"Végszükség esetén át lehetett volna menni gerilla harcmodorba."
Akkoriban még nem volt akkora divat a gerilla harcmodor, mint mostanság. De ha úgy is lett volna, mit értünk el volna vele, hiszen a városokat meg a falvakat megszállva tartotta volna az orosz-osztrák túlerő.
Vagy te hogy gondolod? Rózsa Sándor, Angyal Bandi meg a Savanyú Jóska portyázgattak volna a nagy magyar rónaságon?
na végre itt az ebédidő, lehet topikolni. szerintem viszont a Bem Jóskát kelett volna főparancsnoknak kinevezni nem a Görgeit. A hadsereget meg Temesváer környékire kellett volna összevoni, meg Erdélybe. Az erdélyi részeken, hegyes-völyges terepebe meg lehetett volna szopatani az oroszokat. Össze lehetet bvolna vonni vagy százezer honvédet meg vagy tízezer huszárt. Be kelet volna húzodni erdélybe magunk után csalogatni a ruskikat. A kolerátol szarosgatyájú oroszokat meg egyszer csak megütni a hegyekböl. Hurrá huszárok, utánam, elöre!
Szerintem viszont meg lehetett volna csinálni. Mármint egy döntetlent az orosz-osztrák túlerővel szemben. Mindenképpen jobbnak tűnik a komáromi összpontosítás.
Ott volt a hatamas komáromi erődrendszer (Monostori-erőd), amire lehetett volna támaszkodni. Másrészt az Észak-Dunántúl meg a Felvidék tagoltabb terepviszonyai is a mi malmunkra hajtották volna a vizet. Végszükség esetén át lehetett volna menni gerilla harcmodorba. A Görgeyt kellett volna megtenni főparancsnoknak és az egész hadsereget a keze alá rendelni. Még Bem apót is. Ha Budát sikerül megtartani, az meg erkölcsi erőt adott volna a csapatoknak. Erdélyt szerintem hagyni kellett volna meg a Dél-Alföldet is.
Meg lehetett volna próbálkozni a hazardírozással is, mindent föl egy lapra. Csapatösszevonások után neki Paszkievics főseregének. Az oroszokat ekkor már a kolerajárvány és súlyos utánpótlási zavarok gyöngítették. Éhes, hasmenős, lázas oroszok ellen talán lehetett volna valamit kezdeni. Még géppuskák sem kellettek volna hozzá.
Bár én korántsem vagyok ennyire tisztában a katonai részletekkel, mint Miszega topiktárs, de szerintem az oroszok belépése után a magyar honvédségnek nem sok esélye volt labdába rúgni. Ahhoz, hogy valami esélyünk legyen a végső győzelemre vagy inkább döntetlenre, pokolian meg kellett volna vernünk az orosz főerőket.
Ahhoz meg csoda kellett volna...vagy csodafegyver (mondjuk géppuskák).
Élőerőben és anyagiakban az osztrákok még mindig fölényben voltak 1849-ben. A háború sikeres befejezése azonban nem csak ilyen tényezőkön múlik. Az igazságos háború megvívásának alapja a lelkesedés. Abban pedig klasszisokkal jobbak voltunk.
Ja persze.
Képzelem, mennyire motiváltak voltak a Beniczky-fivérek által kényszersorozott szlovák honvédek. K.b. mint az osztrákok cseh és lengyel katonái.
Ideje volna már túlesni azon az össznépi önámitáson, h a szabharc egy pántlikás, pirosfehérzöld diadalmenet volt.
Nem az volt.
A nép örült annak, hogy a tavaszi hadjáratban felszabaditották, de annyira már nem örült, hogy fiait, mi több, lovait is feláldozza.
49-re volt olyan község, amit 4-5-ször végigrekvirált mindhárom - osztrák, magyar és orosz - fél.
Mindezek után el lehet gondolkodni, hogy milyen háttere is volt valójában a szabadságharcnak............
"A másik sikeres verzió a szórlöveg volt: sokcsövű masina ahol a csöveket egy tálcára helyezett „tárral” töltötték be. Ennek fő hibája a párhuzamosan álló csövek okozta kis szórás"
Én úgy emlékszem, hogy az Élve vagy halva című magyar filmben valami ilyesmi volt, de ez egyébként az 1850-es években, Ferenc József császár első magyarországi látogatásakor játszódott, nem a szabadságharc alatt.
Nem teszem a kezem tűzbe, hogy ez a szórlöveg az 1840-es években használható formában már létezett, hiszen még egyesített töltény sem volt rendszeresítve (pl. a honvédseregnél).
"Az első sikeres és működőképes mechanikus géppuskát Gatling fejlesztette ki"
Én úgy tudom, hogy a Gatling-puskát először a jenkik vetették be az indián háborúk végén. 1890-ben a Wounded Knee mwelletti ütközetben biztosan használtak ilyet, de előtte konkrétan nem emlékszem. Szóval ez is legkorábban az 1880-as években jöhetett szóba.
