"A hagymafélék nagy mennyiségben hemolitikus anémiát okoznak. Ez egyfajta vérszegénység, a hemoglobin szerkezetének kóros elváltozását jelenti. Kis mennyiségben nem okoz különösebb gondot, sőt, a fokhagyma is alkalmazható a szelíd gyógyterápiák részeként. De még ha szívesen is eszi a hagymával sült húst, semmi esetre se adjunk neki hagymás ételeket, sült hagymakarikákat, vagy hagymával főzött leveseket!"
ez vmi uj okossag. egesz eletükben mindig tettem nyers fokhagymat a kajajukba ( regen mint fereghajto is hirdettek) es ha levest föztem beleföztem 1 vöröshagymat mar a szag ellen is.
termeszetesen nem hagymafözeleket kaptak, de 1 kg kajaban egy hagymatol soha senkinek semmi baja nem volt.
Most akadtam rá erre a topikra, bocs, de nem olvastam vissza, így nem tudom, van-e itt vki macskás is, meg lehet, h már felmerült a kérdés, ha igen, elnézést.
Olyan problémám lenne, hogy pár macskám elkapott egy FORL nevű fogbetegséget (ami, mint kiderült nagyon gyakori, csak az orvosok 90%-a nem ismeri, pedig igen komoly fájdalommal jár, jelei a kilógó szemfog, vörös foltos/csíkos íny, büdös szájszag, kieső első fogak), így ki kell húzni a fogaikat, mert semmit nem tudnak vele tenni az orvosok. Ők eddig tápon éltek, de ha már nem lesz foguk, akkor az nem lenne túl nyerő, már így is le vannak fogyva, mert fáj nekik a rágás, így összeturmixolt főtt kajára gondoltam.
A kérdésem: mit és miből mennyit?
Esetleg könyv, amiben pontosan leírják, h mire van szükségük?
Ami a kutyák etetését illeti, leírom az én tapasztalatomat: 3 kutyám van, egy 10 éves keverék, egy 3 éves foxi és egy 8 hónapos malinois. Reggelire Acana tápot kapnak, vacsira meg főtt kaját a kinti macskákkal együtt. A vacsora a fő étkezésük, ekkor kapnak többet (kivéve a kölyköt, ő tápból is sokat kap). Mindegyik szereti és még soha, egyik sem volt beteg, hasmenéses, vagy szorulásos, csak kicsit dagik, de ezen már dolgozunk. :) Amiből a főtt kaja áll: vízbe áztatott száraztáp, kukoricadara, kenyér, hús, zöldségek, esetleg egy kis tej/joghurt is, de csak ízesítőnek. Nasinak szoktak kapni hatalmas főtt marhaláb csontokat, nagyon odavannak érte, meg van egy feketedió fa az udvarban, a diókkal koptatják a fogukat, nagyon szeretik azt rágcsálni, ha az egyik nem figyel, a másik ellopja tőle és az eszi meg. :) Nyáron gyümölcsöt is kapnak néha, a barack és a banán nagy kedvencek.
egyik nap lattam egy filmet a sziberiai vadaszokrol. mindegyiknek olyan " malamut szerü" hatalmas, vaskos erös kutyaja volt. keverekek, de eleg egyformak.
a kutyak teljesen szabadon a faluban, termeszetesen csak kint. sok sok kilometereket futnak, gyalogolnak naponta.
na, a sok tapszergyartonak azt a " menüt" kellett volna latni!!
amikor megpucoltak egy halat akkor a kutyak kaptak amit az emberek nem esznek meg = pikkelyek, teljes csontvaz! o( olyan szalkakkal, h engem a frasz kitört, a kutyakat lathatolag nem zavarta) + a hal fejet.
mikor vmi szarvast ejtettek el, akkor a ugyanigy. mindent kilöktek a kutyak ele ami a puculasbol megmaradt. összes csont, bör, belsösegek, ver, inak mittudomen. iszonyu randan nezett ki, de a kutyak faltak!
na, ezeknek az embereknek probalja meg vki megmagyarazni, h müanyag golyocskakkal etesse a kutyajat!
ez a szilankosra töres legenda - allitolag. csak a kapirgalos baromfira igaz, nem arra amit mar par honaposan levagnak. ennek ellenere combcsontot sosem adtam - bar ismerek kutyat aki egesz eleteben ropogtatta. far-hat, nyak, "oldalas csont" + es föleg a marhahusnak az a kemeny "porcogo" v mifene ami a "leveshus"ban van. feher, kemeny, porc. nyulat soha eletemben, de leginkabb azert, mert nalam az nem jön be a lakasba.
milyen húsokat, húsos csontokat adsz a kutyádnak? Kacsáról, libáról azt lehet olvasni, hogy szilánkosra törik, és kemény a csontja, ezért nem ajánlják. Nyúlnak milyen a csontja? Etethető nyersen?
