Sziasztok!
Sok olaszországi topic van, de ezzel foglalkozót nem találtam. A segítségeteket szeretném kérni, mert tanácstalan vagyok.
A tervem a kovetkezo: Le akarok menni kocsival Romaba, vagy annak kozelebe,
hogy megnezzem a fovarost, kb 3-4 ejszakat lennenk ott. Itt lattam a
tengerparton egy Lido Di Ostia nevu helyet, kb 30km Romatol, nem tudom
milyen ott a terep, esetleg erdemes e ott megszallni, mert 72 EURO/ej lattam
hotelt.
Utana tovabb akarok delre menni, megnezni pompei-t majd a tengerparton
pihenni, sorrentonal, vagy amalfinal, esetleg capri szigete.
Azt szeretnem tudni, hogy aki jart mar arra, tud-e esetleg valami konkret helyet, jo utvonalat, szallast ajanlani. Capri, esetleg Ischia szigete milyen?
Borzalmas arak vannak mindenhol, gyakorlatilag egy bed and breakfast is 100EUR/ej. Campingtol meg azert tartok, mert nagyon lepusztult bungalowban nem akarok aludni.
Roma kornyeken nincsen kisebb varos, mint pl nalunk torokbalint, ahol esetleg olcsobban meg lehet szallni?
Koszi a segitseget.
Hétfőtől szombatig jár (én szombaton voltam), 8.05-kor indul, elméletileg 9.40-kor van Bomeranoban, de nyomta, mint süket a csöngőt, fél körül már megérkeztünk. Nyilván hétközben nagyobb a forgalom.
Az alsó uton mentem, óvatos duhaj tempóban, némi fotószünettel, nem a legoptimálisabb ruházatban és cipőben, bot nélkül, pontosan két óra múlva értem Nocellebe.
Innen kerülni akartam a lépcsőzést, ezért a "Montepertuso gyalog" irányt követtem. Néhány kilométert kerültem, megtaláltam a Positanoba vezető utat, ami természetesen egy lépcsősor. Mondjuk nem tudom mint gondoltam, mi lesz ott, szánkópálya??????? Na mindegy, szóval továbbra sem tudom, hogy lehet lejutni gyalog, lépcsőzés nélkül.
Montepertusoból tovább lehet menni Santa Maria del Castello felé és onnan le Positanoba, de nem volt túl meggyőző az időjárás, így nem mentem tovább.
Reggel 8-as nápolyi indulással, a fentebb részletezett körülmények között 13.15-kor értem Positanoba.
Tehát szerintem ha valaki Nápolyból próbálkozna, tegye bátran, abszolút teljesíthető. Ha esetleg kérdés van, szívesen válaszolok.
Utaztam a buszon és valaki kitűnt a többiek közül. Valahogy nem illett oda. Túl elegáns volt, túl jól szabott volt az öltönye, túl jól nyírt a frizurája. Mármint a többiekhez képest. Ugyanott szálltunk le, ugyanarra indultunk. És mindketten az esernyőbolt felé haladtunk. Ő be is ment :))))))))
Viszont akinek bármilyen okból mozgásszervi problémája van( térd, csípő) és végig akar menni az Istenek ösvényén, az a jelenlegi magyarországi viszonyok között két lehetőség közül választhat. Az egyik, hogy a tervezett utazás előtt két évvel feliratkozik a műtéti várólistára. A másik, hogy összegyűjti a fizetős műtéthez szükséges 2-3 millió forintot. ( Ez a jelenlegi ár, emelkedése az inflációnál lényegesen magasabb)
Kívánom , hogy sem neked, sem a veled együtt utazóknak soha ne legyen olyan egészségügyi problémája, ami korlátozna
Még annyit, a többség Bomerano felől megy, ezt említetted, de leküzdve az igényes egyén által a sztereotípia követését, szerintem onnan jobb volt már idén (korábban én is Nocelléből mentem, az volt a kedvezőbb). Sorrento, Amalfi nem a oltárképei miatt híres, aki azért megy oda, nyilván csalódni fog.
Ezt a boltot nem lehet eltéveszteni. Gyönyörűek azok a z esernyők.
Még egy dolog jutott eszembe. Írta itt valaki, hogy lefóliázták a buszok ablakát az Amalfi parton. Végig néztem a fotóimat. Az Amalfi-Salerno busz úton készült képekem nem ugyanaz a szín. Nem kifejezetten csúnya, csak nem természetes.
Zárásként bementünk a Királyi Palotába. Kihasználva, hogy este 7-ig van nyitva. 11€. nem Versailles, nem Schönnbrunn, még csak nem is a madridi Királyi Palota. Monumentális a fehér márvány lépcsőház, szép a trónterem, a kápolna. Márvány, aranyozás, faliszőnyegek stb. 18. és 19. század, az utolsó Bourbonok és a Napoleon pereputty.
