Néhány éve megleptem magam szülinapomra egy József Attila paródiával, fogadjátok szeretettel:
Szülinapi meglepi
Negyvenéves lettem én,
legnagyobb balfék e féltekén.
Iszony
bizony.
Negyvenévem tovaszállt,
s még se lottón se tőzsdén nem kaszált
portfó-
lióm.
Lehettem volna médium,
nezetsorsfordító génium,
entel-
lektüel.
De nem lehettem mert egykoron
félreorientált a zordon
csalá-
di tanács.
E fúró-faragó kiskölyök
nem lehet más majd mint mérnök.
tanulj
tinó!
Ifjú mérnökként szívatott
néhány évig sok kiaszott
kádár-
káder.
Majd kényszervállalkoztam esztelen
s egyszer csak lettem hirtelen
tőzsde-
i zseni.
A pénzügyes szakma feldobott,
de az árfolyamnyereség átcsapott
veszte-
ségbe.
Most jenki mód leszek kénytelen
újrakezdeni életem.
Sebaj
hepaj!
De van itt sajnos egy apró hiba:
hiányzik hozzá Amerika,
s millió
miliő.
Hogyan lesz tovább nem tudom,
de valahogy majdcsak megoldom
öne-
rővel.
Csak arra kérlek bennetek,
senki ne szegje kedvemet
újí-
tani.
Mostantól magamtól fogom
alakítani jó sorsom,
s brillí-
rozni.