Keresés

Egy ideje olvasgatom már a hozzászólásokat és leírnám az én véleményemet is.
(Nem vagyok jogász)

Szerintem mindenkinek igaza van és ezért nem tudtok megegyezni. Csak a sorrend a kérdés.

1. Igen a labornak lenne kártérítési felelőssége a nyersanyagon felül is, mint nem vagyoni kártérítés. Már csak az emlegetett PTK miatt is.

2. A labor kibújik a kártérítési felelősség alól azzal, hogy kiköti, csak a nyersanyag áráig vállal felelősséget. Megteheti? Szerintem meg. Ez egy szolgáltatás. Ő ezt a szolgáltatást ezekkel a feltételekkel vállalja. Akinek ez nem tetszik ne vegye igénybe a szolgáltatást.

3. Tehát ha valaki perelni akar, első körben azért kellene perelnie a laborokat, mert korlátozzák a felellőség vállalásukat, és te mint egyszerű ügyfél kénytelen vagy igénybe venni a szolgáltatást, mivel nincs választásod. Nincs másik szolgáltató aki ne korlátozná a felelősségét.

4. Ha esetleg sikerülne megnyerni ezt a pert több irányba menne el a dolog.
4.1 Vagy alakulna pár labor (akár önként akár valamilyen új megalkotott rendelet miatt), amelyik teljes felelősséget vállalna. Természetesen ez a szolgáltatás mondjuk tízszer annyiba kerülne mint a "hagyományos" laborok.
4.2 Köteleznék a laborokat, hogy töröljék ezt a kikötést és kötelező lenne belépni egy biztosítási alapba vagy mibe. Hasonlóan az utazási irodákhoz. De az is lehet, hogy önként megkeresnének biztosító társaságokat és biztosításokat kötnének a szolgáltatásuk kockázataira. Ez természetesen díj növekedéssel járna.
4.3 Köteleznék a laborokat, hogy töröljék ezt a kikötést, minden egyéb feltétel nélkül. A labor saját maga fizet a károkért. Ekkor megint életbe lépnének mondjuk a tízszeres díjjak.

5. Mindezek után már josogan lehetne kártérítést követelni rajtuk, és ekkor jönne az, hogy valamilyen bizonyítási technikával nekünk kellene bizonyítani, hogy igenis azok a képek ott voltak hibátlanul a filmen. Ha ez sikerül nyertünk, ha nem akkor a labor nyert mert ugyan úgy nem tudod felelősségre vonni, viszont meggazdagszik rajtunk a többszörös díjakon, amit egy olyan kockázat miatt vezetett be, amit a mai tudásunk szerint úgysem tudunk érvényre jutattni.

Már megint félredumálsz!

Arra válaszolj kérlek, amit a 113-ban kérdeztem!

Hogy ne terheljem túl az éles logikádat, felteszek két rövid, egyszerű kérdést. És elvárom, hogy egyenesen, köntörfalazás nélkül, röviden válaszolj rá.

Tévedtél-e a 109-s hozzászólásodban, mikor azt állitottad rólam, hogy a posta esetében a törvényi szabályozás helyett elfogadtam volna a szolgáltató kértéritési limitjét?

Elolvastad-e végig a 103-s hozzászólásomat, a megadott linkkel együtt?

Látod alhazen erről beszélek. Az elöbb azért cikiztél mert magamnak mondtam ellent, hogy törvényi szabályozás helyet elfogadnám a szolgáltató vállalási szabályzatát. Mikor rávilágitottam arra, hogy törvényre hivatkoztam, akkor ahelyet, hogy azt mondanád igazad van pajtás, azzal jösz, hogy a posta különleges dolog, monopolium. Tévedsz! Idéntől lehetőség van arra, hogy más szolgáltató is belépjen erre a piacra. Pont ezért hozták ezt a törvényt, ami nem a Magyar Postát, hanem a postai szolgáltókról szól.

Továbbá azért is tök ciki a megjegyzésed, mert abban a hozzászólásomban már rögtön az elején leszögeztem, hogy csak annyiban hozom példaként, hogy hogyan kellene szabályozni bizonyos más szolgáltatásokat.

