Tavaly már volt, az idén pedig annál még nagyobb hernyóinvázió várható erdeinkben. Állítólag az erdők 20%-át érinti. Ide várom az evvel kapcsolatos véleményeket, híreket.
Sokszor épp ez a baj, hogy érzelmi alapon közelítjük meg a kérdéseket.
A természet nem humánus rendszer, meg vannak a szabályai, és ebbe bele tartozik, hogy néha a fáknak ezeket a lepkéket is ki kell bírniuk.
Meg aztán hozzá kell tenni, hogy az emberi szimpátia kissé szelektív az állatok terén, ha a gyapjaslepkék nem csúnya lepkék, hanem mondjuk gyapjas mókusok lennének, biztos egészen más érzelmi töltést adna, ha egy nagy mókuscsapat közepén sétálgatnál.
"Azonban ebből sehogy nem következik az, amit a hozzád hasonlóak mondogatnak, miszerint nekünk, embereknek feltétlenül és vegyszerek garmadájával kell a természetet önmagától megvédenünk."
Én még csak hasonlókat sem írtam egyszer sem!
Kérlek ne skatulyázd be az embereket! Az, hogy néhány dologban másképp gondolkodunk, nem azt jelenti, hogy teljesen ellentétes nézeteket vallunk.
Evvel nem szállok vitába, mert nagyjából elhiszem, én nem is erről írtam, hanem az erdők egészségességéről, mégcsak nem is a természetességükről! Hogy az mennyire mesterséges? Előtte 1 héttel épp a Mátrát jártuk, és összehasonlításban nekem az osztrák erdő "erdőbb" volt, nem is mondanám rendezettebbnek. (tarvágás alig, a Mátrában elég sok!). Élőlény egyikben sem volt sok, madarak alig rikkantottak, mókusokat itt is ott is láttunk, a vadakkal tudom mi a helyzet, nem véletlenül jönnek hozzánk vadászni a showgorok. Osztrákoknál feltűnően sok termeszvárat láttunk.
(Tudom, hogy Veszprémi már nagy ember és szól, ha baja van, de épp az előbb beszéltük ezt meg, s pontosabban is leírta a véleményét. Kotyogás vége! ;-)
Ez a rész 1300 méter körül volt, ott még általános a szórványos "település", a legelők karban vannak tartva, de pl. 2000 méter magasan is simán találkoztunk legelő tehenekkel (elnézve őket, a tejhozamuk nem volt túl nagy). Hogy az mennyire természetes, hogy a marha fönt legel a hegyi réteken (alig van mit legelni, mert a fű max pár centis) 1500-2000 méteren?
na ja, ezzel meg is cáfoltál, mert a legbetegebb erdők Csehországban vannak, ezek tényleg nem a szárazság miatt betegek, hanem a környezetszennyezés miatt
Nem fogalmaztam elég árnyaltan. Az erdő felső szintjének egészségessége feltűnő, természetesen az erdő belsejében (középső és alsó szinten) találhatóak korhadt és kidőlt fák is. Pár éve - még a kidőlés előtt - jártunk a Tátrában is, na ott az erdő beteges volta sok-sok helyen messziről látható volt, sok rozsdás-barna fenyő, száraz ágakkal, azt ne mondja senki, hogy az a természetes erdő. Helyi emberek is mondták, hogy sajnos nagyon beteges az erdő és okként a környezetszennyezést mondták.
"Kiszáradt, beteg fát nagyítóval is alig lehetett találni."
Pedig a kiszáradt fák is hozzátartoznak az erdők ökológiájához, félelmetes mennyiségű élőlénynek adnak otthont. A kitakarított erdő sok mindenre jó, de az igazi gyönyörök a "takarítatlan" erdőben jönnek.
Nem, ez elsősorban annak köszönhető, hogy az alpokban a fáknak nem kellett elviselniük az elmúlt évek csapadékhiányát, ezért ellenállóbbak a betegségekkel és a kártevőkkel szemben (gyapjalepkét azért megszenvednék ott is a lombos fák)
Környezetszennyezés ott is van, csak lehet hogy a Rábán tűnik fel....
