Robotparány A Darthmouth College mikroszkopikus gépecskéje Agent Portál 2005. november 11., péntek 12:05 A miniatürizáció korát éljük: egyre kisebbek a laptopok, a mobiltelefonok. A New Hampshire állambeli Darthmouth College kutatói e trend szellemében készítik a világ legkisebb irányítható robotját. Körülbelül annyira vékony, mint az emberi hajszál, fejlesztői szerint például egy M&M cukorkán akár kétszáz ilyen masinát is felsorakoztathatnak.
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének! Nyomtatható változat hirdetés
Mint a hernyó
Bruce DonaldA projektet a Darthmouth College (Hanover) számítástudományi professzora, Bruce Donald vezeti. Munkájukat az október 12-15. közötti, San Franciscóban megrendezett 12. Nemzetközi Robotika-kutatási Szimpóziumon mutatták be. "Tízszer rövidebb, többezerszer könnyebb a korábbi irányítható mikrorobotoknál" - jelentette ki Donald. "Irányíthatóságon azt értjük, mint az autók esetében: lapos terepen bárhova elkormányozható, arra vezetjük, amerre akarjuk. Nem kerekeken mozog, hanem féreg-mintára csúszik-mászik. Másodpercenként többszázezer nanométert tesz meg. Egy szilíciumláb-félét kitéve fordul meg, és úgy forog, mint széles kanyarban a motorosok." Két független mikroaktuátorral szerelték fel: az egyik az előrehaladást, a másik a megfordulást biztosítja. Nem programozták előre, távirányítva működik a speciálisan számára tervezett padlón. Elektródákon csúszik, melyek nemcsak árammal, hanem a mozgásra vonatkozó utasításokkal is ellátják. Az utasításokat maga "értelmezi", azok alapján dönti el, merre folytassa. Az elektródák nincsenek hozzárögzítve, így téve lehetővé teszik a szabad helyváltoztatást.
Forradalom a mikrorobotikában? A másodpercenkénti többszázezer nanométer többezer "lépést", míg egy lépés körülbelül tíz nanométert jelent. Félóra alatt - harmincötmillió lépésben - a méter harmadrészét teszi meg. Azaz, méretéhez képest rendkívül gyors.
Az ennyire kicsi gépek ugyanúgy mindenre rátapadnak, amihez hozzáérnek, mint a strandon a homokszemcsék az emberi lábra - magyarázza a fejlesztésben közreműködő Craig McGray. Ezért nem terveztek hozzá kerekeket, és gondolkoztak hernyószerű mozgásban. Méretét tekintve 60x250 mikrométer (egy mikrométer a milliméter ezredrésze). Árammal ellátott, helyváltoztatásra és kommunikációra képes, könnyen kontrollálható irányítórendszere van - márpedig mindezeket eddig még sohasem kombinálták ennyire parányi gépecskében. A sikeres integráció még kisebb mikrorobotok új generációját vetíti előre - prognosztizál Donald.
"Kutatóközösségek próbálkoztak már milliméter-szint alatti tárgyak mozgatásával, és a Darthmouth College fejlesztői sokkal előrébb jutottak, mint bárki más" - állapította meg a masináról Kristofer Pister, a Kaliforniai Egyetem Robotika és Intelligens Gépek Laboratóriumának professzora. A jelenlegi hasonló méretű (de azért nagyobb) mikrorobotoknak nem elég a speciális talaj, hanem egyéb segédeszközökre is szükségük van. Pister a jövőben még önállóban működő, technikailag kifinomultabb szerkezetekre számít: "nem tudom, hogy egyetlen szakértő is robotnak tartana egy beépített elektronika és intelligencia nélküli gépet."
Jövőbeli alkalmazások Komoly lehetőségek rejlenek bennük.
A szintén a Darthmouth College-ban dolgozó Chris Levey a számítógépes chipekkel von párhuzamot: egyre hatékonyabbá válva egyre több tranzisztorral lényegesen bonyolultabb feladatokat képesek megoldani, mintha csak néhány tranzisztorral dolgoznának együtt. Ugyanez várható a mikrorobotikában: a rengeteg gépecske nemcsak egymással, hanem más apró tárgyakkal is interakcióba lép majd. Például veszélyes terepen, vagy más égitesteken ténykedve: egy Mars-járó helyett milliónyi apró robot térképezheti fel a vörös bolygó terepét.
Az elképzelések között szerepel, hogy mikrogyárakként szintén munkába állíthatók lesznek. Gépeket szerelnének össze, esetleg mikrokémiai laboratóriumokban segédkeznének összetett vegyi folyamatok szabályozása során.
A biztonságos információáramlásból ugyancsak kivehetik a részüket: mechanikus ellenőrzéseket, hitelesítéseket végeznének számítógép-rendszerekben.
"Az sem elképzelhetetlen, hogy egyszer még sejteket is fognak manipulálni" - vetíti előre a mikrorobotok nanotechnológiai jövőjét Levey.
Az eddigi legkiterjedtebb brit gyermekrák felmérés döbbenetes adatokkal állt elő, melyek szerint az elektromos felsővezetékek közelében élő gyermekeknél jelentősen nagyobb arányban alakul ki leukémia. A jelenség tudományos alapja még nem ismert.
Az Oxford Egyetem Gyermekrák Kutatócsoportja és a Transco Nemzeti Áramszolgáltató összefogásával elkészült az eddigi legnagyobb populációt vizsgáló gyermekrák-felmérés. Anglia és Wales területén 1962 és 1995 között huszonkilencezer daganatos gyermek (15 éves kor alatt) adatait vizsgálták, és kontrollcsoportként ugyanekkora, kor, nem, lakóhely, szociális státusz szerint megfeleltetett egészséges gyermekcsoportot alkalmaztak. A betegek közül 9700-an szenvedtek leukémiában (fehérvérűség, rosszindulatú vérképzőszervi megbetegedés).
Az eredmények döbbenetesek voltak: kimutatták, hogy azoknál, akik lakóhelyének környezetében 200 méteren belül elektromos felsővezeték található, 70 százalékkal gyakrabban fordult elő leukémia, mint akik vezetéktől távolabb élnek. A lakóhely 200-600 méteres körzetében lévő felsővezeték 20 százalékkal növeli a fehérvérűség esélyét. A 600 méternél távolabb lévő vezeték nem okoz problémákat.
Ez az eredmény messze meghaladja az úgynevezett statisztikai szignifikancia szintjét, tehát tudományos szempontból nem elhanyagolható. A kutatás nagy vihart kavart, ugyanis egyelőre nem ismeretes a mechanizmus, amely a felsővezeték és a rosszindulatú betegség kialakulását összekapcsolhatná, és sokan vélik úgy, hogy az eredmény pusztán statisztikai műtermék, véletlen adat, és nincs köze a megbetegedés valós folyamatához.
Elméletek
Van olyan elmélet, mely szerint a DNS károsodik magzati korban a nagyfeszültségű vezeték közelében. A teória szerint a vezeték körüli elektromágneses mező által gerjesztett levegőrészecskék, az úgynevezett korona ionok belégzése alakítja ki a betegséget.
Mások egy korábban már igazolt eredménynek erednek a nyomába, mely szerint a leukémia és a gyermekkori fertőzések hiánya összefügg. Azaz az a gyermek, aki keveset jár közösségbe, kissé túlféltett, és így nem kapja el a szokásos banális fertőzéseket, nagyobb eséllyel válik leukémiássá. Ilyen túlféltett gyermekek inkább a középosztályban találhatók, a szegényebb rétegekre nem jellemző a széltől is óvás. Megvizsgálták tehát a felsővezetékekhez legközelebb élők társadalmi megoszlását, de nem volt igazolható a középosztálybeliek többsége.
