában a törökök könnyűszerrel csapdába tudták csalni főseregét.
Tomori képzett katona volt, aki családi tragédiák miatt ment papnak. Részletesen már mások leirták előbb a sztorit.
3. Nálam Kossuth Lajos. Ha egyszer tudta, hogy a Szent Szövetség fel fog lépni minden republikánus jellegű függetlenségi törekvés ellen, akkor nem lett volna szabad kikiáltania a köztársaságot (azonban a felesége nagyon szeretett volna közt. elnökné lenni).
A szent Szövetség végig fellépett mindenhol, de ez momentán kb. 20 alkalommal másokat sem zavart (lásd a 1815-48 közti időszak eu-i történetét), miért Kossuth lett volna kivétel?!
Aztán.. a Függetlenségi Nyilatkozat ennyit mondott ki:"Magyarország független europai sátus." Szó sem volt itt semmiféle köztársaságról....
Görgey nem volt "áruló", ezt csak a Kádár-korszak történetírása akarta elhitetni, hiszen csak az egyetlen ésszerű dolgot cselekedte Világosnál: a hatalmas túlerő előtt letette a fegyvert.
Görgeyt már a saját korában árulónak tartotta az ország fele.
Visegrádi házánál mindig két csoport gyülekezett: egyik anyázta, a másik dicsőitette.
Namost Görgey 1916-ban meghalt.. ez is kommunista propaganda lenne? (Ajánlott olvasmány: Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés története)
Kossuth ballépését csak Deák tudta kompenzálni a kiegyezéssel.
Persze... bebetonozta azt az elavult társadalmi-politikai struktúrát, ami Trianonhoz vezetett......
4. Károlyival is egyetértek. Nagyrészt neki is köszönhető a trianoni tragédia.
Trtianon már a világháború kitörésekor le volt játsza a titkos szewrződésekkel, 1916-ra pedig már a térképek is készen voltak.....
5. Nálam Gróf Károlyi Sándor, aki lepaktált I. Józseffel, és megkötötte a szatmári békét. Ezzel elveszett egy valamennyire is önálló, fejlődőképes állam kialakulásának lehetősége tkp. a kiegyezésig, ill. Károlyi M. köztársaságáig.
1711-ben a szabadsaágharc elbukott (tulajdonképpen már 1708-ban). Károlyi egy pestisdúlta, 150 év alatt kivérzett ország számára nyert időt.
8-9-10. Kun-Rákosi-Kádár: 3 zsidó,
Kádár NEM zsidó! szülei parasztok voltak.......
akik közül a legtöbb kárt Rákosi okozta, aki egy nagyon brutális diktatúrát valósított meg 1948-1953 között, és aztán sikerült még egy forradalmat is kirobbantatnia. Azt kétlem, hogy annyira báb lett volna, hogy Sztálin személyesen kérte volna fel minderre.
De.
Ő valóban visszavetette az országot kb. 80 évvel legalább.
Ez marhaság. Rákosi bűne, hogy erőszakos iparositásával 10 év alatt akarta véghezvinni azt, ami Nyugaton 150-200 év alatt ment végbe
Kádár: egy jellemtelen ember volt, aki egy felkínált lehetőséget nagyon ügyesen használt ki (1956. novemberi hatalomra jutásával).
Inkább jött volna vissza Rákosi pajtás? szeretet volna...
Aztán pedig példátlanul brutálisan számolt le az ellenfeleivel,
Az lett volna brutális, ha az oroszok Rákosit hozzák vissza.. most nem lenne egy élő 56-os sem!
ezt a későbbi reformkísérletei (melyek ugyan a 80-as évekre egy mintaországgá léptették elő a keleti blokkon belül Mo.-t, de a felvett hitelek a 90-es évekre adósságcsapdához vezettek) sem tudták kompenzálni (és a kortársak szemében feledtetni). Az ő tevékenysége összeségében további 30-40 évvel vetette vissza az országot.
Összegezve Te azt a lemaradást, amit a török okozott - súlyosbitva KEu és benne Mo amúgy is meglévő strukturális elmaradottságát - rávered Rákosira és Kádárra.... :) Érdekes szemlélet... (Hallottál már olyanról, hogy "kettős jobbágyság" meg "Elbától Keletre"??? - Na EZEK Mo elmaradottságának okai, még a 16. sz-ból!)
