A téma régi, azonban kezd ismét elfelejtődni, pedig nem csak érdekes, de hátborzongató is: megfigyelésünkre már hatalmas összegeket se kell szánni, "igazságos teherviselés" címen 4 éven belül lassan az összes autót megfigyelhetővé szeretnék tenni. Hogy kik? Az végül is mindegy; az számít, hogy valakik megfigyelnek minket és tudják, hogy mikor hol tartózkodunk, olyanok, akiknek nem biztos, hogy az orrára kötnénk, ha nem muszáj.
http://index.hu/politika/bulvar/bulvarhirek/?main:2004.12.20.&205621
Chipkártyás rendszert terveznek az autópályákon
december 20. 18:37
[Index]
Chipkártyás jeladót szereltetnek be az autókba, hogy 2008 után a megtett kilométer után fizessen mindenki autópályadíjat, hangzott el a TV2 Tények című műsorában. Ezt a rendszert az osztrák utakon, a kamionok esetében használják. A jeladó összeköttetésben lesz a felhajtóknál illetve a lehajtóknál elhelyezett berendezésekkel. A tervek szerint nem előre, mint a mostani rendszerben, hanem utólag kell majd fizetni.
Tudjuk, hogy mivel jár ez?
Felfogjuk, hogy ez a kis hír mekkora jelentőséggel bír? (És az összes hasonló?)
Előre szólok: jelenleg nincs olyan felvétel, ami bizonyítaná azt, amit sokaktól hallok (tán pletyka?) miszerint a műholdakkal már mindenkit és mindent meg lehet figyelni, fényképezni, filmezni, milliméter pontossággal. Ez a pletyka segít hozzá, hogy csak legyintsünk az ilyen hírekre.
Meg persze a butaság, és az öröm amiatt, hogy "végre igazságosabb lesz a díjbeszedés".
Hm?
Akkor célszerű lesz az emaileket nyílt kóddal titkosítani (lehetőleg valami sokat számolgatóval), hagy dolgozzanak a számítógépeik, ha minden levelet el akarnak olvasni.
Ez még az amcsi számítógépgyártóknak is nagyon hasznos lenne, mert jópár milliárd dolláros számítógéprensdeléseket kaphatnának az utahi kiváncsiskodócentertől.
Na, ez lesz az igazi Nagy Testvér. Hol másutt, mint a világ elsőszámú rendőr- és börtönállamában...
Hatalmas kémközpont épül az USA-ban
Kétmilliárd dolláros befektetéssel az eddigi legátfogóbb infrastruktúrájú megfigyelőközpontot hozza létre az Egyesült Államok nemzetbiztonsági hivatala. Magánemailek, telefonbeszélgetések, Google-keresések - minden hozzáférhető információt kiértékelnek. A parkolójegyet vagy a könyvesbolti számlát is beleértve. Sőt, kódot is törnek.
Az ártalmatlannak tűnő "Utah Data Center” (Utahi Adatközpont) néven az Egyesült Államok eddigi legnagyobb megfigyelőközpontját hozzák létre – erről számol be a Wired. A központ a hír szerint 2013 szeptemberében kezd majd működni, és a tervek szerint az elmúlt évtizedben kifejlesztett felügyeleti architektúra egyik alappillére lesz.
A központ tulajdonosa és üzemeltetője az amerikai nemzetbiztonsági hivatal (National Security Agency - NSA), a kétmilliárd dolláros beruházás célja pedig az, hogy minden hozzáférhető kommunikációt kiértékeljen.
Nem számít, milyen módon zajlik az adatátvitel - rádiófrekvencián, műholdas vagy kábeles megoldással, minden információ a Utahban található központba érkezik be. Az anyag minden létező kommunikációs formát kezel: magánemailek teljes tartalmát, telefonhívások tartalmát, még a Google-keresések eredményét is begyűjthetik.
Az NSA ezen felül azt is tervezi, hogy minden olyan nyomot kiértékel, amit a polgárok nap mint nap maguk után hagynak - legyen szó parkolójegyről vagy könyvesbolti számláról.
Két dolgot talált ki a MIT: az egyik, hogy a dolgozók viseljenek rádiós, azonosító karkötőt, amelyből egyrészt minden helyiség tudhatja, kik ők, másrészt az őrök is tudhatják, merre járnak az épületben, harmadrészt számos szolgáltatást lehet társítani az azonosításhoz. Például hogy a szobájában az illetőnek legkellemesebb hőmérséklet legyen, vagy az ő zenéje szóljon. (Ha épp benn van. De fontosabb, hogy ha nincs ott, akkor ne égjen a villany, ne legyen felesleges fűtés, és ne szóljon a zene.) Igen hasznos lehet még, hogy abban a szobában szóljon a telefon, ahol a keresett személy éppen van.
A másik MIT-találmány, hogy mindezt egy számítógépes játékszoftver jelenítse meg a gondnokság számára.
Nemrégiben gondolkodtam egy olyan titkosítás lehetőségén, hogy az állományban két vagy több tartalom is lehessen. A jelszótól függően adja ki az egyik, másik vagy harmadik tartalmat.