Az baj alhazen, hogy megint nem olvastad el amit leirtem, sem azt a linket nem nézted meg amit adtam. A posta nem önként és dalolva a vállalási szabályzata alapján kötelés kártéritést fizetni, hanem a 2003 évi CI. törvény alapján. A link is erre a törvényre mutat, de a www.posta.hu oldalon teljes egészében megtalálható.

Ugy látom most nagyon beégtél pajtás! :)))

Nem zavar ha hozzászólsz, akkor sem ha nem vagy jogász.

Nem tudok példád hozni ilyen itéletről, mert nem vagyok jogász és nem tudok sem hozzájutni az összes birósági itélethez kártéritési ügyben sem időm nincs, hogy átolvassam őket, hogy volt e ilyen irányu per.

Amig jogi érvekkel nem cáfoljátok, továbbra is fenttartom azirányú véleményemet, hogy a nyersanyag árán túl is kell fizetnie a labornak.

A CF kártyáról csak annyit, hogy arról otthon te is képes vagy másolatot késziteni (ha van számítógéped). Ha ezt elmulasztod és valami baja lesz a kártyának a laborban akkor sem kell a labornak a kártyán kivül mást megtérítenie.

A 20 Ft-s kérdésemre van válasz? :)

"Nem kívánok én pereskedni, csak azt az elméleti kérdést szeretném tisztázni meddig terjed a labor kártérítési felelössége."

Egyszerű a válasz: A nyersanyag (film) áráig.

Amint tudsz hiteles forrásból egy ezzel ellenkező példát hozni, máris negváltozik a véleményem.

Persze most mondhatod, hogy

- Nem a véleményed számit hanem a paragrafusok.

- Amiről nem tudunk az nem azt jelenti hogy nincs is.

- Mi a csöcsnek szólsz bele, ha nem vagy jogász

- A postás mindig kétszer csenget.

Meg ilyenek...

--------------

Különben is: digitális gépet kell venni és nincs probléma.

azaz.... fel teheted a következő kérdést:

Ha beadok egy CF kártyát nagyításra és azon nincs semmi, akkor a labornak mennyi kártérítést kell fizetni?

Szerintem ez érdekesebb kérdés, lehet új topicot nyitni.

Százbolha

Jó ez a párbeszéd.

Jókat lehet rajta röhögni.

Én mindenesetre kivárom, amig compot bepereli valamelyik labort.

Aztán mehetünk sorbaállni...

------

Lehet itt mindénféle hülye példákat hozni szabótól a postásig, de szerintem egyszerű paraszti ésszel belátható, hogyha a nyersanyag értékén is túl felelőséget vállalnának a fotólaborok, akkor az olyan kockázati tényező lenne üzleti szempontból, hogy vagy nem lennének többé laborok, vagy az árak sokkal nagyobbak lennének.

Egy a tanulság: Olyan laborba kell vinni a nyersanyagot ahol a legkisebb hibaszázalékkal dolgoznak.

És ezt honnan lehet tudni? Ha egy labornak jó a híre, sokan ajánlják, akkor valószinűleg keveset hibázik, jól dolgozik.

És a kőr bezárult. 

------

Én a vevői oldalon állok, az az érdekem, hogy a laborok minnél jobban és minnél olcsóbban dolgozzanak.

Azt hiszem nem érdekem, hogy a nagy összegű kártéritések logikája mellet kardoskodjak.

A mai hektikus helyzetben, ennél sokkal jelentéktelenebb események is megbolygathatják a hazai fotós piacot.

(nem jól gondolom????   pl. Hány helyen hívnak még diát és mennyiért vagy hogy?  vagy ki dolgozik még baritra, nem vékonyra, hanem múzeum kartonra?  meg ilyenek...)

Aki meg sok kudarc után nem bízik a laborokban, annak a lehetőség adott: vegyszerkedjen otthon.

Kiváncsi leszek a költségeire és a hibaszázalékára.

