Az év 4 hónapjában 1000 milliárd Forinttal (4 milliárd EURO-val) nőtt hazánk adóssága. Ma 3,2 millió nyugdíjas EÜ-költséggel kb. 280 milliárd forintba kerül havonta. Vagyis elmondhatjuk, hogy hazánkban a nyugdíjasok havi eltartása teljes egészében a következő generációk terhére hitelből történik. Mindez amellett, hogy a mai munkavállalók viselik a világ legbrutálisabb nyugdíjterheit.
A kérdés az, hogy erkölcsös dolog-e a következő nemzedék lehetőségeit felélni, s morálisan ez mennyire elfogadható ! Mivel a nyugdíjasok a szavazók 40%-át teszik ki, ezért senki sem mer hozzájuk nyúlni, habár semmilyen egészséges családban sem engednék meg ezt a fajta jövőfelélést, mint ami ma Magyarországon megy. A nyugdíj ma még tabu, de mivel ez messze a legnagyobb költségtétel, ezért egy államférfi -ha majd lesz- nem tud másként cselekedni, mint a mai nyugdíjasérdekeket megnyirbálni.
A következő nemzedék ezért a mai nyugdíjasokat csak szidalommal és átokkal fogja illetni. Szvsz ezen a kérdésen múlik hazánk jövője !
Küzdelem a nyugdíjreformmalA Világbank szerint az új uniós tagországokban további változtatásokra van szükség Népszabadság B. M. 2005. november 2.
Az utóbbi tíz évben egész Európában napirendre került a nyugdíjrendszerek reformja, ahogy a lakosság elöregedése hosszabb távon mindinkább megnehezíti a nyugellátások finanszírozását. Az EU-nak mind a nyolc új közép-európai tagja megvalósított reformokat, de a demográfiai trend továbbiakat követel - írja a Világbank.
<!-- var ord=Math.round(Math.random()*100000000); document.write(''); //-->
A kitolódó várható életkor és az alacsonyabb születési ráták miatt az egész kontinensen egyre sürgetőbb kihívás a nyugdíjrendszerek tartós finanszírozásának megoldása, részben a hosszú távú és kiszámítható változások, részben a költségvetések mai feszültségei miatt. A Világbank friss tanulmánya az Európai Unióhoz tavaly májusban csatlakozott nyolc közép-európai országot - Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot, Szlovákiát, Szlovéniát és a balti államokat - vizsgálja, ám Ciprust és Máltát nem.
A szerzők szerint mind a nyolc ország végrehajtott valamilyen reformot az utóbbi tíz évben. Az átalakítás magában foglalta a nyugdíjkorhatár emelését, a járulék és a járadék szorosabb kapcsolatának megteremtését, valamint a kockázatok megosztását. Az állami, felosztó-kirovó rendszer mellett ma már mindenütt létezik önkéntes kiegészítő nyugdíjbiztosítás, s néhány országban pedig - Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon és tavaly óta Szlovákiában - működik a második pillér is, amely kötelező a fiatal munkavállalók számára. Ez a rendszer a befizetések által határozza meg a majdani nyugellátás mértékét. Az összegyűlő pénzt magánpénztárak kezelik.
A magyar társadalombiztosításhoz hasonló felosztó-kirovó rendszerek reformja minden vizsgált országban tartalmazta a korhatár emelését, a korai nyugdíjba vonulás nehezítését, a különböző kedvezmények körének szűkítését, valamint a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez ledolgozandó idő növelését. Lengyelország és Lettország ezenkívül áttért az egyéni számlás rendszerre, amely az állami járadékot is a befizetett járulékok mértékéhez közelíti.
A frissen csatlakozó országok között a nyugdíjkorhatár összehasonlítása emiatt igen nehéz, hiszen a változások folyamatosak. Általánosságban a nők hamarabb mehetnek nyugdíjba, mint a férfiak, 54 és 60 életévük között, s egyes országokban figyelembe veszik azt is, hány gyermeket neveltek fel. A férfiak 58 és 65 éves koruk között vonulhatnak nyugalomba. Lengyelországban 60 és 65 év a korhatár, az öszszes többi országban fokozatosan emelkedik. Magyarországon 2009-re emelkedik hatvankét évre a nők nyugdíjkorhatára.
