Nem biztos, hogy megsemmisítették az állambiztonsági iratok túlnyomó többségét, állította Kenedi János az MTV Este című műsorának pénteki adásában.
A történész elmondása szerint azok az 1989-es videofelvételek, amelyek azt tanúsítják, hogy a Belügyminisztériumból mintegy negyven tonna aktát szállították el megsemmisítésre, valójában az Állambiztonsági Szolgálat megtévesztő, dezinformációs filmjének részét képezték.
Kenedi elmondta, a felvételeken látható zsákokban nem a titkosszolgálat által használt, kemény kötésű dossziék vannak, hanem puha papírok, vagyis legfeljebb napi operatív jelentések, osztályiratok.
A történész szerint egyébként "nincs olyan ügynöklista, amin valamennyi ügynök hiteles formában, bizonyítható módon szerepel"
Kenedi János kutató szerint más nem történt, mint egy erős és szokatlan figyelmeztetés, hogy a társadalom nem nagyon tűri tovább, hogy a politikusok folyamatosan a pofájukba hazudjanak, és késleltessék a rendszerváltás óta az 1944 és 1990 közti iratok nyilvános megismerését. A Kossuth Rádió 16 óra című műsorának adott nyilatkozatában Kenedi elmondta, hogy a Poltical Capital vállalkozása nem több, mint egy utalás arra, hogy polgári engedetlenségi gesztust is vállalnak az emberek azért, ha az ismereteiktől meg akarnák őket fosztani.
Kenedi János úgy gondolja, hogy a valódi probléma az, hogy az állambiztonsági szolgálat éppen úgy nem számolt el a fekete pénzeivel, mint ahogy a párt sem számolt el a vagyonával 1990-ben; ezek a pénzek szerinte beépültek a gazdaságba és komoly lobbicsoportok vannak ezek között a fekete pénzek között.
Ha ez ilyen eccerű lett volna. :( A fradis ügynökbalhé idején is szó volt róla, hogy több informátor is volt, egymást is megfigyelték. Az nbh hamar kiszűrte az ügyeskedni próbálókat aztán dönthettél akarsz e focizni vagy sem.. Hát ez volt a mocsokság az egészben. Nem az önként dalolva árulkodókat sajnálom nekem ők egy kategória a beszervező ügynökkel és a jelentéseket olvasgatókkal, hanem azokat, akiknek nem volt választásuk. Szóval tudod mi lett a jelentésekből? XY elvtárs elolvasta majd gondoskodott róla, hogy a dolgok a megfelelő mederbe terelődjenek. Ezért hívták diktatúrának és politikai rendőrségnek. Besúgni bűn, elnyomni tönkretenniembereket ez alapján kötelesség? Hogy is van ez?
De azt talán még az unokáink sem fogják majd látni. 90 év!! Lett volna már akkor inkább 100, úgy kerek a világ. Mocskos gazemberek, szemét rohadékok! Szfvári arabkokódílerkopóügyészmaffiástul mind!
Hi, ez csak a műsor meg a látszat. A képernyők előtt mindenki eljátsza a rá kiosztott szerepet, a paraszt meg jól bekajálja és sok még élvezi is a színjátékot. Egy olyan szoci gazembert mondj akit lecsuktak az Orbán alatt vagy egy olyan fityiszes tolvajt akit lecsuktak az elmúlt 2 év alatt. Egyet se tudsz, azt ne mond hogy mind becsületes... Ott a Princz bulija, több mint 6 éve húzzák.
Kicsit fáradt vagyok ilyenkortályt és már többször is leírtam de megpróbálom a kedvedért még egyszer. A besúgó az köztünk élt , a barátunk volt a barátnőnk, néha a szeretőnk, rokonunk stb. Te megbíztál benne, elárultad neki sokszor a belső családi dolgaidat is, néha még együtt is éltél vele, beavattad a bizalmadba, ő meg egyszerűen hátbaszúrt. Volt döntési lehetősége azt mondani hogy nem, mégsem tette. Szólhatott volna neked hogy vigyázz előttem, mert megzsaroltak és be kell számolnom rólad. Mégsem tette egyik sem.
