Keresés

Részletes keresés

Bember Creative Commons License 2007.07.03 0 0 151
válasz théta 145. üzenetére
Előzmény: Bember (150)
Bember Creative Commons License 2007.07.03 0 0 150
ötlet nagyon jó! -

- tekintetbe kell venni a szén-gyémánt sűrűségnövekedését-térfogatcsökkenést,

...középre is lehetne tenni a szenet...
...ugyanakkor Pelikán úr javaslata is igen értékes...

belinkelek még egy állapotdiagrammot:

http://www.bristol.ac.uk/Depts/Chemistry/MOTM/diamond/cphased.gif
ez nagyon tanulságos
PsychoBoy Jack Creative Commons License 2007.07.03 0 0 148

azt lehet...

 

A fűtést hogyan lehetne praktikusan megoldani?

 

(4-5000 K az mennyire egy átlagos hőmérséklet?)

Előzmény: PelikánJózsef (147)
PelikánJózsef Creative Commons License 2007.07.03 0 0 147

Inkább olvadt fémbe kellene a grafitot tenni, és a fémolvadékban hidraulikusan emelni nyomást (pl. egy kerámiadugattyúval). Így minden irányból egyenletesen érné a grafitdarabot a nyomás (már ha ez számít valamit).

 

Ráadásul olvadt fém és kerámiadugattyú minden rendes háztartásban van, nem igaz?

Előzmény: PsychoBoy Jack (144)
PsychoBoy Jack Creative Commons License 2007.07.02 0 0 144

10GPa az - úgy számolom - négyzetcentiméterenként 10 t

 

 - Nem is sok! (mi van?) Megtöltünk egy teherliftet, és ráengedjük erre:

 

a vörösök kerámiából vannak

a fekete szén

a rést nemesgáz tölti ki

 

- a készüléket fűtenénk, amennyire lehet

a maradék hőmérsékletnövekedést a nemesgáz összenyomása okozná...

Előzmény: Szepi_soad (143)
Szepi_soad Creative Commons License 2007.06.21 0 0 143
Na mi van már? nem ír senki ? :) ötleteket emberek!
Szepi_soad Creative Commons License 2007.06.18 0 0 142
Igen tanárúr is ezt mondta, hogy O2-ben gfyullad meg. namost a robbantás sok oxigént elfogyaszt.
Előzmény: Bember (141)
Bember Creative Commons License 2007.06.17 0 0 141

szívesen meggyulladna a gyémánt, csakhogy ahhoz ugye O2 kell

Előzmény: Szepi_soad (140)
Szepi_soad Creative Commons License 2007.06.17 0 0 140
Hát :) érdekesnek vélte. az van hogy a gyémánt 850 fokon egy könyve szerint meggyullad. szerinte az olvadt fémbe szórt grafit a legjobb.
Bember Creative Commons License 2007.06.16 0 0 139
Gondolom nem bíztatott nagyon...
Előzmény: Szepi_soad (138)
Szepi_soad Creative Commons License 2007.06.14 0 0 138
Holnapra lesz valami infó! kémiatanárommal egyeztetek a témában!
Előzmény: Szepi_soad (137)
Szepi_soad Creative Commons License 2007.06.07 0 0 137
Kifogtál rajtam :-)
de azért még nézegetek! A többiek is keresgethetnek hasznos infók után!
Előzmény: Bember (136)
Bember Creative Commons License 2007.06.05 0 0 136

tulajdonképpen olyan adatokra lennék kíváncsi,

hogy pl a titán-karbid 10GPa nyomáson a hőmérséklet függvényében hogyan viselkedik tágulás szempontjáből

(ill milyen változások játszódnak le benne, ill. milyen reakcióba lép a szomszédos grafittal)