Utána végig gyalogoltunk a Toledon felfelé a Danteig. Hosszú és sokan voltak. Átmentünk a Pignaseccara, ami a Toledohoz képest elég piszkos. Viszont itt volt a nagyon jó sonkás szendvicses.
Az elutazás napján 11.30-kor indultunk a reptérre. Tettünk egy sétát a Tribunalin, láttunk még ezer Maradona képet. A San Lorenzo templomot is lázasan láttam 4 éve, akkor leginkább az ásatások maradtak meg az emlékemben. Nem is értettem a Baedekkert, amikor azt írták, hogy ez a város legszebb gótikus temploma. És tényleg. Érdemes rászánni az időt. Még egy utolsó kávé és egy utolsó rumbaba.
A BnB-t 10-ig kellett elhagyni. Az ügyintéző fiatal nővel megbeszéltük, hogy az összepakolt csomagot bent hagyjuk a szobában, a kulcsot az asztalra tesszük. 11.20-kor becsengettünk, a takarítónő beengedett, felvettük a csomagot. Akkora rendelt nekünk egy taxit. 25 perc, 25€. 3 főnél mindenképpen érdemes.
Szóval ennyi. Azt hiszem mindent jól csináltunk, érkezéskor kellett volna másik megoldást választani. És Caprin kellett volna Augustus kertjét választani a villa Jovis helyett. Ha esetleg még visszamegyünk, akkor Ischia, Villa Oplontis, Pozzuoli, Posilipo. és visszamennék Pompeibe.ESetleg a Catel Nuovo és a San Martino kolostor .
Bementem a Dómban a San Gennaro kincstárba. Kb 10éve Rómában láttam egy kiállítást. Úgy emlékeztem, hogy több tárgy van. A legfontosabb egy több soros nyakláncszerű tárgya. ehhez különböző drágaköves, gyémántos kereszteket adományoztak. Legutoljára a30-as években az akkori belga királyné. Még Napoleon bátyja majd Murat s adományozott. ( Napoleon először a bátyját Józsefet tette meg nápolyi királynak. Amikor elfoglalta Spanyolországot, akkor a tesó feljebb lépett spanyol királynak. Nápolyban pedig az egyik legjobb marsallja Murat követte. Aki nem a katonai sikereinek köszönhette a posztot, hanem annak, hogy Napoleon húga volt a felesége. József túlélte a bukást, Murat többször oldalt váltott, végül rosszul számolt és a fejével fizetett.) a kincstár 12€. Ki lehet hagyni.
Végig sétáltunk a Baedekker szerint jogosan jellegtelennek nevezett I Umberto úton, és eljutottunk a Galériáig. Közvetlenül mellette is abszolút baráti áron volt a kjávé, a fagyi, a rumbaba. Megnéztük vezetéssel az opera háza. Olasz nyelvű vezetés többször van, angol nyelvű csak naponta kétszer. Két nyelven beszél a guide. Csak vezetéssel, 9€.Kb 10 operaházat láttam, itt volt a legrövidebb a vezetés. A színháztermen kívül csak az előcsarnokban voltunk. Viszont itt a legszebb a színházterem. 6 emeletes. Az alsó három sor páholyaiban van tükör úgy beállítva, hogy lássák a királyt. Mert csak akkor tapsoltak, ha a király is tapsolt. A fent ülő szegényebbek akkor tapsoltak, amikor akartak
Az utolsó teljes napon felfedeztük a rumbabat.4 éve nem fedeztük fel. Ez egy hosszúkás piskóta, tetejét bevágják, tesznek bele nutellat , pisztácia krémet. A legfinomabb ha tejszínhabot tesznek rá, sok gyümölccsel. Eper vagy erdei gyümölcs. Majd meglocsolják kis cukros rummal.
Reggel elindultunk a Spaccanapolin. Hamar kiderült, hogy egészen különleges év van. Bajnok lett a Napoli. 1987és 1990 után 3. alkalommal. Az utca két odalát összekötő köteleken a kék zászló középen a trikolórral és az aranyszínű 3-s számmal. A játékosok fotóival. És Maradona. MIndenütt ahol elképzelhető és ahol nem. Óriási tűzfal méretű freskón, mint San Gennaro. Glóriával a feje körül, Krisztus pózban áldásra emelet kézzel. Ez nem a fociról szól.
Amikor 4 éve itt jártunk, nem voltam jól. A Santa Chiara templomban pl csak a szentélyben levő síremlékeket néztük meg. De most végig jártam az egész templomot , az összes kápolnát. Mindegyikben van valami szépség. A San Domenico pedig még szebb. Kicsit túl aranyozták, de sok szépség van itt is, balra hátul van egy kápolna jó freskókkal, állítólag Cavallini.