A téma tehát élénk vita tárgya, hiszen egy eddig veszélytelennek tartott technikai vívmány jó híre és sok-sok család biztonsága a tét. A kutatók állat- és egyéb kísérletekben vizsgálják az összefüggéseket, és óva intenek a pániktól.
Placebóhatás és marsi metán A tudomány megoldatlan rejtélyei Kömlődi Ferenc 2005. március 31., csütörtök 11:03 Léteznek olyan tudományos megfigyelések, amelyekre nincs magyarázat. Mégis valósak, bizonyítottan jelen vannak, ám a miértet nem ismerjük. Ideig-óráig, talán az örökkévalóságig? Újabb talány, akárcsak a sötét anyag és energia, a placebóhatás vagy a hidegfúzió.
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének! Nyomtatható változat hirdetés
Kórházi kísérletekkel bizonyították, hogy amennyiben a fájdalmat morfiummal próbáljuk csökkenteni, és nem használ, a helyettesítésre szánt sóoldattól megszűnnek kínjaink. Nagyjából ennyi a placebóhatásként ismert, máig megfejtetlen, valószínűleg biokémiai jelenség. "Valahol, valahogyan nagyon hatékony lehet egy csomó semmi" - írja Michael Brooks, a New Scientist cikkének szerzője. "Azt leszámítva, hogy nem egészen semmiről van szó." Nem tudjuk, mely betegségek esetében működik, melyeknél nem.
Viszont - a következő paradoxon - ha a sóoldathoz a morfium hatását blokkoló naloxont adunk, újból fájdalmaink lesznek. Fabrizio Benedetti, a Torinói Egyetem kutatója bebizonyította, hogy a sóoldat csökkenti a Parkinson-kórosok remegését is. Az agy bizonyos részének neuronjai ritkábban tüzelnek ilyenkor, de nem tudni, miért.
A horizont-probléma A csillagászat (és az elméleti fizika) egyik legfőbb talánya, hogy a mikrohullámú háttérsugárzás mindenhol azonos hőmérsékletet okoz. Márpedig a kozmosz két széle huszonnyolc milliárd fényévre van egymástól, miközben univerzumunk "mindössze" tizennégy milliárd éves. Mivel a fénysebességnél semmi sem gyorsabb, a sugárzás horizontok közötti ilyetén terjedésére, a hőmérséklet-egyensúlyra sincs magyarázat.
Talán a Nagy Bumm utáni elképesztően gyors tágulás - vélik egyesek. De mi válthatta ki a tágulást? Képtelenek vagyunk magyarázatot adni az anomáliára.
Ultraenergikus kozmikus sugarak A kozmikus sugarak az univerzumon majdnem fénysebességgel átszáguldó protonok, néha pedig atommagok. Mi az eredete ezeknek a - természetben valaha megfigyelt legenergikusabb - részecskéknek?
Áthaladva a téren, az alacsony energiatartalmú fotonokkal összeütközve annyit veszítenek energiájukból, hogy - figyelembe véve a speciális relativitás-elméletet - (a nem a mi galaxisunkból eredő sugarak) a Földre érve legfeljebb ötször tíz a tizenkilencediken elektronvoltot produkálnak.
Igen ám, csakhogy az utóbbi tíz évben japán csillagászok a limiten túlmutató, viszont egész biztosan nem a mi galaxisunkból jövő sugarakat figyeltek meg. Rosszul látták? Esetleg Einstein tévedett?
A belfasti homeopátia-eredmények Madeleine Ennis, a belfasti Queen's Egyetem gyógyszerésze elhatározta, hogy egyszer s mindenkorra bebizonyítja: a homeopátia ostobaság. Ultrahíg hisztaminoldatot tesztelt gyulladásban lévő emberi fehérvérsejteken. Ha a sejteket megtámadják, hisztamint bocsátanak ki magukból. Mihelyst kibocsátódtak, meggátolták a további folyamatot. A kísérletet megismételték négy különböző laboratóriumban - mindig ugyanaz lett az eredmény. Azaz a homeopatikus megoldások és a hisztamin egyformán működtek. Előbbiek lényege, hogy növényi szenet, halálos pókmérget és egyebeket addig hígítsunk etanolban, majd vízben, amíg egy molekulányi se marad belőlük. Teljesen mindegy, az eredeti gyógyanyag így is, úgy is érezteti hatását - vallják a homeopátia hívei.
Vitatható álláspont, viszont a belfasti eredmények arra utalnak, hogy mégiscsak "van valami." Képtelenek vagyunk magyarázatot adni - írta Ennis: "Ha mindez igaz, könnyen lehet, hogy a fizikát és a kémiát is újra kell írnunk."
Sötét anyag A hetvenes évek végén Vera Rubin, a washingtoni Carnegie Intézet csillagásza különös anomáliára lett figyelmes: mivel kölcsönös gravitációs vonzásuk centripetális erőket hoz létre, a galaktikus anyagok centrális pont körül keringenek.
Viszont a megfigyelt forgáshoz nincs elegendő tömeg a galaxisban. Ahhoz, hogy a galaxis ne hulljon szét, a láthatónál több, valamiféle "sötét anyag" feltételezhető.
Senki nem tudja, valójában mi is ez a (akár az univerzum tömegének kilencven százalékát kitevő) "sötét anyag". Talán nem is létezik? Amennyiben így van, át kell értelmeznünk a gravitációt és Newton törvényeit.
Metán a Marson 1976. július 20-án a Viking leszállóegység karbon-14 tápanyagot is tartalmazó marsi terepmintát gyűjtött be. Márpedig, ha karbon-14, akkor metán is, és ha metán, akkor valószínűsíthető a marsi élet.
A többi - organikus molekulákat azonosító - akkori eszköz viszont nem talált semmiféle életre utaló jelet, anyagot. A legutóbbi terepjárók vizsgálódásai ugyanakkor egyre bizonyosabbá teszik, hogy valaha nedves, életre alkalmas volt a bolygó felszíne.
Felsőbb értelem teremtette az életet? 2005.03.14. 14:53, Blikk 3 hozzászólás
Vadonatúj ideológia tartja lázban az amerikai tudósok egy részét, amelyet máris "neocreationnism", azaz új teremtési elméletnek neveznek. Követői ugyan nem tagadják meg teljesen Darwin gondolatait, csupán azt állítják, hogy egyes fajokat egy felsőbb intelligencia teremtett, mert bonyolult szerkezetüknél fogva nem származhatnak semmilyen élőlénytől.
Már az amerikai iskolák biológiaóráinak tananyagába is beajánlották új elméletüket a vonulat követői. Elméletük azért is talál megértő fülekre néhány intézményben, mert nézetüknek van egy igen befolyásos támogatója is. Az amerikai elnök, George W. Bush még texasi kormányzó korában tett közzé egy közleményt, amelyben arra kéri az oktatás képviselőit, hogy "a gyerekeket ismertessék meg a világ teremtését magyarázó összes teóriával".
Az elmélet szerint vannak olyan különleges élőlények, amelyek nem fejlődhettek ki az evolúció során. A darwinisták népes tábora azzal vág vissza, hogy az új csoport a biológia még feltáratlan, kevésbé ismert területeit vette nagyító alá. A seattle-i egyetem biokémiaprofesszora, Michael Behe szerint egyáltalán nem lehetetlen egy felsőbb intelligencia léte.
