Tisztelt Horváth Úr, és valamennyi, a felszámolási eljárásban érintett, és különböző ügyvédi irodáknak e célból megbízást adó károsult részére!
Mint írtam korábban, a Magyar Állam és a felsz.eljárásban érintett károsultak képviselői Strasbourgban peren kívül megállapodtak, hogy az Állam a felsz. eljárás jogellenes elhúzódása miatt a "befektetett összegtől" függetlenül károsultakként 2000Euró kártalanítási összeget fizet. A megállapodást a nemzetközi bíróságnak ítéletbe kell foglalnia, és annak nyilvánosságra hozása (a megállapodásban részes felek részére történő kézbesítése) után záros határidőn vbelül a megbízott ügyvédi irodán keresztül a napi árfolyamon számolva, forintban történik majd a kifizetés. Előzetes információm szerint erre leghamarabb áprilisban, májusban sor fog kerülni. A károsultanként várható kártalanítási összeg a megbízott ügyvédi irodáktól függően eltérhetnek majd egymástól. Mint értesültem, 20-50%-ig + ÁFA terjedhetnek. Ne tévesszen meg senkit! Ez a kártalanítás nem azonos az elveszített pénzük miatti kártérítéssel! A "befektetéseink" visszakövbetelésének jogalapját ugyanis a NAGY PER indokolása kizárta! Ez uitóbbi miatt is értelmetlen és érthetetlen kibuktatás bármilyen eszmefuttetása az egyébként is régen elévül ügyeket illtően.
Ki tud rá válaszolni ? Strasbourgban meg volt-e már a Baumagos kártérítési ügyünkben a magyarországi alap bírósági ügy ítéletének elhúzódása miatti ítélet? Ha igen, mikor várható a Magyar Kormány Igazságügy minisztériuma részéről a kártérítés kiküldése részünkre ?
Kedves Pista szögedről! Jók a meglátásai! Először is, a Baumagnak egész egyszerűen nem volt olyan üzletrésze, amit eladhatott volna! Mivel a visszterhes szerződésben vállalt szolgáltatás, az üzletrészek tulajdonjogának átruházása "lehetetlen célra" irányult, valamennyi szerződés, ...SEMMIS...! De, azért nem ártana tudnia minden károsultnak, hogy a most folyó Shadl-Völlner büntetőper tanácsvezető bírája, az a Dr. Tóth Erzsébet büntetőbíró, aki Balázs László büntetőperében aljasul elhallgatta a Fővárosi Bíróság elnökének, Dr. Gatter Lászlónak, valamint Lantosné, Dr. Gál Ilona cégbírónak a Baumag 200 milliárdos-csalásában való érintettségét! Hogy tudja meg a 20 ezer Baumag károsult, ezek a jogi bűnözők "BIZONYÍTHATÓAN" nyakig benne voltak! Dr. Tóth, na meg minden bíró, persze azóta is kussol erről, mert ez beveri még az LB-t is, de nagyon! Nem vitás, hogy valamennyien a kormányok által irányított bűnszervezet tagjai voltak!
No én megválaszolom. Mi birkák megvettük a semmit, mivel a szerzödések mögött nem volt üzletrész. Igy mi oda adtuk a megtakaritásunkat a semmire. Ez egy nagy átverés volt amit mindenki benyalt. Megvettük a semmit, amit ezek a csaló trogerók elhitettek velünk. Legyártatták a nem létezö üzletrészekröl a papirokat valami zug nyomdába és azt árulták büntetlenül. Követeléseink viszont nem évülnek el, hiába verik a nyálukat egyesek, mert a felszámoló biztosok visszaigazolták, elismerték a jogos befizetéseinket. A baumagot meg szétszabdalták, fillérekért kiárositották és jól éltek belöle. A lényeg az hogy nagy szabálytalanságok történtek, és akik ezt okozták azoknak meg kell tériteni az okozott károkat.
T. BAUmagnélküli! Nem megy??? Ha már a semmisségre hivatkoztál, akkor, csak tudod, hogy miért! És a többi, miért hallgat, tán várják a sültes galambot!