Ebben még akár egyet is érthetnénk, azzal, hogy nem véletlen, hogy az mszpnek a fidesz a politikai ellenfele az szdsz meg a szövetségese.. Értsd ahogy jólesik.
Hát te meg honnan ismered ilyen jól a beszervezés móccereit? Tudom vannak akik szerint csupa önkéntes építette a komunizmust. A beszólásodból meg azt érzem ki, hogy a beszervezők csupa jófiúk voltak, akik tulajdonképpen csak jót tettek az önkéntes besúgókkal amikor lehetővé tették hogy az előnyökért a pártot szolgálják. Tudod te miféle infókat gyűjtöttek ezek és azt aztán mire használták? Emlékezzünk meg a szemétláda besúgók hálózatát felépítő szt tisztekről is.
Biztos vagyok benne hogy el lesz ez az egész megint jól tussolva. Összefonódott és maffiaszerű politikai, gazdasági, kultúrális, vallási vezetőink vannak, az hogy néha eljátszák az árnyékboksz műsort a jónépnek az csak egy dolog. A háttérben közös a seft, közös a biznisz és nem nagyon tudni olyan esetről amikor tényleg megütötte a bokáját valami komoly gazember. Elég csak most hirtelen a székesfehérvári pert említen, nevetséges hogy mindenkit felmentenek és 90 évre titkosítanak mindent. 90 év az azt jelenti hogy olyan gazemberséget tussoltak el már megint hogy még az unokáik is nagyot köpnének a nagyszülőkre.
Egyem meg a szívét azoknak a szegény szerencsétlen megzsarolt áldozatoknak, az előnyökre egy se mondta azt hogy kösz de én nem kérek belőle. Azért az ország nagyobbik fele mégis tisztességes maradt és senkit sem súgott be. Nehogy már még a végén azoknak kelljen szégyelni magukat. Mert nagyon erre az irányba tartunk. Egyetlenegy szemétláda besúgóról sem hallottam még aki kártérítette volna a sokszor máig is mit sem sejtő áldozatait. Más Elmehet az atitkosszolgálat a jó búsba amely 15 év alatt nem tudja lecserélni az ügynökhálózatát és tisztességes embereket beállítani a helyükre.
Tudod itt annó valakik eldöntötték, hogy a kommunista párt legerősebb fegyverét a titkosszolgálatokat nem érheti bántódás. Ez a mai napig is így van. Kicsit tudathasadásos dolog (de mi még ezt is bevesszük), hogy gyakorlatilag senki sincs ebben az országban akit bármilyen módon felelősségre vontak volna azért amit mint a rendszer kiszolgálója a mostani normák megtaposásával tett. Zsarolás, erőszak, lopás (hihetetlen mennyiségű lóvé tünt el), még az akkori törvényeket is semmibe vették. Meg sem történtek? De például egy annó a nátónak dolgozó hírszerő most hazaáruló kém, egy akkor a kgb-nek dolgozó kollégája meg jó magyar hazafi (patrióta). Hát hogyis van ez? Ha nyilvánosak és hitelesek lennének a magyar III-as ügyösztályok politikai tevékenységei (gondolom a jelenleg is aktív ügynökeiket valszeg a diplomatáikat most is védik) már az is nagy lépés lenne előre. Talán elég is lenne, mindenesetre igazságosabb lenne mint ez, hogy csupa megzsarolt beszervezett embert köpködtetnek velünk azok akik annó beszervezték őket, most meg szivárogtatnak..
Egyetértek. Csak egy baj van. Az egészet még a rendszerváltás után közvetlenül kellett volna megtenni, mivel most az a helyzet, hogy abban a jogilag és gazdaságilag zűrzavaros időszakban előnybe kerültek azok, akik az új politikai rendszerben megzsarolhatták azokat akiket addig ők maguk szerveztek be. Most is itt vannak vastagon a hatalomban, immáron gazdaságilag is megerősödve. Miattuk nem tudhatjuk mit is jelentett a "beszervezés", és hogyan is működött az a bizonyos átkos a szinfalak mögött. Ami ettőlis rosszabb, hogy hozták magukkal az akkori módszereiket és mentalitásukat. Ez ellen nagyon nehéz mondhatni lehetetlen felvenni a harcot egy moralizáló "erkölcs"-re építő álláspont felől. Ezt ők istudják és ki is használják. Ettől kezdve sakkmatt van. Ahogy az elég jól láccik.