- Az evolúciós és a természetes kiválasztódás elmélete egyáltalán nem adja meg minden kérdésünkre a választ - próbálta meggyőzni az AFP tudósítóját a Lehigh egyetem tudósa. - Senki nem tudja megmondani pontosan, hogy az ostorosok egyes fajai pontosan milyen elődöktől származnak. Vagy itt vannak például a Drosophila legyek egyes fajtái, amelyeknek szárnyszerkezete és sejtjeik összetétele olyan bonyolult, hogy nem származhatnak semmilyen élőlénytől.
Az idén felfedezett Machholz üstökös már elég közel jár bolygónkhoz, így lassan távcső nélkül is megfigyelhető lesz az északi féltekén. A csillagászok szerint szerényebb égi showra december végén, január elején számíthatunk.
A Machholz üstökös 2005. január 5-6-án kerül legközelebb a Földhöz, ekkor 51 millió kilométer távolságban halad majd el tőlünk.
Az üstököst idén augusztusban Donald Machholz amerikai amatőr csillagász fedezte fel. Szabad szemmel először három héttel ezelőtt a déli féltekén pillantották meg, a múlt hét végén pedig már az északi félgömbön is látható volt.
Egyelőre a horizont közelében jár, ezért nehéz észrevenni, de a hónap során egyre magasabbra emelkedik majd. Érdemes december 12-e után, újhold kezdetekor el kezdeni keresni az égen. Az üstökös a keleti égbolton, az Eridánusz csillagképből a Bika csillagkép felé halad.
Kóma, majd csóva keletkezik
A Naphoz közeledvén az üstökösökön erős felszíni aktivitás kezdődik, jégpáncéljuk szublimálni kezd. A napsugárzás hatására elpárolgó gázokat a kis üstökösmag csekély gravitációs vonzása nem tudja megtartani, így azok kiáramlanak a bolygóközi térbe, de egy részük légkör formájában körülveszi a magot, ez a kóma.
Amikor az üstökösök 2 csillagászati egységen (CSE= csillagászati egység, Nap-Föld középtávolság) belülre közelítik meg a Napot, a napszél is kifejti hatását a kóma gázaira. A Napból kiáramló, elektromosan töltött részecskék magukkal ragadják a kómából a gázrészecskéket, és így jön létre a Nappal ellentétes irányú csóva. Hosszú és erős csóvák akkor képződnek, ha az üstökösnek gazdag gáztartalékai vannak, és a Naptól való távolság egészen kicsinnyé válik.
Az előrejelzések szerint látható lesz szabad szemmel
A Machholz üstökös, vagy hivatalos nevén a c/2004 Q2, várhatóan nem nyújt majd olyan égi látványt, mint a Hale-Bopp üstökös 1997-ben, vagy a rendszeresen visszatérő Halley.
Mivel az üstökös viselkedéséről múltbéli adatok nem állnak rendelkezésre, nehéz megjósolni fényességét. Az első előrejelzések szerint a Machholz 4-es fényrendű, esetleg egy fél magnitudóval még fényesebb lehet. A magnitúdó vagy fényrend, a csillagászatban használatos fényességskála. A fényesebb égitest magnitúdója kisebb szám.
Összehasonlításképpen a város fényeitől távol, a legtisztább éjszakai égbolton a szabad szemel még látható leghalványabb égitestek 6,5 magnitudójúak. Olyan éjszakákon, amikor csak a Nagy Göncöl csillagait látjuk az égen, a fényerősség körülbelül 5 magnitúdó. A szaabd szemmel látható legtávolabbi égitest az Androméda-galaxis magnitudója pedig 3,4.
Űrkábellel tisztítanák meg a földkörüli pályát
2004. december 8. 09:16, Szerda - Richárd Balázs
Sokan talán el sem hinnék, hogy az emberiség még soha nem volt olyan tevékeny az űrben, mint ma, és több mint 8000 műhold és egyéb nagyobb objektum kering a Föld körül jó pár kisebb űreszköz társaságában.
Ezek között sok egyéb mellett találhatunk elhasználódott űrjármű fokozatokat, lencsevédőket, segédhajtóműveket, sőt még atomreaktor magokat is. Az atomi oxigén, a Nap hője és a sugárzás által előidézett anyagkopás egyre több problémához vezet. Több mint 124 műhold széthullását igazolták vissza, de ennél jóval többre becsülik a tényleges mennyiséget, melyet általában robbanások és ütközések okoznak, miközben arról sem szabad megfeledkezni, hogy az alacsony földkörüli pályán keringő műholdak hivatalos élettartama mindössze öt év.
Több tanulmány is figyelmeztetett már, hogy az alacsony földkörüli pálya nem tekinthető végtelen térnek és jóval körültekintőbb bánásmódot igényel. Szükség van valamilyen hulladék csökkentési mércére a probléma megoldásához, ami a régi, hasznavehetetlen műholdakból eredeztethető.
Athur C. Clarke pontosan ezt a problémát boncolgatta, amikor 1978-ban megírta regényét a képzeletbeli űrfelvonóról a Paradicsom Szökőkútjai címmel. A Tisztogatási Hadműveletnek elnevezett részben azt javasolja, hogy az összes műholdat többlet üzemanyaggal kellene ellátni, melyek ennek segítségével képesek lennének életük végén egy magasabb, "temetőpályára" küldeni magukat.
Sajnos ezzel az a gond, hogy nem csupán a többlet üzemanyagot kell feljuttatni az űrbe, de egy olyan irányító és rakéta rendszert is, ami a kilövést követő évek multán is képes megfelelően üzemelni. Ezen felül a temetőpályák csupán magasabbra helyezik a műholdakat, ahol a mikrometeoritok lassan apróra darabokra zúzzák ezeket az objektumokat, a törmelékek pedig fokozatosan visszaszivárognak az alacsonyabb pályákra, és minél kisebb valami annál nehezebb összeszedni. Persze a többlet üzemanyaggal lefelé is lehetne mozgatni a műholdat, de ehhez megint kell a működőképes rakéta és az irányító rendszer, melyből ha bármelyik meghibásodik a műhold működési ideje alatt, akkor esélytelen az űreszköz biztonságos elmozdítása.
Sokkal praktikusabb és megbízhatóbb lenne a problémát rögtön a kezdeteknél megoldani, írja Bill Christensen a SPACE.com oldalain. A TUI által szabadalmaztatott terminátor kábel alkalmas lenne a probléma kezelésére. A jelenleg még fejlesztés alatt álló eszköz alacsony költségű, kistömegű és megbízható módot kínál az objektumok alacsony földkörüli pályáról történő eltávolítására. A szerkezet nem más, mint egy 5 kilométeres elektrodinamikus kábel és egy tekercs.
A terminátor kábelt már a műhold építésekor hozzácsatolják a szerkezethez. Miután az űreszközt fellőtték és beüzemelték a kábel inaktív marad, csupán időszakonként ellenőrzi a műhold állapotát és várja az aktiválási parancsot. Ha a pályáról való lehozásra parancsot kap az 5 kilométeres kábel működésbe lép. A kábel kölcsönhatásba lép az ionoszferikus plazmával és a Föld mágneses mezejével, hatására áram jön létre a kábel mentén, így húzóerő keletkezik, ami fokozatosan lehúzza az űrjárművet, míg az el nem ég a Föld légkörében.
A módszer hatékony és mindenek mellett gyors, összevetve a természet munkájával, ami például a 775 kilométeres magasságban keringő Orbcomm1-et 100 év alatt juttatja vissza a légkörbe, míg a kábellel ez mindössze 11 napig tartana. Nagyobb magasság esetén ezek az értékek még élesebbek, az 1390 kilométeren keringő GlobalStar megközelítőleg 9000 év alatt tűnik el a világűrből, a terminátor kábel ezt 37 nap alatt oldaná meg.