Előzmény: Szepi_soad (135)
Szepi_soad Creative Commons License 2007.06.04 0 0 135
Miért írod hogy a robbantáást ellehetne felejteni? azért írtam olyan robbanószert ami kevés gázt fejleszt, de magas hőmérsékleten ég.
Olvadékról szerintem felesleges írogatnunk, a grafit 3650 fokon szublimál, a gyémánt 3500 fokon bomlik. ennyit ír a függvénytáblám.
Néztem kerámiákat(Lineáris hőtágulási együttható)(Összehasonlítás):
Acél(ferrites):1,05-1,3 Olvad:1350-1500
Szilícium-karbid(SiC):4-5 Olvad:2700(szublimál)
Titán-karbid(TiC):7,4 Olvad:3100
Ha valami adatra van szükségetek, szóljatok, megtalálom.
Az előbbiekben olvastam, hogy a gyémánt 700 celsiuson elég. na ezt nem hiszem el. A sima kőszénnek is kell 400 celsius minimum hogy meggyulladjon. bevágom kályhába, vagy gyufalánggal akár meg tudom gyújtani a gyémántot(a természetben előforduló legstabilabban kristályosodott anyag!!!) ??? Csak gondoljatok bele nem kell itt képletezni meg minden hülységet! egyszerű józan paraszti ésszel lehet a legjobb ötleteket megtalálni. Einstein is azért fedezett fel ennyi dolgot, mert egyszerű dolgokat fontolgatott.
Előzmény: Bember (134)
Bember Creative Commons License 2007.06.04 0 0 134

Én is erre a kétgömbös (lehet többrétegű is) megoldásra szavazok,

de a robbantást szerintem el lehetne felejteni, ha a belső gömb megolvadna, kítágulna, így biztosítana megfelelő nyomást a grafitolvadékra...

 

de nem tudom, hogy valamely kerámia produkálja e ezeket a jelenségeket,

amelyek végül a grafit - gyémánt átmenet sűrűségnövekedéséhez vezetnek.

Előzmény: Szepi_soad (133)
Szepi_soad Creative Commons License 2007.06.03 0 0 133
Hello!
Elmélet:2 gömb(üreges) egyik nagyobb, másik kisebb. a belsőnek nagyobb hőtágulásúnak kéne lennie, és a 2 gömb közé a grafit(nagyon tiszta) és a belsőt valami kevés gázt fejlesztő robbanóanyaggal berobbantani. ez vagy csak felhevítené a belső gömböt és az kitágulna, vagy ha a belső felrobban, akkor is van nagy nyomás. a külső gömbnek annak valami irtó vastag falúnak kkéne lennie. vagy egy 3 köbméteres kocka valami nagyon nyomásálló cuccból, a belsejébe egy 5 centis gömb alakú lyuk. abban egy 4 centis gömb megtöltve a robbanóanyaggal. kivitelezés necces. de elméletileg működhetne. és a nyomás sem szökne el. Ja a 0 kelvines dologgal kapcsolatban:ha 0 kelvinre vannak lehűtve az atomok, megszűnik a rezgésük. szóval:nem tudnak átkristályosodni.
Bember Creative Commons License 2007.05.10 0 0 132

pl, ha a belső réteg valami vizskózus olvadékállapotba kerülne

lehet-e akkora a hőtágulás

lehet-e akkora a nyomás

hogy működjön a dolog (???)

Előzmény: Törölt nick (130)
Bember Creative Commons License 2007.05.10 0 0 131

valami jelentős hőtágulású anyagot

gömböket keverünk

tehetünk a grafit mellé

(?)

Előzmény: Törölt nick (130)
Bember Creative Commons License 2007.04.14 0 0 127

ez az eljárás - ha működne - jóval gyorsabb lenne...

 

kérdés: a magas hőmérsékleten nem lépnek-é reakcióba az anyagok?

Előzmény: Törölt nick (124)
Bember Creative Commons License 2007.04.14 0 0 126

chemical vapor deposition or CVD

lásd 107

Előzmény: Törölt nick (125)
Bember Creative Commons License 2007.04.13 0 0 123

igen a növesztés valóban működik,

alacsony nyomáson szén-plazmából gyémánt mikrokristályokon

 

Előzmény: Törölt nick (121)
Bember Creative Commons License 2007.04.13 0 0 122

kell a nyomás és a hőmérséklet is (lásd korábban) - ezért gondoltam erre a kémiai reackciós-esetleg robbantásos megoldásra...

