"Mivel elváltunk a legközelebbi nyelvroknainktól és a többi nyelv onnantól külön fejlődött miért is várnánk utána közös dolgokat?"
Dehogy várok közös "dolgokat"!
Azt várom el, hogy ez a finnugrisztikus köd felszáljon végre és az egyre gyérülő kis gittegyletnyi csoport számára is világos legyen:
Attól, hogy a maradványnyelvekkel megszűnt a kapcsolat, az nem jelenti azt, hogy mindent bezsebelhetnek az iráni meg türk nyelvek sajátjukként csak mert hiányzik az északi fu nyelvekből.
Túl nagy az időtáv, a kultúrális szakadék pedig mindig is nagy volt "nyelvcsaládilag."
Onnan kellene megközelítenetek a dolgot, hogy vannak bizonyos szóhalmazok amelyek a finnugor népekkel nem, de más nyelvcsaládokkal lehetnek minimum közös eredetűek és nem átvételek, mert a nyelv mindig is Délről-Észak felé terjedt és a földrajzi távolsággal a kultúrális távolság is megnőtt közöttünk. El sem juthattak még az areális kapcsolatok meglétekor sem bizonyos FU, tehát magyar szavak a többi ún. nyelvrokonainkhoz, de ettől még "ősmagyar" és nem átvett szavak voltak. Szomszédaink nyelvében viszont simán szétterjedhettek.
A fentieből következően, a túl régi időbeli szétválása a fu nyelveknek alkalmatlanná teszi ezt a nyelvcsaládot az összehasonlító nyelvészet módszertanához.
Gyakorlatilag a magyar egy szigetnyelv (egy őshonos vadász-gyüjtögető nyelvből lett szkíta), amely nagy mértékben befolyásolta a térség nyelveit ameddig vissza nem szorult.
A refugiumokban megmaradt peremnyelvei is csak azt bizonyítják, hogy ősibbek a térségben, mint azok a nyelvek, amelyek kiszorították a centrumból.
A szkíta ősi népneveink pedig sorra átszármaztak sokszor több lépcsőben is , más nyelvű népekre. A jászok nevét átvették oszétok, akiket inkább más népek hívtak így, ők magukat ironoknak mondják, Az oszét nevet pedig átvették az uzok, kipcsak törökök, majd ezek összeálva kun néven - ez is átszármazott név (kankar) nyomultak nyugat felé.
De ze egyáltalán nem jelenti azt, hogy a helyben élők, az eredeti népnevek viselői, meg a sokszoros hullában a KM-be jövő népek ne tartalmaztak volna ősmagyar elemeket egészen addig, ameddig fel nem töltődött velük a Kárpát-medence.
Ez az elmélet a valóságon alapul, még a fu elmélet egy frusztrált konteó, mert régisége és gyér kapcsolatrendszere okán csak a legszegényesebb halmaz lehet a nyelvi halmazok között.
A nyelvek valódi, történeti kapcsolatait a nyelvészek dilettáns módon mesterségesen széttrolkodák. Ugyanis eleve halvaszületett ötlet, hogy a történeti alapot a nyelvek mai állapotából visszafejtve rekonstuáljuk. Ezernyi hiányzó láncszem helyével és idejével nem számolva próbálnak alapnyelveket rekonstuálni.
Szerintem rengeteg fu., ie., és török szavaknak vannak közös szubsztrátumai, amit helytelen és igazságtalan ide, vagy-oda besorolni, mert annyira az idők mélyébe vész, hogy nem lehet feltárni az elsőbbséget.
Összefoglalva. Egy valóságban sosem létezett mesterséges nyelvi halmazolásba vagytok szerelmesek, amely magasról tesz az önnáló magyar nyelv történetére, és csak a kulturálisan fényévekbe mérhetően elszakat peremnyelveihezt képest szereti meghatározni magát és minden ezután lehehet másoké. Ezt hívom én szókincsárulásnak.
"5 db biztos uráli etimológia + 25 db valószínű uráli >> 4 db biztos török + 1 db biztos szláv + 3 db valószínű iráni"
Nos, ennyire lett "fegyvertelen" :-DDD
És ahogy Savaz írta:
"...csakhát a finnugor alap volt olyan erős, hogy megmaradt és még mindíg jóval több, mint a török meg az iráni, meg később a szláv, német, latin stb." És nem mellékesen: "Továbbra is csak azt bizonyítod az ilyen hőbörgéssel, hogy mennyire nem ismered a magyar nyelvet meg mennyire nem értesz a nyelvészethez..."