A TUI biztató fejlesztési és finanszírozási múltra tekinthet vissza. A vállalkozást 1994-ben indította el Dr. Robert L. Forward, ami tavaly közel másfélmilliárd dollárt nyert a NASA-tól, valamint idén júniusban további 230000 dollárt a DARPA-tól kifejezetten az űrkábel technikák megalapozására. A cég szeptemberben végrehajtotta az első sikeres nullagravitációs teszteket mikrogravitációs környezetben.
Forrás - sg.hu
Miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szinte havonta figyelmeztet egy világméretű járvány veszélyeire, a katasztrófa elhárításának lehetőségével nem számol. A világszervezet alkalmazottai nyilatkoznak, figyelmeztetnek és széttárják a kezüket, a göttingeni Max-Planck Intézet kutatói viszont számolnak, és egy új modell segítségével megállíthatónak tartják a világjárványokat. Igaz, ehhez a világ nagy reptereit időlegesen le kell zárni.
Az Egészségügyi Világszervezet az elmúlt évek világméretű és riasztó járványai kapcsán többször felhívta már a figyelmet arra, hogy mindez még csak a kezdet volt. Legutóbb Klaus Stohr, a WHO járványügyi bizottságának koordinátora nyilatkozott a Spieleg Online-nak: „Minden valószínűség szerint közeleg egy világméretű pandémia, melynek a világ népességének akár 25-30 százaláka is áldozatul eshet, de a legoptimistább becslések szerint is legalább 5-6 millió ember halhat meg a veszélyességébe egy atípusos tüdőgyulladáshoz hasonló kórban.”
Kétségkívül igaz, hogy nemcsak a WHO alkalmazottai találták ki az emberiség nagy részét fenyegető kór esetleges újabb megjelenését. Kutatók egyetértenek abban, hogy kb. 20-30 évente felüti fejét egy olyan vírus, mely emberek ezreinek halálát okozza. Csak a 20. századból ismert három nagy járvány: 1918 és 1920 között a spanyolnátha egyes becslések szerint mintegy 40 millió embert vitt el. 1957-ben az ún. ázsiai nátha követelt világszerte 700 ezer halottat, 1968-ban pedig a honkongi vírus ölt meg egymillió embert.
„36 éve nem volt komolynak mondható influenza pandémia. A közeljövőben biztosan várhatunk egy hatalmas járványt, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a világ különböző pontjai közötti távolságok a hatalmas légiforgalomnak köszönhetően mennyire lerövidültek”- nyilatkozta Stohr.
Légi és járvány útvonalak
Matematikai modellek fékezhetik meg a terjedését
„A távolsági közlekedés fejlődése valóban egyik fő komponense a világméretű járványok kialakulásának” – állítja Theo Geisel, a göttingeni Max-Planck-Institut igazgatója. „Gondoljunk csak bele mennyire más volt a helyzet a középkori pestis esetében: a fertőzöttek egy héten belül meghaltak általában, ezen egy hét alatt azonban maximum száz kilométeres távolságra tudták elvinni magukkal a betegséget. A pestis három év alatt jutott el Szicíliából Norvégiába. Manapság egy járvány egy héten belül megjelenhet a világ különböző pontjain” – erősíti meg Geisel.
Érdekes módon azonban a járványok terjedésének előrejelzése mégis csődöt mondott mind a madárinfluenza, mind az atípusos tüdőgyulladás tekintetében. A göttingeni intézet munkatársai szerint ennek egyszerű az oka: nem megfelelő modellel dolgoztak a különböző világszervezetek alkalmazottai.
Matematikai modellek bevonásával Lars Hufnagel, Dirk Brockmann és Theo Geisel arra az eredményre jutott, hogy a fenyegtő járványok megfékezhetőek. A számítsához persze figyelembe kellett venni azt is, hogy a világ legnagyobb repülőterei mennyi repülőgépet és milyen induló állomásról fogadnak. A kutatók szerint nem az az érdekes, hogy hány ember fordul meg naponta egy repulőtéren, hanem az, hogy hány célállomással van összeköttetésben az adott légiforgalmi kikötő.
A járvány megfékezésének sikerességében az is közrejátszik ezen kívül, hogy kellő időben ismerik-e fel a betegséget, illetve, hogy milyen úton történik a fertőzés. Mindezek figyelembe vételével azonban képesek lehetenek a világszervezetek és a kormányok reagálni. A kérdés a kutatók szerint inkább az lehet, hogy vajon elhatározzák-e magukat a cselekvésre.
A kutatók szerint ugyanis egyetlen útja lehet egy már felismert és aktív kórokozó megfékezésének: a replőterek időleges bezérása. Ezzel lehet lokalizálni a fertőzést, mely máskülönben a hatalmas repülőforgalom révén mindenhova eljuthat. Ilynekor fognak elkezdeni számolni a kormányok és a különböző szervezetek, melyik éri meg jobban: ha elviselik azt a veszteséget, amelyet a járvány saját országukban okoz, avagy szembe néznek azzal a kieséssel, mely a légiforgalom részleges megbénulásából ered. A kutatók azt vallják, hogy egy valódi veszélyekkel járó járvány kialakulását csakis a repülőterek lezárásával lehet megfékezni.
A világjárvány kiindulópontja: Európa és az Egyesült Államok
Több szervezet ezzel egyidőben arra figyelmeztet: könnyen elképzelhető, hogy nem valamely távoli ázsiai vagy afrikai országból fog elindulni a következő világméretű epidémia. Azokat a kutatásokat ugyanis, melyek során például a spanyolnátha kialakulásának okait vizsgálják, gyakran olyan európai és amerikai laboratóriumokban végzik, melyek nem felelnek meg a veszélyességi előírásoknak.
Nem egy példa akadt az elmúlt időkben olyan felelőtlen cselekedetre is, mellyel biztonsági szakértők szerint valóban kockáztatják egy hatalmas járvány kialakulását. Több alkalommal jelezte már John Wood, a biológiai és vegyi kísérletezések felügyeletét végző brit központi intézet virológusa (National Institute for Biological Standards and Control), hogy tudóstársai sokkal alacsonyabb veszélyességi fokozat szerint végzik a spanyolnátha okainak kutatását, mint ami indokolt volna.
Oroszország páratlan atomfegyverrendszerekkel vértezi fel magát a következő években Vlagyimir Putyin szerint. Oroszországban nemcsak kutatások és kísérletek folynak vadonatúj nukleáris rakétarendszerekkel, hanem ezek minden bizonnyal a fegyverzetbe is bekerülnek a legközelebbi években, jelentette ki az elnök szerdán az orosz katonai vezetőség előtt. Ezek olyan rendszerek lesznek, amelyekkel senki más nem rendelkezik, és még évekig nem is fog az atomhatalmak közül, állította Putyin.
Bár a fő fenyegetést Putyin szerint is a terrorizmus jelenti, azonban ha nem figyelnek a nukláris védőpajzsra, már fenyegetésre is számíthatnak, vélte. "Ezért továbbra is kitartóan foglalkozunk fegyveres erőink kiépítésével, beleértve annak nukleáris összetevőjét", mondta Putyin.
Vegyi anyagokkal szennyezett az Európai Unió minisztereinek vére – derül ki a WWF által elvégzett vérelemzés eredményeiből. 13 ország 14 környezetvédelmi és egészségügyi miniszterétől ez év júniusában vett vérmintákból 55 ipari vegyi anyagot mutattak ki.
