Szerintem van olyan magyar képző, hogy -éria, azaz, ha éppen variálni akarok, mondhatom a fagylaltozóra, hogy fagylaltéria, meg fogják érteni (mondjuk, az lehet, hogy bolondnak néznek, hiszen erre van elterjedt magyar szó, de a pizzériára nincs).
Elnézést, csak most csöppentem ide: a PIZZA - esetleg helytelen - kiejtése engem talán nem is annyira zavar (vállalom a megkövezést is), ám a falra tudnék mászni a Mo.-n mindenhol honos PIZZÉRIA felirattól. Nem tudom, honnan vették az "É" betűt - bár lehet, hogy a "drogéria" főnévből indultak ki (franciául: Droguerie; Magasin de parfumerie et d'hygiéne)? Vagy ez az egész csak engem zavar?
A másik baromság meg a Mo.-n ugyancsak megszokott CHANGE, mint PÉNZVÁLTÓ (...bolt, butik, üzlethelyiség), persze, újmagyarul. Angliában ez BUREAU DE CHANGE, vagy szimplán EXCHANGE, mert ez az utóbbi főnév jelenti a PÉNZváltást.
Miért hat műveletlennek, ha hosszú z-vel mondja valaki a pizzát? Én azt hiszem kétféleképpen használom. (Nem szoktam pizzázni) itt meg dz, mivel az angolok nem is tudnak két mássalhangzót ejteni.
De: pont ez az. azt mondja vki, h. ez műveletlennek hat? a
Ahogy lentebb írták páran,hány szót ejtünk másképp, mint ahogy kéne? Pl. volt szó Shakespeare-ről. Nos, az angolul Sékszpír, nem Sekszpír, ami pedig elterjedt magyarul.
És ha már Shakespeare-nél tartunk: Macbeth se Makbet, hanem Mekböth, a Mc Donalds se Mekkdonáldsz, hanem mek donaldsz, ezt nem tudom leírni fonetikus átírás nélkül, lényeg az,h. a mek csak mknek hangzik,és az utolsó szótagn van a hangsúly. És a folyó és kozmetikacég neve nem Avon, hanem Évön...
És itt is ugyanez megy, az angolok ájkiö-nak ejtik az Ikeát (bár nem tudok svédül, de gyanítom, hogy nem angolosan ejtik. Azt meg tudom, h. a németben az SCH az s - a Scholl -soll, nem pedig szkoll, ahogy itt mondják. Meg Budapestet is Bjudapesztnek mondják, pedig van s hangjuk, és tudnak mássalhangzó után sima u hangot ejteni.
egy régebbi hozzászóláshoz (97): a majorról. ha major, akkor ott médzsör a kiejtés, a polgármester az mayor, és meör. de Edward korában még biztos másképp volt.
kb. 15 éve Ausztriában élek, az OMV-vel a következő a helyzet:
A lakosság többsége mára /óemfaut/-t mond. Ez a cég hivatalos rövidített ejtése is (pl. saját TV-reklámjaikban is így ejtik).
Ritkán, de hallani még az /őemfau/ ejtést. Az ORF teljesen jó párhuzamos példa, csak az már "mindig is" ORF volt.
Egyébként rengeteg cég állt át erre az írásmódra. Valójában nem mondtak le az Ö-ről, csak Oe-nek írják; Persze, rövidítve csak az első tagja jelenik meg (v.ö., hogy a németben a Thomas is csak T.-vel, a Christian is csak C.-vel írja az iniciáléját, a helyesírási hagyománynak megfelelően (a rövidítés is a helyesírás része).
Szerintem ugyanolyan érdekes kérdés, hogy miért ENSZ (UNO helyett), de pl. UNESCO. Miért FÁK, viszont USA...
hogy bonyolítsuk az ejtésvariációkat a rövidítések fordításával/nemfordításával is.
Azért is gondoltam a [picca] ejtésre, mert a legtöbb forrás ezt adja meg. Sajnos nagyban csökkenti a források értékét, hogy angol nyelvűek majdnem mind.
Erre most már én is előkaptam az olasz nyelvtanomat, és aszerint tényleg nincs általános szabály a z betű ejtésére, de azért a nyelvtankönyv felsorolja, hogy a zio, zitto, zucchero, anzi, pazienza, valamint az -izia és -zione végű szavakban c, más (példaszerűen) felsorolt szavakban dz, ismét más szavakban hosszú c, ill. hosszú dz.