T. BAUmagnéküli! Írod, hogy a BAUMAG-gal kötött szerződéseink semmisek, de a felszámoló nyilvántartása szerinti befizetett tőke követeléseink, és a befizetéstől a kifizetésig számított késedelmi kamat követeléseink elévülhetetlenek!!...Ez így igaz, nem köttetett 8 év alatt "érvényes" adásvételi-szerződés a csaló bűnbanda és ügyfelei között, még EGY SEM! Ezt a parlamentben is kussolják azóta, pedig nagyon jól tudják! Egy kérdés, miért is semmisek? Kérlek válaszold meg, hogy mindenki megértse!
Pisti vagyok Szögeről! Ön a B.Holdinggal volt jogviszonyban? Egy ilyen személyről tudok az Egye4sületből, akinek érdekében pert is nyertünk.Azt nem követtem, hogy a Holding ellen is folyt-e felszámolási eljárás, ezért nem tudok Önnek érdemben válaszolni, mint amit az előző írásomban talál utravalóként. Nagyon sajnálom.
Lipcsik Úr! Ön mindenben olyan tájékozott, akkor mondja meg nekem, hogy mit vétett a Baumag Holdinghoz besorolt károsultak? Ök hova menjenek hogy valami kártéritést kapjanak? Igy nagyon igazságtalan az egész egyik része valami alamizsnát kap, a másik meg törölheti a szemét, az ellopott megtakaritása után.
Az alábbi idézetet vegye alapul, és cselekedjen, ha 40 napéon belül jelentekezett be a felszámolási eljárásba. Az ügyvédi iroda rendelkezik an teljwes névsorral:
Tehát a strasbourgi bíróság és a magyar kormány között létrejött peren kívüli megállapodás eredményeként a felszámolási eljárásba 40 napon belül bejelentkezők, és a teljesítésre ügyvédi meghatalmazást adó károsultak 2000 EUR. sérelemdíjban részesülnek.
Közlöm az Iroda nevét, és elérhetőségét: Dr. Kodela Viktor 1121. Budapest János Zsigmond ut 34/B. Tel.: 06/1 408-26-54, Mobil: 06/30 343-32-48.
A megbízási kondíciók személyesen az irodában való jelentkezés esetén a 2000 EUR 20%-a + annak 27%-onyi ÁFA összege.
Több ügyvédi iroda is toboroz jelentkezőket, de azok a toborzó irodák költségeiként tovább emelik az előzőekben említett sikerdíjat.
Ha az ilyen megbízás már iktatásra került a Kodela Irodában, úgy nincs a közvetítő iroda megbízásának visszavonásra lehetőség.
Ki-ki adja tovább ezt az értesülést. Hangsúlyozom: 40 napon belül kellett bejelentkezni a felszámiolási eljárásba! A 2000 EUR független a tényleges kár összegétől! Semmit nem kell előrte fizetni. A 2000 EUR-ból az iroda levonja a maga és a közvetitő jutalékát, és a maradékot utalja a megbízónak.
Korábban szinte minden nap - mint károsult - olvastam az itt megjelent hozzászólásokat, most véletlenül ismét ide látogattam.
Kérdezem az érintettektől, hogy lehet-e még jelentkezni a kárigényért, vagy lejárt már a határidő?
A volt felszámolónál (Mátraholding) meg kell, hogy legyen a károsultak címe, az én postaládámba is be volt dobva egy levél ezzel kapcsolatosan - Kollok Ádám ügyintéző elérhetőségével - tehát valahol nyilván vannak tartva a károsultak.
MAI ÁRFOLYAMON SZEMÉLYENKÉNT KB. NETTO 620.000.Ft.-nyi KÁRPÓTLÁSBAN RÉSZESÜLHETNEK AZ IGÉNYLŐK, AMENNYIBEN A KODELA ÜGYVÉDI IRODÁT BÍZZÁK MEG KÖZVETLENÜL A JOGKÉPVISELETTEL.
AKI CSAK TEHETI, ADJA TOVÁBB ÁLTALA ISMERT KÁROSULTAKNAK EZT AZ INFORMÁCIÓT!
