A Klubrádió betelefonálói masszívan Szili elnöljelöltsége ellen nyilatkoznak. Olyanok is, akik láthatólag nem hívei az SZDSZ-nek. Nem ismeri az MSZP fővárosi törzsszavazóinak egy markáns csoportját?
A nyelv, na igen. Angolul rengetegen beszélnek a Földön, mégsem lesznek ettől az angol (brit) nemzet tagjai. Ez kevés.
Elnézést, de a mi nyelvünk a magyar, s ez nem egy (volt) hódító és gyarmattartó birodalom, majd az újkapitalista világrend nyelve, hanem egy (inkább) önmagába forduló, ká-európai nyelv.
Hát éppen ez az. Valahol mégiscsak van egység, ami mégse egyféleség (azaz nem mindenki oszt egy-egy kérdésben egy nézetet).
Én speciel nem vetem meg az IGEN-re buzdítókat, bár nézetem szerint az IGEN győzelme káros lett volna az országra. Mindenki kialakítja a véleményét, aztán a demokrácia szabályai szerint ez versenyben eldől. Aztán lehet menni tovább. A Fidesz már nem is foglalkozik ezzel a dologgal, inkább pozsgayzik egy kicsit mostan.
A nyelv, na igen. Angolul rengetegen beszélnek a Földön, mégsem lesznek ettől az angol (brit) nemzet tagjai. Ez kevés. A kultúra már inkább, de az mint egységfogalom definiálhatatlan, mert több és mélyebb benne az ellentét, mint a politikában. Ereszd csak össze egy vitában mondjuk Szokolay Sándort és egy alternatív zenészt, aztán már vetheted is a keresztet a nemzeti egységre.
Szerintem ezt a fogalmat nem kell erőltetni, a nemzetet sehol a Földön nem egységesek, hanem differenciáltak, nézd csak meg mostanában Kínát és Tajvant, mindjárt átharapják egymás torkát, hozzájuk képest a mi nemzetünk olyan egységes, hogy aki azon rést keres, az nagyon kösse fel a gatyáját.
Szvsz Gyurcsány legalább nyíltan megmondta, hogy mi az álláspontja. A jobbos szavazók meg otthon sunyítottak közben és eszük ágában sem volt "ezekre" szavazni
Csak az egyikük min.elnök, a másikuk pedig mezei állampolgárok sokasága.
Kerüljük a címkézéseket, mert amint az én példám is mutathatja, indulhat valaki szinte a legszélsőségesebb liberalizmus irányából a nemzeti (közösségi) liberalizmus irányába is. Így tehát én ma a fidesz balszéléhez sorolom magam. (Nem szeretem a szocikat (jaj de finom vagyok), de az szdsz a szocikkal van, így leegyszerűsödött a választás.)
A nemzet a kérdésben korántsem volt egységes, tehát nem tudom, hogy mit fejezett ki Mádl. Illetve tudom: a Fidesz vezetőinek álláspontját.
Egy ideig nagyrészt az volt, később a pénztárcáján keresztül megszólítható átlagmagyarra hatottak az egzisztenciális érvek.
Másrészt amíg nem tudod videofelvétellel bebizonyítani, hogy Mádl fogadta a fideszes felsővezetést, ami instrukciókkal látta el arran ézvest, hogy az IGEN-re szólítson fel, Feri bátyám, addig ez a feltevésed merő fikció, ködbe vesző magánvélemény.
Valaki megmondhatná végre, hogy mit jelent a nemzet fogalma, és akkor elkezdhetnénk töprengeni, hogy mit takar annak egysége, milyen feltételek esetén áll fenn illetve van megbontva, és utána következhet az, hogy kicsoda és milyen eszközök latbavetésével testesítheti meg ezt a bizonyos egységet.
Ilyen erővel alkotmányunk kimondhatná azt is, hogy "a KE testesíti meg a Galaktikus harmónia transzendenciáját", mi meg varrhatjuk a gombot az ilyen hangzatos marhaságokra.
Nem a NEM-mel szavazókat nézem le, hanem a NEM mellett kampányolókat, akik a félelelmre, és az irígységre alapozott kampányt folytattak.
Akik NEM-mel szavaztak, azok hétköznapi emberek (akik IGEN-nel, ők is), de akik a NEM mellett kampányoltak, azok mit sem akarnak tudni a magyar történelemről, a szétszakítottságról és az összetartozás útjainak fürkészéséről.
A legfőbb nemzeti egység a nyelv, majd ebből fakadóan a kultúra. Ez akár kiindulópont lehet a kettőnk közötti diskurzusban is.
A jobboldali szavazóközönség a nemet egészen elfogadhatónak tartotta. Legalábbis erre utal, hogy nem mentek el szavazni. Aki meg elment és igennel szavazott, azok között szép számmal voltak ballibek is.
Tehát ha esetleg valakire haragudni akarsz a nem győzelme miatt, elsősorban a jobboldalon keresd az alanyokat. A jobbos szavazóréteg ui. egymagában győzelemre tudta volna vinni az igent. Hogy nem tette? Hát szeretjük erdélyi véreinket, de zabot azért nem adunk nekik.