Végül eljutottunk a Dómhoz .Túltatarozták, persze azért van érdekes és szép dolog benne. A legérdekesebb és legértékesebb rész jobbra, a korábban ittlevő Santa Restituata templom, antik oszlopokkal. Innen jobbra hátul van a 4.századi keresztelő kápolna. A nyugati kereszténység legrégebbi keresztelő kápolnája. Viszonylag jó állapotban maradt meg a mennyezeti mozaik
A múzeummal kicsit elment az idő. A Montesanto funicolare állomás körül vannak olcsó étkezési lehetőségek. Felmentünk a San Elmohoz, már odig is mászni kell, majd onnan néhány perc a San Martino kolostor. Sajnos nem mentünk be, az egyik útitárs nem nagyon akart. Ő már a Régészetibe sem jött be,nem akartuk hogy megint várjunk ránk. 7€. Az előtte levő teraszról fantasztikus a panoráma, a Vezúv gyönyörűen látszik.
Visszamentünk a Funicolareval és PIgaseccan elsétáltunk odaig ahol a via Toledoval találkozik. A Pignasecca 29-ben van egy szendvicses, ahol másnap este vettük a vbacsit. Bagettben rengeteg füstölt sonka és választani lehet hozzá mindenfélét. Sült paprika, szárított paradicsom, szószok, hagyma , uborka. 6-8€ és nagyon jó. Kiadós.
Leértünk a Toledora, hosszú, hosszabb, mint gondoltam. Jobbra van egy esernyő bolt, 1860-as alapítással. Gyönyörű faragtott nyelű, papagájfejű és hasonló ernyők vannak a kirakatban. És fénykép egy vendégről, aki nem fizetett csak ajándékba kapta. Károly végre király. Levél a titkárától, amiben megköszöni Károly nevében a esernyőt .Lesétáltunk egészen Castel Nuovoig. Alaposan megnéztük a bejárati domborművet. Az egész le van takarva egy hálóval, gondolom, hogy a galambok ellen.
A hajó a Beverello kikötőbe érkezik, ez a Castell Nouvo közelében van. A környéken építkezések zajlanak, elég kaotikus. A Municipio metró megállónál szálltunk fel több szinten helyezkedik el, kicsit nehéz kiigazodni.
Szállás: Maison Arena. Ez is egy BnB, közel a Dantehoz, szinte a Toledosarkán. Ugyanaz a rendszer, mint Salernoba. Közös előtérből nyílnak a szobák. Tágas, kényelmes ágyak, új fürdőszoba. Egy gond: a szoba egy mellékutcára néznek, ami éjszaka nagyon zajos. A többiek jó alvók, ők konnyebben l tudtak aludni, én nem. Itt is a szomszéd kávézóban, volt reggeli, de nem járt hozzá narancslé. Viszont nagyon jó és nagy volt a süti. Három ágyas szoba 3 éjszakára 354€. Kártyával is lehet fizetni.
Két teljes napunk volt. Első nap felmentünk a Régészeti Múzeumba. Szállástól 10 perc séta. 4 éve a pompeji és herkulaneumi freskók, mozaikok és az egyiptomi részleg volt a program. Most a szoborgyűjtemény. Ez egy nagyon gazdag szoborgyűjtemény. III. Károly anyai ágon örökölte meg a Farnese család vagyonát. Sok és nagyon jó szobor. Készültek egy Picasso kiállításra, a művek még nem voltak kiállítva. Picassora nagy hatással voltak az itteni művek, főleg a un Farnese Herkules és a Farnese bika. Nagyobb hatással, mint a Louvre antik szobrai. De azért megnéztük még egyszer a Pompeji anyagot is. A mozaik részleg zárva van Elég sokan voltak. Több,mint 3 órát voltunk.
