Nyíltvonali felsővezeték tartó oszlopknál láttam, hogy az oszlopot feszítő(?) sodrony föld felé eső vége kb. 1m hosszban fehérre, néhol rózsaszínre van festve. Mi ennek a célja pontosan? (Elnézést ezért a vonatból kapkodva lőtt fotóért.)
Jövőhéten megyek oda (aláll. kezelő gyakszi), megkérdem, de a fényképeim tanulsága szerint a legtöbbjük már üzemen kívül van helyezve (talán a sínáthidaló mezőkhöz tartozók aktívak még).
A felsővezetéki védelmek közűl a korszerűbb impedancia védelmekben van hibahely távmérő. Ez km, vagy tápszakasz % arányban mutatja a zárlat helyét. Értelem szerűen a párhuzamos vezetékek táplálási irányok között nem tud külömbséget tenni. Valamint ha nem "tölkéletes" fémes zárlat van akkor az érték is téves lesz pl. faág távolabbinak (3-5 km) látszik. A hely behatárolásához általában elég információt szolgáltat.
A múló zárlatok kb. 80% ismeretlen okból következik be (faág, madár villámcsapás).
Ha nincs szemtanú, akkor a pontos helyet, okot csak bejárással lehet beazonosítani.
Tartós zárlatnál a vezeték szakaszok kikapcsolásával kell megkeresni a zárlatos részt. Az időre vonatkozó kérdésnek inkább itt van jelentősége.
Viszont ez sokmindentöl függ. Távvezérelt, vagy kézi szakaszolókat kell kapcsolni, ha bejelenti valaki a zárlat helyét okát akkor minnél több információt ki kell szedni belőle ami gyorsan viszi a perceket.
1. Nagyon gyorsan, korszerű, digitális védelmek esetén milisec. nagyságrend.
2. Egy vonalon fellépő, múló zárlat esetén (átível egy szigetelő, hozzáér egy gally a felsővezetékhez) nem biztos, tartós zárlatot némi munkával be lehet határolni, de pontos helyet, ill. hogy mi is történt jellemzően szemrevételezés után lehet megtudni.
Én csak tanulom a szakmát, vannak gyakorló villamos üzemirányítók a topicban, bővebbet és pontosat ők tudnak írni.
Egy google keresés hozott ide. A kifutószál szóra kerestem rá egy fordítás kapcsán. Meglehetősen kevés találatot kaptam, vasút témakörében pedig alig – köztük ezt a bő tíz éves hsz-t, amire válaszként írok.
Ha valamelyikőtök tudja, mi a szó angol megfelelője, az csodás lenne, vagy a szó jelentésének viszonylag precíz meghatározása is sokat segítene nekem a további keresgélésben.
A fémes zárlat egyértelmű ;--feszültség letörés,--zárlati áram, --ha van impedencia védelem ; nagymértékű csökkenés.
Ivelő zárlat; néha feszültség emelkedés?25kV----40-60kVig ?--A zárlati áram esetleg az üzemi értéket alig lépi át.--impedancia védelem ált nem működik.
ill.Máv felsővezetéken a zavarirőval felvett értékek teljesen ellentmondóak. Mintha a zárlati hely táplálta volna a trafóállomást?
Tehát ha ilyet még személyesen látsz is, biztosan emlékezetes lessz.
A 80-s évekig az analóg védelmekről csak éles helyzetben derült ki --nem működik!
Nem egy esetről lehet tudni, hogy a fedővédelemből is csak a 6. !!!!! működött.
Azóta digitális lett a védelem is a fontos kapcsolatokban .Van saját hiba ellenőrzése ,s mégis mindig lessz 1-2 rossz egy nyári zivatar/villámcsapás után.Ami nem jelzödött ki!
Ilyenkor mindig felmerül bennem a kérdés: Miért nem működtek a védelmek? A videón bőven több mint egy percig látható a zárlat, holott normál esetben másodperc töredéke alatt le kéne kezelni a védelmeknek az ilyen szituációt.
Vasúti felsővezetékekkel kapcsolatban tudnátok valamilyen összefoglaló oldalt vagy könyvet ajánlani? Az érdekelne elsősorban hogy milyen rendszerek vannak a különböző országokban. Mitől függ pl. hogy egy felsővezeték alkalmas egy nagysebességre?
Lenne egy olyan kérdésem, hogy hol lehetne beszerezni ezt a könyvet: Villamosmű-kezelő.
Elektronikus formában érdekelne a legjobban. Egyenlőre nem találom sehol papir formában sem. Antikváriumokban volt, de sehol nem kapható már. Ez áll a legközelebb, a villamos alállomás kezelő tananyagaként. Természetesen az oktató adott saját készítésű ppt fájlokat, de szívesen tanulnék az emlitett könyvből is. Ha esetleg tudna valaki linket, ahol el lehet érni pdf, ne adj isten epub formátumban, de akármilyenben is jó, akkor azt nagyon megköszönném. Privátban is szivesen venném, ha valakinek megvan. szilikon.joe@gmail.com Köszönöm.