Tisztelt Károsult Társaim: A felszámolási eljárással kapcsolatban az itt idézett levelet kaptam az általam megbízott Ügyvédi Irodától:
"Az ügyben 2022. szeptemberben a strasbourgi bíróság kérelmezőként EUR 2000 összeg kártérítést állapított meg (a károsultak kiemelten magas száma miatt lett alacsonyabb az összeg, mint a többi hasonló, de kevesebb károsultat érintő ügyben). 2022. decemberben a Kormány elfogadta a kártérítés mértékét és a felek aláírtak egy közös egyezséget. A bíróság telefonos tájékoztatása értelmében a bíróság 2023. február közepén teszi közzé hivatalosan a döntését. Onnantól számítva 3 hónap áll majd rendelkezésére a Kormánynak a kifizetésekre. Az ügy tehát várhatóan május-június során zárul, sikeresen.
A Baumag felszámolás a mai napig folyamatban van és irodánk folyamatosan adja be a további kérelmeket, így további megbízások felvételének – amennyiben a törvényes és szerződéses feltételek fennállnak – részünkről nincs akadálya."
Tehát a strabbourgi bíróság és a magyar kormány között létrejött peren kívüli megállapodás eredményeként a felszámolási eljrásba 40 napon belül bejelentkezők, és a teljesítésre ügyvédi meghatalmazást adó károsultak 2000 EUR. sérelemdíjban részesülnek.
Közlöm az Iroda nevét, és elérhetőségét: Dr. Kodela Viktor 1121. Budapest János Zsigmond ut 34/B. Tel.: 06/1 408-26-54, Mobil: 06/30 343-32-48.
A megbízási kondíciók személyesen az irodában való jelentkezés esetén a 2000 EUR 20%-a + annak 27%-onyi ÁFA összege.
Több ügyvédi iroda is toboroz jelentkezőket, de azok a toborzó irodák költségeiként tovább emelik az előzőekben említett sikerdíjat.
Ha az ilyen megbízás már iktatásra került a Kodela Irodában, úgy nincs a közvetítő iroda megbízásának visszavonásra lehetőség.
Ki-ki adja tovább ezt az értesülést. Hangsúlyozom: 40 napon belül kellett bejelentkezni a felszámiolási eljárásba! A 2000 EUR független a tényleges kár összegétől! Semmit nem kell előrte fizetni. A 2000 EUR-ból az iroda levonja a maga és a közvetitő jutalékát, és a maradékot utalja a megbízónak.
Ajánlom, hogy előbb telefonon érdeklődjenek! A Zalaegerszeg környéki Károsultaknak nyakfogom, hengerlok és más neveken engem kitaróan becsmérlő Sényi Úrtól függetlenül külön sikert kívánok! Remlélem, nem késett el a tájékoztatásom.
Kedves, de ma már szörnyen unalmas kibuktatás! Évek óta teszi fel ugyanazokat a kérdéseket, amelyekre -igaz részletekben csöpögtetve- már maga is megadta választ. Én nem tettem ugyan fel Önnek kérdést, mert Baumag-ügyben sajnos okafogyottá vált bármilyen kártérítéssel kecsegtető igény felvetése, csupán arra kértem, hogy cáfolja meg az általam is érvényteleneknek tekintett szerződések polgári jogi, valamint a Baumag bűnbanda és az őket segítő hatóságok hivatalos személyiségeivel szembeni bűntető jogi felelősségre vonás elévülésének tényét. Nem kívánok ismétlésekbe bocsátkozni, ezért csak visszaidézem az egy évvel ezelőtt Önnek is címzett nyilatkozatomat, melyet tekinthet az összes eddigi kérdéseire adott válasznak.
Most azonban mégis lenne egy kérdésem: MIÉRT NEM CÁFOLTA ÉS CÁFOLJA MEG VÉGRE AZ ELÉVÜLÉSEKKEL KAPCSOLATOS JOGI HIVATKOZÁSAIMAT?! Fél talán, hogy talajt veszítene?