Én itthon Laptopot használok, telefont csak utazáskor. A laptop nem fordít le mindent magyarra automatikusan. A telefon igen. A múzeum honlapja a jegyárak részen a következőt írta: teljes kislemez 18€. ????. Olaszul : intero singolo. Normálisan fordítva egyéni belépőjegy. Mert van kettős jegy is, amikor ketten együtt vesznek jegyet, akkor csak 16€/fő. A nagyobb baj, az hogy a jegy már . Az egyéni jegy 23€, a kettős jegy 21€/fő
A kolostor után visszamentünk a funicolare állomáshoz. Ott a téren ettük a legjobb fagyit az egész út. A funicolaretól egyenesen előre. Könnyű megtalálni ,mert mindig nagy a sor. A tölcsért is ott sütik helyben. A fürdőzős útitárs visszament a Marina Garandra. Mi pedig elkövettük az utazás legnagyobb hibáját. Elmentünk a Villa Jovishoz. Ez Tiberius császár legnagyobb villája volt a szigeten, 12 villája volt., A Baedekker azt írta, hogy egy órás kényelmes séta. Ez féligazság.Az egy óra igaz. A kényelmes közel sem. Kemény kaptaók lépcsők. Nagyjából ki van táblázva. Az elején jobbra szép a kilátás, később balra. gyönyörű növényzet, szép villák. A vége nagyon fárasztó volt. Megnézhettem volna néhány képet. Így jár, aki nem készül fel rendesen. Az épületeseket rég megfosztották minden díszüktől. Sem márványborítás, sem mozaik, sem faragott oszlopfők, sem domborművek. Falak. Oersze 2000 éves falak. Leginkább a Caracalla fürdőhöz hasonlít. 7€( San Giacomi kolostor is 7€) Jobb lett volna megnézni Augustus Kertjét a San Giacomo kolostor közelében .Utána még megiígasztaltuk magunkat a jó fagyisnál. Lementünka funicolareval. Annak az állomásétól jó a rálátás a Marina Grandera és a mögötte levő sziklára. Lent pedig még ittunk a Cafe cremat. Nem is tudom , hogy lehet, hogy csak most fedeztem fel.
A 18.10-kor induló hajó egy komp volt, de nem szálltak fel járművek. Csak rengeteg uta, két nagy teremben Az ülések kényelmesek. . 17.30-kor kezdték a beszállítást, legalább 400 ember volt. És 18-kor el is indult. Legalább 10 perccel az érkezés előtt már mindenkit felállítottak és tereltek a kijárat felé. 18.55-kor már indultak vissza.
Capri nagyon tetszett. Én általában tudom előre, hogy mi mennyire fog tetszeni. De capriról nem gondoltam, hogy ennyire gyönyörű
A Kék barlang egy zseniális PR húzás volt, egy helyi szállodásé. 1826-ban. A barlangot régóta ismerték. Már az ókor óta. A szállodás szervezett egy hajókirándulást. Részt vett rajta egy romantikus német költő. Véletlenül "felfedezték " a barlangot. A költő telekürtölte a hírrel fél Európát. Caprira elkezdett ömleni a turista és a pénz.
Ezen a hajón sem akartunk a mosdó miatt semmit sem mulasztani, ezért leültünk egy kávére. Majd felmentünk a funicolareval Caprira. Ugyanúgy 2,40€ jegy, de nem ugyanaz a jegy, mint a buszjegy. Ugyanott kapható, ahol a buszjegy, közvetlenül a funicolare mellett nem. Sokkal hosszabb, mint a sikló, több percig tart míg felér, kevés az ülőhely.
Fent a főtér, az I. Umberto tér, amit Europa szalonjának hívtak. Rengetegen voltak, hajós csoportok vonultak. Elmentünk a San Giacomo kolostorhoz, övék volt a sziget területének nagy része egészena kolostor 1808-as feloszlatásáig. 7 €. Sokszoros átépítés. A templomban barokk freskó maradványok, két kerengő, az első a gótikus a szép. A második kerengőből kimente néhány perc sétával érhető el a kilátó pont, ahonnan nagyon jó a ráláts a Faraglioni sziklákra. Aki fél felülni az ülőliftre, annak ez jó megoldás.
Ezt a körbemenő hajót nem szabad kihagyni. Kétnyelvű magyarázat. Az érdekes helyeknél külön lelassít. Egészen közel mentünk egy barlanghoz ahol türkíz színű a víz. Áthajóztunk a Faraglioni sziklák középső árkádján, közelről láttuk a Marina Piccolat (tényleg szebb, mint a Grande), a világítótorony partját, Malatesta nevű építész modern lépcsős tetejű házát, az Alfred Krupp által építtetett hajtűkanyaros utat. A Baedekker szerint Krupp fiatal fiúk társaságát kereste Caprin. Lehete, hogy csak Tiberius császárt akarta utánozni. Az ügyet megszagolt a német sajtó, botrány lett és a könyv szerint Krupp belehalt. Nem néztem utána, hogy infarktus vagy öngyilkosság. A Baedekke r szerint Oscar Wildenak is volt valami ügye Caprin, már akkor, amikor kijött a börtönből.
A Kék barlang előtt sorban állnak a hajók. 10.45 körül kb 15-20 hajó, mindegyiken 15-20 fő. Közöttük cikázik egy pénztáshajó, ott kell fizetni a 4 fős kishajóért, ami bevisz a barlangba. Továbbá sorba állnak azok, akik Anacapriról gyalog jönnek. A szikla oldalában van egy hosszú lépcső, egészen a szikla tetejiig álltak. Azt mindta a hajónkon a guide, hogy ennyi embernél kb 1,5-2 óra a várakozás.
