A közlemény szerint a hétfõn történt nagy napkitörés hatására mágneses töltésû részecskék erõs áradata tart bolygónk felé. A hétfõi napkitörés volt a legerõsebb 2003 novembere óta, akkora foltok keletkeztek ennek nyomán a Napon, mint a Föld átmérõjének tízszerese. További fellobbanások és kitörések várhatók a következõ napokban.
A kitörések idejére elõvigyázatosságból kikapcsolják a legfontosabb mûholdak berendezéseit, nehogy károsodjanak. Ezek mûködésének ideiglenes kiesése kisebb fennakadásokat okozhat az élet több területén, köztük a közlekedésben, a hírközlésben és a villamos hálózatok mûködésében.
A bonyolult geomágneses helyzet miatt az emberi hiba valószínûsége is nõ. Így a fokozott naptevékenység és a mágneses vihar hatására megnõ a rendkívüli helyzetek kialakulásának veszélye, a közlekedési rendszerek mûködésében nagyobb a szerencsétlenségek valószínûsége - figyelmeztetett a rendkívüli helyzetek minisztériuma. (National Geographic)
A képen a nagy napfoltcsoportban lezajlott 17-ei hatalmas napkitörés! (A jobb felső sarokba rajzolt kis kék kör a Föld valós mérete... (Didier Favre felv., forrás:spaceweather.com)
A leszállás menetrendje hazai idő szerint 5.04 Egy időzíti szerkezet felébreszti az alvó űrszondát és bekapcsolnak az elektronikus rendszerek. Bár a légköri ereszkedés első felében a Huygens nem tud kapcsolatba lépni a Cassinivel, a kommunikációs eszközök felkészülnek az adattovábbításra. 10.06 A Huygens a felszíntől 1270 kilométeres magasságba ér és belép a Titan légkörébe. 10.10 A leszállóegység eléri a 180 kilométeres magasságot és sebessége másodpercenkénti 400 kilométerre csökken. Ekkor kinyílik legkisebb, mindössze 2,6 méter átmérőjű fékezőernyője, amely 2,5 másodperc után leválik és eltávolítja a Huygens hővédő pajzsának felső burkolatát. Ekkor kinyílik a 8,3 méter átmérőjű fő fékezőernyő. 10.11 160 kilométeres magasságban leválik a hővédő pajzs alsó burkolata is, s ezzel egy időben a Huygens megkezdi adatainak továbbítását a Cassini felé. 42 másodperccel ezután bekapcsolnak a tudományos műszerek, megkezdi méréseit a légkör összetételét vizsgáló gázkromatográf és tömegspektrométer, valamint a légkörben található aeroszolokat elemző műszer. Bekapcsol a fedélzeti kamera és megkezdi a felszín fényképezését. 10.25 125 kilométeres magasságban leválik a fő fékezőernyő és kinyílik a második ejtőernyő, amely mindössze 3 méter átmérőjű. 10.42 Bekapcsol a radaros magasságmérő. A Huygens mindeddig előre beprogramozott időrend szerint hajtotta végre műveleteit, 60 kilométeres magasságtól azonban képes lesz maghatározni felszíntől való távolságát, s ennek alapján hatja végre feladatait. 11.50 A gázkromatográf és tömegspektrométer mintát vesz a légkörből és megkezdi az atmoszféra összetételének elemzését. 12.23 Bekapcsol a Huygensre szerelt lámpája, amelynek segítségével a felszíni összetétel elemzése is lehetségessé válik a Huygens számára. 12.27 Leszállás a felszínre. A légköri áramlatoktól függően ez a művelet 15 perccel korábban, illetve később is bekövetkezhet. A Huygens 5-6 méteres másodpercenkénti sebességgel éri majd el a felszínt. Azt nem lehet előre tudni, hogy szilárd, sziklás talajra érkezik a leszállóegység, vagy egy metán-etán tenger nyeli el. Amennyiben szilárd felszínre érkezik, a tervezett élettartamából hátralévő néhány percben a fedélzeti tudományos műszeregyüttes segítségével megpróbálja a lehető legtöbb adatot begyűjteni a leszállóegység környezetéről. 14.37 Megszűnik a kapcsolat a Cassinivel. Amennyiben a Huygens működőképes marad leszállás után, élettartama energiakészletétől függ, amely a leszállás kezdetétől mindössze 153 percre elegendő. Mivel azonban a küldetés fő szakasza a légköri ereszkedés, a felszínre érkezve már kevés energiája marad az űrszondának. A Cassini mindaddig próbálkozik a kapcsolatfelvétellel, amíg a leghalványabb remény van arra, hogy jelet kapjon a leszállóegységről. Amikor azonban a Titan tervezett leszállóhelyének horizontjához ér, már semmiképp nem lesz képes venni a Huygens jeleit és a küldetés befejeződik. 15.07 Megérkeznek a Cassini első adatai a Földi vevőállomásokra.
"A becsapódás a tudósok szerint nem befolyásolja az üstökös Nap körüli pályáját."
Az 1867. április 3-án Ernst Wilhelm Lebrecht Tempel által Marseilles-ben felfedezett 9P jelű üstökös 5 és fél év alatt teljesít egy kört Nap körüli pályáján, ami a Mars és a Jupiter között húzódik. Magjának pontos mérete és alakja jelenleg még nem ismert. A feltevések szerint 6 kilométer átmérőjű, elnyújtott alakú objektum lehet. Az hogy hogyan reagál a becsapódásra szintén csak találgatások tárgyát képzi, ám a tudósok szerint az Impactor nem fogja szétzúzni. "Időközben kiderült, hogy a becsapódás fizikája is egy nagy rejtély, mivel általánosságban nagyon keveset tudunk az üstökös mag törékenységéről vagy erősségéről, erről az üstökösről pedig abszolút nincsenek ismereteink" - mondta A'Hearn.