A vizsgált 103 vegyi anyag 53 százalékát, azaz 55-öt kimutattak a vérmintákból. A vezető politikusok vérében átlagosan 37 vegyi anyag van. A legmagasabb szám 43, de még a legkevésbé szennyezett vérű mintaadóban is 33-at találtak. 25 olyan vegyi anyagot azonosítottak, amelyek kivétel nélkül mindegyikőjükben benne van: egy tűzgyulladást gátló szert (BDE-153), két növényvédő szert (DDE, HCB) és 22 féle poliklórozott bifenilt.
A véradók közt volt Dr. Persányi Miklós, környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint Dr. Kökény Mihály, volt egészségügyi miniszter. "Számítottam rá, hogy több tucat mesterséges, természetidegen anyag van a véremben, hiszen tudom, hogy mennyire nem természetes a mi életünk. Mégis váratlan volt, hogy az európai átlagot jóval meghaladja a bennem talált ftálsav és DDT-származék mennyisége. Hogy bennem mit okoznak ezek az anyagok - nem tudhatom. Pedig tudni kellene minden mesterséges anyagról, hogy mire számíthatunk, ha a közelünkbe engedjük őket." - kommentálta az eredményeit Persányi Miklós, környezetvédelmi és vízügyi miniszter.
Vegyi anyagokkal szennyeződik az élővilág és az emberek. A miniszterekből kimutatott vegyületek éppúgy benne vannak a jegesmedvékben, tengeri emlősökben, ragadozómadarakban és még számos fajban, bárhol legyenek is a világban. Egyre több kutatás vezet arra az eredményre, hogy egyes vegyi anyagok rákos megbetegedést, allergiát, reprodukciós és fejlődési rendellenességeket okozhatnak. Ennek ellenére, a mintegy 2500 nagy mennyiségben gyártott és használt vegyi anyag 86 százalékáról (!) nem áll rendelkezésre elegendő információ, milyen környezeti és egészségügyi kockázatot hordoznak magukban.
A minisztereken kívül még további 11-en adtak vérmintát a vegyi anyag vizsgálathoz, köztük Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója és Dr. Zacher Gábor, toxikológus főorvos. Az ő eredményeik nagyon hasonlóak a politikusokéhoz, ugyanazokat a kemikáliákat találták bennük is.
"Elfogadhatatlan, hogy egyre növekvő koncentrációban vannak jelen bennünk, emberekben és az állatokban is vegyi anyagok. Olyanok, melyeket már régen betiltottak és olyanok, melyeket ma is használnak. Bennem például a DDT bomlástermékéből 2700 pikogramm/g mennyiséget találtak, holott az átlag "csak" 590 pg/g volt. Az egyik legnagyobb gond az, hogy nem tudjuk, hosszú távon milyen egészségügyi kockázatot jelentenek." – mondta Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója.
A legtöbb kimutatott vegyi anyag ellenálló, nem vagy csak nagyon nehezen bomlik le, és felhalmozódik a szervezetben és felboríthatják a hormonrendszer működését. A méhlepényen keresztül az anyából a magzatba is átjutnak, illetve a csecsemőkbe az anyatejjel is bekerülhetnek. A WWF a vérvizsgálatokkal azt szeretné elérni, hogy megfelelően szigorú legyen az Európai Unió új, a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabály tervezete, a REACH, amely majd a tagállamokban életbe lép. A REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals. – Vegyi anyagok Regisztrációja, Kiértékelése és Engedélyezése) biztosíthatja azt a ritkán adódó lehetőséget, hogy azonosítsák és kivonják a forgalomból a legártalmasabb vegyi anyagokat.
A REACH nemcsak a környezetet és az élővilág egészségét védheti meg a káros kemikáliáktól, hanem a vegyipar versenyképességét is növelheti. Az új jogszabály bevezetésével egyszerűsödne a vegyi anyagok jogi szabályozottsága, hiszen 40, már meglévő jogszabályt váltana fel egy.
"A bennem talált kemikáliáktól feltehetően én már sohasem tudok megszabadulni. Viszont remélem, a fiamban és az unokáimban már nem lesznek ezek a vegyületek. Egy szigorú jogszabály lehet az egyetlen lehetőség, hogy részben magunkon segítsünk, nagyobbrészt, hogy gyermekeink egészségesebb életét elősegítsük." - nyilatkozta Dr. Zacher Gábor, toxikológus.
Forrás: WWF Magyarország
Kapcsolódó cikkeink:
Egyre különösebben viselkednek a vadon élő állatok
Üstökös vagy aszteroida csapódott be 2200 évvel ezelőtt a mai Bajorország területén. Az égitest több ezer atombombának megfelelő erővel csapódott be bolygónkba.
Az 1,1 kilométer átmérőjű égitest Bajorország délkeleti részén csapódott be, és hatalmas krátert hagyott maga után, amely Altötting várostól a tartomány legnagyobb taváig, a gyakran bajor tengernek is nevezett Chiemsee-ig húzódik – írja az Astronomy csillagászati szaklap legfrissebb számában.
A számítások szerint az égitest több mint 43 ezer kilométer/órás sebességgel érte el a Föld légkörét, és nagy valószínűséggel 70 kilométeres magasságban széttöredezett. A legnagyobb darab 106 millió tonna TNT-nek, vagy 8.500 hirosimai bombának megfelelő erővel csapódott bolygónkba. A becsapódást hatalmas tűzvész követhette, amely egyrészt a területet évszázadokra letarolhatta, másrészt hatalmas füstfelhője a sztratoszférába kerülve világszerte megakadályozta, hogy a Nap sugarai elérjék bolygónkat.
Amatőr régész fogott gyanút
A legnagyobb krátert ma a kör alakú, 370 méter átmérőjű tó, a Tüttensee borítja. A tó közelében ellipszis alakú területen további kisebb kráterek, becsapódások figyelhetők meg.
A becsapódás feltárását a Chiemgau Becsapódási Kutatócsoport végezte. A kutatócsoport tagjai között volt ásványkutató, geológus és csillagász is. A vizsgálódást az indított el, hogy 2000-ben egy, a Chiemsee körül ásatásokat végző amatőr régész olyan fémtartalmú ásványokra bukkant, amilyeneket korábban a régióban még nem találtak.
A területről készített infrafelvételek aztán egyértelműen megmutatták, hogy a vidék egy tipikus becsapódási kráter jellegzetességeit mutatja. A kráter szélére kivetett ásványok között a geológusok xifengitet (Fe5Si3) és gupeiitet is találtak (Fe3Si). Mindkét ásvány vas-szilícium ötvözet, és korábban kínai valamint antarktiszi meteoritbecsapódásoknál szintén rábukkantak az ásványokra.
Időszámításunk előtt 200 körül történhetett
A becsapódás időpontjának meghatározásában segített, hogy a területen, feltehetően a tűzvészben megégett, megperzselődött kelta leletekre bukkantak. Ez alapján a kutatók úgy vélték, hogy a becsapódás időszámításunk előtt 480 és 30 között történhetett.
A tűzvészt átvészelt fák évgyűrűi alapján a kutatók tovább finomították a becsapódás lehetséges időpontját. A fák növekedése időszámításunk előtt 207 körül jelentősen lelassult, és a kutatók szerint ez a tűzvész miatti hatalmas füstfelhőkkel magyarázható, amelyek kevés napfényt engedtek át. Ráadásul ebből az időből származó római feljegyzések megemlítik, hogy kőeső hullott alá az égből, halálra rémisztve ezzel a lakosságot.
A kutatók szerint nagy valószínűséggel üstökös, és nem aszteroida csapódott be a mai Bajorország területére. A Naprendszerben hosszú, elnyújtott pályán keringő üstökösök metánt, ammóniát és vizet tartalmazó jéggel összefogott, lazább struktúrájú kőzetek. A leginkább a Mars és a Jupiter közötti kisbolygó-övezetből származó aszteroidák többnyire nagyobb sűrűségű, masszívabb kőzetek.