Capri vasárnap. A 4*-os szállodában 4*-os büfé reggeli volt. Bár a gyümölcsök csalódást okoztak. A szálloda felajánlotta a shuttle service-t. 9.30-kor vittek le a Marina Grandehoz. Minket és egy pasit, aki rögtön hajóra szállt. Mi letettük a csomagot. A mólóhoz legközelebbi hajó jegy árusító pultoknál 20-30 ember állt sorba, a csomagmegőrző mellettinél senki. Megkérdeztük, hogy van-e olyan hajó, amely körbejárja a szigetet, de nincs a programban a Kék barlang. Persze, 10 perc múlva indul, 21€. Felszálltunk, hátul legjobb helyen leültünk, azonnal indultunk. Gyenge félház. Amikor 1 óra múlva visszaértünk, már minden hajó tömve volt. Érdemes a koraival menni.
Beszéltem ismerősökkel, akik szintén Salernoban voltak. Bp-ről mentek kocsival, mert a feleség szeret vezetni. Megszálltak Mestren, de a második nap már lent voltak. Az Amalfi partot is kocsival járták be. A vezető nem látott semmit, kimaradtak a hajókázásból. Sőt, mutattak egy videót, amit a lányuk készített, ahogy ment a kocsi a hajtűkanyaros úton. A személyautó annyival alacsonyabb, mint a busz, hogy a felvételen a padka látszik és mögött egy kicsit a tenger. A legszebb sziklás öblöket nem látták.
Valamelyik topicon írta valaki, hogy lefóliázták a buszok ablakait. Sajnos igaz. Tegnap néztem végig a képeket. Nem nagyon rossz, de egyértelműen más a tenger színes és a növényzet színe is, mint hajókról készített képeknél. Majd visszanézem a 4 évvel ezelőtti képeknél, hogy mi a különbség.
A hajó 10.30-kor érkezett, délben csekkoltunk be.A hotelben kaptunk a egy jó térképe, rajta minden látnivaló és a busz útvonalak is.t A szállodából 10 perc alatt felsétáltunk Anacapri főterére. Innen indulnak a buszok, két angolul beszélő rendőrnő segített eligazodni. Először felmentünk a sziget legmagasabb hegyére a Monte Solarora, 589m. Ülőlifttel. Olyan, mint a libegő, de csak egy fős. Segítenek beszállni , és a végén kirántanak. Lehajtanak az utas elé egy kart, mechanikus. Retúr 14€, egy irányban 11€. Fel lehet menni gyalog is. 13,5 perc. Nagy élmény pedig én tériszonyos vagyok. Fentről gyönyörű a panoráma. Különösen a Faraglioni sziklák látszanak jól. Fent van egy bar. Lejöttünk, a fürdőzős útitárs elment a Marina Grandehoz fürödni. A szálloda a Marina Piccolat és a Faro-t ajánlotta, de oda még keresni kellett volna a közlekedési lehetőséget. Elégedett volt, másnap még egyszer elment fürödni. Mi először elsétáltunk a Villa Michelehez, nem mentünk be, tovább mentünk a kilátóponthoz. Kellemes séta, láttuk a lépcsőt amely felvezet a hegytetőre. Körbe sétáltuk Anacaprit. Ez nem teljesen turista város. A fő látnivaló a San Michele templom, annak is a majolika padlózata a 18.szűzad közepére. A jelenet a Paradicsomot ábrázolja, fával, kígyóval, az Ádámot és Évát elűző Mihály arkangyallal. És a Paradicsom összes állatával. Betölti az egsz padlózatot. Körbe is lehet járni és fel lehet menni a karzatra, onnan lehet látni az egészet.
Végül a szupermarketnél találkoztunk a fürdőzős útitárssal. Este kiültünk teraszra tengert nézni. Én tartottam Capritól. Abszolút turista csapdának gondoltam. Gyönyörű.