Mert a rizs fogja a hasát,pláne ha nem volt hozzászokva.Próbálj neki rizs helyett árpagyöngyét,(gerslit) adni,az rendbeteszi a székletét,és ráadásul tele van vitaminnal. Paradicsomtól nem lesz hasmenése,az enyémek imádják,minden nap lopkodnak belőle,nyersen eszik,sosincs hasmenésük tőle. Rostanyag a rizsben,és főleg az árpagyöngyében is van elég.Zöldséget is főzhetsz bele neki,répa,karalábé,zeller,fokhagyma,(hagyma sem árt).
Jelentem, több, mint egy hete (fokozatosan) térünk át a minél több házikosztra - kaptak eleinte táppal keverve kölest+főtt paradicsomot (szerencsére nem ment a hasuk), barna rizs+szardínia+paradicsomot, zúzát+barna rizst+paradicsomot (volt itthon egy kilóval:)).
A zúzát megfőztem, de kipróbálom végre a nyers csirkenyakat is, csak nem volt szép a hentesnél, azt pedig frissen kéne beszereznem.
Az arányokat még nem sikerült jól belőnöm, a rost sztem nem elég a paradicsom formájában, a legidősebb kutyám ugyanis alig kakkant azóta, eddig (táptól) napi 2-3x, és sokat mozog ugyan, de remélem nem hízik el..
Igen, nekem is szimpibb a nyers hús, ha mindent péppé főzök, nem sok vitamin marad meg belőle - ez a zöldségre is áll, gondolom, ezért azt is max. megpárolni fogom.
Köszi a tápanyagtáblázatot! A gréti-mix-szel az a bajom, h. a kukoricát állítólag nem jó erőltetni a kutyáknál, a vöröshagyma pedig szintén árt nekik (valahol a csoki és a szőlő kategóriába sorolták).
Sok helyen láttam amúgy olyan "recepteket", ahol telenyomták a kaját borsóval, babbal vagy kukoricával, krumplival, káposztával. A hüvelyeseket és a "k-betűsöket" pedig szintén nem szokták ajánlani.
Mindegy, nem bonyolítom túl, ma legurulok a henteshez kezdésnek farhátért:)
szoval, ha csirkemellel etetne az ember kizarolag a kutyajat akkor az 24% feherjetartalom, a 35%-os tapok fel vannak turbozva. az nem normalis! vadallatok esznek gyomortartalmat ( ami növeny), beleket, zsirt, bört, csontot, egyaltalan nem csak szinhust!
probald meg elöször a szokott kajaba par nyers hust. en a zöldseget föznem ... meg teszta v rizst, de nagyon jo a Greti - mix is. sajna az utobbi idöben rohadt draga lett.
teljesen jol csinalod! szerintem sem kell fanatikusan csak igy v csak ugy. ami a legfontosabb, h a növekedesben levö kutya legyen helyesen etetve. 2 ev felett mar nehez elrontani ...
. . . A hosszú ideig tartó fehérjetúletetésre vonatkozóan ismereteink hézagosak. Az állati szervezet fő kémiai összetevői a fehérjék, zsírok, szénhidrátok és ásványi anyagok. A fehérje jelentősége kiemelkedik, mert bizonyos funkcióiban nem helyettesíthető és egyes összetevőit a szervezetnek a táplálékkal, "készen" kell kapnia. A táplálékfehérje az emésztőenzimek hatására a bélcsatornában alkotóelemeire bomlik, s az aminosavak fölszívódnak. A nem arányos aminosavfölvétel nemcsak a fehérjeszintézist korlátozza, hanem sajátos egyensúlyzavarokhoz és élettani tünetekhez vezet (aminosavimbalansz, -antagonizmus és -toxicitás). A szervezet fehérjeellátottságának mértékét klinikai vizsgálattal, fejadagszámítással és a vér jellemző paramétereinek mérésével becsülhetjük meg. A klinikusok által elfogadott ajánlás felnőtt kutyák számára a 37,5 g jó minőségű, nagy biológiai értékű nyersfehérje/1000 kcal ME (=8,9 g/MJ ME), ami a tápra vonatkoztatva kb. 15% nyersfehérjének felel meg. . . Fehérjetúletetés . A szervezet fehérjeraktározó képessége korlátozott, ezért a szükséglet fölött bevitt fehérje lebomlik, s cukrokká vagy zsírsavakká alakul. A májban a dezaminálás révén keletkezett ammóniából karbamid keletkezik, amelyet a vizelettel a vesék választanak ki. Így e szervek túlzott "munkára" kényszerülnek. A fehérjetúletetés "célszervei" az izületek, az erek fala, az idegrendszer, a vese, a máj, a szaporodás szervei és az immunrendszer. Ezekben köszvény, hialinózis, amiloidózis, fibrinoid illetve hialincseppes elfajulás alakulhat ki. Táplálékallergia is könnyebben fejlődik ki. A fehérjebevitel