Igen vírusos lenne. A szilvahimlő vírus (sarka vírus) fertőzi a sárgabarackot is, és az összes többi csonthéjast is ugyanúgy mint a szilvát. Nincs értelme próbálkozni a vírusos szilva sárgabarackra történő átoltásával.
Egyetlen félmegoldás lehetséges, mégpedig vírusellenálló sárgabarackot oltani a vírusos szilvára, De ebben az esetben is átmegy a vírus a sárgabarackra, bár a szimptómái nem fognak látszani.
Ilyen fajta ellenálló a Bergarouge, a Bergeval, a Goldrich, a Chamade stb.
Én nem kísérleteznék egy vírusos szilva átoltásával.
Én ki is próbáltam-- kajszival (foltos volt a mag) és sok egészséges kelt ki. Csak lisztharmatos volt közötte, kevés, de azt kihúztam. Több év után ma is tünetmentesek. Persze nem csináltam vele semmit, csak hagytam "magára" üdv PJ
Közben megtaláltam erről egy tanulmányt, ott azt írják, hogy maggal nem terjed valóban, habár régebben azt gondolták hogy igen. Szóval a vírusos fa magját elvetve vírusmentes egyed lesz (amíg meg nem fertőződik gondolom)
A következő a kérdésem: Vírusosak lettek a szilvafák. Ha tőből kivágom és a tőhajtásokat átoltom, a vírustól megszabadulok-e? Válaszokat előre is köszönöm.
Azt a 30 éves fát én már nem oltogatnám, mert ahogy írod, túl vastagok már az ágai. Csúnyán fog kinézni és nem lesz egészséges...
Ki kellene földszint vágni, aztán tavasszal majd tuskóról kihajt és a legszebb hajtásokba lehetne jövőre szemezni, vagy rá egy évre oltani. A nagy gyökérzete miatt sokkal intenzívebben fognak fejlődni a hajtásai, mint egy magoncnak, előbb fog teremni és nem mellékesen még szép is lesz.
Meghagysz pár erősebb hajtást, mindegyikbe mást oltasz és lesz egy kombinált fád - ha nem is egy törzsön, de egy gyökérzeten...
Ha a tuskó körül arányosan hagyod meg a feltörő hajtásokat, azokat akár össze is fonhatod és idővel összenőnek. Érdekes, dekoratív színfoltja lenne a kertednek. (Az arab világban nagy divatja van.)
Köszönöm a válaszod! Egy kérdés: szerinted, ha derékmagasságban elvágom a fát, akkor kihajt a kéreg alól alvó rügyekből? (Legalábbis én így értelmezem a ,,vastag ágak lefűrészelése után jövőre kifakadó vesszőkbe" részt.)
Itt egy meglévő, nagyobb körtefa átoltásáról volt szó...
Ha beírod a google keresőbe, hogy "vadkörte csemete" - utána kedvedre válogatsz a találatok között. Vadalma csemeténél ugyanez a módszer. Vagy általában oltható még birsbe és galagonyába is - ha az van kéznél, de ezek törpésítenek. Mondjuk van amikor pont ez az előny (kicsi kert)...
No itt követted el a hibát - szerintem. Ugyanis a fás résszel együtt rendszerint kiszakad a rügy töve is ami táplálná a rügyet. Marad egy vesszőhéj darab (szempajzs), amin szó szerint a levegőben "lóg" egy rügy. Mert akármilyen szorosan kötözöd, a rügy tövénél marad egy pici légbuborék és a szétszakított edénynyalábok mire összeforrnának, már régen elhal a rügy. (A kipattintott fás részen a rügynél láthatsz egy kis "tüskeszerű" dudort és annak a negatívját a szempajzs hátoldalán.)
Nem kell abból kipattintani a fás részt. Eleve úgy kell vágni, hogy minél kevesebb maradjon a pajzson és mehet egyből a "T" metszésbe...
A körtefa vékonyabb vesszőibe (kb. 1 cm-ig) hasíték és angol nyelves oltással, a vastagabb ágak levágásánál meg héj alá oltással érdemes próbálkozni. Vagy a vastag ágak lefűrészelése után jövőre kifakadó vesszőkbe ősszel szemezhetsz vagy következő tavaszon olthatsz.
A körténél ritkán előfordul, hogy a nemes nem kompatibilis az alannyal és akkor egy másik körtefajtával "közbenoltást" kell csinálni, majd egy év múlva abba oltani a kívánt nemest. Egyébként a körte és az alma a legegyszerűbben, legsikeresebben oltható gyümölcs még a kezdőknek is... :)