A hajón nem akartunk a mosdóval időt tölteni, olyan szép volt az út. A hajó a Marina Grandera érkezik. Bementünk az első barba,capuccino leülve 5€.Megvettük a másnapi hajójegyet, a buszjegyet Anacapriba. Már a neten kinéztem, hogy hol van csomagmegőrző. A Grotta Azzurra melletti bar hátsó részén. Megkérdeztük a nyitvatartást stb a köv napra. reggel 9 és este 7 között, 4€/db. Mi végül másnap a 3 csomagra 10€-t fizettünk. Lehet, hogy azért mert kis csomagjaink voltak, de lehet, hogy már mennyiségi kedvezmény volt.Az Anacaprira menő buszok kivannak táblázva, elvileg 15 percenként, de ahogy jött töltötték. Jól megtömik, személyzet vigyáz, hogy nem tömjék túl. Szerencsénk volt, pont előttünk lett tele, mi a következőn le tudtunk ülni. Megáll Caprin, majd felmegy Anacaprira.Kb 15 perc, már a busz út is gyönyörű
Szállás. Úgy döntöttünk, hogy erre az egy éjszakára megjutalmazzuk magunkat. Hotel San Michele, 4*. Fent a kanyarban, már a Marina Granderól is látszik. 3 ágyas szoba büfé reggelivel 188€.Két kis erkéllyel, full kilátással a tengerre. Ahogy ment fel a busz, megláttuk a hotelt, szóltunk, hogy leszállnánk. Rögtön megállt. Nincs buszmegálló tábla sehol, az aszfaltra van festve sárga színnel a bus felirat. A szállodának van egy szép kertje is. Medence is van
Capri. Azt már 4 éve eldöntöttük, hogy Caprinn ott fogunk aludni. Azt is, hogy első nap Salernoból átmegyünk és második nap Nápolyba megyünk tovább. A hajó jegyet megvettük az Amalfis napon. Két hajó megy Salernoból, 7.30-kor és 8-kor. Egyirányú jegy 23€. A menetrend furcsa volt. Mi a8 órással mentünk. 20 perccel az indulás előtt kell ott lenni. A kávézó ahol reggeliztünk 6-kor nyitott. Láttuk elmenni az előző hajót, alig voltak rajta, a miénken is kevesen. Ragyogó napsütés volt, de erős szél fújt. Azért a nyitott részre mentünk, akkor volt rajtunk minden melegebb ruhánk. Ez egy összeszedő hajó, sok helyen megáll. Maioriban kb 50 fő szállt fel, Amalfiban 100, Positanoban is 50. Akko rlett tele a hajó. Onnan már Caprira mentünk, 10.30-kor érkeztünk. Ez még jobb hajóút, mint a másik. Az egyes kikötőknél lelassított, bement, jobban és más néző pontból is lehetett látni. Ha a Salerno-Amalfi hajóút szuper volt, ez hiperszuper. Amalfi után előkerült egy idegenvezető, elmondta, hogy ez a hajó 5-kor indul vissza. Aki 5-kor nincs hajónál, az aludjon Caprin. Ha nem talál szállást a beachen. Ajánlott egy 20€-ós túrát, külön kisbuszokkal, először vezetéssel Caprin, majd a kisbusszal Anacaprin majd levitte őket a busz Marina Piccolara, ahol lehetett fürödni, és időre visszavitte őket a hajóhoz. Azt nem tudom, hogy konkrétan mit néztek meg Caprin és Anacaprin. Belépőjegyekről nem beszélt.
10.30-kor Caprin teljes volt a nagyüzem, ráadásul szombat volt. Mint az isztambuli bazár. A móló közelében rengeteg ticket point feliratú hely van, ezek a sziget körüli hajóutakra és a Kék barlanghoz menő hajóutakra árulják a jegyet. A móló közeli helyeknél óriási sorok állnak, egy kicsit távolabb már alig vannak. Jobbra van az épület ahogy a Capriról induló hajókra, és a helyi buszokra, a funicolare-ra szóló jegyeket árulják. Nápolyba gyakran megy hajó, mi a másnap 18.10 -kor indulóra vettünk jegyet. 21€, de 1€ felár volt, mert még előző nap megvettük. Helyi busz jegy és a funicolare egyaránt 2,40€
Salernoban visszaérve a fürdőzős útitárs elment a szabd strandra. A víz nég ott is tiszta. De ő szeret messze kiúszni és ott nem lehetett, mert óriási hullámtörő kövek vannak kirakva.
A z állomás előtt van egy tourist office, ott kaptunk jó térképet. Ott mondták, hogy zárva a Minerva kert és az Orvosi Iskola múzeuma. Salernoban a 10. században alapítottak egy orvosi iskolát, egész Európában ez volt az egyetlen. A San Pietro in Corte templom pedig csak hétvégén van nyitva. Ez egy 11. századi normann kápolna. Mi pénteken voltunk ott,
A sétálóutca végén kezdődik az Óvaros keskeny utcácskákkal. Vettünk egy Salerno Sacra kombijegyet, 10€. Bementünk vele a csupa freskós barokk San Giorgio templomba és a Dómkomplexumba. Ami áll a Dómból és Dóm múzeumból. Ezek már a főutcától jobbra/felfelé vannak, elég meredek kaptató. A múzeum az egykori szeminárium épületében van. A fő látnivaló az elefántcsont táblácskák gyűjteménye. Teljes sorozat Ó és Új szövetség. Állítólag ilyen másutt nincs.
A Dómnak van egy emeletes loggiás átriuma, az oszlopok Paestumból származnak, ahogy a középen levő kút is. Bent cosmata a szószék, a szentély elválasztó. Szép a freskós, stukkós, márványborítású kripta is. Az összes útikönyvben ennek a képe szerepel.
