Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2014.12.01 0 0 243

Létezik az igenis mondatszó, amelyben az is erősítő, nyomatékosító elem. Ennek volt az ellentétes párja a *nemis, amely egyrészt lerövidült, másrészt mondatszóból állítmányi kiegészítő, majd ige lett.

Előzmény: FASIRT (242)
FASIRT Creative Commons License 2014.12.01 0 0 242

A sem és a sincs az világos, de a nem+is összetételben mi volt az is, hogy a nem+van értelmű nincs lett belőle?

Előzmény: rumci (240)
drill123 Creative Commons License 2014.11.30 0 0 241

Köszönöm a választ!

Előzmény: rumci (239)
rumci Creative Commons License 2014.11.30 0 0 240

nincs nem+is összetételből homályosult el, a sincs pedig az is+nincs összetételből, ahogy a sem az is+nem összetételből. (Az isbe itt kéretik beleérteni az egész is, és, ës, s spektrumot, illetve ezeknek a közös ősét-őseit.)

Előzmény: vrobee (238)
rumci Creative Commons License 2014.11.30 0 0 239

bujkál vs. csúszkál, nyúlkál – Csak. Nem tudok semmilyen értelmes okról, talán az egyes szavakról külön-külön volt többségi szavazás a helyesírási bizottságban. Nem válik a magyar helyesírás legnagyobb dicsőségére.

 

fél óra félóra; negyed óra – negyedóra – Ebben általában kissé el szoktam térni a kodifikált normától. Ha szigorúan 30, illetve 15 percet akarok kifejezni, különírom, ha viszont csak hozzávetőlegesen, akkor egybe. Nem biztos, hogy jól teszem, de az biztos, hogy a jelenlegi kodifikált változat sem igazán szerencsés. (Nem hiszem, hogy bármi különös oka lett volna.)

Előzmény: drill123 (237)
vrobee Creative Commons License 2014.11.28 0 0 238

kicsit off, és biztos volt már, de hogy alakult ki a nincs, sincs hangalakja?

Előzmény: rumci (236)
drill123 Creative Commons License 2014.11.28 0 0 237

A bujkál és a csúszkál ugyanolyan igealakok, mégis különböző az első magánhangzójuk. Miért?

 

Egy másik dolog, ami teljesen érthetetlen:

 

fél óra (= harminc perc) - külön kell írni

negyedóra                     - egybe kell írni

 

Vajon miért?

 

rumci Creative Commons License 2014.11.28 0 0 236

Azt hiszem, a problémát az jelenti, hogy a korántsem egybeírandó, a koránt sincs viszont korántsem. Ez azért van, mert a sincs már ige (sőt tulajdonképpen három szó egyben: is+nem+volt), van múlt ideje is (korántsem volt), míg a sem csupán viszonyszó. Így hát talán még kevesebb dolog tartja össze.

Az a gyanúm, hogy e két szó írásmódja mosódhatott össze.

LvT Creative Commons License 2014.11.27 0 0 235

Nem tudom, ugyan melyik MTA-szótárról van szó, de a helyesírási szabályzat szótári része is egybeíratja: korántsem. Egyébként az MTA tart fönt egy helyesírási tanácsadó portált, ahol legalábbis az egyszerűbb esetek on-line leellenőrizhetők: http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/kulegy?q=kor%C3%A1ntsem

Előzmény: Törölt nick (234)
Törölt nick Creative Commons License 2014.11.25 0 0 234

mta-szótár szerint egybe

Előzmény: Törölt nick (233)
Törölt nick Creative Commons License 2014.11.25 0 0 233

Sziasztok,

korántsem vagy koránt sem?

LvT Creative Commons License 2014.11.09 0 0 232

Én nem látom, hogy a szabályzat érdemben foglalkozna a számjeggyel írt számok toldalékolásának a helyesírásával. Eleve a tágabb kérdéskör is csak az „egyéb tudnivalók” részbe került be, míg pl. a rövidítéseknek és mozaikszavaknak külön fejezetük van. Sőt a toldalékolást ezen az „egyéb” részen belül is csak az „évet és napot jelölő számjegyekhez” kapcsolódóan említi. Más kontextus kifejtetlen marad, amely – tekintve hogy a „évet és napot jelölő számjegyekhez” kapcsolást említő 296. pont a megfogalmazásánál fogva részletszabály (lex specialis) – megengedi, hogy eltérő területen eltérő megoldások legyenek. Továbbá a példaanyag sem orientál, különösen nem az adott problémakörben: mit kell tenni tőváltozatok esetén. A 4 : 4-es ≈ négy : négyes nem igazán probléma, és nem is biztosít megoldást a nulla : nullás számjegyes ábrázolásának esetére.