Öngyilkos szonda indult a floridai Cape Canaveral űrközpontból a Tempel 1 üstököshöz: az amerikai űreszköz egyik egysége bevágódik az égitest felszínébe, hogy adatokat szolgáltasson a tudósoknak arról, mi rejtõzhet az üstökös belsejében.
Az MIT és a Harvard-Smithsonian asztrofizikai központ csillagászai bizonyítékot találtak arra, hogy a feketelyukakat körülvevő forró vasgázban téridő hullámok söpörnek végig.
Jon Miller, a Harvard-Smithsonian és Jeroen Homan az MIT űrkütatási központjának munkatársának megfigyelései izgalmas képet festenek arról, hogy a pörgő feketelyuk magával rántja az őt körülvevő teret, kavargó téridő óceánt hozva létre, amely eltorzítja belezuhanó dolgokat. A tudósok NASA űrobszervatóriuma, a Rossi Explorer röntgenteleszkópjával vizsgáltak egy feketelyukat.
Tegnapelőtt Bajáról kb. negyed órán keresztül látszott az ún. zenit körüli ív.
"Tegnap kb. 15 órakor Bajáról kb. negyed órán keresztül látszott az ún. circumzenithal arc nevű jelenség. (+ melléknap ráadásként) Én most pillantottam meg ilyet először." (Goda Zoltán - január 10. - Leonidák csevegőlista)
Nem tudom tudsz e németül, ha nem, akkor megpróbálom nagyvonalakban lefordítani. A lényege, hogy egy amerikai tudos (Brian McNamara) megfigyelte az emberiség óta legnagyobb gázrobbanást a világürben. A röntgensatellit "Chandra" rögzítette ezt az eszméletlen méretü robbanást. Egy iszonyat nagy fekete lyuk, akkora mint a mi naprendszerünk, már több millió éve szívja magába az anyagokat. Az energiatere ennek a ylukna 600 szorosa a tejútnak.
(nem folytatom, mert lehet hogy tudsz németül és akkor felesleges:))
Minden idők legeredményesebb űrszondapárosának első tagja, a Spirit egy évvel ezelőtt landolt a Marson. Az Opportunity közben megérkezett a hővédő-pajzshoz.
Ma, egy héttel az indonéziai földrengés és az azt követő délkelet- ázsiai és indiai-óceáni szökőár után a mentés és a mentesítés már szervezetten folyik. Az intézkedésekben esetenként az űrtechnikát is használják.
A Marson két robotgeológus landolt, a Szaturnuszhoz pedig hét év utazás után megérkezett a Cassini űrszonda. A Naprendszerben a Plútó 1930-as felfedezése óta a legnagyobb égitestre, egy lehetséges tizedik bolygóra bukkantak a csillagászok, és több aszteroida száguldott el bolygónk mellett rekordközelségben. Pazar égi látványt nyújtott a Vénusz átvonulása a Nap előtt. Nem tétlenkedtek az exobolygó- és a Világegyetem határait kutatók sem.
A közlemény szerint a hétfõn történt nagy napkitörés hatására mágneses töltésû részecskék erõs áradata tart bolygónk felé. A hétfõi napkitörés volt a legerõsebb 2003 novembere óta, akkora foltok keletkeztek ennek nyomán a Napon, mint a Föld átmérõjének tízszerese. További fellobbanások és kitörések várhatók a következõ napokban. 
A leszállás menetrendje hazai idő szerint
Az 1867. április 3-án Ernst Wilhelm Lebrecht Tempel által Marseilles-ben felfedezett 9P jelű üstökös 5 és fél év alatt teljesít egy kört Nap körüli pályáján, ami a Mars és a Jupiter között húzódik. Magjának pontos mérete és alakja jelenleg még nem ismert. A feltevések szerint 6 kilométer átmérőjű, elnyújtott alakú objektum lehet. Az hogy hogyan reagál a becsapódásra szintén csak találgatások tárgyát képzi, ám a tudósok szerint az Impactor nem fogja szétzúzni. "Időközben kiderült, hogy a becsapódás fizikája is egy nagy rejtély, mivel általánosságban nagyon keveset tudunk az üstökös mag törékenységéről vagy erősségéről, erről az üstökösről pedig abszolút nincsenek ismereteink" - mondta A'Hearn.
"Tegnap kb. 15 órakor Bajáról kb. negyed órán keresztül látszott az ún. circumzenithal arc nevű jelenség. (+ melléknap ráadásként) Én most pillantottam meg ilyet először." (Goda Zoltán - január 10. - Leonidák csevegőlista)
Az Indonézia térségében karácsonykor bekövetkezett hatalmas földrengés nyomán megrövidült a nap hossza.
Minden idők legeredményesebb űrszondapárosának első tagja, a Spirit egy évvel ezelőtt landolt a Marson. Az Opportunity közben megérkezett a hővédő-pajzshoz.
Ma, egy héttel az indonéziai földrengés és az azt követő délkelet- ázsiai és indiai-óceáni szökőár után a mentés és a mentesítés már szervezetten folyik. Az intézkedésekben esetenként az űrtechnikát is használják. 
A Marson két robotgeológus landolt, a Szaturnuszhoz pedig hét év utazás után megérkezett a Cassini űrszonda. A Naprendszerben a Plútó 1930-as felfedezése óta a legnagyobb égitestre, egy lehetséges tizedik bolygóra bukkantak a csillagászok, és több aszteroida száguldott el bolygónk mellett rekordközelségben. Pazar égi látványt nyújtott a Vénusz átvonulása a Nap előtt. Nem tétlenkedtek az exobolygó- és a Világegyetem határait kutatók sem.
