Keresés

Részletes keresés

Aventinus Creative Commons License 2015.03.21 0 0 58

Politikai offtopik.

Előzmény: panthera negra (57)
panthera negra Creative Commons License 2015.03.21 0 0 57

Ez így van vörösvári és a pestis elmúltával a jobblét is igaz, de a társadalmi és kulturális mozgások is.

 

nyugaton a középkor végét 1348-al számolják.

 

mert a pestis megrendítette a teljes társadalmat

az alsóbb rétegeknek felemelkedést biztosított

véget vetett a gótikának megjelent a reneszansz

a skolasztikát kiszorította a humanizmus

megindult a rablókapitalizmus 

.

Magyarország most újra ide csöppent, most kell elkezdeni újra a kapitalizmus építését. Ez 1348 utána szegények és árvák gyengék földjeinek kisajátítását, vagyonukból való kiforgatást, esetleges leölésüket jelentette.

 

Magyarországon a kapitalizmus mai kialakulása pedig korrupciót, lopást, a köztulajdon lenyúlását jelenti.

 

A különbség, hogy Kelet Európában már modern kapitalizmusra semmi esély mert a verseny feltételek rég nem egyenlőek, az eltelt 600 év alatt a nyugati kapitalizmusból a világot uraló multinacionális dinoszauruszok lettek, akiknek lábai alatt futkos csak az ex komm elitből kialakult harácsoló kelet európai kisburzsuj.

 

 

Előzmény: vörösvári (54)
panthera negra Creative Commons License 2015.03.21 0 0 56

Ez biztos így van és jó lenne tudni ki diagnosztizálta és végeztek-e mostanában Mária királyné maradványain autopsziát hogy ezt igazolni lehessen? Egyáltalán a pestist csontmaradványokon keresztül lehet azonosítani? Mennyi maradt meg Mária királynéból? 

Előzmény: grálizidor (55)
grálizidor Creative Commons License 2015.03.21 0 0 55

"Nem sokkal a birtokok visszaszerzése után Flandriai Balduin ruhájára varrta a keresztet, és mintegy kétévnyi készülődés után elindult délkelet felé 1202-ben. Hogy uradalmai békéjét biztosítsa, két jelentős oklevelet adott ki, az egyiket (melyet valószínűleg még apja kezdeményezett) a bűnözéssel, a másikat az öröklési renddel kapcsolatban. Terhes feleségét és kétéves lányát hagyta Flandriában, ám Mária grófné 1204-ben elindult, hogy csatlakozzon hozzá keleten. Néhány éven belül haza kívántak térni, ám már egyikük sem láthatta többé a két gyermeket. Mária 1204-ben, útban Konstantinápolyba hunyt el pestisben." 

 

Tehát már a IV. kereszteshadjárat korában ismert volt a pestis! 

vörösvári Creative Commons License 2014.05.09 0 0 54
Haralambos69 Creative Commons License 2014.01.29 0 0 53

Valamilyen pestissel fertőzött anyag kerülhetett a 48-52 közötti hozzászólásokba.)

Theorista Creative Commons License 2014.01.29 0 0 52
vörösvári Creative Commons License 2013.03.27 0 0 48

A pestis terjedése 1347 után

najahuha Creative Commons License 2006.09.27 0 0 42
Kedves Maotai !

Érdekes.

Jó volna ezt az antropológia és a mtDNA/yDNA oldaláról is szemügyre venni..
Előzmény: Maotai (41)
Maotai Creative Commons License 2006.09.27 0 0 41

Olvastam egy olyat, h 6. sz. közepi nagy járvány előtt a kelta-szász erőviszonyok mintegy status quo állapotában leledztek, azaz stabilan ketté volt osztva a brit sziget.

Aztán  jött a járvány és a briteket letarolta, a szászokat sokkal kevésbé, mert míg az előbbiek aktívan kereskedtek a mediterrán világgal, a germánok meg még velük sem.

Ezek után szállták meg a teljes mai Angliát a szászok.

 

Mindenestre elég meredeken hangzik.

???

najahuha Creative Commons License 2006.09.25 0 0 40
.

