http://www.bmhirlap.hu/index.php?apps=cikk&d=2004.11.29&r=3&c=362375
"A nagyváradi szegények azonnal elindulnának Magyarország irányába
Megváltást remélnek a kettős állampolgárságról rendezendő népszavazástól a nincstelen romániai magyarok. Félretájékoztatásukért a megtévesztőket terheli a felelősség.
Az ártándi határátkelőtől csupán öt kilométer Nagyvárad. Egészen más világ ez, mint a határ magyarországi oldalán. Az utat télen jégpáncél borítja, a parkokból lopott fából raknak tüzet a szegény emberek, hogy melegedjenek. Most mindenki a kettős állampolgárságról beszél. Arról, hogy ha december 5-én úgy döntenek „odaát”, 6-án már útra is kelhetnek. Attól senki nem jön zavarba, ha igazolást kell majd mutatnia magyarságáról. Állítólag már Nagyváradon is lehet tősgyökeres pesti rokont és befogadónyilatkozatot venni. Az emberek erről is beszélnek, és bizakodóak. A nyomorral küszködők pedig indulásra készülnek. Akinek van megélhetése, inkább marad, de megváltóként várja a kettős állampolgárságot.
Az Oglinzilor utca 7. szám alatt lakó munkanélküli, József rettentő nyomorban neveli családját. Mint mondja, éppen balkézről szerzett tűzifát hasogat a konyhájában.
– Már készülünk Magyarországra. Ott ezerszer jobb a kórház, itt elrontották a műtétemet, sérvet is kaptam. A feleségem alig tud románul, aminek hátrányát naponta megszenvedjük. Ezért is örülök, ha átköltözhetünk. A passport 1,1 millió lej, ha kell, kiéhezzük a pénzt, de az biztos, hogy megyünk – szögezi le József. Abban a hitben tervezget, hogy Pesten azonnal minimálbért kap és segélyekre lesz jogosult. Váradról Kánaánnak látja Magyarországot.
József idős szomszédja, Fekete László évekig dolgozott Budapesten, persze feketén.
– Öreg vagyok én már az országváltáshoz, olyan mindegy, hol temetnek el. Örülnék a kettős állampolgárságnak, ahogy hallom, magyar nyugdíjat kaphatnék. A jó magyar forintot itt költeném el Váradon, király módjára élhetnék. Ha beteg leszek, csak átruccanok Debrecenbe, ahol ingyen gyógyítanak majd, talán még gyógyfürdőbe is beutalnak – sorolja szemében különös csillogással Fekete László.
Sem József, sem László nem hisz nekünk, amikor elmondjuk, hogy miről is szól a népszavazás.
– Biztosan tudjuk, hogy ha a szavazók úgy döntenek, másnaptól már jár a magyar állampolgárság nekünk – heveskednek mindketten.
Nincs szívünk vitába szállni velük. Keserűen indulunk vissza Ártánd felé.
Szemán László"
"Tájékoztatni kéne a kint élő magyarokat,hogy mit jelent egy IGEN,és mi kell még ahoz,hogy ők itt teljesjugú állampolgárok legyenek."
Szerinted van erre most hitelterdemlo valasz? Mert tudtommal nincs. Orbanek se tudtak meg eddig egyertelmuen megfogalmazni mit is akarnak adni a hatarontuliaknak kettos allampolgarsag cimszo alatt.
Ez a kép azt ábrázolja, amint az IGEN hatására a magyarországi NEM-pártiak csomagolnak és átköltöznek? Elvégre Budapest, vagy Bukarest csak pár betű különbség, ráadásul a zászlók színei is ugyanolyanok. No meg aztán mindjárt helyben lehetne ünnepelni Erdély "egyesülését" Romániával - nem kell ahhoz a politikus bácsiknak idejönniük.
Varadi leven qrvara erzekeny vagyok arra, hogy ha foldieimrol hulyesegeket terjesztenek. Meg lehet nyugodni, nem all egesz Nagyvarad magyarsaga osszecsomagolva, varva hogy ravesse magat a magyar TB-re stb. Most pedig lehet hagyni sullyedni ezt a hulyeseget.
nagyváradi szegények azonnal elindulnának Magyarország irányába
Megváltást remélnek a kettős állampolgárságról rendezendő népszavazástól a nincstelen romániai magyarok. Félretájékoztatásukért a megtévesztőket terheli a felelősség.
Az ártándi határátkelőtől csupán öt kilométer Nagyvárad. Egészen más világ ez, mint a határ magyarországi oldalán. Az utat télen jégpáncél borítja, a parkokból lopott fából raknak tüzet a szegény emberek, hogy melegedjenek. Most mindenki a kettős állampolgárságról beszél. Arról, hogy ha december 5-én úgy döntenek „odaát”, 6-án már útra is kelhetnek. Attól senki nem jön zavarba, ha igazolást kell majd mutatnia magyarságáról. Állítólag már Nagyváradon is lehet tősgyökeres pesti rokont és befogadónyilatkozatot venni. Az emberek erről is beszélnek, és bizakodóak. A nyomorral küszködők pedig indulásra készülnek. Akinek van megélhetése, inkább marad, de megváltóként várja a kettős állampolgárságot.
Az Oglinzilor utca 7. szám alatt lakó munkanélküli, József rettentő nyomorban neveli családját. Mint mondja, éppen balkézről szerzett tűzifát hasogat a konyhájában.
– Már készülünk Magyarországra. Ott ezerszer jobb a kórház, itt elrontották a műtétemet, sérvet is kaptam. A feleségem alig tud románul, aminek hátrányát naponta megszenvedjük. Ezért is örülök, ha átköltözhetünk. A passport 1,1 millió lej, ha kell, kiéhezzük a pénzt, de az biztos, hogy megyünk – szögezi le József. Abban a hitben tervezget, hogy Pesten azonnal minimálbért kap és segélyekre lesz jogosult. Váradról Kánaánnak látja Magyarországot.
József idős szomszédja, Fekete László évekig dolgozott Budapesten, persze feketén.
– Öreg vagyok én már az országváltáshoz, olyan mindegy, hol temetnek el. Örülnék a kettős állampolgárságnak, ahogy hallom, magyar nyugdíjat kaphatnék. A jó magyar forintot itt költeném el Váradon, király módjára élhetnék. Ha beteg leszek, csak átruccanok Debrecenbe, ahol ingyen gyógyítanak majd, talán még gyógyfürdőbe is beutalnak – sorolja szemében különös csillogással Fekete László.
Sem József, sem László nem hisz nekünk, amikor elmondjuk, hogy miről is szól a népszavazás.
– Biztosan tudjuk, hogy ha a szavazók úgy döntenek, másnaptól már jár a magyar állampolgárság nekünk – heveskednek mindketten.
Nincs szívünk vitába szállni velük. Keserűen indulunk vissza Ártánd felé.