 

Miközben az említetted „%-al” toldalékolást sem látom végzetes problémának (lévén különösebb lexikális ismeretek nélkül rekonstruálható belőle a kiejtett alak), az világos, hogy ez szembe megy a helyesírási szabályozással, mivel azt abból le lehet vezetni, hogy a toldalékot a teljes terjedelemben ki kell írni. Adott esetben a probléma éppen ellentétes: nem a toldalék írásmódjáról, hanem a szótőéről van szó, és nem kevesebb, hanem több írásjegy kitétele a kérdés.

 

És ez nem egyértelmű probléma, mert a számjegyek esetén a szabályzat 2. pontjában említett négy elv közül legalább kettő [a szótő reprezentációjakor] nem érvényesül: a betűírás és a hangjelölés. Ez jelzi, hogy nem lehet a kérdést egyszerűen a helyesírás többi részletszabályából sem ad analogiam levezetni, hiszen az elvek jelentős része nem közös.

 

Van egy nyelv [értsd az általam jobban ismeretek közül egy], ahol ez a konfliktus, amely az ideogrammatikus és a hangjelölő írásmód keveredéséből adódik, a helyesírás alapvető kérdése. Ez a japán nyelv, ahol a tövek jelentős részét kínai ideogrammákkal (kandzsi) írják, míg a hozzájuk járuló toldalékokat hangjelölő szótagírással (kana, ebben az esetben a hiragana). És itt sokszor fölmerül, hogy az alapkandzsinak eltérő végmagángangzós olvasata van a különböző kontextusokban. A ’beszéd’ értelmű hanasi főnév leggyakoribb jele a 話, amelyet önmagában írnak ki,, de írható úgy így, hogy hozzá teszik a –si szótag jelét: 話し. Teszik ezt, mivel ige alapalakként az ejtés már /hanaszu/, amelyet azzal jelölnek, hogy a –szu szótagot is hozzáírják: 話す. Az ige udvarias alakjai nem u-ra végződnek, hanem i-re (mind a névszói tő), így a redundáns szótagjel az ejtéssel együtt változik hanasite kudaszai:  話して下さい ’mondja meg, legyen szíves’. A ható igealakok az e-s tőhöz járulnak, ilyenkor pedig a –sze tővég jelenik meg pluszban: hanaszeru: 話せる ’tud beszélni, beszélhet; el lehet mondani’. Stb. — Mindeközben a話 jelhez sosem tartozik *hana olvasat, tehát nem lehet egyszerű szekvenciális megoldásként tekinteni.

 

A magyar helyesírás persze nem a japán helyesírás, de az ideogrammatikus és fonetikus elemek keveredése azonos probléma, amely a magyarban periférikus, a japánban pedig központi jelentőségű. S minthogy a kérdés – éppen a periférikussága miatt – a magyarban nem szabályzott, a japán ezért minta lehet. Annál is inkább, mert a japánon kívül minden [általam ismert] ideogrammatikus írás használt determinatívumokat [többek közt] a képjelek aktuális hangtestének egyértelműsítése miatt. Ez tehát úgy tekinthető mintegy helyesírási univerzálé.

 

 -----

 

Csak, hogy el ne sikkadjon. Én is „M0-s” alakot írok. De az „M0-ás” írásmódot a fentiek értelmében nem tudom kárhoztatni.

Előzmény: rumci (231)
rumci Creative Commons License 2014.11.08 0 0 231

Szerintem ez nem jó logika, mert a következő lépés akár az is lehetne, hogy a %-al teljesen legitim rövidítés, hiszen a jelbe miért ne lehetne beleérteni a toldalék első fonémáját.

 

Ezzel szemben a számok írásánál van az az alaphelyzet, hogy a szám pont nélkül a tőszámnevet, ponttal a sorszámnevet jelenti, pontosabban ezeket a relatív töveket. Ehhez képest kétségtelen, hogy a hagyomány okán, igen részletező kifejtéssel tartalmaz fakultatív, illetve kötelező eltéréseket a dátumokban a napok írása. Egyfelől pont nélkül is beleértjük a sorszámnévképzőt 6-án (de: 6.-ban, akár házszám esetén is megőrizzük kötőjel előtt a pontot, noha már az alapalakban sem ejtjük a sorszámnévképzőt), illetve a birtokos személyjel kiírása fakultatív. Ezek az eltérések az általános esettől részletesen ki vannak fejtve a helyesírási szabályzatban, és nem adhatnak okot más, nem említett esetekben az általános szabályozástól való eltérésre.