A vegyes rendszerek bevezetését a megtakarítások ösztönzése is indokolta - állapítja meg a Világbank tanulmánya. Ezt a célt szolgálja a járadék és a járulék kapcsolatának szorosabbá válása. De az egyén számára is kedvező, ha több lehetőség közül választhat, s jobban ki tudja számítani, mennyi pénzből gazdálkodhat idősebb korában. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a magánpénztár drágábban működik, miközben a felosztó-kirovó rendszernek el kell látnia a jelenlegi nyugdíjasokat, a járulékai már máshova folynak be. E költségeket csökkenti az a megoldás - mint amilyen a magyar is -, hogy csak a munkakezdők számára kötelező a magánpénztári tagság.
A Világbank úgy látja, hogy a reformok ellenére, uniós összehasonlításban még mindig nagyok a nyugdíjkiadások az össznemzeti termékhez, a GDP-hez mérten. Az EU-8-ak körében továbbra is alacsony a tényleges, átlagos nyugdíjkorhatár. Ennek oka a korábbi munkaerő-gazdálkodásban keresendő, amikor éppen erőltették a korai visszavonulást a növekvő munkanélküliség miatt. De tetemes a kiadás, mert a jövedelemhez képest magas a nyugdíj összege. A nyugdíjbiztosítási alapok a kilencvenes évek közepe óta deficitet tartalmaznak, 1999 és 2004 között minden évben hiányt mutatott a rendszer Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában.
Az elöregedés folyamata azonban még a viszonylag jó pénzügyi helyzetben lévő országokra is nagy terhet rak majd. Egyrészt emelkedik a várható életkor, csökken a születési ráta, s a "Ratkó-nemzedék" hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt. Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában is megkétszereződik a 65 év felettiek száma 2050-ig. Magyarország és a balti államok esetében kisebb a növekedés. Ez azt jelenti, hogy egyre kevesebb munkaképes korú ember tart el egyre több nyugdíjast.
Összegzésként, a Világbank arra a következtetésre jut, hogy a reformok sokat javítottak a helyzeten, de nem eleget. Különösen Csehországra és Szlovéniára várnak nagy feladatok, hiszen itt még nem vezették be a második pillért. További lépés lehet az EU-8 országokban a nyugdíjkorhatár hozzáigazítása a várható életkorhoz, valamint a nyugdíjak inflációs indexálása, azaz elszakítása a béremelkedéstől. Felül kell vizsgálni a rokkantsági nyugdíj intézményét, s érdemes megfontolni a mezőgazdasági dolgozóknak, a bányászoknak és más foglalkozási csoportoknak eddig adott korkedvezményeket. Az államháztartás rendezése, az államadósság mérséklése szintén a rendszerek hosszú távú fenntarthatóságát szolgálná. Végül, a járulék helyett általában az adókból is fedezni lehetne bizonyos nyugdíjakat, ekként valamennyire csökkenteni lehetne a munkáltatók és a munkaadók bérköltségeit.
Az elmúlt évtizedben létesült több mint tízezer emelt szintű szociális otthoni férőhely állami támogatásának megváltoztatását tervezik. Az otthonok üzemeltetői, tulajdonosai szerint a következmények tragikusak lehetnek. A szociálpolitikusok arra számítanak, hogy így a rászorulók is esélyt kapnak a bennlakásos otthoni elhelyezésre.
A kormány tervei szerint a szociális otthonokba költöző idős emberek közül a jövőben a rászorultak után járna csak a működtetőknek állami támogatás. Gyömrőn, a Harmónia kht. 400 embert befogadására alkalmas négy épületcsoportban nem elsősorban ők élnek. Vannak ott társasházhoz hasonló apartman házak, és sorházi kis kertes lakások egyaránt. A falu lakosai számára is nyitott uszoda, cukrászda és posta oldja a rezervátum jelleget. A "belépő" legalább 3 millió forint. Aki bekerül, ugyanazokat a terheket állja és ugyanazokra a támogatásokra jogosult, mint bármelyik más állami vagy éppen magán otthonban: nyugdíja 80 százaléka a "lakbér". Ehhez jön havi 61 ezer forint állami támogatás.