ÍME AZ IDÉZÉS:
"BÚÉK Mindenkinek! Kedves Kibuktatás! Ön, aki annyira tájékozott, csak azért tesz fel kérdéseket, hogy itt eredmények nélkül kérkedhessen a Baumag-ügy kezdetétől feltárt széles skálájú ismereteivel. Már több mint egy éve törvényhelyekre utalással kifejtettem, hogy mint tényleges befektetők és vesztesek a NAGY PER jogerős ítéletének indokolása szerint nem vagyunk Balázs machinációinak a sértettjei, tehát kártérítési keresetet sem nyújthatunk be. Ezen túlmenően azt is többször leírtam, hogy ha akár Balázs, akár a cégbíróság bármely tagja ma kiállna az Országház előtti térre, és ott büszkén vigyorogva, vagy számom-bánom módon bejelenté, hogy milyen jogszabályok megerülésével, figyelmen kívül hagyásával alakult meg a Baumag, de akár még olyan bűncselekményeket is elismerne, amelyekkel eddig nem is vádolták, az időmúlás miatt akkor sem lehetne senki ellen semmilyen eljárást indítani, pl. olyat sem, amelyet Ön sugall itt folyamatosan, és harsogja, hogy az nagyot is fog szólni.
EZT JELENTI AZ ELÉVÜLÉS! TEHÁT AZ ÖN ÁLTAL BIZONYÍTHATÓNAK VÉLT CSELEKMÉNYEK ÉVÜLTEK EL! AZOK MIATT MÁR NEM LEHET SEMMILYEN ELJÁRÁST INDÍTANI!
Ha erre a bejegyzésemre regálna, és újabb kérdést(ket) tenne fel, azt (okat) figyelmen kívül hagyom. Tetszelegjen saját maga saját magának.
Ha valami érdemleges lenne az Ön tevékenységében, az az, hogy megteszi azt a büntető, vagy polgári jogi bejelentését, (feljelentését) bárki korábbi bizonyítható elkövető ellen, amely alapján az illetékes szerveik meg is indítanának valamilyen eljárást.
Ameddig ilyenre nem kerül sor, addig felesleges szófosás minden okoskodása. Addig lapuljon meg csendben a háttérbe. Bizonyítékaival időben kellett volna előhozakodni, és akkor sem itt ezen a fórumon."
Tudomásom van arról, hogy több ügyvédi iroda is ráharapott a Baumag felszámolási eljárásának indokolatlan elhúzódása miatti sérelemdíj követelési lehetőségére Strasbourgban. (Ez tehát nem kártérítés, hanem sérelemdíj!) Vigyázzanak! 20%-tól 50%-ig +ÁFA tiszteletdíjra tartanak igényt. A toborzás folyamatos. Nem mindegy tehát, hogy kit bíznak meg. 2000 euró sérelemdíj érhető el személyenként. Ha többet tudok, tájékoztatom Önöket.
T. Lipcsik úr! Pedig jó lenne, ha adna valamilyen választ rá, hogy reményt keltsen, ezzel is megsegítve a károsultakat! A Baumag esetében, csakis vagyon-elleni bűncselekményről beszélhetünk, ami minden más bűncselekmény kizár! Gyorsan felejtse el a 1997-es évet, ugyanis a "csalás bűncselekménye" már 1995-ben BEFEJEZETTÉ vált, amikor "BE NEM JEGYZETT" szövetkezetként értékesítette az első "fiktív" üzletrészét, az első megtévesztett, hülyének nézett ügyfelének! Hogy tudja, ezt utána még 170 milliárd darab, végig 1 forint névértéken feltüntetett követte, majd el felejtem, a Dr. Gatter elnök által utasított, korrupt, na megvesztegetett cégbíró tudtával! A Baumag bűnbandának nem volt olyan üzletrésze amit eladhatott volna, ezáltal valamennyi üzletrészre kötött adásvételi szerződés(e) érvénytelen, semmis! Mi következik ebből??? Na ezt válaszolja meg, hogy a továbbiakban mindenkiben reményt keltsen! A cégbíró a sírig fogja átkozni azt a napot, amikor a tudomására jutott a Baumag "BEFEJEZETT" bűncselekménye!