Előzmény: LvT (230)
LvT Creative Commons License 2014.11.06 0 0 230

> Az á már csak azért sem lehet előhangzó, mert az előhangzó mindig rövid.

 

Ez igaz, azonban a többit fenntartom. A kérdés egyszerűen nincs szabályozva, így mindenki mérlegelhet. Annál is inkább, mert ha birtokos személyjeleket lehet beleérteni a számba, vagy nem beleérteni, akkor az alőhangzót és a változó tő jellemző végét is miért ne lehetne?

Előzmény: rumci (228)
rumci Creative Commons License 2014.11.06 0 0 229

Az 1-jén – amennyire tudom – a [május eggy] megnevezés elleni nyelvművelői küzdelem terméke, 1984-ben tették kötelezővé, ez a helyzet a következő szabályzatban jó eséllyel változni fog. De persze minden csak akkor derül ki véglegesen, ha kijött egyszer a nyomdából.

Előzmény: LvT (226)
rumci Creative Commons License 2014.11.06 0 0 228

Az M0-ás írásmóddal nem tudok egyetérteni. Az teljesen rendben lenne, ha a 0 karakterhez a [null] olvasatot rendelnénk, de akkor csakis az [emmnullos], azaz M0-os forma lenne lehetséges. Az á már csak azért sem lehet előhangzó, mert az előhangzó mindig rövid. A 6-áig egész más eset, ott az -á- birtokos személyjel, és ezt dátumok írásakor elhagyhatjuk (azaz beleérthetjük a számba), avagy – ritkábban – kiírhatjuk.

Előzmény: LvT (224)
FASIRT Creative Commons License 2014.11.06 0 0 227

Köszönöm. Gondoltam, hogy egyedileg szabályozva lett, mint Batthyány, mert igencsak varázsütésre került elő a j. Persze logikus, mert az első a sorszámnév, nem az egyedik, mint a tizen-, huszon- után, csak olyan slamposan kilóg a sorból.

Előzmény: LvT (226)
LvT Creative Commons License 2014.11.05 0 0 226

A 297. helyesírási szabály szövegének zárójeles „vagy a birtokos személyragot” közbevetése mutatja meg, hogy a szabályozó mire gondolhatott. Az elseje esetén a –je a birtokos személyrag, így ebből azt következik, hogy az 1-én alakot nem gondolták normatívnak.

 

Sőt a kérdéssel a 296. ponthoz tett megjegyzés egészen konkrétan foglalkozik: „Az elseje, elsején, elsejéig stb. szóalakok számjegyes írása: 1-je, 1-jén, 1-jéig stb. Az elseji v. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. 1-jei.

 

Ez a kitétel tehát konkrétan megadja, hogy hogyan kell írnunk. Kérdés, hogy ez szabály-e, avagy egy esetet kibontó magyarázat, mert ha részletszabály, akkor felülírja a többi számra vonatkozó általános szabályokat, elveket (vö. lex specialis derogat legi generali).

 

A fenti azért lényeges, mert a 296. pont július 6-ig példájából az következne, hogy a július 1-ig is jó, de mivel a fenti megjegyzésben ez az alak nem szerepel, így nem tudni, hogy egyedi tiltás vonatkozik-e rá, vagy csak erre elfelejtettek kitérni.

 

Tehát az 1-jén írásmód biztosan jó, az 1-én biztosan kerülendő, az 1-én bizonytalan (én magam használhatónak gondolom).

Előzmény: FASIRT (225)
FASIRT Creative Commons License 2014.11.05 0 0 225

Az elsején esetében is engedékeny a szabályzat a régebbi 1-én alakkal szemben, vagy kötelező az 1-jén?

Előzmény: LvT (224)
LvT Creative Commons License 2014.11.05 0 0 224

Több okot is látok.

 

1. Alapvetően a kérdés szabályozatlan maradt (csak a sorszámnevek esetén vannak részletszabályok), így helye van a mérlegelésnek. Ilyen mérlegelési szempontok lehetnek az alábbiak (együtt vagy külön-külön)

 

2. Nincs akadálya annak, hogy itt a „0” számjegynek /null/ olvasatot tulajdonítsunk. Ebben az esetben az M0-ás teljesen magától értetődő.

 

3. Leíró nyelvtani szempontból a kötőhangzó lehet a toldalék és a szótő része is. Különösen felvetődik ez utóbbi, amikor a szótő egyébként is változik. Ilyen pl. a három : hárm(a)- :  harm-. Az biztos, hogy az M3-as esetén ezt a szótő és a toldalék közti bizonytalan elemet jelöljük. — Az M3-as egyébként példa lehetne az előző pontra is abban a tekintetben, hogy a kiírt végződés egyben jelezheti is, hogy melyik tővariánshoz járul (az 1.pont értelmében ezt nem tiltja semmi).

