"Mérnök uram, a "másik" 75, ugye, sokféle eredetű (ismeretlen) kölcsönszó."
Mérnök uram!
Látod ha ennyire nem értesz a nyelvészethez ( még a saját anyanyelvedet sem érted ) akkor hogyan akarsz vitázni.
Az alapszókincs elemzésével kell kezdeni, a nyelvrokonság megállapítását. Tehát amíg nem tudjuk, hogy a magyar nyelv melyik nyelvcsoportba tartozik addig a szótövekre nem használható sem az "örökség... sem a kölcsönzés" - kifejezések, hiszen azoknak csak akkor van értelmük, ha már ( több lépésen keresztül bevetve a nyelvészet összes eszközét ) megállapítottuk a rokonság mibenlétét. Az alapszókincs eredetének értelmezésénél egyedül a "Uráli eredetű, Altaji eredűtű, IE eredetű...stb. kifejezések használhatóak, hiszen a vizsgálódás kezdetekor ( Fejes érvei ) még nem tudjuk ( a tudomány szabályai szerint ) hogy végül is melloik csoprtba soroltatik édes anyanyelvünk.
Aki tehát az alapszókincs elemzésekor olyan kifejezéseket használ, mint "jövevény, ölcsönzés... az önmaga állít ki bizonyítványt a szakmai NEMtudásáról.
( pl. Fejes László totlis szakmai csője amikor így érvelt GéKI ellen:Mivel azonban az alapszókincsbe is kerülhetnek idegen szavak (csak ritkábban)... ez ugye a tipikus prekoncepció ... hiszen azt mondani, hogy "idegen" - az csak az után lehetséges, ha már megállapítottuk azt, hogy ki a "rokon"... aki ( vagy ami ) nemrokon ... az az idegen...!!!)
"Az alapszókincs nem minden kultúrában egyenlően mentes a változásoktól. Például egy olyan természeti tárgy, mint a Nap elnevezése, a vallási szókincshez tartozhat, mint Délkelet-Ázsiában, és ezért más nyelvből vették át. "
Ezért csinálunk belőle statisztikát te nagyeszű.
"Egy bizonyos nyelv bizonyos szavának nem egy szó, hanem több szó, vagy éppenséggel egy vagy több rag felel meg, amelyek között választani kell,"
Szerintem nem tuodd mi az a rag, de azt sem mi alapján hasonlítják a nyelveket.
"Erre egy európai példa az izlandi nyelvé. Ennek rendkívüli a stabilitása, ami részben ellentmond Swadesh módszerének, megkérdőjelezve egyetemességét."
Annak pont nem mondd ellent.
"Következésképpen a valóban rokon, tehát tényleg párhuzamosan örökölt szavak azonosítása problematikus."
De nem lehetetlen, csak nem olyan pontos a meghatározás, viszont még mindíg pontosabb akármilyen alter álmodozásnál.
"Ellenkezőleg, egymásra hasonlító szavak nem mindig közös eredetűek, például a latin dies és az angol day (mindkettő jelentése ’nap’, mint időszak). A latin szó ugyanis a *dyḗws ’égbolt’ szóból fakad,[13] míg az angol a *dʰegʷh‑ ’égni’ tőből eredeztethető."
Ezt magyarázd Carnuntumnak!
Amúgy mindkettő ugyanúgy indoeurópai gyökerű, és hiába hasonlítanak egy képzettlen alter szemében a nyelvészek szépen szét tudják szálazni őket. Úgyhogy ezzel még nem döntötted be a történelmi összehasonlító nyelvészet módszertanát.
"A kifogások ellenére általában elismerik, hogy a Swadesh-lista és a lexikostatisztika hasznos lehet a kezdeti alapfokú kutatásokban vagy olyan helyzetben, amikor a klasszikus összehasonlító módszerek vagy a belső rekonstruálás nem alkalmazható. Ez is volt egyébként Swadesh kiinduló ötlete.
Nem értesz hozzá!
Miért erőlködsz... ostoba módon bizonyítottad, hogy a Swadesh-lista valóban nem alkalmas a rokonság bizonyítására... !!!
Az 50% - az bizonyosen nem egyenlő a "bizonyított ténnyel"... !!!
Nem !--- A magyar finnugrisztika ezt soha nemfogadta el mint "A magyar nyelv alapszókincse!... Sőt azt mondja, hogy ez a lista nem is való a rokonság megállapítására.