Szvsz Gyurcsány legalább nyíltan megmondta, hogy mi az álláspontja. A jobbos szavazók meg otthon sunyítottak közben és eszük ágában sem volt "ezekre" szavazni, sőt magántársalgásaikban inkább uszítottak ellenük.
De azért örülök a véleményednek, mert te vagy azon ritka jobbosok egyike, akik legalább valamilyen kritikát megfogalmaznak a sajátjaikkal szemben az indexen.
A nemzet a kérdésben korántsem volt egységes, tehát nem tudom, hogy mit fejezett ki Mádl. Illetve tudom: a Fidesz vezetőinek álláspontját.
az egyik IGEN-nel szavaz, és megveti a NEM-et mondókat,
a másik megveti azokat az IGEN-nel szavazókat, akik a NEM miatt megvetik a NEM-mel szavazókat.
Érdekes viszont az a könnyed kis logikai cukahara, amellyel egyszer kétségbe vonod (helyesen) a nemzeti egység fogalmának meghatározhatóságát, majd utána magasztalod Mádlt, amiért a nemzeti egység kifejezése végett IGEN-re buzdított. De mindegy.
Hiszen a helyzet az, hogy Mádl szimpla pártpolitikát folytatott, messze túllépve a jogkörében megengedett határokat.
Mint jeleztem, ez olyannyira így van, hogy ha a koalíció súlyos és dübörgő elnököt szeretne, akkor Csipike cirkuszi elefántot is megválaszthatja, amennyiben az elmúlt 35 éves, ami ormányoséknál mellesleg direkt fiatal kornak számít.
Teljesen fölösleges ebbe mindenféle emelkedettséget meg spiritualizmust beleképzelni, heroikus vagy gigászi képességeket pedig végképp nem. Minden tiszteletem mellett is, Göncz és Mádl az erős középszert képviselik, náluk sokkal kiválóbb emberek az esély közelébe sem juthatnak, ha egy adott pillanatban a vezető politikai erő éppen nem őket képzeli az elnöki székbe.
Fischer például egy egészen közepes emberke, az égvilágon semmi különös nem fűződik a nevéhez, nála szürkébb pártfunkcit el sem lehetne képzelni. És? Ausztria ettől még köszöni, jól van.
hogy ez a nagyszerű jogtudós egy egyszerű pártcsinovnyik tudatával viselkedett a pozíciójában - lexebb példáját tavaly december november tájékán mutatta
Itt lehet, hogy az történt, hogy Mádl - mint a III. Magyar Köztársaság Elnöke, kifejezendő a nemzet egységét -, az IGEN-re szólított föl a népszavazási kampányban. Helyesen tette. Én is igen-nel szavaztam, s a nem-et vállalhatatlannak, a nem-re uszítókat (bezabálják a krumlistésztát a határontúli cigányok) a mai napig megvetem. S ez így is marad.
A bibi csak az, hogy ez a nagyszerű jogtudós egy egyszerű pártcsinovnyik tudatával viselkedett a pozíciójában - lexebb példáját tavaly december november tájékán mutatta.
Nekem az a meglátásom - számos példát lehet nap mint nap a médiában találni erre -, hogy a maguk szakmájában akár igen nagy elismertséggel és szaktudással rendelkező akadémikus/professzor/egyetemi tanár/művész/pedagógus urak is képesek elemi gondolkodáshiányról tanúbizonyságot tenni, ha politikára terelődik a szó. És diplomájuk ellenére képesek lesüllyedni a legprimitívebb pártagitátor szintjére is - ráadásul nem is tudják, hogy ott vannak.
(Báj dö véj: Mádl előadásainak színvonaláról sokat mesélt nekem egy nagyműveltségű jogász barátom. Lehet, hogy Mádl szakcikkei jók - én nem vagyok jogész, ezt nem tudom megítélni -, de egyetemi előadásai értékelhetetlenek, zavarosak, szétesők voltak és ez igen sok problémát okozott hallgatoónak a vizsgákon.)
Szerintem ez a kérdés, hogy ki lehet köztársasági elnök, egy nagy lufi.
Az Alkotmány azt mondja, a köztársasági elnök megtestesíti a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett (ez utóbbi gyakorlatilag igen behatárolt, az Alkotmány le is írja ez pontosan mit is jelent).
Ugyan csak az Alkotmány mondja, hogy minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte megválasztható köztársasági elnöknek. Ami azt jelenti, hogy aki ennek a két feltételnek megfelelnek -vagyunk egy páran- ők mind megtestesíthetik a nemzet egységét és őrködhetnek is az államszervezet demokratikus működése felett.
Miért ne akárhatná bárki, aki az alkotmányos feltételeknek megfelel, hogy köztársasági elnök legyen?