Amúgy sem kell hanyattesni pl. Mátyás államától. A becslések szerint a gazdag természeti kincsekkel biró Mo-on Mátyás a legjobb években alig birt kipréseléni 4 millió lakosból EGYMILLIÓ aranyforintot.
Ezzel szemben a birkatenyésztő Anglia 2 millió lakosa kitermelt az angol királynak RENDSZERESEN kb. 4-6 millió aranyforintnak megfelelő összeget!
Ui.: a kádár kori kisember lesz*rta a megtorlásokat...........
Kötönyt, a kunok fejedelmét, akik erre behívták a tatárokat, és a kunok kivonulás közben is sokat romboltak (bár a tatárok enélkül is fenyegették Kelet-Európát és Mo.-t az 1230-as évek végétől). Tehát az egész pusztítás nem neki volt köszönhető, ő örült, hogy a muhi csata után csellel Trau várába menekülve meg tudta menteni a puszta életét, és aztán uralkodásának második felében reformjaival és az ország újjáépítésével egyértelműen pozitív figuraként vonult be Mo. történelmébe.
Ezt vedd át szerintem újra... Kötönyt az országban zajló fosztogatásai miatt ölték meg a főurak. Béla nélkül....
A tatárokat NEM a kunok hivták be....
Jöttek azok maguktól is!
Béla nem csellel szökött meg Muhitól, hanem átvágta magát hű embereivel. Szted jobb lett volna, ha ott hal meg a csatamezőn? Mohács 300 évvel korábban!
1492. január 2. Granada visszafoglalása. A reconquista vége, következménye egységes Királyság (nemtudomhánymillió lakossal). Kiűzik először a muzulmánokat, majd a zsidókat - 1492. augusztus 3-a az utolsó nap, amikor a zsidók elhagyhatták az országot (vagy 2.án vagy 3-án hajóz be Kolombusz is - ez sem véletlen) - mérhetetlen tőkekiáramlás elsősorban Portugália (majd) Németalföld felé. (A XI-XII században az európai zsidóság közel fele az ottani mór fennhatóságok alatt élt.)
1492. október 12. Amerika feldedezése. (71 napos hajózás után Kolumbusz partra száll. Hajóin zsidók is utaztak ki ! - Colón maga is genovai zsidó, ki az önerejéből nem tudott volna felszerelni 3 hajót. S ez nem csak a Katolikus Királyoknak jött jól. Véletlen
Érdekes dolgokat mondasz itt, csakhát:
- az ibériai zsidóság - mint üldözött - nem sok tőkét vihetett bárhová is, az életén kivül. Akkotiban ui. még nem volt svájci bankszámla :)
- az ibériai zsidóság Észak-Afrikába távozott, ladino nyelvet beszélő utódaik a 20. sz-ig ott éltek
-egy kevéske közülük az oszmán hatalon nyomdokvizén eljutott KEu-ba
- Kolombusz behajózásának semmi köze nem volt a zsidók kiűzéséhez.
- Németalföldön már az angliai gyapjú feldolgozására kiépült egy konjunktura, jelentős tökefelhalmozással már a 13. sz-ban. Zsidók nélkül.....
- Kolombusz származására jópár teória van, Te kizárólagossá teszed ezt a zsidót. (Ami Kolombuszt amúgy SPANYOL zsidók leszérmazottjának tekinti, nem genovainak.... )
"Ezt az EU felcsatlakoztató folyamatot szakították félbe török barátaink. Még az évszám is szimbolikus: 1490(Mátyás halála), 1492(Amerika felfedezése, az EU elhúz gazdaságilag)"
Lehet, de pont akkor "adott gázt" Európa is, s nem csak a felfedezéssel. Sokkal beszédesebb idősor (de ez más téma):
1492. január 2. Granada visszafoglalása. A reconquista vége, következménye egységes Királyság (nemtudomhánymillió lakossal). Kiűzik először a muzulmánokat, majd a zsidókat - 1492. augusztus 3-a az utolsó nap, amikor a zsidók elhagyhatták az országot (vagy 2.án vagy 3-án hajóz be Kolombusz is - ez sem véletlen) - mérhetetlen tőkekiáramlás elsősorban Portugália (majd) Németalföld felé. (A XI-XII században az európai zsidóság közel fele az ottani mór fennhatóságok alatt élt.)