"Ez továbbra sem megfelelő tartalom a Wikipédián. Itt nem az a módszer, hogy addig írogatunk be valamit,
amíg mindenki megunja, és ráhagyja az illetőre."
"Legyél szíves a Horvát István (történész) szócikkel kapcsolatos észrevételeidet, illetve a szócikkbe bevinni kívánt szövegeidet a szócikk vitalapján (vagy a szerkesztők vitalapján, vagy pediglen a kocsmafalon) – kulturáltan, konszenzuskeresően – leegyeztetni, ugyanis az általad bevinni szándékozott szöveg nem felel meg a Wikipédia elvárásainak. Éppen ezért kerül ki folyamatosan a szócikkből."
Egy másik szerkesztő szintén neked címezte:
"Képtelen vagy felfogni, hogy nem a vitával van bajom, hanem azzal, hogy rossz helyen folytatod. Annyi más fórum van. Mint milliószor igyekeztem a tudomásodra hozni, a wiki lexikon, és nem vitafórum. Gratulálok egyébként a sikereidhez, különösen tetszik a nagy betűvel írott ÉN. Javaslom ezt gyakrabban alkalmaznod."
Semmi ilyesmi nincs, mivel J. már 2020 decembere óta nem szerkeszt. Szerencsére.
"Csak ugye most nem tudod "visszaállítani a saját marhaságaidra" - a bejegyzéseket"
Simán meg lehetne tenni, természetesen nem marhaságokat írnék, hanem forrásolt tud. adatokat.
Viszont van egy komoly probléma, nem érdekelnek a szkíták, így egy ideig még maradnak ezek a marhaságok
a magyar Wikin.
"...sajnos egy erőszakos kisebbség terrorja, a többség felett. Amit ez az erőszakos "főszerkesztő gárda"... nem akar, az nem is jelenhet meg... !!!... amit viszont meg akarnak jelentetni az meg is jelenik... a többit kegyetlenül törlik azonnal."
Nincs semmilyen terror, viszont vannak együttműködésre képtelen emberek, akikbe még valami főnöki arrogancia is szorult. Na, ezeket nem nagyon szeretik a Wikin, egyébként máshol sem; itt a fórumon kitiltási rekordokat szoktak dönteni (rendszeresen).
"...nyilatkozik meg UvL - egy vele egyenrangú szerkesztőtársa munkásságáról... szétbarmolta..."
Mert azt tette! Számos rövid, ám korrekt szócikket "átdolgozott" alter stílusban, miközben az aktuális tartalmuknak
köze nincs a valósághoz, elég elolvasni az angol vagy az orosz változatot, hogy ez kiderüljön.
A vaskortól a honfoglalast megelőző időintervallum nalatok minden, csak nem "magyar"
Fordítva nálam: a magyarok török/iráni népek sokaságát nyelték el és asszimilálták nyelvileg, mégpedig több etapban, a mozgásuk során. Genomjuk ennek megfelelően folyamatosan változott, míg nyelvük némi átvételekkel gazdagodva, de mindvégig megmaradt.
"A vaskortól a honfoglalast megelőző időintervallum nalatok minden, csak nem "magyar". Majd villámgyorsan beesnek a KM-be, valakik, akik után lépten-nyomon török meg iráninak mondott nyomok vannak, mégis magyarul beszélünk."
Mivel elváltunk a legközelebbi nyelvroknainktól és a többi nyelv onnantól külön fejlődött miért is várnánk utána közös dolgokat?
Igen az elválás után meg török és iráni nyelveken beszélő népekkel érintkeztünk (mert velük volt tele a sztyeppe és nem ugorokkal), ezért onnan vannak nyomok, csakhát a finnugor alap volt olyan erős, hogy megmaradt és még mindíg jóval több, mint a török meg az iráni, meg később a szláv, német, latin stb.
Továbbra is csak azt bizonyítod az ilyen hőbörgéssel, hogy mennyire nem ismered a magyar nyelvet meg mennyire nem értesz a nyelvészethez, de még az alap logikához sem.
Bezzeg akkor nem háborogtál, amikor UvL - barmolta szét, a Horvát István szócikket.
Csak ugye most nem tudod "visszaállítani a saját marhaságaidra" - a bejegyzéseket, mert hogy a Jebusaeus is veled egyenrangú szerkesztő. Mint már máshol is írtam, a Wiki - sajnos egy erőszakos kisebbség terrorja, a többség felett. Amit ez az erőszakos "főszerkesztő gárda"... nem akar, az nem is jelenhet meg... !!!... amit viszont meg akarnak jelentetni az meg is jelenik... a többit kegyetlenül törlik azonnal.