Egy londoni kutatócsoport szerint az emberi sejtek nagy része nem nevezhető emberinek, a bennünk élő sejtek többsége baktérium. Ennek alapján az emberekre a 'szuperorganizmus' elnevezés sokkal inkább igaz, mint bármi más.
A kutatók szerint a láthatatan gombafonalak, amelyek lábujjaink között fejlődnek, vagy a beleinkben található több kilogrammnyi bakteriális anyag léte arra készteti a tudósokat, hogy a jövőben sétáló szuperorganizmusként aposztrofáljon minket. Vagyis a Földön élő hatmilliárd, emberi-, bakteriális-, vírus- és gombasejtekből összeálló lényt, akit jelenleg legtöbben embernek neveznek.
Megismerni az organizmus működését
A londoni Imperial College kutatói a Nature Biotechnology című lapban publikálták elméletüket, amelyben arra keresik a választ, hogy a mikrobák milyen módon állnak kapcsolatban az emberi testtel, írja a Wired magazin.
A kutatócsoport szerint a szuperorganizmus-elmélet a jövőben rendkívül sokat segíthet a személyreszabott gyógyszerek fejlesztésében, illetve az egészségmegőrzésben. Az egyetlen feladat ehhez, hogy megértsük a szuperorganizmusok működését. Az emberek ugyanis teljesen különböző módokon reagálhatnak a gyógyszeres kezelésre, attól függően, hogy milyen mikrobákat tartalmaz szervezetük.
A sejtek nagy része baktériumsejt
A tudóscsoport elsősorban a baktériumokra koncentrált. Testünkben több mint ötszázféle baktérium és több száztrillió sejt létezik. Ezek közül csak néhány trillió az emberi sejt, a maradék - tehát a sejtek nagy része - a baktériumoké.
Mindezt természetesen szerencseként is felfoghatjuk, miután a baktériumok rendkívül hasznosak az életben. Védelmet nyújtanak különböző fertőzések ellen, mégpedig úgy, hogy szorosan együttműködnek immunrendszerünkkel.
Nem elég ismerni a génállományt
Az emberi génállomány szekvenciáinak feltérképezése után a tudósok hamar belátták, hogy a következő lépés annak a megértése, hogy az emberi gének hogyan lépnek kapcsolatba a környezettel, hogyan növelik vagy csökkentik a betegségek kialakulásának kockázatát, vagy hogyan hatnak az öregedésre.
"Az emberi génállomány önmagában kevés információt nyújt. Ahhoz hogy megértsük például azt, hogy a bélben található mikrobák hogyan hatnak a testre, további kutatásokra van szükség" - nyilatkozta Jeremy Nicholson, az Imperial College biológusa, a kutatás vezetője. A professzor szerint az 'ember, mint szuperorganizmus'-elmélet a gyógyszerkutatásokban segíthet elsősorban.
Megtalálták az élet hiányzó láncszemét?
2004. október 12. 10:16, Kedd - Richárd Balázs
A Mt. St. Helen vulkánjának mostani kitörésével egy olyan geokémiai esemény játszódott le újra, ami kialakította az életet a Földön.
A hamu és a láva mellett a legtöbb vulkán egy mérgező gázt is kiereszt, a karbonil-szulfidot (COS), amiről most sikerült bebizonyítani, hogy az aminosavak láncalkotását idézte elő a Föld őslevesében, ezáltal hatalmas lépést tett az első élet felé. "Véleményünk szerint ez a hiányzó láncszem" - mondta Reza Gharidi, Scripps Kutató Intézet tudósa. Gharidi kollégáival, Luke Lemannal és Leslie Orgellel a Science magazin eheti számában tárták felfedezésüket a nagyközönség elé.
A tudósok évek óta próbálják kikalkulálni, hogyan kezdtek kettes és hármas szálakba, úgynevezett peptidekbe összeállni az aminosavak a korai Földön. A lépés azért fontos, mert az általunk ismert élethez nélkülözhetetlen jókora RNS és DNS molekulák felépítéséhez peptidekre van szükség. "Számos módszer van a peptidek előállítására" - mondta Ghadiri, azonban a számos módszerből igen kevés lett volna kellőképpen hatékony, vagy valószínűsíthető a Föld őstörténetének közegében.
Gyanítva, hogy a COS lehet a meg nem énekelt hős, Ghadiri és munkatársai szobahőmérsékleten egy aminosavakat tartalmazó vizes oldatot tettek ki COS-nak. A kísérlet működött. A COS bőséges peptid mennyiséget állított elő. A kutatók olvasztott fémek, mint például ólom vagy vas a keverékhez adásával még több peptidet nyertek. "Kipróbáltuk óceánvízben és abban is működött, méghozzá meglehetősen hatékonyan" - tette hozzá Ghadiri. A COS nem csupán megfelel a célnak, de minden okunk megvan azt feltételezni, hogy gyakori volt a Földön a szárazföldi vulkánok közelében, valamint a tengeralatti hidrotermális hasadékoknál is évmilliárdokkal ezelőtt, állítja a korai élet kutatója, George Cody, a Carnegie Intézet munkatársa.
Bár senki sem tudja pontosan milyen volt a Föld amikor ez bekövetkezett, valószínű, hogy az első peptidek akkor alakultak ki, amikor a vulkánkitörésekhez közeli kőzeteken található aminosavak kölcsönhatásba léptek a COS-sel, magyarázták a kutatók. Ez a folyamat a polimerizáció. A kőzetek biztosíthatták a fémeket is, melyek még több peptid létrejöttét segíthették elő.
"Úgy vélem ez csodálatos" - nyilatkozott Cody a COS felfedezésről és az utolsó fehér folt betöltéséről az élethez vezető geokémiai sorozatban. Persze innen még hosszú út vezetett a DNS-ekig, azonban a felfedezés egy nélkülözhetetlen lépést fedett fel a megfelelő irányba, és az élettel kapcsolatos kutatások mérföldköveként értékelik.
Mely cégek Európa legnagyobb víz- és légszennyezői?
Egy új brüsszeli jelentés megnevezi az EU legnagyobb ipari szennyezőit. A jelentés az újonnan bevezetett EPER (European Pollutant Emission Register – Európai Szennyezők Regisztere) hatékonyságát méri fel.
Az EPER nyilvántartása szerint a legnagyobb levegő- és vízszennyező országok: Franciaország; Nagy-Britannia; Olaszország és Spanyolország. A 15 régi tagország, illetve Magyarország és Norvégia szolgáltatta adatokból készített jelentés egyik következtetése, hogy a szennyezés viszonylag nagy hányadáért mindössze néhány gyár felelős.
Az Atofina, a Glaxo, a BASF és a Solvic cégek gyárai vezetik a listát, s e néhány cég károsanyag-kibocsátása az európai szennyezések több mint tíz százalékát teszi ki.
A jelentés szerint a sertés- és háziszárnyas-farmok felelősek a levegőbe kerülő ammónia kibocsátásáért. Megdöbbentő megállapítás, hogy a higanyt a fémfeldolgozó ipar és a vegyipar egyes területein közvetlenül a folyókba öntik.
A nagy ipari szennyezőknek 2007 októberéig van idejük változtatni károsanyag-kibocsátásukon, hiszen akkor lép életbe az integrált szennyezés-megelőzés és -ellenőrzés direktívája.