Kicsit off, de nem nagyon. Nyáron Ausztria hegyeit másztuk, sok-sok szép erdőt láttunk. Elnézve a kinti erdőket számunkra feltűnő volt azok nagyon szép, szinte hibátlan épsége, minden üde zöld, egészséges. Kiszáradt, beteg fát nagyítóval is alig lehetett találni. Csak sejtem, hogy mindez a kinti természetvédelem, a természetet szolgáló erdőgazdálkodás eredménye és nem utolsó sorban a lokális környezetszennyezés hiánya is közrejátszik.
Így az ilyen inváziókkal szemben is sokkal védtelenebbek."
Na ja, ez a kedvenc védekezési mechanizmus: mivel már kicsináltuk az erdők természetességét, úgy teszünk, mintha az erdőnek a puszta fennmaradáshoz is szüksége lenne a mi beavatkozásainkra. Ügyes, bár kissé bárgyú érv.
Ha vegyszerekkel irtod ki az erdőkből a gyapjaslepkéket, azzal mennyivel teszed természetesebbé az erdőt?
"...valóban káros, de legalább gazdasági hasznot hozó, embereknek munkát adó tevékenységekkel..."
"Köszöni szépen, majd megoldja magának." Ez annyit tesz, hogy ha a természet útjára bocsátotta a gyapjaslepkét, majd gátat is szab neki, ha úgy látja jónak. Megfogalmaztam egy mondatban azt, amiről Csudam is írt, hogy csak a legostobább emberek akarják megvédeni a természetet a természettől. Ugye nem ezek közé tartozol?
"Azt gondolom, igazából te még nem láttál erdőt, azért gondolod ezt."
Úgy szeretném megtudni, hogy én mit gondolok!
Ugyanis amit írsz, nem igazán mond ellent ennek a három mondatocskámnak.
Amiket írsz, abban nagyrészt igazad van. De egy valamit figyelmen kívül hagysz:
ezek már korántsem tremészetes erdők!
Így az ilyen inváziókkal szemben is sokkal védtelenebbek.
"De furcsamód senki nem ijed meg attól, amikor felére ritkítják a fakitermelők az erdőt, urambocsá’ tarra (az erdészek ezt szemforgatóan úgy mondják: fokozatos felújítóvágás, de végső soron a százhúsz éves fák helyén hipphopp egyszercsak arasznyi csemeték lesznek) vágják."
Azt az érvelést meg soha nem fogom elfogadni, hogy valaminek a káros hatásait azzal bagatelizáljuk, hogy felsorolunk más valóban káros, de legalább gazdasági hasznot hozó, embereknek munkát adó tevékenységekkel. Bár érvelésed logikáját követve, a fakitermelés sem káros.
Egyébként miért nincs az Indexen kifejezetten "Természet" fórumcsoport? Valahogy kilógónak érzek néhány állatos-növényes topikot a Kertészetből. Jó a Kertészet, félre ne értsetek, de más. Pl. egy ilyen gyapjaslepke téma vagy a természetpusztítás abszolút nem illik ide. (Szerintem.)
„Csak picit pofázok bele, mert totál off leszek.”
Életemben először érem meg, hogy keveset fogsz beszélni:-) Ünnepélyes pillanat:-)
Mit iszol?
:-))))))))))))))))
„Korábban olvasgattam történeti ökológiával kapcsolatos angol könyveket (ez nem a nyelvtudásom fényezése, hanem morgás, hogy ilyenek nemigen akaródznak megjelenni kis honunk nyelveldéjében), s mind hangsúlyozta, hogy a tűz kifejezetten hasznos is tud lenni.”
Az alapeset az, mikor olyan fafajok élnek a területen, amelyek toboza (innen láccik, hogy fenyőfélékről, abból is Észak-Amerikaiakról van szó) eccerűen kizárólag csak tűz hatására hajlandó felnyílni. Kérge 10 vagy több centi vastag is lehet (pl. mammutfenyők), így az avartűz egyszerűen nem tud belekapni, csak a konkurrens növényeket tünteti el, előkészítve az életfeltételeket a kis fenyőknek, ha meg koronatűz van, és oda az erdő, akkor megpörkölődnek a tobozok, pár nap alatt kinyílnak, és ott nekik a szabad, konkurrenciamentes pálya… ezt okoskodták ki ők hosszú évezredek alatt, nem számolva azzal, hogy jövünk MI, és feltaláljuk a tűzoltó-helikoptert.