No persze az a bizonyos "kanál..."... az persze ott van a kezeik ügyében... és nem is nagyon rettennének vissza a használatától. - Amint az abból is látszik, hogy miféle "szabad stílusban" - nyilatkozik meg UvL - egy vele egyenrangú szerkesztőtársa munkásságáról... szétbarmolta... mondá azt a "szólásszabadság" - legnagyobb büszkeségére.
Nem. Pont, hogy szerintetek. Annyira kajálta a fu nyelvészet az iráni, meg töröknek eredeztetett szavakat, hogy "fegyvertelen" maradt.
A vaskortól a honfoglalast megelőző időintervallum nalatok minden, csak nem "magyar". Majd villámgyorsan beesnek a KM-be, valakik, akik után lépten-nyomon török meg iráninak mondott nyomok vannak, mégis magyarul beszélünk.
Attól, hogy a Demokrata, meg a Mandiner stb. "nyomja" a török kutató hipotézisét, attól még nem lesz tud. elfogadottabb. Most próbáltam megtalálni a székely ötletének tud. visszhangját, de eddig nem nagyon látom.
"A magyar és székely-török nyelv kapcsolata már a honfoglalás idején elkezdődött, majd a kereszténnyé válás után vált egyre intenzívebbé. A székelyek török nyelvüket minden valószínűség szerint a 12. század vége felé, legkésőbb a 13. század elején elvesztették; nyelvcsere történtés magyar nyelvűvé váltak. Ez a nyelvcsere nem páratlan, gondoljunk a kunokra, jászokra vagy bolgár-törökökre."
Vérszemet kapott a szerző a kunok, jászok, bolgár-törökök példáján!
Látjátok, ezért nem szabad eleve több népelemből álló csoportok nyelvét készpénznek venni!
"Kétségtelen, hogy a honfoglaló magyar kötelékekkel együtt a Kárpát-medencébe beköltöző alán töredékek minden bizonnyal a Kaukázus előteréből a VIII. században északabbra húzódó alánok (ászok) közül kerültek ki..."
Most akkor kétségtelen vagy minden bizonnyal? :-D
Egyfelől mitől lenne kétségtelen?
Netalán találtak a KM-ben a SzM-i alánokra jellemző temetkezést???
Nem, mert egy ilyen felfedezés már régen szenzáció lett volna.
Szóval, az egész csak egy feltételezés, ami azon alapul, hogy:
* 735 után a kazárok alánokat költöztettek a Donyec és a Don közé, a temetőiket régészetileg szépen beazonosították;
* a Dnyeper menti Etelközben gyakorlatilag a szomszédaik voltunk;
* simán csatlakozhatták hozzánk a Nagy Kavar Kavarodás közben / után (861).
Másfelől ennek milyen jelentősége van?
OK, a pár ezer csatlakozó kavarhoz hozzácsapódott pár száz alán vagy akár alán volt az egyik kavar törzs,
Kétségtelen, hogy a honfoglaló magyar kötelékekkel együtt a Kárpát-medencébe beköltöző alán töredékek minden bizonnyal a Kaukázus előteréből a VIII. században északabbra húzódó alánok (ászok) közül kerültek ki,
Ha "kétségtelen", akkor tessék egyenként igazolni őket.
Tehát a helyneveink igazolják, hogy a honfoglalók csapatában "úzok" is voltak, családostól.
Nem igazolhatják, mert 1/ a helynevek jóval később alakultak ki és 2/ az úzok kazár segítséggel csak 893-ban űzték át a besenyőket a Volgán, az utóbbiak kelet-európai helyére meg csak a 11. században kerültek.
- valamint az ismert nevű, de bizonytalan eredetű székely, varsány és tárkány nemzetségek. Ezek együtt számban nyilván sokszorosan meghaladták a megyer törzs népességét."
- a török környezetben élő as-larokkal szemben a varsány név a magyar nyelvi környezetben élő iráni nyelvű népek megnevezésére szolgált, eredetileg asian-nak (aszián), illetve osián (oszián)-nak hangzott, s ebből vezethető le egy csuva-sos török nyelv közvetítésével a magyar vossián, Vassán, majd Varsány.
Azt is írja a wiki, hogy "Az úzok nyugati törzsei a 9. század végétől Kelet-Európában éltek, egyes csoportjaik „fekete kunok” néven a középkori Magyar Királyság területén telepedtek le."