1492. október 12. Amerika feldedezése. (71 napos hajózás után Kolumbusz partra száll. Hajóin zsidók is utaztak ki ! - Colón maga is genovai zsidó, ki az önerejéből nem tudott volna felszerelni 3 hajót. S ez nem csak a Katolikus Királyoknak jött jól. Véletlen?)
MOHÁCSI CSATAMEZŐ: A 25 ezer főnyi magyar sereg parancsnokai Tomori Pál és Szapolyai György voltak. A II. Lajos király koronájához tartozó Cseh Királyság hadserege csak részben érkezett meg, s csapataik Győr és Székesfehérvár térségében vonultak, illetve táboroztak. A törökök serege ugyanakkor 50-60 ezer fős volt. Két hadrendet állítottak fel egymás mögött. Az első hadrendbe a gyalogosok és a nehézlovasság zömét helyezték el. A második hadrendbe a főméltóságok bandériumai kerültek meg a király és ezer vértese. Mindkét harcrend oldalszárnyain lovasság állt. Először a jobbszárny nehézlovassága támadt a törökök balszárnyára. Itt a ruméliaiak lovascsapatai voltak, melyeket váratlanul ért ez a támadás és így egy részüket a magyarok szétszórták. Azonban a hatalmas lovassereg nem állt ellene a heves magyar rohamnak, hanem kettévált és a mögöttük felállított ágyúk és janicsár puskások sortüzébe engedte a magyarokat. A lovasaink megsemmisítő golyózáporba kerültek. A maradékot az anatóliai lovascsapatok felmorzsolták. Ezzel a csata eldőlt, ugyanis a balszárnyat vezénylő Perényi Péter már a csata elején az anatóliai hadtest erős ellenállásával találta magát szemben, amely visszaverte támadását. Tomori Pál a második hadtest zömét is ide vezényelte segítségül, de sikertelenül. A maradék csapatokat Tomori középre vezényelte az ágyúállások elé a török földvárhoz és itt alakult ki a leghosszabb és legvéresebb ütközet. Végül minden fronton menekülni kellett.
Az ütközet másfél-két óráig tarthatott – 13. 00 és 14. 30-15. 00 óra között – mindössze. Kb. 15 ezer ember halt meg csak magyar részről. Sok báró, nemes, püspök, és vezető katona. Az ország harcedzett katonasága megtizedelődött.http://gyorkos.freeweb.hu/
"Mohacs utan a torokok Vac kornyeken egy 20.000-es parasztsereget vertek szet"
09. 13-14.
PILISMARÓT KÖRNYÉKE: az 1526. évi török hadjárat második legborzalmasabb eseménye a Duna menti Dömös és Esztergom között fekvő (Pilis)Marót határában zajlik le, ahol a támadók elől menekülő – egyes hitelesnek látszó források szerint 30 ezer – menekült magyar zsúfolódik össze. Ilyen parasztcsapatok még több más helyen is táborba gyűltek. A parasztok hatalmas szekérvárat építettek, mely körülvette seregüket. Az egymással többszörös sorban összeláncolt kocsik és szekerek védelmében próbálták védeni puszta életüket. Amikor egy portyázó török csapat rájuk bukkant, „onnét erővel és fortéllyal igyekezett kivetni őket, de semmire se mentek. – meséli Istvánffy Miklós –, mivel ők magukat, hitveseiket és gyermekeiket rettenthetetlenül és bátran védelmezték, s az ellenségből sokat megöltek és megsebesítettek”. Keményen ellenálltak a töröknek. Két rohamot is visszavertek, de a szultán egy pasa vezetésével 6000 janicsárt 10 ezer lovast és sok ágyút küldött ellenük. Éppen Buda felgyújtásának napján tűz alá vették a várat és a sűrű tömeget.
09. 15.