Mert mit tesz ember?
Jön, kis piknikeskosár az oldalán, pléd, erre jön a tűz. Pánikba esik, mer mérpont az ő (így!!!) uzsonnázóhelyéről zavarja el a tűz, meg ez így tarthatatlan, meg szegény fák, meg különbenis öntudatosamerikaiállampolgárvagyok, és lebombázzák azt a rohadt tüzet, kerül , amibe kerül. (Mer erőszakkal a bivalyt is +lehet b*ni.)
Média még rátesz, hogy erdőtűz=életveszély=mentsük meg a természetet, és ez így menegetett is pár évtizedig, amíg kutatók észre nem vették, hogy a fenyők helyét szépen kezdik átvenni a lombos, addig ott nem is élő fajok, a gyönyörű őshonos fenyvesek meg kezdenek tünedezni, nem látni fiatal fát, csak öreget!
Hoppácska!
Mi lehet itt a baj?
Hát íme, kiderült, mi. Az okvetetlenkedő, mindig mindent jobban tudó, mindenbe belekontárkodó ember.
Azóta botanikusok fejvesztve próbálják az ottani köznek megmagyarázni, hogy hagyják már békén azokat a tüzeket, mert ez így természetes, így van évezredek óta, és ne akarjon minden szenátor önjelölt tűzoltóként a helyszínre vonulni és a tévében pózolni, mint az oroszlánszelídítők.
Kevés sikerrel. Ugyanolyan kevéssel, mint az itthoni, madárvilágunkat féltő, lepke-és szúnyogirtás-ellenző biológusok.
„A gond akkor van, amikor az erdő 2x2 négyzetméter és abba is az ember csülke lóg. Persze ezzel nem azt mondom, hogy hagyni kell leégni a fél Kárpát-medencét, mindenesetre kétségbe esni nem kell. Meg hát ez az egész médiafogásnak jó, s annak nagyon.”
Így van. Itt tűzvész tudjátok, hol tud pusztítani?
Elsősorban ősi sziklagyepeink helyére erőszakolt honi feketefenyveseinkben. Az ötvenes években valami lángeszű kitalálta (a magyar gyapoton felbuzulva), hogy ahol az erdő évezredekig nem tudott megjelenni, majd mi odatesszük! (Kopárfásítás: lásd fent, a bivalyos esetet.)
El is tűntek szépen ritka, értékes sziklagyepeink (még a híres-nevezetes pilisi len élőhelyét is befenyősítették, majd’ ráment ez az igenritka faj), és nőni kezdtek a feketefenyők. De csak 8-10 méterig, mert onnantól már nem tudták felnyomni azt a kis vizet (hiába, a termőhely nem fának való), az augusztusi meleg meg ezeken a kopárokon olyan szalmaszáraz állapotokat hozott, hogy egy köhintéstől is leégett 5-600 hektár egybe. Hasonló okokból ég le a Kárpátokban az a sok elegyetlen, nem természetes lucos, amit az ember idézett elő párszáz évvel ezelőtt, mert az összes lombost kivágta közüle tüzelőfának… Ott is a tűz tesz rendet, és a lucot, a mammutfenyővel ellentétben, kordában tartja, és a lombosak megjelenését (madárberkenye, bükk) segíti. Mindenhol úgy tesz, hogy az eredeti állapotok maradjanak fenn vagy álljanak vissza. Egy biztos: a tűz, úgy néz ki, ősidők óta mindenhol a Természetnek, nem pedig az ostoba embernek segít… Nyilván már része a rendszernek, bele van foglalva.
Hál’Istennek.
Csak picit pofázok bele, mert totál off leszek. Korábban olvasgattam történeti ökológiával kapcsolatos angol könyveket (ez nem a nyelvtudásom fényezése, hanem morgás, hogy ilyenek nemigen akaródznak megjelenni kis honunk nyelveldéjében), s mind hangsúlyozta, hogy a tűz kifejezetten hasznos is tud lenni. Sajnos most nem tudok pontosan idézni, de ha kinyit a könyvtár, előbányászom ezeket a részeket, mindenesetre egy sor dolgot hoztak, amiért jó egy erdőtűz.