 

4. A sorszámnevek toldalékolásánál (a dátum kapcsán) a helyesírási szabályzat 296. pontja megenged alternációt: a /hatodikáig/ írható 6-ig és 6-áig formában. Ez analógiaként szerintem felhasználható a 0-s és 0-ás írásmód egymás mellett élhetőségére.

Előzmény: eref (223)
eref Creative Commons License 2014.11.05 0 0 223

És miért helyes az M0-ás?

Előzmény: LvT (222)
LvT Creative Commons License 2014.11.05 0 0 222

Korrigálom magam, voltaképpen nem látok semmi okot arra, hogy az M0-ás ne lenne használható az M0-s mellett.

Előzmény: LvT (220)
LvT Creative Commons License 2014.11.04 0 0 221

Duna-part és Duna-parti.

 

Ez ugyanis ez tulajdonnév (Duna) és egy közszó (part) jelöletlen birtokos kapcsolata (a jelölt Duna partja birtokos szerkezet helyett). Az ilyet kötőjellel írjuk a helyesírási szabályzat 140. b) pontja szerint

 

Lehetne ugyanakkor egy ilyen nevű városrész is valahol, akkor egybeírnák: Dunapart, illetve dunaparti.

 

Az analógiához vö. (földrajzi objektumként) Margit-sziget és Margit-szigeti, valamint (városrészként) Margitsziget és margitszigeti.

Előzmény: Pirandus (219)
LvT Creative Commons License 2014.11.04 0 0 220

M0-s

Előzmény: eref (218)
Pirandus Creative Commons License 2014.11.04 0 0 219

Üdv. Elakadtam a Dunapart és Duna parti szavak helyes írásában. Ez a jó?

eref Creative Commons License 2014.11.04 0 0 218

M0-s vagy M0-ás?

Törölt nick Creative Commons License 2014.10.26 0 0 217

LOL, jót nevettem.

 

Megdicsérlek egyébként, mert a fajfogalmat egész jól magadévá tetted, ezt mi is így tanultuk az egyetemen. Nekem nem kell magyarázni.

 

Mostantól folytasd magadban a polemizálást. Vagy azokkal, akik jobban vevők ezekre az idegesítő bölcsész-baromságokra, életszerűtlen és nyakatekert gondolkodásmódra.

Előzmény: rumci (215)
rumci Creative Commons License 2014.10.26 0 0 216

Bocs, ez kimaradt.

 

Azt hiszem, a nyelvtanban nem kell matematikai pontosságot és következetességet követelni. Van, amit így írunk, van amit úgy.”

Ámde ahhoz, hogy a nyelvtant ne keverjük össze a helyesírással, ahhoz nem kell matematikai pontosság és következetesség. :P

Előzmény: Törölt nick (213)
rumci Creative Commons License 2014.10.26 0 0 215

„Az élőlények mind fajok”

Ó, dehogy! Az élőlények mind egyedek. Aztán az emberi elme ezeket az egyedeket különféle szinten absztrakt kategóriákba: alfajokba, fajtákba, változatokba, fajokba, nemekbe, nemekbe, családokba stb. stb. sorolja. Ráadásul ezek a besorolások időben eléggé változékonyak is szoktak lenni.

De tudod, mit? A Cirmi simogatása közben mondd neki, hogy ő egy faj. Bambán fog bámulni. Ő ugyanis nem egy faj, hanem ő a Cirmi. (Akinek ráadásul egyszavas neve van.)

 

„valószínűleg nem írták be a programba a faj nevét, hogy feketerigó

Ámde egész biztosan beírták a program mögötti adatbázisba a faj nevét, tudniillik, hogy fekete rigó. Nézd csak meg ezt: http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/kulegy?q=s%C3%A1rga+rig%C3%B3 Ezeknél sokkal cifrábbakat is beírtak az adatbázisba.

 

„Nem tudnám egybeírva elképzelni a zöld küllőt.”

Pedig hát nem is zöld, hanem a háta sárgászöld, a feje búbja pirosas, a nyaka fehér, a hasa barnás, a csőre hegye meg egész fekete – ha jól látom a képen. Különben is a zöld küllő, nem egy zöldre festett kerékpáralkatrész? (Igen, ez paródia volt.)

Előzmény: Törölt nick (213)
Törölt nick Creative Commons License 2014.10.26 0 0 214

Természetesen a teknősbéka sem béka.

Előzmény: LvT (210)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!