Kibuktatás kéárdésére nem válaszolok, mert az 1997-ben Balázsék által elkövetett bármilyen pémzügyi, gazdasági bűncselekmény miatt ma már nem lehet fellépni. Természetesen kibuktatás szórakozhat egyedül a felvetésével, de hiába ne keltsen reményt a károsultakban. Ezt teszi már évek óta, ahelyett, hogy bebizonyítaná, nem volt és most sincs igazam az elévülések tekintetében.Horváth Nándor részére: A felszámolási eljárás indokolatlan és magyar hatóságok részéről orvosolatlan elhúzódása miatt Strasbourgban indult kártérítési eljárás iránti keresetet a bíróság befogadta. Ítéletről még nem tudok. Ott általában két-három év az átfutási idő.
A BAUMAG felszámoló biztosa a felszámolási eljárás befejezési határidejének várható dátumát a károsultaknak írt tájékoztatásában 2018 végében jelölte meg. A károsultak követeléseinek a felszámolás keretében történő kiegyenlítendő ősszegét a felszámoló elfogadta és tudomásul vette. A károsultak nagyobbik részének a felszámolási eljárás befejezése esetére a felosztásra kerülő vagyonrészekből /a várható kevés összeg miatt/ nem keltett reményt a felszámoló biztos. A felszámolás alakulásáról azóta további tájékoztatást nem kaptunk.
Nem kaptunk írásos tájékoztatást a felszámolási eljárás bíróságon történő befejezésének aránytalan elhúzódása miatt ügyvédeink által a Strasbourgi Bírósághoz benyújtott ügyeink állásáról sem.
T. Lipcsik úr! Na, ezt válaszolja meg! Tudja, hogy Balázs László az "alapbejegyzési kérelem" elbírálása alatt miről tájékoztatta a szarházi cégbírót? Milyen törvényi tényállás valósult meg, és mikor? Mikor vált a BE NEM JEGYZETT, vagyis a "NEM LÉTEZŐ" Baumag Szövetkezet bűncselekménye BEFEJEZETTÉ? Önnek milyen szerződés van a kezében, mire kötött adásvételi szerződést?
A követelések késedelmes teljesítése kapcsán igen jelentős változást hozott a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, mely 2014. március 15. napján lépett hatályba. Az új Ptk. új alapokra helyezte az elévülési időt és annak a szabályozását is – figyelmeztetnek a Mazars szakértői.
Jogrendszerünkben mindenhol találkozunk az idő múlásának hatásával. A régi és az új Ptk. is, egyaránt, kétféle anyagi jogi hatást különböztet meg egymástól, egyfelől a jogvesztést, mint jogi hatást, másfelől az elévülést, melyet az új törvényben a kötelmi jog általános szabályi között találhatunk meg.
Alapvető különbség az elévülés és a jogvesztés között, hogy míg az elévülésnél az elévülési idő leteltét követően az alanyi jog bírósági kikényszeríthetősége szűnik meg, addig a jogosult joga megmarad, ezzel szemben a jogvesztésnél a jogosult joga is megszűnik.
A jogvesztés – mint az időmúlás joghatása – abban az estben következik be, ha a jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére szolgáló határidőidő eltelt és ezt a jogszabály kifejezetten előírja. Ha a határidő nem jogvesztő, akkor az elévülés szabályai irányadóak rá.
A ma hatályos szabályozásban az általános elévülési határidő 5 év. Ez alól természetesen vannak kivételek, mint a kellékszavatossági határidő, mely 1 év (hibás teljesítés esetén), veszélyes üzemből eredő (veszélyes üzem többek között a gépjármű) kártérítés 3 év, valamint a fuvarozóval szembeni elévülési határidő 1 év.
Az általános elévülési időre vonatkozó szabály „megengedő”, így a felek ettől eltérően is megállapodhatnak, azonban fontos, hogy ezt írásban tegyék. Az új törvény eltér a korábbitól abból a szempontból, hogy szabályai eltérhetnek az elévült követelés visszakövetelési tilalmától, illetve az elévülést a bíróság hivatalból nem vizsgálja.
Az elévülési idő nyugvásáról akkor beszélhetünk, mikor a jogosult menthető okból nem tudja igényét érvényesíteni. Ha az elévülési idő nyugszik, akkor az ok megszűnésétől számított 1 év vagy ennél rövidebb határidő esetén pedig 3 hónapos határidőn belül is érvényesíthető a követelés, hogy ha az elévülési idő eltelt vagy 3 hónapnál kevesebb van hátra.