Majd megkérdezem Tibbet az "Észak-amerikai indiánok" topikban.
Szegedi összpontosítás
Na miért is előnyös ez???
Hogy egy helyen egyszerre kellene megvívni a két ellenséges hadsereggel?
Ami ráadásul két irányból jön!
Szegedi összpontosítás hibája:
Az ország területéből csak 10% marad magyar kézen!
Ha Görgey időben elindul, és a Duna-Tisza közén vonul le, akkor a IX. és X. hadtestekkel együtt érkezik, ha ugyan egyben, mert hátán jön a császár és a cár hadserege 180 000 fővel
Az itt összegyűjthető magyar erő a Görgey hadsereg 40000, a X. hadtest 10000, a IX. és a délvidéki V. és IV. hadtest további 30000 embere (Temesvár felé, és Jellasics felé figyelő részeket levonva, valamint a Bánáti helyőrségek nélkül)
Ez csupán 80 000 fő!! Szembe 180 000
De csak ha Jellasics és a Temesvári várőrség semmit sem tesz!!
Szerintem a Komáromi összpontosítás többet ígért.
egy erős bázisra lehetett támaszkodni, ott az egész Dunántúl, mint utánpótlás lehetőség.
Az erőviszonyok ugyan nem voltak kedvezőek, ezen azonban lehetett volna javítani, mert a délvidékről egy teljes hadtesttel lehetett volna megerősíteni, ahol így is maradt volna elegendő erő a gyengébb és főleg horvátokból álló Jellasics vezetésével is terhelt ellenség ellen
Erőviszonyok itt: magyarok kb.: 4000 lovas 35000 gyalogos
Összes császáriak: 4500 lovas 36000 gyalogos
Ez a helyzet május utolsó hetében
Bár Temesvár osztrák kézen, viszont Pétervárad is lekötött jelentős számú ellenséget
+ a magyar fél bevethette volna még a Déván álló hadosztályt, 7000 fővel, ez a sereg sajnos szinte részt sem vett a harcokban később.
A komáromi összpontosítás problémája, hogy ahhoz mindenképpen el kellet foglalni Budát
Hogy ez osztrák kézen volt, azt eredményezte hogy a Dunát lezárta, és a Lánchidat sem lehetett használni, és a kormány sem költözhetett megfelelő helyére.
Tehát Buda bevétele okvetlen szükséges volt.
A hibát ott követték el hogy nem azonnal indították útnak Komáromból a megfelelő és hamar útnak indítható nehézlövegeket, hajón gyorsan odaért volna.
Az igazság sajnos az hogy a Komáromi összpontosítás is csak ígért, nem biztosított győzelmet.
Az orosz- osztrák összpontosítás a fővárosnál tervezte az egyesülést, ha nem sikerül akkor az orosz főerő hátulról támadhatott volna.
Igaz viszont hogy bizonyos erők a délvidékről felrendelve, tovább lassíthatták volna az akkor már utánpótlási és kolera miatti gondokban lévő orosz főerőket, amit viszont előre nem lehetett látni.
A helyzetet az változtatta volna meg, ha legalább egy hadtesttel megerősítik a Görgey hadsereget, illetve ha Buda egy héttel korábban esik el.
Április végi helyzet: Buda vagy Bécs felé?
Ha Buda helyett az osztrák sereget üldözik akkor mi lett volna?
Egyrészt a valóban leharcolt és rossz hangulatú osztrák sereg mellé további két magyar hadtestnek megfelelő erőt tudtak volna összevonni.
A Komáromnál vívott (április 26) csatában kiderült az is hogy bár lehangolódtak az osztrák császár katonái, vezéreik képesek őket harcba vinni, nem is eredménytelenül.
Ott volt Székesfehérvár közelében Jellasics is 15000 fővel
Az utánpótlási vonal nagyon elnyúlt, és a gyorsabb vízi utat Buda miatt nem lehetett használni
És még a magyar csapatok állapota…
Egyrészt jelentős veszteséget szenvedtek ők is, és lerongyolódva, lőszerből, élelemből kifogyva, négy heti harc után fáradtan álltak.
Pihenőre és feltöltésre volt szükségük, gyalogsági töltényre és a tábori lövegekhez lőszerre.
Ez heteket vett igénybe.
Tehát ha tétlen várakoznak, mivel üldözni csak bottal tudták volna az ellenséget, nem nyerünk semmit.
Budát vissza kellett venni!!!
Ez egy héttel tolódott ki az ostromlövegek késése miatt.
Utána pedig ezt a haderőt nem erősítették meg ahhoz hogy legyőzhesse az osztrák sereget.
Így az nem sikerült és pont az egy hét elegendő volt hogy az orosz segítség egy hadtest erejű hadosztály formájában beérkezzen.