Pestis helyett Ebola pusztított a középkorban
2001. július 25.
------------------------------------------------------------------------
A közfelfogással ellentétben valószínűleg nem a bubópestis baktériuma, hanem egy Ebola-szerű vírus irtotta ki a XIV. század közepén Európa lakosságának negyedét, s ez a vírus akár ma is bármikor újra útjára indulhat. Ezt a Liverpooli Egyetem két járványkutatója állítja abban a tudományos munkában, ami most látott napvilágot.


http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=25


..........................

A nagy pestisjárvány okozhatta a kis jégkorszakot
2006. március 3.
---------------------------------------------------------------
Az Utrechti Egyetem kutatói szerint közvetve a nagy pestisjárvány okolható a kis jégkorszakért. Az erdők ugyanis ekkor visszahódították a megművelt területeket, amitől csökkent az üvegházhatás, és az átlaghőmérséklet.

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=12755







Első Polgár Creative Commons License 2006.09.25 0 0 39

vaklszeg mindket esetben arrol volt szo, hogy a tulnepesedett teruletek egy fore eso mezogazdasagi outputja beesett es a legyengult emberek konnyeben aldozatul estek a jarvanynak.

en arra vagyok kivancsi, Egyiptombol mikor vonultak ki a romaiak, mi volt az iszlam hoditasig eltelt idoszakban. Egyiptom volt ugyanis a Birodalom eleskamraja, a nagy mennyisegu varosi semmittevot csak onnan lehetett fenntartani.

egyebkent valamikor Marcu Aurelius idejen is volt mar pestis Romaban.

Előzmény: ProfitOrientált Nyugdíjas (-)
pancer1 Creative Commons License 2006.06.29 0 0 38
A kórszellem visszatér   Nagy járványok és emberi kapcsolatok 

2006. június 28. 20:00
Utolsó módosítás: 2006. június 28. 20:03

A 25 éve feltűnt AIDS-ről sokan állítják, hogy jobban felforgatta a világot, mint egy "egyszerű" betegség, átalakítva emberi viszonyrendszereket, érintkezési formákat is. Mindez korántsem ismeretlen jelenség a járványok történetében.

Korunk pestise az AIDS - hallható orvosoktól és sajtómunkásoktól szinte közhelyszerűen, amióta az amerikai járványügyi hivatal szemléjében 1981 júniusában (még a tüdőgyulladás egy addig ismeretlen fajtájaként) elsőként írták le a szerzett immunhiányos tünetegyüttest. Bár a két összehasonlított betegség meglehetősen eltérően működik, annyiban mindenképpen találó a megállapítás, hogy igencsak átalakították az emberi érintkezés addig megszokott formáit.

"Az AIDS olyan társadalmi erőket (politikai szenvedélyeket, önvédelmi reflexeket, szegregációs törekvéseket, fajgyűlöletet) képes életre kelteni, melyekről hajlamosak voltunk azt hinni, hogy már nem támadhatnak fel" - hoz közegészségügyön túli szempontokat a betegség hatásainak felméréséhez Chantal Beauchamp francia orvostörténész Amikor a beszéd kibicsaklik című, magyarul 12 éve olvasható tanulmányában. Az északi féltekén például a fertőzés megjelenésével egyfajta társadalmon belüli bűnbakkeresés zajlott, és a legveszélyeztetettebbnek tartott célcsoport, a homoszexuálisok elleni előítéletek erősödése mellett magával hozta az afroamerikaiakkal szembeni fenntartások növekedését is. Ez olykor álságos politikai szólamokban is megnyilvánult, például amikor 1987-ben a szélsőjobboldali francia Nemzeti Front elnöke, Jean-Marie Le Pen választási jelmondatává tette az AIDS elleni harcot. Az első hallásra tiszteletre méltó javaslatot azonban számosan kritizálták, mivel Le Pen az általa a homoszexuálisokkal azonosított fertőzötteket - az AIDS francia rövidítéséből kreált - sidatóriumokban tervezte elkülöníteni az egészséges polgároktól. Ennél is elszomorítóbb, hogy Afrikában (ahol a világ 65 millió HIV-fertőzöttjének mintegy 40 százaléka él, és népbetegségnek számít az AIDS) "a kórt máig sokan, még értelmiségi körökben is, az amerikaiak (értsd: a fehér ember) által a fekete lakosság elpusztítására kifejlesztett biológiai fegyvernek tekintik" - magyarázza a Szaharától délre élőknél elterjedt felfogást Búr Gábor Afrika-kutató történész. E közhiedelem következménye az is, hogy a veszélyeztetett lakosság - mint azt a HVG-nek Régi Tamás antropológus elmondta - sok helyütt nem látja értelmét szexuális szokásai megváltoztatásának, és az északi féltekén az AIDS nyomán elterjedő óvszerhasználat, illetve a néhol ehelyett választott monogámia nem hódít köreikben.