 

tudtommal egyes kerámiák azok az anyagok, amelyek ezt állni képesek (azok is inkább csak talán),

fémek nem...

a réteges szerkezet azért lenne jó, mert ha a belső rétegek megolvadnak is - és ezáltal nem tudják megosztani az őket érő nyomást - a bennük lévő hőmérsékletesés lehetővé teszi, hogy a külső rétegek megfelelő keménységüket megőrizzék

 

a gömböt egyébként sziklába kell ágyazni, vagy valami nagyba és keménybe - ugyanis a kerámiák esetében is  egyedül a nyomószilárdság megfelelő.

Előzmény: Törölt nick (121)
Bember Creative Commons License 2007.04.12 0 0 120

építsünk egy óriási réteges szerkezetű kerámiagömböt, aminek a közepén egy hengerformájú üreg van kozépen vaskos kerámiadugóval elválasztva - a felső részében robbanóanyag (avagy...), az alsó részében pedig szép tiszta szén,

aztán bumm

Előzmény: Törölt nick (119)
csabilaci Creative Commons License 2007.03.31 0 0 118

teles....ban árulnak vmi berendezést...

 

180 napos pénzvisszafizetési gari!!!!!!!!!!!!

 

:))

Bember Creative Commons License 2007.02.18 0 0 116
vagy valami más?
Előzmény: Bember (115)
Bember Creative Commons License 2007.02.18 0 0 115

szupernova robbanáshoz hasonló robbanás történt?

Előzmény: Bember (114)
Bember Creative Commons License 2007.02.16 0 0 114

nem tudom mennyire vág ide

de talán te is érdekesnek találod:

 

bosenova

 

http://en.wikipedia.org/wiki/Bosenova

Előzmény: Törölt nick (113)
Bember Creative Commons License 2007.02.08 0 0 112
titokzatos világ...
Előzmény: Törölt nick (111)
Bember Creative Commons License 2007.02.04 0 0 110
de hogy bomlanak fel a kötések, hogy az atomok átrendeződhessenek?
Előzmény: Törölt nick (108)
Bember Creative Commons License 2007.02.02 0 0 107

az infóm kb 20 éves és így szól "alacsony nyomáson"*

 

ezek talán újabb infók:

http://en.wikipedia.org/wiki/Synthetic_diamond

 

az egyik eljárás:

 magas nyomás, magas hőmérséklet - HPHT:

5 GPa nyomáson és 1,500 Celsius fokon történik

 

a másik:

"...The second method, using chemical vapor deposition or CVD, was invented in the 1980s, and is basically a method creating a carbon plasma on top of a substrate onto which the carbon atoms deposit to form diamond...

...CVD diamond growth typically occurs under low pressure (1 to 27 Pa)* and involves feeding varying amounts of gases into a chamber, energizing them and providing conditions for diamond growth on the substrate. The gases always include a carbon source, and typically include hydrogen as well, though the amounts used vary greatly depending on the type of diamond being grown...

...The advantages to CVD diamond growth include the ability to grow diamond over large areas, the ability to grow diamond on a substrate, and the control over the properties of the diamond produced...

...CVD diamond growth has had historically low growth rates, usually a few micrometers an hour (ez valóban rendkívül lassú)... ...in most applications they are still very slow...

...The Carnegie Institute's Geophysical Laboratory can produce 10 carat (2 g) single-crystal diamonds rapidly (28 nm/s) (ez azért gyorsabb valamivel, valaki számoljon utána - közel 0,9 m/év) by CVD, as well as colorless single-crystal diamonds. Growth of colorless diamonds up to 60 g (300 carats) is believed achievable using their method..."

 

 

Előzmény: Törölt nick (106)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!