A gond akkor van, amikor az erdő 2x2 négyzetméter és abba is az ember csülke lóg. Persze ezzel nem azt mondom, hogy hagyni kell leégni a fél Kárpát-medencét, mindenesetre kétségbe esni nem kell. Meg hát ez az egész médiafogásnak jó, s annak nagyon.
Azt gondolom, igazából te még nem láttál erdőt, azért gondolod ezt. (Nem meglepő ez, a társadalom lelkes 90%-a -beleértve sajnos még az erdészek egy részét is- hozzád hasonlóan vélekedik.) Sűrűn egymás mellé ültetett fákat már láttál, és megijedsz, ha letörik az ág, lerágja a rovar a növény levelét, vagy kidől a fa.
Ez egy kertben, egy faültetvényben, egy gazdasági érdekekre kihegyezett faállományban valóban baj, mert „ronda” (mi szép?) vagy kieső bevételt okoz. De furcsamód senki nem ijed meg attól, amikor felére ritkítják a fakitermelők az erdőt, urambocsá’ tarra (az erdészek ezt szemforgatóan úgy mondják: fokozatos felújítóvágás, de végső soron a százhúsz éves fák helyén hipphopp egyszercsak arasznyi csemeték lesznek) vágják. Ez nem probléma, hiszen az ÁPV Rt. ezen a kis suskán megy el Szesellre nyaralni… Hiszen vakációzni táncsak nekik is kell, nem?
Úgy már minden oké. Csak addig félti öntudatos honpolgár a természetet, addig kiált mérgező vegyszer és egyéb irtóanyagok után, amíg mások (rovarok) ellen kell harcolni, önmaga fajától már elfelejti megvédeni. De én mondjuk tudnék annak a permetező helikopternek egy-két címet adni, hamár mindenáron hasznosat akar tenni a természetnek…
Tehát: egy erdőben-most meg fogsz lepődni-elő szokott fordulni olyan, hogy széltől-zúzmarától fák dőlnek ki, időnként rovarok özönlik el a fákat, villámtól felgyullad és leég. Ez bizony már akkor is volt, amikor Ötzi apánk még csak egy kéjes álom volt valamelyik szőrmók majomban, és híre-hamva sem volt Nevijorknak. És mily borzasztó! nem állt meg az élet!!! Most így innen a számítógép elől azt hinnénk, hogy nélkülünk, nagytudású emberek nélkül még a fű is lefele nől, pedig nem. Tömve vagyunk cselekvéskényszerekkel, és ezt sajnos jobb híján a természeten vezetjük le:-(
Sokan nem tudják, de ilyenkor egy ökológiai rendszer nem esik hanyatt. Az erdő klímája már akkor is változott (akár hirtelen is), amikor a nagyokos ember még a tüzet se találta fel, nemhogy a helikoptert.
Megvannak bizony a katasztrófatervek, jönnek a rohamnövények (szeder, iszalag, siskanád), és elborítják a talajt, hogy ne mosódhasson le a nehezen létrehozott termőtalaj, és biztosítják a logisztikát a pionír fásszárúaknak, amelyek felnőve majd átadják a terepet az állékonyabb fafajoknak… az egész állatvilág meg szépen követi ezt, némelyek elpusztulnak, mások felszaporodnak, megint mások meg elvándorolnak. Aztán ha visszaáll a növényzet, csudák csudájára visszaáll az állatvilág is. Nélkülünk!!!
(Van egy bölcs mondás: ha azt hiszed, nélkülözhetetlen vagy, dugd be az ujjad egy lavór vízbe, húzd ki, és nézd meg, maradt-e lyuk utána. És onnantól már nem akarod a Világegyetem problémáit mind megoldani.)
Ez egy hihetetlen finomra hangolt rendszer, amelybe az ember úgy ront be, mint elefánt a porcelánboltba, farkast kiált, mérgez, irt és dózerol.
Hidd el, legjobbat akkor tehetsz, ha nem arra szavazol, aki drága pénzen, rengeteg üzemanyag elégetésével és vegyszer kiszórásával mindenáron „rendbe akarja hozni”, „meg akarja szüntetni” a gyapjaslepke-gyomnövény-parlagfű-szúnyog-meg mindenféle-helyzetet, hanem aki az egészet óvja, és legfőképpen
szépen békénhagyja.