Az elévülési idő megszakad, ha valamilyen körülmény bekövetkezik, ami miatt az addig eltelt idő figyelmen kívül marad, és újra kezdődik az elévülési időnek a számítása. Jelenleg négy esetet különböztethetünk meg: (i) amikor a tartozást elismerik (bármely módon), (ii) a követelés megegyezéssel (egyezséggel) való módosítása következik be, (iii) bírósági eljárásban történő érvényesítése a követelésnek (eljárást befejező jogerős érdemi határozat), valamint (iv) a követelés csődeljárásba való bejelentése.
A régi Ptk.-hoz képest szemmel látható a különbség, miszerint most már a reménybeli, de késedelmes teljesítés miatt készített, írásbeli felszólítás már nem alkalmas arra, hogy ezzel az elévülési idő megszakadjon. Tehát nem elégséges ma már a tértivevényes felszólító levél 4 év és 364 nap utáni elküldése, amely régen alkalmas volt az elévülési idő további 5 éves meghosszabbítására.
Különbség még, hogy szintén nem elévülést megszakító hatás az engedményezés sem, valamint fontos kiemelni, hogy ma már a bírósági eljárás is csak abban az esetben szünteti meg az elévülési határidőt, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hoz.
Változás még, hogy az elévülést megszakító eljárás során, ha a végrehajtó határozatot hoz, az ebből fakadó követelés elévülését kizárólag annak megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmény szakítja meg.
A követelés csődeljárásba való bejelentése is megszakítja az elévülést, mely szintén újként került felvételre a taxatív felsorolásba.
Az értelmező rendelkezésekből kiderül az is, hogy a fizetési meghagyás kibocsátásnak az elévülés megszakítása szempontjából a peres eljárásban született érdemi döntéssel azonos a hatálya, hiszen kimondja, hogy a törvény alkalmazásában bírósági eljárásnak minősül a fizetési meghagyás.
Összességében tehát arra kell figyelni, hogy a kiegyenlítetlen követelések esetében ma már nem elég a felszólítás elküldése. Érdemi lépéseket kell tenni annak behajtása érdekében, azaz mielőbb meg kell indítani a peres vagy peren kívüli eljárást.
A polgári jogi igény iránti kertesetet sajnos öt év után elévülés miatt elutasítanának. Ezen túlmenően a polgári jogi igény miatti felelősként megnevezett Baumag Stratégia és Baumag Holdinggal szembehn, mint írtam, a tényleges károsultak jogalanyként nem léphetnek fel. Így szólt a nagy per ítélete.!
A bűncselekmények büntethetőségének elévülése valóban a leírtak szerint alakul - a BAUMAG ügyben is. A polgári jogi kártérítési igény azonban - soha - nem évül el, de érdemes-e ez esetben kártérítésért pereskedni ! ?
Kibuktatás és más reménykedők részére ajánlom elolvawsni az alábbi idézeteket:
Mi az általános szabály?
A büntethetőség (néhány kivételtől eltekintve) elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével.
Ez azt jelenti, hogy az elévülési idő legalább öt év, szóval egy két évi szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény büntethetőségének elévülési ideje öt év lesz. Ugyanakkor öt éven túl a büntethetőség elévülése a büntetési tétel felső határához igazodik, ami azt jelenti, hogy egy kettőtől nyolc évi szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elévülési ideje nyolc év. Logikus, hogy egy öttől tíz évig terjedő esetében tíz.
Mik a kivételek?
A fentiekből logikusan következik, hogy egy életfogytos (vagyis… életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény) büntethetősége nem tud elévülni. Tehát egy életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabásával fenyegetett bűncselekmény miatt, ez a fenyegetettség egész életre szól.
Nem évülnek el továbbá az emberiesség elleni, és a háborús bűncselekmények. Ezek elévülhetetlenségét nemzetközi egyezmény is szabályozza. (Megjegyzés: nincs emberiség elleni bűncselekmény, hanem emberiesség elleni bűncselekmény van).
Szintén nem évülnek el azok a szexuális bűncselekmények (nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni), amelyek esetében a sértett az elkövetéskor még nem volt tizennyolc éves, és amelyek büntetési tétele öt évnél magasabb.