Nézd, attól függ, honnan számítjuk a múltat. Ti azt állítjátok, hogy 1945-ben kezdődött a világ, előtte nem volt történelem. Én ellenben azt mondom - ha már állandóan valamiféle szörnyűséges múltat emlegetsz -, hogy az 1914-1945 közötti időszak, amelyet ugyebár alapvetően jobboldalinak kell tekintenünk, rendesen szörnyűséges volt. Sorolok nehányat: az irredenta politika, ami Hitler karjaiba vitte az országot, a zsidóüldözés (lefordítom: amikor a MAGYAR állam a saját MAGYAR állampolgárai közül származási alapon hidegvérrel meggyilkolt(atott) pár százezret), a Szovjetunió értelmetlen megtámadása és ennek következményei: a doni katasztrófa és a legyőzött státusza a háború végén.
Ajánlok egy kiegyezést: egymás kakiját ne kenjük a másik fejére, mert mindkettő elég szagos.
"ha csak egy kicsit megpróbálod a zsigeri elutasítottságodat félretenni..."
Ha kicsit féreteszem a zsigeri elutasításomat, akkor Kim Ir Szen-t vállalhatónak tartom az Orbánnal szemben. De megpróbálhatom még jobban félretenni a zsigerit...
Hát nézd Bitera, ha csak egy kicsit megpróbálod a zsigeri elutasítottságodat félretenni, akkor könnyen beláthatod, hogy mint pártelnök Hiller nem egy Orbán. És fordítva.
Nézd, a Feri bá' mögött legalább van/volt valami: jogtudós, méghozzá ismert, elismert.
Szili?
Egy egyszerű pártember, egy pártcsinovnyik. Semmi több. Csak nagyon akar.
(Mégis mit képzel? Mitől lenne Ő jó? Mitől elfogadható? Mitől alkalmas?)
Nyahh, most akkor próbáljál meg gondolkozni. Szerintem menni fog, csak meg kell próbázni. Nem lesz tőle semmi bajod. Lehet, hogy néha belezavarodsz, de van olyan, nem kell attól félni.
Ha meg csak közhelynek se jó ostobaságokat akarsz gyártani, hát lelked rajta.
Ha Te ezen a szinten akarsz vitázni akkor ovi (óvoda, mielött félre akarnád érteni!)homokozóját ajánlom.
A baloldali emberek önként iés dalolva álltak ki Medgyessy, majd később Gyurcsány mellett. Önként tették az egyenlőségjelet oda maguk és ezek közé, senki nem kényszerítette rá öket erre. Az, hogy a mértékadó, átlagos balliberális szavazó milyen szinten áll, mi mozgatja, a Szili-ellenes betelefonálók világosan mutatják. Ezen nincs mit megvilágítani, ehhez nem kell egy Veér doktor. Az egy-két ellenpélda csak a kivételt erősítő szabály.
Ha betelefonálgatnék a KLUB rádióba, én se emelném fel a szavam Szili mellett.
Nagyon durva ez az ország: itt egyesek eldöntik, hogy valamiből valamivé akarnak lenni, s lőn: az egyik félhülye a PÁRT elnöke lesz, a másik kulturálatlan, buta semmirekellő meg Államfő. Csak mert nagyon akarják.
Itt tényleg csak akarni kell?
Ugyan mitől lesz jó Köztársasági Elnök Szili Katalin?
Azt hiszem, itt van a két oldal nézőpontjának különbsége.
Ti le- és megtagadva szörnyűséges múltatokat, aktuális vezetőtöket átlagos embernek hazudjátok, miáltal ti magatok emelitek orbánt valami isteni magasságba. Noha nem az és nem is látja így a jobboldal.
Nekünk ugyanis nincs olyan szörnyűséges múltunk, így mi jól látjuk, hogy orbán tényleg senki és semmit: egy ember, bár kétségtelenül komoly tehetséggel. Mivel azonban minket semmilyen erkölcsi bűn nem nyom (nem úgy, mint benneteket), azt is meglátjuk, hogy embere(i)tek, ha van pokol, akkor annak a küldötte(i).
A jobboldal egésze - az anyagi, evilági javakat leszámítva - mindenben (úgymond) felette áll a baloldal egészének.
Kedves alto, nem tudom, mi alapján véled úgy, de a jobboldalnak esélye sincs a győzelemre. Még egy 50%+1-re se nagyon. Már persze mintha az győzelem lenne. Én azonban azt hiszem, nincs értelme újra ott elkezdeni, ahol 1998-ban. 2/3-os többség nélkül nem beszélhetünk győzelemről, csak egy átmeneti kiegyenlítésről. A 2/3 alatti kormány kétséges, hogy kibirja-e a 4 évet. Egyáltlaán, kibírja-e 2007. tavaszáig.
"legyen így, kiderült legalább, hogy minden akkori kritika az erkölcsi fölény pózában tetszelegve jórészt csak pártpolitikai taktika volt."
Kedves mos!
Valóban, csak ennyivel vagyunk előrébb 3 év alatt.
Egy valamiről azonban úgy tűnik, a baloldal megfeledkezett: egy klón nem lehet olyan, mint az eredeti. A lélek nem klónozható. Gyurcsány ennek élő példája.