Kifogások a Swadesh-lista alkalmazása ellen Kezdettől fogva vitatták a Swadesh-lista alkalmazását. A kifogások a következők:
Az alapszókincs nem minden kultúrában egyenlően mentes a változásoktól. Például egy olyan természeti tárgy, mint a Nap elnevezése, a vallási szókincshez tartozhat, mint Délkelet-Ázsiában, és ezért más nyelvből vették át. Másrészt egyes alapszókincshez tartozó szavak tabuvá válhatnak, és ezért egy szomszédos nyelvből vett szavakkal helyettesítik, a tiltást egyensúlyozandó. Az alapszókincs nem független a beszélők szocio-kulturális státuszától sem. Például a dravida nyelvek alapszókincsében viszonylag számos szanszkrit eredetű jövevényszó van, annál több, amennyivel műveltebb a beszélő.[7] Egyes szavak nem találhatók meg minden nyelvben, a természeti környezet, például az éghajlat jellegzetességei miatt.[6] Így például a „hó” és a „jég” szavak hiányoznak a trópusokon élő népek nyelvéből. A 207 szavas Swadesh-listában olyan szavak is vannak, amelyek kulturális okokból nem találhatók minden nyelvben. Ezért maga Swadesh korlátozta listáját 100 szóra. Egy bizonyos nyelv bizonyos szavának nem egy szó, hanem több szó, vagy éppenséggel egy vagy több rag felel meg, amelyek között választani kell, és ez kérdésessé teszi a nyelvek összehasonlításának eredményét.[8] Nagyon valószínűtlen, hogy a megtartási ráta azonos minden nyelv és minden időszak esetében.[6] A beszélők csoportjának elszigeteltsége, társadalmi összetartásuk foka, esetleg bizonyos vallási vagy irodalmi normák betartása különös körülményeket teremthetnek, amik miatt a megtartási ráta elég sokat változhat.[9] Erre egy európai példa az izlandi nyelvé. Ennek rendkívüli a stabilitása, ami részben ellentmond Swadesh módszerének, megkérdőjelezve egyetemességét. Az izlandi nyelv veszteségi rátája 4%, miközben a norvég nyelvé 20%, bár a két nyelv genetikailag nagyon közel áll egymáshoz.[10] A rokon szavak azonosítása kérdéses. Amikor nagy földrajztudományi területen elterjedő, több száz nagyon hiányosan és csak nem régóta ismert nyelvre alkalmazzák a lexikostatisztikát, lehetetlen, nyersanyag hiányában, megállapítani a hangeltolódások törvényeit. Ezért nagyon nehéz kiszűrni a jövevényszavakat. Következésképpen a valóban rokon, tehát tényleg párhuzamosan örökölt szavak azonosítása problematikus. A rokon szavak azonosítása általában véve is bizonytalan.[9] Nagyon különböző szavak lehetnek közös eredetűek, mint például a francia chef (elsődleges értelme ’fej’) és az angol head ’fej’: mindkettő a *kauput-, *kaput- protoindoeurópai szótőre megy vissza.[11][12] Ellenkezőleg, egymásra hasonlító szavak nem mindig közös eredetűek, például a latin dies és az angol day (mindkettő jelentése ’nap’, mint időszak). A latin szó ugyanis a *dyḗws ’égbolt’ szóból fakad,[13] míg az angol a *dʰegʷh‑ ’égni’ tőből eredeztethető.[14] A felszíni hasonlóság másik példája a latin habere és a német haben ’birtokol’: a habere a *gʰh₁bʰ- ’elvenni’ tőből,[15] a haben viszont a *keh₂p- ’megragadni’ tőből származik.[16]
Nem ismered a finnugrisztik álláspontját... beszélsz össze vissza!
Attól, hogy nem létezik a mondjuk pontosan 2419 db szóból álló, A magyar nyelv alapszókincse c. lista,
még a Swadesh-100-as szavai garantáltan ide tartoznak.
Ezért is kérdeztem rá: Ezek közül melyik nem alapszó??
Tehát az első 100 elemet tartalmazó lista létezik, tanulmányozható, ellenőrizhető, számolható és ezzel nem tudsz mit kezdeni a felvetésen óta. Csak a valóságtagadásba menekülsz (lásd 50%-50% hazugság).
"Ez a legnagyobb égésed. Ostoba módon bebizonyítottad hogy a Swadesh-150 - az 50% - Urali eredetű szótövek, mellett 50% - ban nem uráli eredetű szótöveket tartalmaznak. De UvL - még ezt sem érti... !!! - Ez az igazi égő!!!!"
Ezt a verbális pózolást már rengetegszer eljátszottad :-DD
Egyszerűen hazugság a fenti 50%-50% állításod!
A valós végeredmény (bárki bármikor ellenőrizheti):
"A Swadesh lista nem "A magyar nyelv alapszókincse"... amelyből ki kellene indulni a magyar nyelv nyelvrokonságának meghatározásához... azt nem is erre találták ki. Lehet ezt lobogtatni, csak aki ezt teszi, az bemutatja a teljes "ilkompetenciáját" a témában!"
* Senki nem állította, hogy akármelyik Swadesh = A magyar nyelv alapszókincse listával.
* Az előbb még elég lett volna az első 100 elem,
ezt bőven megkaptad a Swadesh-100-al meg 150-el.
* A Swadesh pont különböző nyelvek összehasonlítására találták ki.
* Nagy "nyelvészkedőként" -- esetleg -- megtanulhatnád helyesen leírni, hogy inkompetencia.
* Lobogtatás:
"A Swadesh-lista olyan mint egy gyorsteszt a PCR-vizsgálattal szemben, könnyebben használható, de több hibát ad.
Előszűrésnek és kiinduló tájékozódásnak jó, de második körben már specifikusabb vizsgálatokat kell alkalmazni."
Ez a legnagyobb égésed. Ostoba módon bebizonyítottad hogy a Swadesh-150 - az 50% - Urali eredetű szótövek, mellett 50% - ban nem uráli eredetű szótöveket tartalmaznak. De UvL - még ezt sem érti... !!! - Ez az igazi égő!!!! - A finnugrisztikusok ugyan is ezt az arányt 80 : 20 - ban szokták megadni... UVl - visznz leleplezte őket... hogy csak 50% : 50 %... igazán köszönjük... fel fogjuk használni!... miután az eredmény teljesen nyilvános!
A felsoroltak közül egyetlen egyik sem "A magyar nyelv alapszókincse"... hanem mindenféle ( a téma szempontjából ) teljességgel értelmezhetetlen vaklista. Semmi köze a támához. Ebből is látszik, hogy nemértesz egy árva kukkot sem az egészből. Valószínűleg azt sem érted, hogy mi is az "alapszókincs"...!!!... ezért hozol mindenféle érdektelen listákat.
Millen kár, hogy erre komoly finnugristák sem voltak képessek... akik pedig azt igérték hogy nekik meg van... én meg csak egy dilettáns vagyok... ha én összeállítom, de akkor minden finnugrista állását veszítené...!!!