Fontos tudni, hogy bizonyos bűncselekményeknél nem kezdődik el az elévülési idő, amíg a sértett be nem tölti a huszonegyedik életévét.
Nem számít bele az elévülési időbe a felfüggesztés, próbaidő, próbára bocsátás tartalma, továbbá az sem, amikor valakinek mentelmi joga áll fenn, és emiatt az eljárás nem indítható meg. A felfüggesztett szabadságvesztés, próbára bocsátás, próbaidő… ezek nem szinonimák. Lásd korábbi cikkünket.
Az elévülést félbeszakítják a nyomozati cselekmények, ilyenkor az elévülés idő újra elkezdődik.
Mikor kezdődik az elévülés?
Nos ez függ attól, hogy milyen cselekményről beszélünk, és milyen stádiumban van a cselekmény. Pl. egy befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul. Vagyis amikor a bűncselekményt elkövettük (pl. mikor elvertük a kocsmában a másik részeget).
Mit akarhat kezdeni egy 1997-ben elkövetett bármilyen súlyos, és bűnszövetségben elkövetett magatartással szemben.
Számtalanszor leírtam, és Ön egyszer sem tudott megcáfolni, hogy a Baumag-ügyben tényleges károsultak valamennyi polgári jogi igénye elévült. Azt is levezettem a büntető eljárási törvényre hivatkozva, hogy ha Balázs, vagy bárki más Baumag-ügyben bűnös személy nyilvánosan világgá kürtölné akár a Kossuth téren is, hogy milyen aljas és bűnös módon cselekedett a károsultak hátrányára, és ebből mekkora jogalap nélküli vagyonra tett szert, már sem kártérítésre, sem vagyonelkobzásra, sem börtönre nem lehetne ítélni.
Nem értem, hogy Ön a már eddig is kizárólag ezen a fórumon publikált bizonyítékaival miért nem ment arra illetékes hatóság elé, és miért nem élt feljelentéssel?
Tehát mielőtt tovább "hülyítené" a szerencsétlen károsultakat, tegyen végre egy kísérletet a jogai érvényesítésére, de ne itt! Ez a fórum erre alkalmatlan.
Ha Arató Úrra hivatkozik, úgy kérdezze meg akár Őt is, hogy lenne-e társa Önnek egy ilyen kereseti kérelem előterjesztésében.
Ha igen, ne mulassza el az egyre fogyó publikumot is értesíteni a bátorságáról és a sikeréről!
Ha azonban továbbra is erőlködni szeretne, úgy kérem, Ön is sorolja fel az elévülési határidő után is felróható cselekményeket, és természetesen a felróhatóság jogalapját is!
T. Lipcsik úr! Miből gondolja, hogy a Baumag ügy elveszett! Tudja, nem veszett az el, nem ám! János Arató is hozzászólt egy korábbi írásomra: persze a befektetési szövetkezetek károsultjairól is jó lenne már hallani. Róluk az ellenzék is hallgat. Csaknem húsz éve! János! Azért mert benne vannak nyakig! Menjünk vissza a kályhához! A CÉGTÖRVÉNY világosan fogalmaz: a cég elnevezésének, a cég alapvető tevékenységét és tényleges formáját kell tükröznie, és nem kelthet olyan látszatot, amely ezekkel ellentétes! Vagyis, egyáltalán, hogy kerülhettek cégbejegyzésre ezen szövetkezetek, ha maga a személyi "STÁTUSZJOG" nem ISMERI szövetkezeti formában a befektetési, ingatlanbefektetési elnevezést! Ebből következik, hogy nincs ilyen típusú, fajtájú szövetkezet! Ha a jogalkotó nem ismeri a befektetési, ingatlanbefektetési elnevezést, akkor a cégbírók, mint jogalkalmazók, hogy tudtak vele AZONOSULNI mindvégig??? ERGO, valamennyi szövetkezet "JOGSÉRTŐEN" került cégbejegyzésre! (Idézett, Lenkovics Barnabás jelentéséből) T. Lipcsik úr! Ön tudta ezt??? Tudta azt, hogy Balázs László milyen gazemberséget követett el a Rózsa utcai cégbíróságon, hogy milyen brutális bűncselekményről is tájékoztatta Lantosné, Dr. Gál Ilona cégbírót még a "bejegyzési kérelem elbírálása" alatt?