Putyin ma nem viccelt: orosz igen a Kiotói Egyezményre
2004. szeptember 30., csütörtök, 12:35|Utolsó módosítás: 2004. szeptember 30., csütörtök, 12:55
Évekig húzódó lebegtetés és halogatás után az orosz kabinet a mai napon jóváhagyta az üvegházhatású gázok kibocsátását korlátozó Kiotói Egyezményt, amely így - amennyiben a parament is megszavazza - hatályba léphet. Egy évvel ezelőtt Putyin elnök még különös viccelődéssel hárította el a döntést.
WMO-bejelentés: valóban instabillá vált a földi klíma
Bolygónk időjárása egyre zavarosabbá válik. Extrém éghajlati rekordok dőltek meg az elmúlt hetekben, amelyek mind a klímaváltozáshoz kapcsolhatók.
A Kiotói Jegyzőkönyv
Az orosz kormány a mai napon jóváhagyta és a parlament elé terjesztette az üvegházhatású gázok kibocsátását korlátozó Kiotói Egyezmény ratifikálását. Putyin elnök az elmúlt időszakban többször változtatott az egyezménnyel kapcsolatos álláspontján, hol szükségesnek, hol viszont - főként a 2004-es újraválasztása előtti időszakban - az orosz gazdaságra nézve károsnak ítélve meg a ratifikálást.
Épp ma egy éve, hogy az orosz elnök a globális fölmelegedésről tett viccesnek szánt megjegyzése bejárta a világot. A harmadik klímaváltozási világkonferencián az orosz elnök váratlanul a következő megjegyzést tette: "Oroszországban gyakran hallani - olykor viccesen, olykor komolyan -, hogy ez egy északi ország, és nem ijednénk meg tőle, ha egy-két fokkal melegebb lenne. Talán jót is tenne (a változás), kevesebbet kéne költenünk bundakabátra és más meleg holmikra."
Putyin elnök gazdasági tanácsadója változatlanul a jegyzőkönyv ratifikálása ellen foglalt állást: Andrej Illarjonov kitart korábbi véleménye mellett, amely szerint a ratifikálás visszavetné az orosz gazdaságot, hátrányos helyzetbe taszítaná az országot. A mostani döntés mögött minden bizonnyal nem is gazdasági, sokkal inkább politikai megfontolás áll: Putyin a ratifikálásért cserébe uniós támogatást remél Oroszország Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozásában.
Mint korábban ismertettük, a Kiotói Egyezmény hatályba lépése évek óta az orosz ratifikálástól függ. A megállapodás a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátásának mérséklésére irányul, s életbe lépéséhez a kibocsátás 55 százalékáért felelős országok ratifikálása kell. Az éghajlat felmelegedését okozó, üvegházhatást keltő gázok kibocsátását megfékezni hivatott kiotói megállapodást eddig 104 ország ratifikálta, amelyek az iparilag fejlett országok 1990. évi káros kibocsátásainak 44 százalékáért felelősek.
A kiotói megállapodás azonban csak akkor lép életbe, ha a csatlakozó országok összes kibocsátása eléri a káros gázok kibocsátásának 55 százalékát, s ez már csak Oroszország ratifikálásával lehetséges. Oroszország ugyanis önmagában is az 1990-es kibocsátási szint több mint 17 százalékát képviseli, így az orosz döntés nyomán - amennyiben a Duma jóváhagyja - a globális fölmelegedést okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló megállapodás azonnal életbe léphet.
Egymástól független tanulmányok szerint az antarktiszi gleccserek drámaian felgyorsultak. A globális felmelegedés következményeként olvadó gleccserek jelentősen megnövelik a tengerszintet, írja a New Scientist.
2002 márciusában 3250 négyzetkilométernyi jég szakadt le a Déli-sarkon található Larsen B elnevezésű jéghegyből, miután az ezt megelőző öt évtizedben a globális átlaghoz képest ötször gyorsabban növekedett a hőmérséklet. Mivel egy ilyen hatalmas méretű jégtömb vált le, a környező gleccserek mozgása minden eddiginél gyorsabbá vált.
A jelenséget a NASA kutatócsoportja Robert Thomas vezetésével vizsgálva megállapította, hogy a gleccserek az 1990-es állapotokhoz képest fele olyan vastagok, emiatt sokkal gyorsabban haladnak a tenger felé.
A Larsen B, mint katalizátor
Évente 250 köbkilométer jég szakad le a gleccserekből. Ez a mennyiség körülbelül 60 százalékkal több, mint amennyi összegyűlik ugyanennyi idő alatt, emiatt évente 0,2 milliméterrel növekszik a tengerszint.
A Larsen B-ből leváló jégtömb, illetve az utóbbi évtizedekben bekövetkező változások jól mutatják a globális felmelegedés következtében leszakadó jégtáblák és a körülöttük lévő gleccserek mozgása közötti összefüggést, illetve hogy mindez hogyan hat a tengerszint növekedésére.
Megszűnik az akadály
Eredetileg ugyanis a jégtáblák zárják el a gleccser útját, de leválásukkor elhárul az akadály, és a gleccser a tengerbe ömlik. Ha egy ilyen nagy jégtömb szakad le, Thomas szerint drámai láncreakció indulhat el.
A NASA Jet Propulsion laboratóriumában Eric Rignot és kollégái műholdas radarral próbálták megbecsülni a gleccserek helyváltoztatásának sebességét. Tanulmányuk szerint a Larsen B környezetében található gleccserek nyolcszor gyorsabban haladnak a tenger felé, mint 2002 márciusa előtt.
A Természetvédelmi Világalap értesülése szerint Vlagyimir Putyin orosz államfő utasította az illetékes minisztériumokat, hogy írják alá a károsgáz-kibocsátás globális mérséklését célzó kiotói egyezményt.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) bejelentette, hogy az 1997. évi megállapodás, amelynek a végrehajtása Oroszország végső jóváhagyásától függ, annak ellenére életbe lép, hogy az Egyesült Államok 2001-ben elutasította azt. A WWF azt közölte, hogy az orosz parlament heteken belül ratifikálja a nemzetközi egyezményt.
A WWF szerint Putyin utasította a kulcsminisztériumokat arra, hogy írják alá a kiotói ratifikációs dokumentumot. A közlemény rámutatott: a WWF a múlt héten megbeszélést folytatott a kiotói egyezmény kapcsán illetékes orosz képviselőkkel. A miniszterek aláírása után a dokumentumok a parlament elé kerülnek formális ratifikálásra.
A kiotói megállapodás életbe lépéséhez az kell, hogy a károsgáz-kibocsátás legalább 55 százalékáért felelős államok ratifikálják a dokumentumot. Jelenleg ez a szint mintegy 44 százalék, és nem érhető el a minimális 55 százalék Oroszország 17 százaléka nélkül, miután a 35 százalékos hányaddal rendelkező Egyesült Államok nemet mondott.
A megállapodás támogatói, köztük az Európai Unió korábban azt közölték, hogy akár egyoldalúan is csökkentik károsgáz-kibocsátásukat, bárhogy döntene Oroszország.
Apokaliptikus, már egy nemzedéknyi időn belül valószínű éghajlatváltozásokat jósolva támasztotta alá kedd esti beszédében a brit kormányfő a fejlett ipari világ sürgős intézkedéseinek szükségességét, kilátásba helyezve, hogy ha kell, a brit kormány új atomerőművek építését is fontolóra veszi a károsanyag-kibocsátás csökkentése céljából.
Tony Blair üzleti vezetők előtt tartott nagyszabású beszédében kijelentette: Nagy-Britannia, amikor jövőre egyszerre tölti be az Európai Unió és a hét legfejlettebb ipari demokrácia, valamint Oroszország alkotta G8 országcsoport elnöki tisztségét, a környezetvédelmet fogja megtenni a két elnöki időszak fő tematikájává, és új G8-megállapodást akar tető alá hozni konkrét cselekvési programokkal.