Épp azért kéne az összes (!!!) iratot is nyilvánosságra hozni és nem csak a neveket, hogy mindenki számára kiderüljön, hogy ki, miért és mit tett (vagy nem tett), kiről és miről jelentett (vagy nem jelentett). És majd az összes info birtokában, a felnőtt állampolgárok eldöntik, hogy kiről mi a véleményük és annak legyen-e bármiféle következménye.
Kéne már egy lista a tartótisztekről, meg az álltaluk használt módszerekről. Valakikről példát kéne venni akik nagyon megoldották a történelmi igazságtételt. Van archivumuk a gaztettekről amit elkövettek ellenük, vannak nácivadászaik, listáik és van pénzük fejvadászatra. Aszondom tanulni kell attól aki valamit jobban csinál. Őszintén.
http://index.hu/politika/belfold/ugyn0128/ A szocialisták szerint nem egyértelmű, hogy a volt ügynökök elítélendő dolgot műveltek a rendszerváltás előtt. A szabad demokraták szerint azonban világos, hogy az pártállam fennmaradását szolgálni politikai szempontból elítélendő, erkölcsileg viszont mndenki maga értékelje saját szerepét. Pénteken először egyeztetett az MSZP és az SZDSZ ügynökügyben. Sok a vitás pont.
Se a Burány-Péterfalvi, se a Gálszécsy-Fodor viszonylatban...
"Erősítenék a civil kontrollt az iratátadás során, mivel eddig elsősorban a titkosszolgálati érdekek érvényesültek, hogy mely iratok maradhatnak a szolgálatoknál, és melyek kerülhetnek át a levéltárban" - mondta Fodor Gábor, aki emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi háromfős iratátadó bizottság mandátuma egy hónap múlva lejár. A készülő törvényjavaslatban szűkítenék azokat a (nemzetbiztonsági) szempontokat, amelyek alapján vissza lehet tartani a dokumentumokat. A politikus emlékeztetett arra, hogy az iratátadás korántsem volt teljes, például az szt-tisztek anyagai még mindig a szolgálatoknál vannak. Az iratátadás során például a titkosszolgálatok az iratok egyhatodát (120 ezer tételből mintegy 20 ezret) maguknál szerették volna tartani, és a megtartani kívánt anyagokból ezer körülit bírált felül az iratátadó bizottság, és ment át végül a levéltárba.
ORIGO
Azé ha má belenyúltak, valamit ki fognak hozni.
Túl nagy blamát má nem engedhetnek + maguknak.
A megzsarolt besúgókat a mai napig zsarolják fenyegetik, a zsaroló tartótisztek meg állami kitüntetéseket kapnak.. Húúú mennyi mindent nem tudunk még itten :(((((
Meg van ez szervezve.. A végén nem lesz az egészből semmi.
RÉGI IDŐK SZOCIJA Évtizedekig a Belügyminisztérium személyzeti főnöke volt.
A rendszerváltozás utáni kormányok - mert információkat reméltek tőle, vagy nem mertek hozzányúlni - 1999-ig megtartották. Császár Józsefné a hetekben ismét felbukkant a tárcánál. Méghozzá az állambiztonsági iratok környékén - ami most, a szocialisták ügynöktörvény-javaslata idején, talán több mint véletlen.
Császár Józsefné régi káder a Belügyminisztériumban. Ahogy ismerői mondják, afféle könyökvédős hivatalnok, akinek élete fél évszázada összefonódik a tárcával. Pályafutását rendőrségi gépíróként kezdte - hogy évtizedek múlva a minisztérium személyzeti osztályvezetői székében kössön ki. Így vagy úgy, közel két tucat miniszter keze alá dolgozott. Ahogy mondani szokás, ő még látta - ha nem is Lenint, de - a Belügyminisztérium élén a szocialista diktatúra olyan kivételes egyéniségeit, mint Gerő Ernő, Münnich Ferenc vagy Biszku Béla.