Az Európai Unió Bírósága gondoskodik az európai uniós jogszabályok egységes értelmezéséről a tagállamokban, és hogy ennek megfelelően a jogszabályokat az uniós országok és intézmények betartsák, aminek részeként rendezi a tagállami kormányok és az uniós intézmények közötti jogvitákat. Bizonyos esetekben azonban magánszemélyek, cégek és szervezetek is keresetet indíthatnak az Európai Unió Bíróságán, ha megítélésük szerint valamelyik uniós intézmény megsértette a jogaikat. Fontos tehát, hogy magyar szervek által elkövetett jogsértések orvoslása céljából nem fordulhatunk közvetlenül Luxembourghoz. Azaz, egy emberi jogainkat sértő hatósági vagy bírósági döntést közvetlenül megtámadni, vagy megsemmisíttetni nem lehet Luxembourgban.
A fentieket csupán azért idéztem, mert a BAUMG késedelmes felszámolási eljárása miatti panaszt nem a luxembourgi székhelyű EUB-hoz, hanem a starbourgi székhelyű EJEB-hez nyújtották be.
Egyáltalán nem vagyok érintett a Baumag-ügyben (sem más lehúzásban), s nem is ismerek személyesen érintettet, de egy pontosítást talán elfogadtok.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) nem EU-s intézmény, döntéseinek semmi köze az EU-hoz, sem az uniós jog nemzeti joggal szembeni elsőbbségéhez. Létezik persze uniós bíróság is, az EUB (Európai Unió Bírósága), amelynek a székhelye nem Strasbourgban, hanem Luxembourgban van. Az EJEB a Európa Tanács égisze alatt tevékenykedik (amelynek a világon semmi köze az EU-hoz, a közelmúltig például még Oroszország is teljes jogú tagja volt...), döntéseinek esetleges be nem tartása inkább diplomáciai problémákat okoz(na), joghatálya hivatalosan nem áll a magyar jogrend fölött.
Ettől függetlenül a magyar állam betartja az EJEB ítéleteit, szóval nem gondolnám, hogy egy általa megítélt kártérítést a magyar állam a jövőben egyszer csak ne fizetné ki (noha a Vezérünknek hála folyamatosan történnek dolgok, amikről korábban azt gondoltuk, elképzehetetlenek), de nem árt pontosan tudni, miről is van szó, amikor szóba kerül valami.
A kérdések eloszlatása céljából: Miután az uniós csatlakozásunkkor elfogadtuk az EU Bíróság felsőbbségét, az általa hozott döntés kötelező erejű. Ha az Állam van marasztalva, az Állam a kötelezett.A felszámolási eljárás elhúzódása miatt -függetlenül a befektetett összegtől!- személyenként ugyanolyan "késedelmi" hátrány érte a félmillió forintot vesztő károsultat, mint a tízmilliós kárt szenvedőt. Az uniós bíróság ilyen esetben személyenként 2000 euró sérelemdíjat (NEM KÁRTÉRÍTÉST!) ítél meg. Az ügyvédi iroda ennek a sérelemdíjnak a 20-áért + annak 27%-os ÁFA-jáért vállalta az uniós bíróság előtti képviseletet személyenként azoknak, akik bejelentkeztek és ezeket a feltételeket elfogadták. Az Iroda senkitől nem kért előre semmilyen díjat, előleget. Az Állam az ügyvédi Irodának teljesíti a kifizetést, és az Iroda az előzőleg említett sikerdíjat és annak 27%-os ÁFA összegét levonva a maradékot utalja a megbízó bankszámlájára. Ha az Állam nem fizetne, azt azt jelentené, hogy ÁLLAMCSŐD van. Ezt pedig az Állam nem akarhatja, hogy kiderüljön még akkor sem, ha valóban pénzszűkében lenne. Ezért azt sem kockáztatja majd, hogy az Iroda végrehajtási eljárást kezdemlényezzen. De ha erre kerülne sor, a megbízóknak ezért sem kellene fizetniük a megbízási szerződés értelmében.
Azt hiszem, így már világos mindenki előtt minden.