Kb 1,5 órát töltöttünk a rommezőn. Kijáratnál vannak az üzletek, bárok. Meglepően jó melegszendvicset ettünk. Utána bementünk a múzeumba, amit mindenképpen meg kell nézni. Viszonylag kicsi. Földszinten a görög, emeleten a tómai cucc. Középen az innen 8km-re levő Héra szentély metopéi. A fő látnivaló a földszint hátsó részén a sírfestmények. Vannak egyszerűbbek, főleg harcosokat és fegyvereiket ábrázolnak. A leghíresebb egy fiatal féri 1968-ban feltárt sírjának festményei. Főleg férfitársaság ivászatát ábrázoljáj. Nem részegek, legalábbis a képeken nem. A híres kép a sír fedele., a műugró. A férhi egy oszlopról ugrik a vízbe. Az oszlop Herkules oszlopa, amit a világ végének tartottak. A víz a halál, ami nem avég, csak egy másik világ. A boltokban minden tárgyon ez a kép van, olyan mint Amalfiban a citrom.
A vonat érkezésétől a visszaúttól több, mint 4 óránk volt. Azt hittem, hogy túl hosszú lesz, de inkább kevés volt. Kellett volna még 15 perc a múzeumban és ugyanennyi a boltokban.
Az automatában vettük meg a jegyet a 14.28-as vonatre, de a kirakott menetrendben nem is szerepelt ez a vonat. A pénztáros azt mondta, hogy a menetrend nem stimmel. Non giusto. Ez még nekem is új volt.
Az út nekivezet a rommezőnek. 16€, érvényes a múzeumra is. Nincs külön jegy. Amikor a rómaiak elfoglalták a várost, csak a templomokat hagyták meg. A többit lebontották és felépítették a saját városukat. Ez csak romosan maradat meg. Főleg azért mert kőbányának használták. Paestumi kövekből épült a salernoi dóm. Sőt a 18. században III. Károly főépítésze, Sanfelice le akarta bontatni a templomokat is és elvitetni a köveket, oszlopokat a casertai kastély építéséhez. Paestum már akkor benne volt a Grand Tour programjában, amikor Pompeit még fel sem fedezték. Goethe is járt itt, nem tetszett neki, nehézkesnek tartotta a dór stílust.
A 3 nagy templom elnevezése vitatott, nem tudják, hogy melyiket melyik istennek szentelték. A bejárattól balra levő két templomba be lehet menni. A szélsőnél még a belső cella falai is megmaradtak, itt csak a homlokzati oldalon lehet felmenni. A mellette levő templomnál a cella falak nem maradtak meg, csak az oszlopok, de ott körül lehet menni. Nem teljesen, de majdnem. A Bejárattól jobbra levő templomba nem lehet bemenni. Az egész körzet nagyon szép, mindenütt növények és körbeveszik a hegyek.
Ravello sokkal jobb. DE a hajó és a busz út miatt mindenképpen érdemes. Dél felé menet a busz, a jobb oldalon ülve az ablaknál.
A busz visszafelé a szállásunkkal szemben állt meg.
Visszaérkezve ettünk-ittunk, cscs telefonos segítségével utánanéztem a paestumi közlekedésnek. Este részt vettünk a passeggiataban a salernoi sétáló utcan. Megszenvedték a háborút, az óvárosnak csak a töredéke maradt. Salerno 1944 februárja és augusztusa között Olaszország fővárosa volt. A sétáló utcán inkább ivó mint evő helyek vannak, és főleg ruhaboltok, sok az egyedi butik szép cuccokkal. Mi is ittunk, aperol spritz 7€, sör 3,5€.
Paestum kötelező program. Főleg annak, aki nem látott görög templomot sem Athenban, sem Agrigentoban.
A vonat kb fél 10-kor indult, 30-35 perc, megáll minden fánál. Retúr 6, 80€ Az állomástól egy egyenes út vezet a rommezőre, aki leszállt a vonatról, mindenki odament. Cscs azt mondta, hogy nekik 10 perc volt, nekünk 20. Útközben gránát alma fákat fotóztunk. Én most láttam először gránát alma fát.
12 körül mentünk be a Dómba. Háát. Az idő és főleg a restaurálások megviselték. 4€. Feltétlenül megnézendő a Bizáncban öntött bronzkapu, erre a 11. században csak ott voltak képesek. A bejárat balra, közvetlenül utána a gyönyörű kerengő, majd a korábbi templom hajója, ahol elég sok freskó maradvány van és gyakorlatilag egy egyház kincstár. Viszonylag szép a márványintarziás kripta, a templomot viszont teljesen jellegtelenre restaurálták. Bent voltunk kb 1 órát.