Hasonló jellegű közösségi immunreakciók kísérték a 14. század közepétől négy évszázadon át visszatérve pusztító "fekete halált". Ez némiképp érthető, mivel az Európába Ázsiából kereskedelmi hajókon "exportált" pestis legsúlyosabb hulláma 1347 és 1352 között 25 millió embert, a kontinens lakosságának közel egyharmadát pusztította el. A nyirokcsomók megduzzadásával és belső vérzéssel járó, néhány nap alatt halálos kimenetelű dögvész megfékezésére komoly közegészségügyi intézkedéseket is hoztak, a történelemben elsőként alkalmazva például a karantén intézményét. A közvélekedés ugyanakkor úgy tekintett a ragályra, mint "az emberek bűnei miatt megbántott Isten büntetésére", és nem maradt el a "felelősök" keresése. Elsősorban a zsidók köreiben, akiket azzal vádoltak, hogy megmérgezték a kutakat. Ezért csupán a Német-Római Birodalom területén a járvány első, említett hullámában tízezernyi zsidót gyilkolt meg a felizgatott tömeg. De a vétkeskeresés nem állt meg itt, Magyar László András orvostörténésznek a Valóság című folyóiratban nemrég megjelent, Morbid történelem című tanulmánya szerint a középkor végi eretnek- és boszorkányüldözések hátterében is a pestis keltette félelmeket kell keresni.

A karanténon kívül egyébként más eszközökkel is próbálták megakadályozni a fertőzésben kulcsszerepet játszó testi kontaktus létrejöttét. A meleg szórakozóhelyeiről ismert San Francisco városatyái ilyen megfontolásból záratták be 1984 őszén a homoszexuálisok által látogatott szaunákat - igaz, a nagy felháborodásra tekintettel hamarosan visszavonták az intézkedést. Nem így történt az Európába a 15-16. század fordulóján behurcolt szifilisz esetében. A végső stádiumában a szívet, az ér- és az idegrendszert is megtámadó, s a testet fájdalmas, gennyedző fekélyekkel elborító vérbaj egyes vélekedések szerint évszázadokra vetette vissza az európai fürdőkultúrát. A fürdőházakat azonban csak részben záratták be amiatt, mert sokáig úgy vélték, a víz is terjeszti a bujakórt; orvostörténészek szerint igen hamar felismerték, hogy a kór terjedéséhez annak is köze lehet, hogy a fürdők gyakran nyilvánosházként funkcionáltak. Az ekképp is feltárt összefüggések nyomán Európában a nemi érintkezésben is a puritanizmus, az önmegtartóztatás lett a követendő példa - állítja Stanislav Andreski lengyel származású angol szociológus a vérbajról 1980-ban írt tanulmányában. A szifilisz és az általa kiváltott "megtisztulási hullám" így áttételesen az emberi kapcsolatok egészen más szintjén is kifejthette hatását, mivel - fejtegette a HVG-nek Magyar László András - szerepe kimutatható a kereszténység megújításában, azaz a reformáció megszületésében.