Százbolha

A PTK szerint egy szerződéses kapcsolatban (filmelőhivás) vannak olyan jogok és kötelezettségek amiket nem lehet érvényesen korlátozni.

"Már ne is haragudj, de én érveltem. Ugy ahogy szerintem egy jogi természetű vitában érvelni kell, paragrafusok idézésével."

Jogi természetű vita ?

Van egy szolgáltatás , ennek vannak korlátai , aki igénybe veszi ezt a szolgáltatást , az tudomásul veszi ezeket a korlátokat.

Már ne is haragudj, de én érveltem. Ugy ahogy szerintem egy jogi természetű vitában érvelni kell, paragrafusok idézésével. Ezzel szemben te csak annyit tudtál felhozni a saját álláspontod védelmében, hogy ilyen per még nem volt, vagy ha lehetne perelni akkor mindenki csalásra használná a lehetőséget ezért nem lehet ilyen per. (A jogban szerintem ezek nem érvek.) Az ezeken kivüli többi hozzászolásod meg kibujás a válaszolás alól és minden féle hajánál elörángatott kifogás emlegetése.

Itt még irtam volna többet is, de sajnos ugy látom nincsen értelme. Nem fogod cáfolni az érveimet, hanem kijelented, hogy buktam a vitát, nem tudom érvekkel alátámasztani az álláspontomat. Ebbe az utcába nem kivánok belemenni.

Ha bármiféle paragrafussal vagy bírósági állásfoglalással meg tudod cáfolni az általam felsorolt paragrafusok alkalmazhatóságát egy ilyen ügyben (de kérlek ne azt ismételgesd tovább, hogy ilyen per még nem volt, meg hogyan csalna igy mindenki, vagy, hogy én idézzek ilyen pert), akkor készséggel el fogom ismerni, hogy neked volt igazad.

Peti! A legmélyebb tiszteletem a tied, de nem tudok egyetérteni veled.

Azért javasoltam, hogy a bizonyitás kérdését tegyük egy kicsit félre mert már megint a hétköznapi valós élet nem jellemző példákkal jöttök és azzal, hogy hogyan lehetne csalásra felhasználni a jogot. De ez szerintem nem lehet alapja a kártérítési felelösség korlátozásának, mert ha igen az valahol szerepelne egy jogszabályban.

Egy nem tul jó, de talán mégis ideillő példa a személyiségi jogi perek. Ugye ilyen 10-15 évvel ezelött nem voltak, ma viszont elég sok van belölük (vö. ilyen még nem volt de lehet). Hogyan lehet meghatározni, hogy mennyit ér a jó hirnév, a becsület. A bíróság mégis itél és mond egy összeget amit az alperesnek fizetnie kell.

A szerződésen kívüli károkról csak saját magamat tudom ismételni: minden olyan kár, ami abból ered, hogy valaki a szerződésben foglalt kötelezettségét megszegte: nem szerződésen kívüli károkozás, hanem szerződésszegés. Minden más a szerződésen kívüli károkozás.

Compot: festős példa: már hogyne felelne a festő, ha elb*a a parkettát? Persze, hogy felel érte. De szerintem ez a példa nem nagyon tartozik ide, mert ha festőkém tönkretesz valami, vagy csak összepiszkolja és nem akarja letisztítani, nem fizet neki az ember. Ha meg akkora a kár, perelni lehet...

De ide általánosságban hadd tegyem hozzá, hogy szerintem ne dobálózzunk példákkal, mert teljesen más minden eset (még két hasonló esetben is óriási különbségek vannak jogilag).

"Másrészt csak a bizonyítás nehézsége miatt van lehetősége korlátozni?" NEM!!! A jog nem azért van, hogy zsákutcákat állítson fel az életben, az ügyekben... Gondoljatok már bele, léteznének internet kávézók, ha áramszünet lenne, vagy esetleg az operátor hibázik, én azt mondom, hogy életem regényét fejeztem volna be éppen és akkor kapnék pár millát?? Érdekes lenne. Laborban ugyan ez. Azt mondom, hogy a világ legjobb képei voltak a filmen a Yetiről :) és akkor meggazdagodnék... Ki nyitna labort?? Hát szerintem senki...