Ez összhangban áll az angol nyelvű Wikipedia Italian spelling címszava alatt írottakkal: utóbbiból szintén az következik, hogy bár nincsenek egyértelmű szabályok a z betű ejtésére, de az egyes szavak szintjén (mondhatni kazuisztikus jelleggel) ez a kérdés azért szabályozott.*
Most már csak az a kérdés, hogy a pizza szót tényleg [piddza]-nak ejtik-e az olaszok, mert nyelvtankönyvem szerint — számomra kissé meglepő módon — vannak esetek, amikor az intervokális zz hosszú c-nek ejtendő, pl. a pazzo és a pezzo szóban. De azért mégis a ddz-re tippelek, vö. realizzare [-ddz-].
*) It is a phoneme string /ts/ in some words, and /dz/ in others, and there are no rules for determining which. Most words of Greek (and other foreign) origin have /dz/ however. (Ld. http://en.wikipedia.org/wiki/Italian_spelling#Z) Végülis hasonló a helyzet az angol nyelvben is: egy-egy betű ejtésére nem nagyon vannak általános szabályok, de az angol szavak ejtésére igenis léteznek normák, amelyeket az angolul tanuló szépen, word by word megtanul.
És tényleg. Előkaptam egy nyelvtant: lehet 'c' vagy 'dz', rövid vagy hosszú. SZabályt nem ír. Holnap megtanulok olaszul. Tényleg tűrhetetlen, hogy van egy olasz autóm és nem tudok vele beszélgetni. Ott lapult a tancédé a polc tetején, az Értelmező szótáron, már le is vettem.
Attól tartok, hoogy rosszul emlékszel. Bizonyos esetekben az olaszok valóban c-nek ejtik a z-t (pl. a zio szóban, valamikor a szabályt is tudtam), de normál esetben, így a pizza szóban is dz-nek. Ezeknek a dolgoknak persze valóban nincs nagy jelentőségük, legfeljebb annyi, amennyit nekik tulajdonítunk.
...miért ragaszkodsz a műveletlennek ható [pizza] ejtéshez. Mert személyes ellentétem van a 'dz' betűvel és így állok bosszút... Na de komolyan: azért, mert így szoktam meg, így tanultam, és nekem továbbra is jó így. Nincs kedvem csak azért változtatni a szokásomon, hogy műveltebbenek hassak. No meg a "gyári" olasz kiejtés nem hosszú 'c' lenne? Úgy rémlik, hogy a helyesnek mondott változat náluk tájszólás.
Ez a hsz.-od töb tekintetben is meglep. Leginkább az, hogy miért ragaszkodsz a műveletlennek ható [pizza] ejtéshez.
Az OMV ejtését illetően egyébként elbizonytalanodtam, mert 1995 óta nem ÖMV-ként, hanem OMV-ként rövidítik a cég nevét,* és könnyen lehet, hogy most már maguk az osztrákok is [óemfau]-t mondanak. Nota bene, az osztrák állami rádiót (Österreichischer Rundfunk) sem ÖRF-nek, hanem ORF-nek rövidítik, és így is ejtik [óeref].
*) "1995: Änderung des Namens von ÖMV auf OMV,weil der Buchstabe Ö in vielen Sprachen nicht üblich ist und viele ausländische Investoren das "Ö" nicht leicht aussprechen können." Tehát azért változtatták meg a nevet, mert sok külföldi, köztük beruházók nem tudják könnyen kiejteni az ö betűt (ld. http://de.wikipedia.org/wiki/OMV_AG)
A "nátó" miben különbözik mondjuk az "usa" szótól? Megegyzem, pont ezek nem olyan egyértelműek: én ki nem ejtem a számon azt, hogy "usa", az olajcég nevét "őemvé"-nek mondom (de van ugye még ejtési variánsa), a tévétársaságot először simán "hábéó"-nak mondtam... Van, amit tudatrosan ejtek hibásan, mint az "őemvé" vagy a címadó "pizza" - igen, én hosszú z-vel mondom.