Második oldal

A puritanizmus az AIDS-érának is jellemzője, mivel Európában és Amerikában a kicsapongó élet büntetéseként is értelmezték az új járványt - jegyzi meg az amerikai Susan Sontag a magyarul 16 éve megjelent, Az AIDS és metaforái című könyvében. Meglepő hasonlattal az 1929-es világgazdasági válság következményeivel rokonítja a betegséget. Ahogy a világválság véget vetett az 1920-as évek hedonista életfelfogásának, úgy az AIDS - véli Sontag - a hippimozgalom által (is) generált "szexuális költekezés" korát zárta le megrázó módon. Ennek hatásait társadalomtudósok és szexológusok egyfajta (félelem szülte) konzervativizmusban, a monogámia újbóli terjedésében érzékelik. Sőt amerikai nagyvárosokban egyesek néhány éve a "legbiztonságosabb szex" jelszavával önkielégítő-klubokat hoztak létre.

Egyes járványok a szociális érzékenységet is növelni tudták. Az európai gazdagokat például az indiai eredetű, a betegek hányás és hasmenés általi halálos kiszáradását okozó kolera kényszerítette rá annak belátására, hogy nem lehetnek közömbösek a szegények életviszonyai iránt - vélekedett Johan Goudsblom holland szociológus A nagy járványok és a civilizáció folyamata című, magyarul 1994 óta hozzáférhető tanulmányában. Egy ideig abban reménykedtek ugyanis, hogy a fejét 1826-ban a londoni nyomornegyedekben felütő járvány a tehetősebbek között nem fog áldozatokat szedni. "Ne gondolják, hogy az utcák szél hajtotta egészségtelen levegője megtorpan a márvánnyal és faragásokkal díszített ablakpárkányok előtt" - kongatta meg a vészharangot egy, az 1880-as években megjelent cikk. A jóslat beteljesülése után kezdték aztán el az európai nagyvárosok - így Budapest is - a 19. század végén kiépíteni csatornahálózatukat, vízvezetékrendszerüket, megalapították az első közegészségügyi és köztisztasági szervezeteket, és bevezették az iskolaorvosok és a kötelező védőoltások rendszerét. Ekkor terjedtek el - mint az Magyar László András említett írásában olvasható - az angolvécék, a derítők és a fürdőszobák is, a háztartásokban pedig megjelentek a tollseprűk és porrongyok, így aztán talán nem túlzás azt állítani, hogy a kolera nagyban hozzájárult a tisztaság 20. századi, az illem részévé vált fogalmának kialakulásához.

Az utóbbi negyed század alatt 25 millió ember halálát okozó modern pestisről - bár Magyarországon eddig 276 ember haláláért felelős - még mindig nem tudják, mit fognak végső számlájára írni. Egyes vidékeken azonban már a közeljövőben komoly társadalmi átalakulások várhatók. "A járvány következtében a dél-afrikai régiókban veszélyben a hagyományos családi munkamegosztás s így a családszerkezet - így Búr Gábor. - A férfiak ugyanis a törzsi babonák miatt egyelőre akkor sem hajlandóak bizonyos, a család fenntartásához nélkülözhetetlen munkákat elvégezni, ha az azokat ellátó, a fertőzés által leginkább veszélyeztetett nők elhunytak."

SINDELYES DÓRA  hvg.hu

eMM Creative Commons License 2006.06.22 0 0 37
Csakhogy a forrásom szerint a hajót aztán elüllyeszették a nyílt vizen.Hogy mi végett ez nem derül ki.
Előzmény: brother.panda (35)
brother.panda Creative Commons License 2006.06.22 0 0 36
Meg kell nézni, hogy milyen népsűrűségű helyeken terjedt. Abban lehet igazad, hogy emberről emberre nem terjed bolha közvetítésével a kórokozó. De ha kialakul a tüdőpestis (a bubó- és a szeptikus pestis után a harmadik és legsúlyosabb forma) akkor már cseppfertőzéssel terjedhet.
Előzmény: Albán (34)
brother.panda Creative Commons License 2006.06.22 0 0 35
Nem hiszem, hogy a ruhákban nyüzsögtek volna a bolhák, főleg ha azokat senki nem is viselte. Valószínűbb, hogy a hajón élő patkányok hordozták a bolhákat.
Előzmény: eMM (33)
Albán Creative Commons License 2006.06.22 0 0 34
 Ma már nem is biztos az összefüggés a pestisbolhák és a pestis között. Elméletileg olyan sebességgel ahogyan terjedt a betegség ilyen hideg átlaghőmérsékletű országban nem terjedhet, mostanság szkepticízmus övezi azt a tényt, hogy csak a pestisbolhák terjeszthették a betegséget.
eMM Creative Commons License 2006.06.18 0 0 33
Azt olvastam hogy a svédeknél egy ruharakományt szállító hajó hozta be a pestist.Találtak egy gazdátlan hajót amiről kihalt a legénység így a szokás szerint azoké lett a rakomány akik találták.Nos a ruhaneműkben meg nyüzsögtek a bolhák.
Előzmény: Raphael (27)
ProfitOrientált Nyugdíjas Creative Commons License 2004.10.13 0 0 32