hatása az élettartamra. A maximális teljesítményhez (növekedés, termékelőállítás) lényegesen több fehérje kell, mint amennyi a hosszú élettartamhoz. Több mint 70 éve ismert, hogy a táplálóanyag-bevitel korlátozása meghosszabbítja a kísérleti állatok életlét. A tartósan (évekig) kísérletben tartott beagle kutyák számára készült táp 22% nyersefehérjét, 5,5% nyerszsírt és 3% nyersrostot tartalmaz. A fehérjetúletetés hatása az immunválaszra és a tumorképződésre. Bár idősebb korban inkább a fehérjehiány az, ami károsítja az immunválaszt, kísérletekből és gyakorlati megfigyelésekből tudjuk, hogy esetenként a szükségletet jóval meghaladó fehérjeadag minősége és összetétele is kifogásolható. A tumorképződés tulajdonképpen a megfelelő immunválasz hiányának is fölfogható. A ráksejtek anyagcseréje nagymértékben függ a közeg metionintartalmától: diéta növekvő metioninkoncentrációja elősegíti a daganatok kialakulását. A hús és a tejtermékek mértéktelen fölvétele, azáltal, hogy fokozzák a vér inzulinszerű növekedési faktora koncentrációját, elősegítik a mell-, remese-, prosztata- és tüdőrák kialakulását. Az amiloidózis során a májban, lépben, vesében és más szervekben a kiserek fala körül jóddal barna színt adó kondroitin-kénsavval konjugált fehérje rakódik le. Oka a vér magas globulinszintje, amit fehérjetúletetés illetve toxikus hatások idéznek elő s a kor előrehaladtával gyakorisága nő. A kutyában is előforduló Alzheimer-kórban ß-amiloid rakódik le az agyszövetbe, a szövettani kép - s részben a klinikai - megegyezik az emberével: kognitív diszfunkció, dezorientáltság, aluszékonyság, tompaság. Kutyában és macskában elsősorban a máj- és veseamiloidózissal lehet számolni. Fehérjetúletetés okozta bélbeli zavarok A fehérjetúletetés megzavarhatja a bélbeli baktériumok egyensúlyát. A vastagbélbe eljutó, tökéletlenül emésztett fehérjéből a baktériumok hatására káros anyagcseretermékek keletkeznek, rothadásos diszpepszia léphet föl. A biogén aminok az aminosavak dekarboxilezésével keletkeznek. Káros hatásuk akkor jelentkezik, ha a béltartalomban koncentrációjuk megemelkedett. A túlzott fehérjefölvétel, s a vele párosult kéntartalmú aminosavak fölöslege a bél lumenében toxikusak a vastagbél sejtjeire. A lehetséges következmények között az idült, fekélyes vastagbélgyulladást írták le. . .
Igen, mondjuk ez nekem is fura volt, de olyanokat olvastam róla, h. a sok fehérje miatt a hosszútávú etetése májbajokat okoz- persze ki tudja, melyik rivális gyártócég lobbija az ilyen híresztelés is.
Mindenesetre tápok közül az összetétele alapján az Orijen volt a legszimpibb, az Acana is jó, de egy fokkal gyengébb minőségű, a Senior tápjában pedig túl sok a szénhidrát szerintem.
Azt hiszem, a meglévő zsák Orijen tápokat elkezdem szép lassan felváltva etetni friss kajákkal, és később kiegészítésnek is adni fogom talán.
Azért ha utólag belegondolok a saját hülyeségembe, hogy hány zsák Royal C. gyógytápot és Hill's konzervet stb. vettem meg, megszúr az ideg. Ajánlották egyszer a Trovet Exclusion gyógytápját is allergiára, de elolvastam az összetevőit, és 4500.-/2kg-os áron bele bírnak tenni a tápba egy valagnyi "gabonaterméket" - gondolom liszt, sikérek és egyéb szemét, növényi olajat és vitaminkeveréket. Ergo ha szárazkenyeret lelocsolnék Vénusz sütőolajjal, kb. ugyanott lennék...
A nyers hús vs. főtt hús témában nem jutok dűlőre, nekem szimpibb a nyers (persze nem sertés vagy vadhús), de olvastam olyan véleményt is, h. a nyers hús etetése a baktériumok, férgek miatt felelőtlenség. Nos? Ha csak kicsit megpárolom, vagy épp, mint a steak-re kérget sütök rá kb 2 perc alatt?
ami a táplálék mennyiségét illeti: egy átlagos aktiviátsú, egészséges felnőtt kutya alapvetően testtömegének 2-4 %-ának megfelelő mennyiségű táplálékot igényel egy nap.
átszoktatást először kacsával, libával, csirkével kezdjed. a zöldségeket, gyümölcsöket aprítani, pépesíteni kell.