Mindent tud rólunk a Facebook és a Google, de eszközt is adnak, hogy letiltsuk a kényes tartalmakat. Benéztünk a motorháztető alá, és megmutatjuk, hogyan védje adatait. Tovább »
Hétfőn egy biró arra utasított egy coloradoi nőt, hogy dekódolja a laptopját, hogy az ügyészek hozzáférjenek a fájlaihoz. A vádlott, akit banki csalásokkal gyanúsítanak, sikertelenül érvelt amellett, hogy a kényszerítése ellentétes az alkotmány ötödik kiegészítésével, ami kimondja, hogy senkinek sem kell magára terhelő vallomást tennie.
Ez csak egy apró hír az intézményesített megfigyelésünkről, szóra sem érdemes...
Minap hallottam - egy komoly irodaházak, műszaki üzemeltetésével foglalkozó szakembertől, hogy tavaly óta minden irodaházba olyan megfigyelő berendezéseket telepítettek, ami már arra is képes, hogy a zsebedben lévő plasztikkártyákat leolvassa és a rajta lévő adatokat feldolgozza. Ehhez képest a lehallgatás és a videokamerás megfigyelés gyerekjáték.
Legalább 150 millió mobilon van gyárilag kémszoftver
Billentyűzetfigyelő, a telefon fizikai koordinátáinak követése, sms-olvasó: fejlesztők szerint egy „diagnosztikai szoftver” képes egy sor adatot begyűjteni, amit a készülék gazdája inkább megtartana magának. Az amerikai cég programját 150 millió okostelefonra előre telepítették – minőségbiztosítási okokból, érvelnek.
Az összes sms, a telefon tulajdonosának fizikai koordinátái és még sok egyéb információ kémlelhető ki egy egy amerikai cég szoftverével, amit előre telepítettek 150 millió okostelefonra – írja a Spiegel.
Ráadásul a CarrierIQ nem az egyetlen cég, amely hasonló szolgáltatást kínál: július közepén írtunk arról, hogy a TruePosition nevű, geolokációs technológiát kínáló vállalat szolgáltatásával bárkit követhetnek az USA-ban, Európában, a Közel-Keleten, Latin-Amerikában vagy a karibi térségben.
Ha tehát az amerikai CarrierIQ szoftverét 150 millió mobilra telepítették előre, a megfigyelt eszközök száma valójában ennek többszöröse lehet.
A CarrierIQ maga közölte büszkén októberben, amikor a Nielsen piackutató céggel kötött együttműködési megállapodást, hogy jelenleg 150 millió, „nap mint nap használt” mobilt lehet a megoldásával megfigyelni. A Nielsent arra kérték, hogy elemezze, milyen tapasztalatai vannak a fogyasztóknak a táblagépek és okostelefonok használata során. Ehhez a CarrierIQ, "egyedülálló forrásokat" ígért.
Hogy Trevor Eckhart connecticuti rendszergazda is komolyan érdeklődni kezdett aziránt, mennyire különlegesek ezek az adatok. Ő is fejleszt alkalmazásokat Android okostelefonokra, és a munkája során fedezte fel a CarrierIQ szoftverét. A program telepítve volt arra a HTC eszközre, amivel Eckhart dolgozott. A szoftvert a gyártó vagy a szolgáltató telepíthette, mielőtt értékesítették a készüléket.
Fotó: AP
A fejlesztőt határozottan nyugtalanítja, amit talált. A programot alaposan elrejtették, egy laikus arra sem jön rá soha, hogy egyáltalán ott van a gépen, a felügyeleti szoftver letiltása, eltávolítása így szóba sem kerülhet. Ami azt jelenti, hogy a CarrierIQ egy sor érzékeny információhoz fér hozzá.
A fejlesztő szerint többek között meg lehet figyelni a billentyűzetet, le lehet kérni, milyen internetes oldalakon böngésztek a telefonnal, mire kerestek a Google-on, hozzá lehet férni azonosítókhoz és jelszavakhoz, PayPal átutalások adataihoz, meg lehet nézni, milyen sms-eket küldött és fogadott a készülék, és azt is meg lehet mondani, hol van fizikailag a készülék. Nem probléma a szoftvernek lementeni a telefonkönyv adatbázisát, de a beszélgetéseket nyomon követni sem.
A CarrierIQ tagadja, hogy a szoftvert billentyűzetfigyelésre és naplózásra is lehetne használni. Azzal érvel a cég, hogy a szoftvertelepítés célja az volt, hogy az elemzések segítségével javítsák a hálózat minőségét. A Wirednek adott interjúban hosszasan sorolják az érveiket.
A Spiegel megkeresésére a legtöbb nagy gyártó - HTC, Samsung, Apple - nem válaszolt. A Nokia visszajelzett, azt állítva, nem használja a CarrierIQ szoftverét.
Egy chpwn nevű hacker szerint az iPhone-okon megtalálható a CarrierIQ-szoftver egyik verziója, de alapbeállításként deaktiválva.
A Spiegel a nagy mobilszolgáltatókat is megkérdezte; a T-Mobile és az O2 Németországban maga nem használja a Carrier IQ szoftverét, de vizsgálják, mit telepítettek a gyártók az eszközökre. A Vodafone és az E-Plus-csoport válaszában pedig az áll, hogy a vállalat sem a CarrierIQ megoldását, sem más, hasonló diagnosztikai szoftvert nem használ.
Az amerikai hírközlési-, és médiahatóság, az FCC 2018-tól kizárólag olyan mobiltelefonokat enged forgalomba hozni az Egyesült Államokban, amelyek műholdas navigációval is rendelkeznek. A követelmény a 911-es vészhívó szám hívóinak betájolását segíti majd elő a szervezet szerint.