S szörnyűséges vérfürdőben az oszmán harcosok a menekültek zömét lemészárolták. A szekérvár 15-ére elesett, így pedig több magyar esett el Maróton, mint a mohácsi síkon.http://gyorkos.freeweb.hu/
Igen. Ez is egy szempont, de nézhetjük máshonnan is : csak kb még 150 évet kellett volna túlélni, amíg a török birodalom meggyengül! Elvégre a vége felé már kevés török hadjárat volt Béce felé. A 16szd-ban még sok volt, de a 17szd-ban már nem. Ehhez persze nagyformátumú államférfikre és erős gazdaságra/fejlődő városokra lett volna szükség. Épp ezért hoztam fel Mátyást, mert ő elkezdett vmit (királyi hatalom növelése a rendekkel szemben, királyi jövedelem megnövelése $HUN~$Anglia) csak a rendekkel szemben a városokra nem támaszkodhatott a saját nemesei pedig elárulták mivel túl sok adót szedett tőlük a hadseregre/végvárfejlesztésekre. (Ő se volt finom nagybátyját Jánost, aki asszem nádor volt börtönbe vetette.) Ezt az EU felcsatlakoztató folyamatot szakították félbe török barátaink. Még az évszám is szimbolikus: 1490(Mátyás halála), 1492(Amerika felfedezése, az EU elhúz gazdaságilag)
Resetgomb: szerintem a bolgárok/görögök is amortizálódtak, mivel a török gazdaság inkább rablógazdaság jellegű volt.
Zoroastro: Nem tudom én se megérteni ezt a közmondásos magyar irígységet, de van 1 hasonló adomám. Osztrák munkaadók megállapítása: alkalmazz 1 magyar vendégmunkást, mert szorgalmas, jó munkaerő, de kettőt már ne, mert csak azt lesik mit csinál a másik.
Összeségében viszont teljesen mindegy. Bárki a király és a hadvezér, ha nem ott és akkor, akkor valahol máshol, egy-két évvel később esetleg egy nem ilyen megalázó vereséggel, de a törökök elfoglalják Magyarországot.
És Ausztriát nem azért nem, mert ők jobbak voltak, netán mint "védőbástya" megvédtük volna őket, hanem azért, mert az oszmán birodalom felépítése egy ilyen mértékű terjeszkedést tett lehetővé. A mi pechünk annyi volt, hogy éppen erre a határra esett a lakhelyünk. Ha berendezkednek Magyarország "békés" megszállására, átvészelhettük volna, mint a bulgárok vagy a görögök.
A problema nem inkabb abban volt, hogy a janicsarsornak nem tudtak nekirohanni a nehezlovasok? En tobb helyen olvastam, hogy egy terepakadaly miatt ( par meter magas, meredek emelkedes) a lovassag nem tudta letamadni a janicsarokat, azok felulrol lovoldoztek oket. Tkp erre a terepakadalyra alapozta Tomori a tervet, a torok sereg 1/3 resze (rumelia sereg?) megerkezett a siksagra es elkezdett letaborozni, de a masik 2 sereg a nehez terep miatt nem tudott felzarkozni. Ekkor tamadtak a magyarok, legazoltak a rumeliai sereget, de mire vegeztek oda ert a fosereg. A puskasok agyusok, a peremrol lefele tuzelve szetszortak es elkergettek a lovasokat. Aztan odaert a magyar gyalogsag, amelynek lovassagi fedezet hijan nem maradt mas, mint kuzdeni a vegsokig igy 2 oras nehez harcban bekeritotdott es felorlodott. Tkp a haditerv nem volt rossz, a kiraly es tanacsadoi meg akartak varni a masnapot, es egyszerre az egesz torok sereggel csatazni ( jo vicc lett volna). Talan ha a gyalogsagi tamadast nem inditjak meg, masnap lett volna esely egy sima veresegre a katasztrofalis osszeomlas helyett. Persze legjobb lett volna visszavonulni es egyesulni Szapolyaival + a parasztseregekkel. Mohacs utan a torokok Vac kornyeken egy 20.000-es parasztsereget vertek szet agyukkal, puskasokkal, szpahikkal. Azok jol jottek volna egy donto csataban segedcsapatnak.
Tomori nem volt "hadvezér" abban az értelemben, mint Hunyadi vagy mások. Nem volt a hadsereg "tejhatalmú" ura. Nem ő választotta meg sem a helyszint, sem az időpontot. Sőt azt sem, hogy lesz-e csata vagy sem. Ő ugyan a csata mellett érvelt, de a döntés nem az ő szuverén döntése volt.