Tehát a helyneveink igazolják, hogy a honfoglalók csapatában "úzok" is voltak, családostól.
Sőt, Eszlár és Oszlár - honfoglalói kavar név.
"A betelepült magyarok az általános vélekedés szerint törzsenként telepedtek le, és alakították ki saját településeiket. A hét törzs a tarján, jenő, kér, keszi, nyék, megyer, kürtgyarmat, az utóbbi nyilvánvaló összetétel a kürt és gyarmat törzsnevekből, és jó néhány – a törzsneves települések alapján ismert – egyéb törzs hiányzik közülük. Általában úgy magyarázzák a kürt és gyarmat összevonását, hogy a többieknél kisebb létszámúak voltak, és ketten együtt értek fel egy másik nemzetséggel. Ezt a törzsneves települések elterjedése nem támasztja alá.[12] Általában ugyanez a magyarázat a magyarokhoz csatlakozó kavarok három ága (berény, őrs, eszlár) is, de erre sincs konkrét bizonyíték. További honfoglaló törzs volt a szintén a magyarokhoz csatlakozó besenyők berény nevű nemzetsége, valamint az ismert nevű, de bizonytalan eredetű székely, varsány és tárkány nemzetségek. Ezek együtt számban nyilván sokszorosan meghaladták a megyer törzs népességét."
---
"Eszlár (Oszlár) és Varsány helynevekben maradt fenn. Az eszlár, oszlár név is az alánok asz nevének a török többes as-lar alakjára vezethető vissza. Minden bizonnyal amiatt, mert a X-XI. században így nevezték el a török nyelvű környezetbe vagy szomszédságba került alánokat. Györffy György figyelemre méltó elemzéssel bizonyította, hogy a török környezetben élő as-larokkal szemben a varsány név a magyar nyelvi környezetben élő iráni nyelvű népek megnevezésére szolgált, eredetileg asian-nak (aszián), illetve osián (oszián)-nak hangzott, s ebből vezethető le egy csuva-sos török nyelv közvetítésével a magyar vossián, Vassán, majd Varsány. Kétségtelen, hogy a honfoglaló magyar kötelékekkel együtt a Kárpát-medencébe beköltöző alán töredékek minden bizonnyal a Kaukázus előteréből a VIII. században északabbra húzódó alánok (ászok) közül kerültek ki, s ennek nem mond ellent a magyar nyelvbe bekerült egyik elnevezésük sem. Történelmi bizonyítékokkal rendelkezünk ugyanis arra vonatkozóan, hogy egyes alán (ász) csoportok a XI-XIII. században is erdős sztyeppi szállásterületeiken maradtak, és betagozódtak a kun birodalomba. 9. A jászok a magyar középkori írásos forrásokban 1318-tól szerepelnek. Ekkor tűnik fel ajazonicus népnév először. 1323-ból pedig a jászok nemzetségéről van adatunk: Jazones et tota generatio ipsorum. Ebből a két adatból az etnikai meghatározottság szempontjából arra lehetett következtetni, hogy a XIV. század elején a jászoknak a magyarok által feljegyzett nevében az iráni nyelvű törzsek egy meghatározott csoportjának a korábbiakban megismert asz neve őrződött meg. A magyarországi jászok etnikus meghatározottsága szempontjából döntő kérdés, hogy a betelepülők mikor és honnan érkezhettek a Kárpát-medencébe."
Selmeczi László
A MAGYARORSZÁGI JÁSZOK RÉGÉSZETI KUTATÁSA
...
Hoppá, hoppá, ezek az "ászok" nem tuti, hogy irániak:
----
"A korai jász régészeti leletek párhuzamai nem a kun sztyeppről, hanem a Kaukázus környékéről, illetve a Fekete-tenger északi előteréből induló migrációt feltételeznek. Ezt valószínűsítik a bizánci kereszténység meglétére utaló, a sírokban talált tárgyak is. Vagyis akirályi Magyarország területére beköltöző jászok nagy bizonyossággal a Kaukázus előterének, a Fekete-tenger mellékének ász lakosságából kerültek ki, noha feltehetően nem az oszét etnogenezisben résztvevő törzsek, hanem az oszét szállásterülettől északra, illetve nyugatra élő ász népcsoportok közül. A kunokkal együtt beköltöző jászok újabb migrációs hullámmal történő felülrétegződése a XIII. század végén - XIV. század elején nem kizárt, de nem is valószínű, ti. annak ezidáig sem írásos, sem régészeti nyomára nem sikerült rábukkanni."