Ahmet válaszát most olvastam, bocsi, hogy megismételtem amit ő is írt...

SzentPéter: igazad van, max pár óra ingyenes netezés lenne, de előbbi pár gondolatom erre is érvényes.

>Kérdés: ez jogos, ilyet lehet???

Válasz: (szerintem!!!, és ez elég valószínű is) persze, hogy lehet

Miért???

Magyarázat: egészen egyszerűen azért, mert a jog szoros kapcsolatban van az élettel -jó, nem mindig... :) de itt azt értem, hogy jogalkalmazásnál nem szabad elvonatkoztatni az élettől, a realitástól, ehhez kell igazítani a szabályokat, ennek megfelelően kell alkalmazni és értelemzni.<

... :-)

Azt nem értem , miért nem lehet megérteni , hogy egy szolgáltatásnak része lehet egy ilyen kikötés.

Még egy további hülye példa :

ha az internetkávézóban írt 42 oldalas emilem elszáll , mert az operátor hölgy rosszul állította be a rendelkezésemre szolgáló időt , akkor én beperelhetem őt (eséllyel) ?

Ugye , hogy nem , pedig az ő hibájából tönkrement 3 órányi munkám.

Kártérítésként valószínűleg leinternetezhetek 3 órát.

A magyarázat az , hogy az internetkávézó csak azt vállalja , hogy bizonyos ideig internetkapcsolatot biztosít nekem , azért már nem visel felelősséget , hogy áramszünet , vagy operátori hiba miatt ez az internetkapcsolat időlegesen megszakad.

Ilyen egyszerű : a labor a film áráig vállal felelősséget.

>Tehát ha jól értem, akkor minden szolgáltatásnál csak a szolgáltatásra vagy arra a tárgyra van felelösség amire a szolgáltatás irányul? Vagyis ha mondjuk megbizok egy festőt, hogy fesse le az ablakkereteket, de ő gondatlanul összefestékezi a parkettát és a falat akkor ő ezért nem tartozik anyagi felelősséggel?<

A parketta összefestékezése nem feltétlenül tartozik a szolgáltatás garanciakörébe , mint ahogy az sem , ha az előhívott filmed átadása közben a túlmozgásos eladó srác leszakítja a sapkádról a díszzsinórt.

Vagy hogy még hülyébb példát hozzak , ha a postás úgy dörömböl , hogy betöri az ajtód , azért vajon anyagi felelősséggel tartozik ?

Attól függ , de valószínűleg polgári peres eljárásba torkollik a dolog (ha nem lehet megegyezni a Postával peren kívül).

Ja , és ha példát hozok , azt ne tessenek keverni a precedensalapú törvénykezéssel , vagy mivel.

Nem vagy vitaképes partner. Ahelyett, hogy válaszolnál valamire mindig valami más hülyeséggel jösz.

Sajnálom, mert azt hittem juthatunk valamire együtt.

Tehát ha jól értem, akkor minden szolgáltatásnál csak a szolgáltatásra vagy arra a tárgyra van felelösség amire a szolgáltatás irányul? Vagyis ha mondjuk megbizok egy festőt, hogy fesse le az ablakkereteket, de ő gondatlanul összefestékezi a parkettát és a falat akkor ő ezért nem tartozik anyagi felelősséggel?

Másrészt csak a bizonyítás nehézsége miatt van lehetősége korlátozni? A PTK vagy más jogszabály szól erről, esetleg egy bírói állásfoglalás? Csak azért kérdem, mert az általam soxor idézett 310§ pont azt mondja, hogy az egyéb kárt is meg kell  téritenie.

Lehet, hogy félreértettem a szerződésen kivüli kár fogalmát. Azt hittem ez azt jelenti, ha pl te eladsz nekem vmit és az hibás müködés miatt kárt okoz más vagyontárgyamban, akkor a szavatossági igényemen kivül a többi kárt is meg kell téritened (ezek vannak szerződésen kivül, a szerződésen "belül" az eladott vmi van). Akkor rosszul gondolom?