Karrierjét a rendszerváltozás sem törte meg. Az 1990 utáni belügyminiszterek, mert információkat reméltek tőle, vagy mert nem mertek hozzányúlni, ereklyeként hagyományozták egymásra a házban csak Jolikaként ismert asszonyt. Eleven cáfolataként Kuncze Gábor egyik korabeli nyilatkozatának, amely szerint: "Nem lehet tovább halogatni annak a ténynek a deklarálását, hogy a Belügyminisztérium nem vállalja a folytonosságot a korábbi rendőrminisztériummal." Az SZDSZ mai elnöke ezt a tárca vezetőjeként 1995-ben mondta; akkor, amikor a személyzeti főosztályt még mindig Császár Józsefné vezette.
Pedig Kuncze Gábornak jó oka lehetett volna, hogy megváljon az időközben rendőr ezredessé előléptetett asszonytól. Ő volt ugyanis, aki 1995-ben egy Ausztráliába kivándorolt egykori belügyi tisztnek igazolást állított ki, hogy az ÁVH-n 1950 és 1952 között "nem volt megengedett a gyanúsítottak bántalmazása". Az ügyből botrány kerekedett, az iratot Kuncze érvénytelenítette, s azt fontolgatta, eltávolítja Császárnét - ám a koalíciós társ szocialisták nyomására elállt a tervétől.
A nyugdíjazásra végül 1999-ben, az Orbán-kormány idején került sor. Az asszony azért a belügyi dolgozók szakszervezetén belül létrejött Érted, Értem, Értünk alapítvány vezetőjeként a tárcánál maradt, s e minőségében rendőrárvák nyaraltatásával és egyéb humánus ügyekkel foglalkozik. Nélkülözhetetlenségét mi sem mutatja jobban, mint hogy 2002-ben az egykori miniszterelnök kémelhárító múltját vizsgáló Medgyessy-bizottság is kíváncsi volt a szakvéleményére.
BIZALMAS NYILVÁNTARTÁS
Értesüléseink szerint Császár Józsefné ma ismét fontos megbízatást teljesít. Miként lapunknak a főosztályvezető utóda, Zsinka András is megerősítette, az egykori személyzetist tanácsadóként foglalkoztatják, hogy segítse a tárcánál még fellelhető állambiztonsági iratok átadását az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁSZTL). Miként pedig a szaklevéltár honlapjáról is kiderül, nem kis tételről lehet szó. "A Belügyminisztériumban még számos olyan irategyüttes található, amely valamilyen módon kapcsolódik az állambiztonsághoz" - adja tudtul az intézmény.
A tárcánál és a nemzetbiztonsági szerveknél felgyülemlett, III/III-as belügyi elhárításhoz tartozó iratok a korábbi törvényeknek megfelelően már átkerültek a levéltárba. Most a III-as főcsoportfőnökség további részlegein - hírszerzés, kémelhárítás - található dokumentáció átadása zajlik, méghozzá a ma legizgalmasabb, 1980 és 1990 közötti iratok átvizsgálásával. A Belügyminisztérium személyzeti főosztálya ebből a szempontból kivételes jelentőségű, hiszen itt található a legteljesebb nyilvántartás a tárcánál az utóbbi évtizedekben dolgozó valamennyi munkatársról, köztük az állambiztonsági szervek tagjairól. (Az időközben a személyzeti osztály örökébe lépett humánpolitikai főcsoport emellett adatokat szolgáltat a közszereplők átvilágítását végző bíráknak.)
A VOLT TITOKMINISZTER JÓHISZEMŰ
El is kél a segítség az iratátadást végző bizottságnak. A még Medgyessy Péter által felkért Gálszécsy András egykori titokminiszter részvételével működő testületnek - további tagjai: Sipos Levente és Vida István történészek - ugyanis a belügyi szerveknél és még fél tucat iratgazdánál több ezer dokumentumot kell átvizsgálnia. Ezek között lehetnek tételek, melyek egyetlen kinevezési parancsból állnak, mások viszont akár egy ügynök több dossziéját is jelölhetik.