Adatok szerint 40272 bennlakásos otthoni férőhely van, ebből 29500 önkormányzati. Ezekben az elhelyezés legfeljebb négyágyas szobákban történik. A többi, nagyjából tízezer férőhely magántőkéből létesült. A belépő minimum 2,5-3 millió forint körül van.
Több mint tízezren várnak arra, hogy helyet kapjanak valamelyik szociális otthonban. A tervezet törvénymódosítások célja - állítja Kovács Zsolt - hogy a rászorultak is esélyt kapjanak bennlakásos otthoni ellátásra, ne csak azok, akiknek erre pénzük van. A szociális szakmában sokan igazságtalannak tartják, hogy akik saját otthonukban élnek és ellátják magukat, "alanyi jogon" csak a nyugdíjukra számíthatnak, míg azok, akiknek van pénzük arra, hogy helyet vásároljanak egy idősek otthonában, havi 61 ezer forintot "kapnak" az államtól a nyugdíjukhoz.
Ezért készült az a törvénytervezet, amely szerint azok, akik a jövőben bekerülnek egy emelt szintű szociális otthonba, csak állapotuktól függően lennének jogosultak az állami támogatásra, ezen belül a teljes összegre csak azok, akik önmaguk ellátására már képtelenek. Ők is csak akkor, ha nincs saját vagyonuk, vagy fizetésre kötelezhető hozzátartozójuk. Azok után, akik 2 millió forintnál többet fizetnek az otthonba kerülésért, öt évig nem járna állami támogatás.
A módosítás a jogbiztonságot ásná alá - véli Skultéti József a fővárosi önkormányzat szociálpolitikai osztályának vezetője - hiszen az emelt szintű otthonok létesítői vállalkozásuk beindításakor számoltak az állami támogatással. Skultéti szerint a gond az, hogy az elmúlt időszakban nem épült ki a megfelelő segítő intézményrendszer. Emiatt az egyedülálló és nem teljes mértékben önellátó idős emberek számára is csak a bennlakásos otthon a megoldás, holott már némi intézményes segítséggel saját háztartásában is ellátható lenne. A főosztályvezető szerint a jogszabály módosításának célja 30-35 milliárd forint átcsoportosítása a szociális ellátások emelésére. A következményei viszont - mondja - tragikusak lehetnek. Új otthoni férőhelyeket a tőke nem hoz majd létre, a fővárosban már három érdeklődő visszalépett, és a meglévők fenntartása is veszélybe kerül.
Kovács Zsolt cáfolja a megtakarítási szándékot hozzátéve, hogy a teljes szociális otthoni intézményrendszer állami támogatása nem éri el a 30 milliárd forintot. A már meglévő férőhelyeknél egyébként sem vonnák meg az állami támogatást. Így sem a jogbiztonság, sem az intézmények üzemeltetése nem kerül veszélybe. Az új belépőknél pedig az ellátás fedezetéül ott lenne vagy a belépési díj, vagy az állami támogatás, amelynek révén esélyt kapnának a legelesettebbek is, hogy intézményi ellátáshoz jussanak.
Miller Efim, a gyömrői intézmény igazgatója nem ennyire optimista. A támogatás és a térítési díj szerinte együttesen sem fedezi az ellátás költségét, pedig itt még "átlagos" idősekről van szó, nem 24 órás gondozásra szorulókról. A belépési díj nem az üzemletetésre szolgál, hanem a férőhelyek létesítésére és az ingatlanok fenntartására. A tervezet azt eredményezi majd, hogy az otthonok lassan kiürülnek, viszont ha 75 százalék alá esik a telítettség, akkor már a régi kondíciókkal is ráfizetéses lesz az üzemletetés, tehát elkerülhetetlen lesz a csőd.