Blair kijelentette: jóllehet a Nyolcak adják a felmelegedést okozó globális hulladékgáz-kibocsátás 50 százalékát, a megelőzésbe be kell vonni olyan rendkívüli energiaigényű országokat is, mint Kína és India.
A brit kormányfő alig burkolt bírálattal illette legfőbb szövetségesét, az Egyesült Államokat, felidézve, hogy az amerikai szenátus már évekkel ezelőtt 97:0 arányban vetette el az üvegházgázok kibocsátásnak visszafogásáról rendelkező kiotói egyezség ratifikálását. - Kétlem, hogy ez az arány azóta radikálisan módosult volna - mondta a miniszterelnök.
Blair szerint Nagy-Britannia mindazonáltal bebizonyította, hogy a károsanyag-kibocsátás meredek csökkentése mellett is fenntartható az erőteljes gazdasági növekedés. A kormányfő által idézett adatok szerint a brit gazdaság teljesítménye 1990-2002 között összesen 36 százalékkal nőtt, s ugyanezen idő alatt az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 15 százalékkal csökkent.
Tony Blair kijelentette ugyanakkor: a brit kormánynak nem szabad kizárnia új nukleáris erőművek építését, ha ez válik szükségessé a széndioxid-kibocsátás visszafogását célzó tervek teljesítéséhez.
A kedden napvilágot látott tudományos számítások szerint Nagy-Britanniának a következő 50 évben akár 45 új reaktorra is szüksége lehet, he energiaigényét "tiszta" energiaforrásokból akarja kielégíteni.
Tony Blair szerint az eddig feljegyzett tíz legmelegebb év mindegyike 1990 után volt, és az elmúlt egy évszázadban az átlagos világhőmérséklet 0,6 fokkal emelkedett, ami az északi félteke legdrasztikusabb éghajlat-melegedése több mint ezer éve.
A tengerszint 2100-ra 88 centiméterrel emelkedik, mintegy 100 millió ember lakhelyét fenyegetve. Csak Európában a 2002-es áradások 16 milliárd dollár kárt okoztak. A tavalyi európai hőhullám 26 ezer ember idő előtti halálához vezetett, és 13,5 milliárd dollár kárt okozott.
Az ilyen nyarak történelmi adatok szerint korábban 800 évente egyszer fordultak elő, de az előrejelzési modellek szerint 2040-re minden második év még 2003-nál is melegebb lesz, idézte a tudományos adatokat a brit kormányfő.
Világszerte dühöngenek a természet erői. Floridában a tízmilliárd dollárnyi kart okozó Frances hurrikán után érkezik a következő, Ivan névre keresztelt karibi vihar. Kína Szecsuan tartományában legalább hetvenhat embernek nyoma veszett az áradásokban és az esőzések következtében meginduló sárlavinákban. Nyugat japánban 6,9-es erősségű földrengés pusztított, és a szigetország felé közelít a Sodaga-tájfun. Az Oroszországhoz tartozó Kamcsatkán működésbe lépett egy tűzhányó.
A hétfőre trópusi viharrá gyengült Frances hurrikán újbóli felerősödésétől tartanak a meteorológusok Floridában, az Egyesült Államokban. A vihar várhatóan a félsziget észak-nyugati részén ér újra partot helyi idő szerint hétfő este. A viharban, amely hatalmas pusztítást végzett az USA legdélebbi tagállamában, legalább négy ember halt meg. A Frances különlegessége lassúsága volt, mivel közel 30 órán keresztül tombolt a félsziget középső és déli részén, mielőtt nyugat felé elhagyta volna a partokat. A szakértők arra számítanak, hogy a vihar 1-es kategóriájú hurrikánként tér vissza Florida észak-nyugati részére.
A vihar tetőket szakított le, benzinkutakat tett a földdel egyelővé. Az elszakított elektromos vezetékek miatt közel 2 millió fogyasztó (körülbelül 4 millió ember) maradt áram nélkül, miközben az egész államot eláztatta az eső. A közüzemi szolgáltatók 2000 embert állítottak munkába, hogy helyre állítsák az áramszolgáltatást. Az anyagi kár elérheti a tízmilliárd dollárt.
Alig vonult el a Frances a Karib-tenger vidékéről, máris elérte a térség keleti határvidékét az Ivan nevű hurrikán, a kilencedik ilyen jellegű szélvihar az idei atlanti évadban. Barbadoson riadókészültséget rendeltek el, hiszen az Ivan máris olykor óránkénti 200 kilométeres sebességgel süvít. Jelenleg nyugat-északnyugat felé tart, és az Egyesült Államok hurrikánkutató központja szerint várhatóan tovább erősödik. A Kis-Antillák szigetcsoport délkeleti tagjainak - Barbados, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Saint Lucia, Trinidad és Tobago, Grenada, valamint Martinique - lakossága a következő 24-36 órában számíthat a hurrikánra. Az Ivan az előrejelzések szerint a hét közepén lecsap Haitira és a Dominikai Köztársaságra is.
Kínában több tucat ember vesztette életét az áradásokban. A jelentések szerint legalább 76 embernek veszett nyoma az év legpusztítóbbnak kikiáltott viharjaiban Szecsuán és a szomszédos Csungking tartományokban, ahol hirtelen áradásokat és földcsuszamlásokat okozott a sok eső. Az előrejelzések szerint keddig kitart a múlt csütörtök óta megállás nélkül zuhogó eső. A térségben leginkább Dazhut sújtotta a rossz időjárás, a települést teljesen elzárták a külvilágtól az áradások és a földcsuszamlások. Az emberek - attól félve, hogy kifogynak élelmükből - minden élelmiszert felvásároltak: a város boltjai kiürültek.
Megfigyelők szerint a kitartó eső, és az, hogy még alig kezdődtek meg a mentési munkálatok tovább növeli majd az áldozatok számát. Kínában csak idén 800 ember vesztette életét a zord időjárás miatt.
Két nagy erejű földrengés rázta meg vasárnap Japán nyugati részét. A Richter-skála szerinti 6,9-es nagyságú földmozgást, amelyet öt órával később egy 7,3-as nagyságú követett, legerősebben a fővárostól 450 kilométerre nyugatra fekvő Vakajama prefektúra ritkán lakott térségeiben lehetett érezni, de Oszakában, Kiotóban és Nagojában is észlelték. Mindkét földrengés fészke mintegy 10 kilométerrel a tengerfenék alatt volt, csaknem 130 kilométerre a parttól. A földrengések miatt 600 otthonban megszűnt az áramszolgáltatás, rövid időre leállították a gyorsvasút közlekedését, harmincnyolcan megsérültek.
A japán meteorológiai intézet eközben arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a Kelet-kínai-tenger felől érkezett Songda tájfun, amely vasárnap elérte Okinava szigetét, óránként 144 kilométeres sebességgel Kjúsú felé tart.
Vulkanikus port lövellt a magasba egy tűzhányó hétfőn az Orosz Államszövetséghez tartozó Kamcsatka-félszigeten. A porfelhő 4 kilométeres tengerszint feletti magasságba szökött fel a Karimszkij-vulkán torkából.A térségben az elmúlt 24 órában mintegy 200 kisebb földmozgást észleltek, amelyek azonban lakott területekre semmilyen veszélyt nem jelentettek.
[origo]/MTI
Korábban:
Hurrikán pusztít Floridában: négy ember meghalt
Tízmilliárdos kárt okozott a hurrikán Floridában
Megérkezett a hurrikán Floridába