Nem csoda, ha az átadás felügyelői nem tudnak minden dokumentumot átnyálazni. Az iratszolgáltatók által - államérdekből vagy a személyiségi jogok védelme miatt - visszatartani kívánt tételek listáján található beszervezési és munkadossziékat kivétel nélkül ellenőrzik. A ma már érdektelennek tűnő technikai anyagokat viszont általában nem nézik át. Eddig az iratszolgáltatók az 1945 és 1980 közötti anyagból 100 ezer tételt maguk adtak át a levéltárnak. Gálszécsy Andrásék mintegy 20 ezer visszatartani szándékozott tételt vizsgáltak meg, s úgy döntöttek, hogy további 600-nak az ÁSZTL-ben a helye.
A testület azonban csak azokat az iratokat ellenőrizheti, amelyeket az érintett szervek a rendelkezésére bocsátanak. A dokumentumoknak ugyanakkor létezik egy „szupertitkos” köre. Ezeket még a bizottság tagjai sem tekinthetik meg, jegyzéket sem kapnak róluk, így nem tudják, mekkora mennyiségű irat esik ki a látókörükből. Ezek a tételek a Legfelsőbb Bíróság titokvédelmi felügyelőjéhez, Fehér-Polgár Pálhoz kerülnek, s ő dönti el, hogy indokolt-e fenntartani a titkosságukat.
Kérdésünkre - miféle iratok tartozhatnak e legszűkebb körbe? - Gálszécsy András csak találgatni tudott. "Ha rosszhiszemű vagyok, a ma is tevékeny politikusok állambiztonsági érintettségét bizonyító anyagok. Ha jóhiszemű vagyok, olyan külföldi politikusok dokumentumai, akiknek lelepleződése ma diplomáciai bonyodalmat okozna." A bizottság elnökétől ezek után arról érdeklődtünk, hogy rossz- vagy jóhiszeműséget kell-e róla feltételeznünk, mire ő sokatmondóan így felelt: "Mondjuk úgy, hogy jóhiszemű vagyok."
KECSKÉRE A KÁPOSZTÁT
Az ördög persze a részletekben rejlik. A dokumentumok eme irdatlan mennyisége közepette ugyan ki tudná ellenőrizni, hogy valamelyik iratszolgáltató nem tart-e vissza valamilyen, ma politikai célzattal felhasználható papírt? E tekintetben pedig Gálszécsy András sem tudott teljesen megnyugtató válasszal szolgálni. "Ezt valóban nem lehet megakadályozni, hiszen nem tudhatom, mi kerül az általunk ellenőrizendő tételek listájára. Egyetlen reménységem a bizalmi elv. Én magam törvénytisztelő vagyok, s nincs okom feltételezni, hogy tizenöt évvel a rendszerváltozás után egy titkosszolgálati vezető ne lenne hasonlóképpen az. Nem gondolnám, hogy bármely kormány megengedné magának, hogy tiltott befolyást gyakoroljon a nemzetbiztonsági szervekre. Hatalomváltás után minden ilyesmi könnyen kiderülhet, s ez kínosan érintené őket" - mondta a Heti Válasznak a bizottság tagja.
Ám míg lapunknak többen is a "kecskére a káposztát" mondással értékelték Császár Józsefné felbukkanását az állambiztonsági iratok környékén, Gálszécsy András nem lát okot aggodalomra. Szerinte ha ma valahol iratokat érdemes elspájzolni, az már nem a Belügyminisztérium; mint mondja, ott már csak kevéssé érdekes személyzeti okmányok találhatók. Más forrásainkban ezzel szemben rendkívül erősen él a vélelem: nem lehet véletlen, hogy most, amikor a szocialisták előálltak ügynöktörvény-javaslatukkal, ismét az állambiztonsági iratok közelébe helyezték az egyedülálló emlékezőtehetségéről, összegzési képességéről és hihetetlen kapcsolatrendszeréről ismert volt személyzetist.
A Heti Válasz megpróbálta megszólaltatni Császár Józsefnét is. Több alkalommal beszéltünk vele, de nem tette lehetővé, hogy érdemben feltegyük a múltjára és mostani tevékenységére vonatkozó kérdéseinket.
Csak be ne dőljetek Basescunak, fűt-fár megígér, csak nehogy megismételt választások legyenek mert akkor már nem ő, illetve nem a pártja nyerne. A szeku iratait pedig minimum száz évig nem fogjuk látn, csak azokat, amiket ők hoznak nyilvánosságra hogy lejárassák politikai ellenfeleiket.