Után a fürdőzős útitársunk elment a strandra. A mólótól balra van a szabd strand, víz nagyon tiszta, van átöltöző fülke és zuhany. A napozó ágy és a napernyő 10-10€. Elégedett volt.
Mi tettünk egy sétát a parton, szép a kilátás mindenfelé. Mi a 14.15-ös busszal mentünk vissza, az útitárs a 16 órással.
A busz közlekedés nem könnyű. A Sorrento/Positano felé menő buszok megállója ki van írva. A Salerno felé menő nincs. Jegyet a főutca bejáratánál levő Barban lehet megvenni, ott van kiragasztva a menetrend is. Jegy 2.80€. A jegyárus azt mondta, hogy onnan jobbra a város felőli oldalról(nem a tenger felőliről) fog indulni a busz. Amikor 12 után sétálni indultunk még egy kicsit a parton, újra megkérdeztem, ugyanezt mondták. Visszamentünk a buszokhoz, megkérdeztük az egyik busz sofőrt, ő is ugyanazt mondta. Ott álldogáltunk kb huszan. Majd egyszer csak a másik oldalon elkezdtek felszállni egy buszra és kiderült, hogy az megy Salernoba. A buszra sem volt kiírva semmi. Csúnya módon mi felszálltunk a a hátsó ajtón és előre mentünk kezelni a jegyet. Így a jobb oldalra, egymás mögé tudtunk ülni. Onnan volt legszebb a kilátás. Az útitárs a 4órás busszal ugyanígy járt. Ő is 30 percig kereste a buszt, ide-oda küldözgették, majd kiderült hogy egy hátsó sorban levő levő busz indul, és persze arra sem volt kiírva semmi. Az útitársnak már nem volt szerencséje, ő már nem tudott jó helyre ülni.
Az út busszal is gyönyörű. Onnan, ahol mi ültünk. Láttunk gyönyörű kis öblöket, nagyon tiszta vízű strandokkal, ahova hosszú és meredek lépcsősorokon lehet lemenni. És megálltunk Minoriban és Maioriban. Ha nem utalnám a vizet és tengerpartra akarnék nyaralni menni, az Maiori lenne. Gyönyörű. Őszintén szólva, Amalfiban a legszebb az odamenő út, hajóval is és busszal is. A Dómot persze így is látni kell, mert Amalfi volt a 4 legjelentősebb tengeri hatalom egyike a 11. században. De csak ennyi. Nem annyira elegáns, mint Sorrento, de nem is annyira gagyi, mint Positano
Az első teljes napon elmentünk Amalfibe. 4 éve nagyon kevés időnk volt, mert elszöszmötöltük az időt Ravelloban.
Eredetileg mindkét irányban buszozni akartunk, mert legutóbb a hajókázás Positano és Sorrento között nem volt nagy élmény. Erős szél volt, imbolygott a hajó, a nyitott részére nem lehetett kimenni, fel sem lehetett állni, bent piszkos volt az ablak. De a Lungomare előttünk ellenkező irányban volt egyirányú, a buszmegállót keresni kellett volna, a kikötő pedig ott volt előttünk. A menetrendet még előző este megnéztük. Reggel 8.40-kor és 9.40-kor indult a hajó. Jegy 10€. Mi 9 körül érkeztünk, odaálltunk a beszállító helyre szinte legelőre. 9.10-kor elkezdték a beszállítást, a nyitott részre mentünk, jobb oldalra és egymás mögé ültünk. 15 perc alatt tele lett a hajó és 9.25-kor már indultunk is. Közben a mólón sorra jöttek a 30-40 fős csoportok. Jött egy másik hajó, nem tudom, hogy mentesítő volt-e vagy a csoportoknak foglalták őket.
Az út Amalfiig gyönyörű. Emlékszem, egyszer oleandro írta, hogy a Salerno- Amalfi út van olyan szép, mint az Amalfi- Sorrento közötti út. Nem igaz. Ez sokkal szebb. Kb 1 óra.
Amalfiban ömlöttek ki az emberek a hajókból és a buszokból is. Sétáltunk kb másfél órát a sétáló utcán. A Dóm előtti téren óriási volt a tömeg, de onnan távolodva egyre kevesebben lettek. Ez egy shopping street. Turista shopping street a tengerparton és a hegyek alatt, 1000 éves történelemmel. De azért csak egy shopping street. Ettünk citrom sorbetet. Ki lehet választani a citromot kivájják a citrom nagy részét, beleteszik a fagyit. ittunk kávét, ettünk sütit. A cucc nagy része a boltokban nem gagyi. nem nagyon gagyi. Citrom citrommal. A másfél óra pont elviselhető volt. Az útitársak nem utálják annyira az ilyesmit, mint én, de nekik is elég volt a másfél óra.