"Az irány viszont jó" - állítja meglepő módon az igazgató. A differenciálással egyetért - mondja a szociális ellátók egyesületének nevében is -, a szakmai kritériumokat azonban ki kell dolgozni. A bevezetést pedig 5-7 évre elhúzni, honorálva az öngondoskodást is, azt, hogy valaki takarékoskodik idős napjaira. Az állam a kiadásokat kézben tarthatná oly módon is, hogy az új - támogatott - intézmények létrehozatalára csak pályázat útján nyílna lehetőség. Így megoldható volna, hogy az emelt szintű otthonok ne menjenek tönkre. Amelyeket - teszi hozzá - nem tudja, miért hívnak emelt szintűeknek, hiszen véleménye szerint ők nyújtják a "normális" alapellátást.
Apósom most lett nyugdíjas,120 a nyugdíja tisztán.Raktáros volt a KPM-nél,és nem központban,hanem vidéki kisvárosban.Haverom vámos volt,fél éve nyugdíjas,szintén 120 ezer a nyugdíja tisztán.43 éves,jelenleg biztonsági őr a nyugdíj mellettt.
Ma bemegyek a patikába mondom kérnék garasone kenőcsöt. Válasz,: recept van? mondom nincs, aszongya jó, orvos vagy gyógyszerész kend? Mondom viccel, elfogyott a 3g-os kenőcs, mondom adjon mán, kifizetem a teljes árat, de most nincs időm fél napot orvosnál tölteni. Aszongya nem lehet. mondom figyeljen már, nem 40 kiló dúsított uránt kértem.
Fizetem 3 millió nyugdíjas eü ellátását, plusz van párszázezer potyautas, aki soha nem fizetet járulékot, mégis ellátják, azokét is. Vagyok én aki fizetek mint állat, nem vagyok túlsúlyos nem dohányzom, sportolok, meg minden, bemegyek kenőcsért, és aszongya hozzak receptet= vegyél ki fél nap szabit, és menj el orvoshoz.
Az egészben csak az a gusztustalan, hogy a 125 ezres is megkapja a 13. havi nyugdíjat, miközben a cégnél (versenyszféra) 3 évvel ezelőtt megszűntették a 13. havi fizetést. Már második éve 3%-os béremelést kapunk. A fizum pótlékokkal együtt 105 ezer. Két gyerek. Ennyi!
Bocs, de nem hiszem el apósod nyugdíját! A volt műszaki osztályvezetőm tavaly ment el nyugdíjba. A fizetése bruttó 330000 volt és a nyugdíja most 125 ezer.
Talán 55 ezer! Valamit félreérthetett az apósod (vagy te!)
Most már a Szoc. Hazáért se fizetnek - tudtommal (bár lehet, h vannak még ilyen rejtett, nem törölt kitüntetések után járó + összegek), mert különben tuti nem jön ki a fizetéssel nagyjából megegyező összeg nyugdíjként.
A lenyeg az, hogy a nyugdijasok mai rettenetes igenyukkel felzabaljak a jovot es a jelent es hogy a kifizetendo nyugdijakat addig kell csokkenteni, ameddig a takaro er !
"ne mellébeszélj. Hogy kaphat valaki 155 ezer nyugdíjat. vezesd le."
Akkor elmondom aposom eddigi palyafutasat es utolso havi evi keresetet !
Aposom 60,5 eves egesz eleteben munkas volt, utolso havi keresete 120 netto ez 13-szor, mellette meg volt kafeteria rendszer meg idonkent jutalom, meg fizettek neki nyugdijelotakarekossagot meg kapott edebjegyet !
Mivel egy nagy monopolcegnel dolgozott, ezert a fizetese az atlagnal mindig kicsit jobban nott !
Aposom 17 eves kora ota dolgozik, s csoportvezetohelyetteskent fejezte be a palyafutasat !
Aposom meg 20 evig volt munkasor (ez orok szegyen marad), mast nem tudok felsorolni !
Ja meg szegeny anyosom meghalt, s utana is fel akar venni aposom 15 rugot !
Hat hidd el nem ertem, hogy kaphat valaki nyugdijert megkozelitoleg is hasonlot, mint ha dolgozna ?
Aposom hidd el egy egyszeru munkas, aki (szegyen erte, de igy van) egyszeru munkasor volt 20 evig ! Csoportvezeto helyettes volt, egy nagy cegnel semmi extra pozicio !
Egyebkent, hogyan kaphatnak hasonlo osszeget pl. a kollegai is ?