A Komáromi csatában vereséget szenvedett magyar csapatokból hiányzott már az erős Kmety hadosztály is (meg annak parancsnoka is), lehet hogy ha ez az 5500 ott marad, másként eshetett volna.
Nagyon nagy baj volt Damjanich szolgálatképtelensége is, Aulichon, Bemen és Görgeyn kívül őt ismerem képesnek hadseregparancsnoknak
Ahhoz a tekerős „géppuskához”
Hatékony formában csak egyesített lőszerrel megvalósítható
Az első sikeres és működőképes mechanikus géppuskát Gatling fejlesztette ki
Ennek 37mm-ig voltak változatai (mint Maximnál)
A másik sikeres verzió a szórlöveg volt: sokcsövű masina ahol a csöveket egy tálcára helyezett „tárral” töltötték be. Ennek fő hibája a párhuzamosan álló csövek okozta kis szórás
Szerintetek ennek a "tekerőkaros sorozatvető" dolognak, amiről az Éberhard ír, van valami reális alapja?
Én úgy tudom, hogy a géppuskát Hiram Maxim 1883-ban szabadalmaztatta, de még évek teltek el, mire a fegyver a gyakorlatban is használható lett. Először az angolok vetették be komolyabb harcokban a szudáni felkelés leverésére és a búr háborúban.
Azt mondjuk olvastam, hogy voltak kísérletezések sorozatlövő fegyverekkel már korábban is, de úgy tudom, hogy azok a kísérleti stádiumban maradtak.
Az 1848 játék meg van nekem, de azért az mégiscsak egy játék. :)))
Ami a szegedi vs. komáromi összpontosítást illeti:
A szegedit azért tartom elhibázottnak, mert jórészt az addig is háború sújtotta Délvidéken nem lehetett kiépíteni normális bázis, ellátás szempontjából tehát mindenképpen jobb lett volna a relatíve jobban megkímélt Észak-Dunántúl.
Más kérdés persze, hogyha összpontosítás tekintetében nézzük, akkor a szegedi azért volt jobb, mert oda minden hadsereg időben odaérhetett volna. Viszont a sikeres végrehajtást gátolta, hogy Görgey a saját elképzelését akarta megvalósítani, és eleve késve indult el a Délvidékre.
Láttátok az Élve vagy halva című filmet. Abba volt, hogy egy magyar fegyvermester má az 1840-es évekbe elkezte kifejleszteni a géppuska elődjét, a tekerőkaros sorozarlövőt. Ha ez 48-ba vagy 49 elején bemegy tömegyártásba, akkor úgy megverjük a vodkavedelő ruszkikat, hogy attol hangos a világtörténelem.
H a a szemét buzi oroszok nem lépnek be a háborúba, akkor simán nyerünk. Komáromnál meg Nagysalgónál simán győztek volna a honvédek, és akkor a Kosút Lajcsi fehér lovon vonulhatott volna be Bécsbe, a Frenc Jóska meg aláírta volna a békét.
Élőerőben és anyagiakban az osztrákok még mindig fölényben voltak 1849-ben. A háború sikeres befejezése azonban nem csak ilyen tényezőkön múlik. Az igazságos háború megvívásának alapja a lelkesedés. Abban pedig klasszisokkal jobbak voltunk.
Melyik ország tudott volna tovább finanszírozni egy hosszú háborút? Nem vagyok benne biztos, hogy Ausztria (élelem és nemzetközi/nagyhatalmi mozgástér), de Magyaro.-ra sem fogadtam volna (hadiipar).
Melyik ország tudott volna tovább finanszírozni egy hosszú háborút. Nem vagyok benne biztos, hogy Ausztria (élelem és nemzetközi/nagyhatalmi mozgástér), de Magyaro.-ra sem fogadtam volna (hadiipar).
"Azonban a 'nem tudja leverni' nem azonos azzal, hogy 'le lesz győzve'."
Persze. Ha nincs orosz beavatkozás, Ausztria pedig támad, max. Komáromig jut el. A július 2-i csatában egyértelműen bebizonyosodott, hogy Haynau nem bírja leverni Görgeiéket, a sáncrendszeren pedig pláne nem bír áthatolni. Ergo a császáriak még addig sem jutottak volna el, mint '49 telén. Ez a tétlenség nem is olyan hosszú távon belülelőbb-utóbb észhez térítette volna őket és lemondtak volna Magyarországról.
Máskülönben nem tudták volna leverni a szabadságharcot...
Amit írsz, ezt igazolja; nekem is így tűnik. Azonban a 'nem tudja leverni' nem azonos azzal, hogy 'le lesz győzve'.
Vagyis nem látom, hogy miképp verték volna meg Ausztriát a magyar csapatok. Ez az eredményes honvédelemből nem következik. Talán még Bécs tartós elfoglalása sem (a felprédálása talán igen)
Esetleg az lehetséges, hogy Ausztria annyira gyenge lesz, hogy Poroszország előbb megtámad(hat)ja.
