Nekem is van egy olyan sejtésem, hogy magamra maradtam és nem követ senki. Nézzük a szép oldaláról: nem is fujjogtak rá. :)
A kézcsóknak is megvan a "koreográfiája" mint a kézfogásnak, könnyű kilépni vagy kiesni belőle. Természetesen a Nő engedheti meg hogy az úriember kezet csókoljon. Szóval első lépésben a Nő a kezét az úr felé nyújtja, kevés kivételtől eltekintve szokás előtte eltávolítani a kesztyűt. Az úr lazán megfogja a felajánlott kezet (kb mint a táncnál, nem szorongatva) tenyérrel lefelé fordítja és kissé ráhajolva az ajkához érinti, nem emeli fel. Ez az a pillanat amiről írtál.
Namármost az egész nem működik ha a Hölgy nem nyújt kezet, mereven tartja vagy elhúzza azt az ember szája elől. Aztán vannak finom árnyalatok, az alázatosan mély meghajlással kísért és a kesztyűs kézfejre adott cuppanós csóktól a szinte egyenes derékkal kihívóan archoz emelt kéz ujjaira lehelt szerelmes pusziig, amit olvadó pillantás és szemkontaktus kertez.
Köszönöm a bókot, jólesik. Bevallom, nem teszteltem a nickem angol formáját, mivel túl szokványosnak érzem. Mindent el lehet adni, ha angol vagy annak tűnő cimkét akasztunk rá. Éppen német nyelvterületen kirándultam, onnan ered. Tudom, hogy helyesen nagybetűvel kellene kezdeni, de az nem illik hozzám. A végére dupla S vagy ß dukálna, féltem hogy nem fogadja el a fórum.
Egyébként a való életben is szoktam ezt a köszöntést használni, pont a hőlgyek iránti tiszteletem kifejezésére. Sőt a bemutatkozás alkalmával felém nyújtott kezet meg is csókolom ha a hőlgy részéről nincs ellenérzés. Semmiképpen sem erőltetem, azt tanultam hogy nem szabad bírkózni.