Azt hiszem, egy bizonyos határig el kell fogadni az idegen szavaknak nemcsak a magyaros, hanem a csak félig-meddig, következetlenül magyarosított, tehát hibrid ejtését is. Ilyen értelemben a megszokottságra tekintettel én nem is akarok hadakozni a [hóes cé] és az [ájsz tea] ellen, ezeket mint tényeket tudomásul veszem, nem is könnyű (és talán nem is annyira fontos) sokkal jobb ekvivalenseket ajánlani. De azért néha elmosolyodom ezeken a jelenségeken, azt talán szabad.
Eddig a bevezető, mert most voltaképpen az idegen nyelvű rövidítések ejtésének kérdéséhez szeretnék hozzászólni, ahol tényleg nagy a káosz. A felsoroltad példák háromféle megoldást tükröznek, én azonban mégsem konsternálódom, sőt az óemvé (amit nagyon ritkán veszek a nyelvemre, de akkor, azt hiszem, [őemfau]-t szoktam mondani) kivételével ezeket én is így használom.* De azért itt is vannak bizonyos határok (sunt certi denique fines, ahogy Horatius mondja). Így pl. mosolyogtató volt, amikor a tiszteletreméltó idős kisgazda, amúgy akkor épp parlamenti alelnök a bajor CSU-t [csu]-ként aposztrofálta a delegáció köszöntése során a parlament ülésén (első pillanatban nem is értettem, aztán egy jót nevettem), vagy amikor a bájos, de nyelvileg kevésbé képzett tévébemondónő az AWACS repülőgépekről beszélvén [avacs]-ot mondott. Ezek az extrém hibák nyilván mindenképpen kerülendőek, hacsak nem akar valaki nevetségessé válni.
*) A katonaságnál népies zamattal mondott "az USA gyárcsa" kitételt hallva (X százados elvtárs előadását hallgatva) a suksük mellett még az USA fonetikus kiejtésén is szinte külön derültünk, mert bár az utóbbit teljesen normálisnak tartottam és tartom, a "gyárcsa" mellett annak komikus hatását valahogy tovább fokozta.
Hohes C [hóes cé] — úgy látom, ez még nem került itt szóba, pedig egy időben még egy tévéreklám is naponta sulykolta ezt a hibrid ejtést, amely per longum et latum el is terjedt. Ja meg az ice tea [ájsz tea] is ugye milyen szépen elterjedt. "Modern világ, az italunk a Pepsi".
Nem egészen, de magyar szempontból nincs számottevő különbség. Illetve, ha nagyon precízek akarunk lenni, akkor meg kell állapítani, hogy a magyarban nincs egységes j hang.
A legtipikusabb kiejtése a j-nek az „igazi” [j], azaz szakszóval zöngés palatális approximáns*. De szóvégen zöngés mássalhangzó után, pl.a dobj szóban, [ʝ]-t** ejtünk, azaz zöngés palatális réshangot. Ez annyival más, mint a [j], hogy a nyelv egészen megközelíti a szájpadlást, emiatt egy súrlódó zörej jelenik meg a hallható hangban. Ez az ejtés igen közel van a görög γύρος ’gírosz, döner kebab’ szó elején hallható hanghoz.
Van ez utóbbinak egy zöngétlen változata is, ha a j-nk zöngétlen mássalhangzóra következik, pl. a kapj szóban, itt [ç], azaz zöngétlen palatális réshang van. Ilyen ejtődik a német ich ’én’ szó ch-jában (az irodalmi német ejtést figyelembe véve), ill. ehhez akusztikailag nagyon hasonló hangot ejtünk mi is a h-ra, ill. ch-ra mássalhangzó előtt, pl. az ihlet, ill. a technika szavakban.
----- Visszatérve 148-as megjegyzésed helyesírásra vonatkozó aspektusához: a szóban forgó szót magyarul hosszú í-vel kell írni (és g-vel, mert „helytelen” ejtésben rögzült): gírosz.
----- * A szakkifejezések magyarázata: palatális = a kemény szájpadon képzett, ahol a gy és ny is; approximáns = „közelítőhang”, olyan hang, ahol a hangképző szervek csak megközelítik egymást de nem jön létre zár, ill. súrlódó zörej nem hallható
** A [ʝ] fonetikai jel megjelenítéséhez a számítógépednek támogatnia kell a Unicode IPA-jeleket tartalmazó készletét.