Kelta és germán egy brancs, íreknél annyi különbség van hogy a szigetek őslakossága észak-afrikai mediterrán eredetű, örökségük ma is jelen van.

 

 

Előzmény: Raphael (27)
rev251 Creative Commons License 2004.10.13 0 0 31
Ja bocs. Azt hittem, nekem szólt, én emlegetem itt annyit Orwellt. S valamelyik ut. hsz-ben a Mi a töri -ben nem hangsúlyoztam eléggé, a feltételes módot.
Előzmény: eMM (30)
eMM Creative Commons License 2004.10.12 0 0 30
ide is illik, a hungárnaptárral kapcsolatban írtam.
Előzmény: rev251 (29)
rev251 Creative Commons License 2004.10.11 0 0 29

eMM!

Ezt biztos, hogy ebbe a topicba akartad? És nem - mondjuk - a "Mi a történelem?" címűbe? De megválaszolom szívesen, mert a kérdés jó.

Előzmény: eMM (26)
rev251 Creative Commons License 2004.10.11 0 0 28

Nem a genetikai keveredés kapcsán beszéltem a csövekről, hanem a járvány terjedése kapcsán.

 

Bár a genetikai állomány tényleg befolyásolja egy járvány statisztikus lefolyását

Előzmény: Raphael (27)
Raphael Creative Commons License 2004.10.11 0 0 27

A skandinavoknal is volt azert keveredes, nemreg a norvegoknal mutattak ki hogy massziv kelta genetikai beutes van, foleg a nyugati reszeken. Ugye a sok elhurcolt ir hajadon...

De ott fonn eszakon szvsz inkabb kis teruleten, a fjordok toveben, meg delen Skaneban elt a nep nagy tobbsege es hatalmas lakatlan teruletek voltak, sok forgalmas kereskedovarossal, nalunk meg nagyjabol egyenletesen oszlott meg es nagyon keves varos is volt.

Előzmény: rev251 (17)
eMM Creative Commons License 2004.10.10 0 0 26
Nem is tudtam eddig, hogy a történelmünket is Orwell írta!:))D
rev251 Creative Commons License 2004.10.08 0 0 25
Nem is möondtam, hogy el voltunk szigetelve. Cska kevesebb kiindulópontból, és szűkebb csöveken keresztül kaptuk (volna)
Előzmény: ProfitOrientált Nyugdíjas (19)
Qedrák Creative Commons License 2004.10.08 0 0 24

 

Megosztottam. Most egy titok helyett van két fél titkom. Nocsak... :-))

Előzmény: Pécsi Hungár Naptár Kp (23)
Pécsi Hungár Naptár Kp Creative Commons License 2004.10.08 0 0 23

Osszd meg a titkot ha kérhetem.

 

Köszi.

Előzmény: Qedrák (20)
IDOHIDEPITO Creative Commons License 2004.10.08 0 0 22
Tudtommal itt nem rejtőzködni kell egy nicknév mögött, hanem a nicknév választás kifejezetten a játékszabály eleme. Ja és nem loholni, hogy vajon ki lehet az...
Előzmény: Qedrák (20)
IDOHIDEPITO Creative Commons License 2004.10.08 0 0 21

Semmi baj nincs a Hungár naptár elmélettel! [200 év valamikor...] Bizánc otroma 816-ban volt.  

Előzmény: ProfitOrientált Nyugdíjas (18)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!