Isten jelentéstani felosztásai -ból a tudományos jelentés alapján igazából Isten mára már nagyon is kiismert dolog. Annyira kiismert, hogy gyógyítható is, hiszen az egyik tudományos jelentésága nem más mint egy kényszerképzet.
1979-ben Ray belépett a kveeker egyházba, majd később az presbiteriánus egyházba járt.[5] 1969 és 1984 között vasárnapi iskolát tanított, prédikált és több templomi kórusban tenor szólistája volt. Az 1980-as évek közepén elhagyta a templomot és ateistának tekinthető .
"A teológia egy centit nem haladt előre az elmúlt ezer év alatt. Még is mennyi tiszteletet érdemel egy olyan szakma, ami semmit nem képes hozzáadni az emberiség tudásához?" Darrel Ray a "The God Virus" című könyv szerzője, aki JahveIstenHívőből lett híres és harcos ateista.
igen. képzeljük csak el, hogy az arab terroristák, vagy az abortuszklinikák alkalmazottait meggyilkoló fanatikus keresztények milyen vadak lennének, ha a vallás nem nyugtatná meg őket.
Társadalmilag hasznos a vallás, megnyugtatja az embereket. Állami szolgáltatás kellene hogy legyen az egyházfenntartás. Így a teológiára is szükség van, mint az egyházfenntartás tudományára. Problémát csak az jelenthet, hogy nincs egyetlen állami teológia, hanem egyházanként változik a tartalma. Ezt meg kellene szüntetni, és ki kellene választani egy államegyházat. Csak összezavarja az embereket, hogy több teológia is van, így nem tudják, miben higgyenek.
" vallástudomány – a vallást tárgyának tekintő, a vallási jelenségek gazdag sokféleségét komplex módon, az ágazati szaktudományok egész sorára támaszkodva vizsgáló profán, a hit előfeltevéseit és a teológia megfontolásait felfüggesztő társadalomtudomány. Megalkotói a 19. század végén abból a felismerésből indultak ki, hogy sem a hívő önértelmezés és a teológia, sem a vallási világot elemző szaktudományok nem alkalmasak önmagukban a vallás lényegének meglelésére és a vallási világ sokféleségének kielégítő feltárására. Az így megszülető vallástudomány valójában egy olyan szintetikus és lényege szerint leíró tudomány, amelynek fő célkitűzése a vallási jelenségek számbavétele és az ezeket vizsgáló tudományágak tematikusan közös eredményeinek összefoglalása, módszereinek és felismeréseinek felvonultatása. A vallástudomány fogalma így egyszerre jelenti a vallás vizsgálatában nyert interdiszciplináris felismerések összegzését, de azoknak az ágazati szaktudományoknak a szintézisét is, amelyek saját módszereikre és előfeltevéseikre hagyatkozva vállalkoznak a vallási valóság egy-egy dimenziójának elemzésére. Az így felfogott vallástudomány fő diszciplináit a vallásfenomenológia, a vallástörténet, a vallásfilozófia, a valláspszichológia, a vallásszociológia, a vallásetnológia és a vallásföldrajz jelentik."
Tájékoztatom a rovatot, hogy Erdő Péter bíboros teológusként, hittudősként tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának. Vizi elnök ezzel helyreállította a háború után megszüntetett helyzetet az MTA-n.
Azt hiszem, meglehetősen jó érveket hoztam fel amellett, hogy a teológia egy elfogult dolog. Az Encyclopaedia Britannica a legmegbízhatóbb kézikönyv, minden szócikk írására szakértőket kérnek fel, a "teológia" szócikket pl. egy teológus írta meg. Ha egy teológus kimondja, hogy a teológia a vallásos gondolkodás egy területe, amely nem elfogulatlanul és tisztán empirikusan vizsgálódik, hanem normatív autoritásként elfogadja az isteni kinyilatkoztatást, akkor ezt higgyük már el neki. Hogy a teológia tudomány-e, az más kérdés, én úgy vélem, hogy ha valaki a teológiát tudománynak tekinti, annak is el kell fogadnia, hogy a teológia státusa igen speciális, mivel nincs egyetlen más tudományág sem, amely bevallottan elfogult és egy természetfölötti eredetű normatív autoritásra hivatkozik. Én speciel éppen e tulajdonsága miatt nem tekintem tudománynak, sőt, úgy gondolom, teljesen külön csoportba kell sorolni, nem sorolható be abba a kategóriába sem, amibe a filozófia, esztétika, stb. tartozik, hiszen ezek szabadon vizsgálódnak és nem kötik magukat normatív autoritáshoz.
Hát persze, hogy méterre.. csak azt nem tudom még, hogy széltében avagy hosszában duplázódik meg :) esetleg magasságra.
Birom az ilyen félmüvelt idiótáknak kitalált közhelyeket :D
Pont az az áltudomány legnagyobb ismérve, hogy tudományos módszereket és tudományos szavakat is használ, de összeségében még is áltudományos eredményekre jut.
Akárcsak Egely. Neki is vannak tudományos módszerei és érvei.
Igazad van. Viszont ezzel a gondolatmenettel leginkább azt igazolod, hogy a teológiának lehetnek/vannak áltudományosságba hajló területei és vannak áltudományos művelői.
Ez minden bizonnyal korrekt állítás is.
Ugyanez mely egyébb tudományról nem mondható el?
Ki mondta neked, hogy csak és csakis az tudomány ami tudományos témát vizsgál? Szerintem jól becaapott az illető :)
Milyen feltételeket kell teljesíteni egy témának, hogy "tudományos legyen"?
A versek, regények, novellák és elbeszélések tudományosak? Nem hát... és az irodalomtudomány mégis tudomány.
A Pun háborúk vagy az 1848-49-es szabadságharc tán tudományosak voltak? Dehogyis...profán történelmi események voltak. A velük foglalkozó történelemtudomány is tudomány.
Egy pohár bor és egy kancsó fröccs, egy tál alma tán tudományosak? Ugyanmár... mégis a kertészettudomány is tudomány.
Nem mindenkit érdekelnek a versek, sokan vannak a világon akik utálják a verseket és úgy gondoljék, hogy csak értelmetlen írások. Sokan vannak akik nem foglalkoznak a történelemmel és megannyi ember van akik soha nem isznak bort...Mindez nem változtat a történelemtudomány, kertészettudomány és irodalomtudomány megítélését illetőleg.
Nos... a teológiával is pontosan ugyanez a helyzet. A témája, profán, hétköznapi az embereknek csak egy részét érdeklő, sokak által komolytalannak, hülyeségnek tartott dolog. Mindez persze egy fikarcnyit sem változtat azon hogy a hittudomány az tudomány.
Tény, nem természettudomány, de ki mondta, hogy az lenne?
