Ez akkor magyarázatot ad az enyhén (szólva) elnagyolt Teller-leveles csalásra is. Már az orosz (szovjet) iparcikkeknél is feltűnt, hogy jellemző a kicsit bumfordi design...
http://www.nepszabadsag.hu/Default.asp?DocCollID=98881&DocID=91299#91299 A B. V. Tabora (Ringier) – a Népszabadság Rt. eddigi 49,9 százalékos tulajdonosa – a Bertelsmann AG/Gruner + Jahr AG-nak az rt.-ben meglévő tulajdonából további 17,7 százalékot vett át. A szükséges versenyhivatali eljárást a felek megindítják.
{persze én nem értek ehhez, nem védem én a népszabit, csak egy márciusi cikkük szerint a tabora=ringier}
Az oroszoktól eddig se sok jót kaptunk, és azért mégsem mindegy, hogy az ország egyik legnagyobb napilapját honnan rángatják. Vagy ha Neked igen, akkor ...
"Tavaly a világsajtó figyelmét is élénken foglalkoztatta az orosz „vörös maffia” ügyeskedése, amikor tízmilliárd dollárnyi összeget mosott sikeresen tisztára az amerikai Bank of New York-on keresztül."
A francba... Hol is láttam korábban ezt a szépnevű bankot Magyarországon?:)))
Azért az "orosz" milliárdok sorsa sem csupa móka és kacagás...
Letartóztatták a miliárdos államtitkárt
Az évszázad pénzmosási botránya Németországban
Újabb fejezetéhez érkezett az orosz pénzmosás története. A napokban Németországban robbant ki az eddigi legnagyobb pénzmosási botrány, amelyben négy német nagybank és több nyugat-európai pénzintézet is érintett. Tavaly a világsajtó figyelmét is élénken foglalkoztatta az orosz „vörös maffia” ügyeskedése, amikor tízmilliárd dollárnyi összeget mosott sikeresen tisztára az amerikai Bank of New York-on keresztül. Az ügy felgöngyölésében szerepet játszottak a brit és a svájci bűnüldöző szervek is. (Hetek, 1999. augusztus 28., Budapesti vállalkozót üldöz a CIA) A legfrissebb, több mint 7 milliárd márkát meghaladó pénzmosási ügyben a botrányban nyomozó düsseldorfi ügyészség szerint a Westdeutsche Landesbank (WestLB) érintett a leginkább. A Der Spiegel tekintélyes német hetilap információi szerint 1997 óta összesen közel 15 milliárd márkát (kétezermilliárd forintnak megfelelő summát) mostak át német és más európai pénzintézetekben.
A nyomok minden kétséget kizáróan Oroszországba vezetnek. A WestLB-nél nyitott számlára egy bizonyos United Global Bankból érkezett több mint 1,2 milliárd márka, a bank alkalmazottai azonban kiderítették, hogy ilyen néven nincs pénzintézet sehol a világon. A kérdés csak az, hogy a WestLB dolgozói az 1997 óta tartó ügyleteket miért csak most, több éves késéssel észlelték, illetve jelentették. A Die Welt német napilap információi szerint a düsseldorfi ügyészség csak a WestLB-nél 3,7 milliárd márka piszkos pénz után nyomoz.
A gyanúsítottak első körben még nem a banki alkalmazottak, hanem a megbízók, akik minden jel szerint nem mások, mint a hírhedt orosz milliárdos Borisz Berezovszkij és Roman Abramovics.
A WestLB-ben landoló milliárdok nagy része a brit Virgin-szigetekről jött orosz érdekeltségi rendszerben álló cégektől vagy fiktív pénzintézetektől. Az oroszok minden jel szerint alaposan befészkelték magukat Nyugat-Európa „spájzaiba”, neves pénzintézeteibe. Berezovszkij és Abramovics csak a közelmúltban váltak az orosz alumíniumipar legjelentősebb részének birtokosaivá. Előttük a Csernoj fivérek játszottak meghatározó szerepet ebben a szektorban. A Csernoj testvérek pályafutása az üzbég fővárosban, Taskentben kezdődött a nyolcvanas években. A Gorbacsov nevével fémjelzett „peresztrojka” kiváló terepet biztosított számukra és a Moszkovszkij Komszomolez orosz lap számára, hogy legális együttműködés leple alatt illegális üzleteléssel megszedjék magukat. Az igazi kitörést azonban a kilencvenes évek kaotikus politikai eseményei hozták a Csernojok számára. A Szovjetunió széthullását követően lehetőségük nyílt arra, hogy az alumíniumipar jelentős részére rátegyék kezüket, és mivel nem válogattak a módszerekben, a termelés egyharmada rövid idő alatt már hozzájuk tartozott. David és Simon Reuben testvérekkel együtt megalapították a Trans World Group (TWG) vállalatot, amely 1996-ra az egykori Szovjetunió alumíniumtermelésének túlnyomó részét birtokolta, és olyan multinacionális cégek, mint az Egyesült Államok-beli Alcoa és Alcan után a világ harmadik legnagyobb alumíniumipari cége lett. Lev Csernoj marxista nézetei alapján ezt az időszakot az eredeti tőkefelhalmozás korának nevezte el. Csernojék „tőkefelhalmozását” azonban számtalan rejtélyes gyilkossági ügy árnyékolta be. A TWG sokáig tevékenykedett az észak-amerikai piacon is, az USA-ban adták el terme-lésük harminc százalékát. „Off shore” cégeik és átláthatatlan láncolatú leányvállalataik Ciprustól kezdve a Bahamákon át a Kajmán-szigetekig szinte mindenütt jelen voltak, gyakran tűntek fel Londonban és Izraelben is. A brit fővárosban aztán körmükre égett a gyufa, ugyanis 1997-ben a brit titkosszolgálat „Copperfield1” akciója leleplezte a TWG és a szervezett bűnözés titkos kapcsolatait, és a TWG konszernt „potenciális veszélyforrássá” nyilvánították a brit nemzetgazdaságra és minden általuk érintett ország gazdaságára nézően. Ezt a megrendülést kihasználva Oroszországban kirobbant az „alu-háború”, amelynek során a kilencvenes évek végére a Csernojokat leváltotta Berezovszkij és Abramovics. Orosz Alumínium nevű cégükön keresztül mára övék az orosz alumíniumtermelés hetven (!) százaléka. A német ügyészség vizsgálata nyomán azonban minden bizonnyal új fejezet kezdődik el az orosz alumíniumbárók történe-
tében.
Magyar Nemzet:
-------------
Orosz cég a Népszabadság tulajdonosa?
Schmitt Pál az ál-Teller levéről
2003. szeptember 24. 6:01
MNO
Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke különös információ birtokába jutott, amikor tiltakozni kívánt a Népszabadság tulajdonosánál a hamis Teller-levél miatt - derül ki a hirtv.hu közléséből.
Schmitt Pál, a FIDESZ alelnöke a Hír Televízió szerda esti adásában elmondta: amikor tiltakozni akart a Népszabadságban megjelent erkölcstelen, Teller Ede nevével visszaélt levél miatt, megtudta, hogy az eddig svájci tulajdonban lévő Ringier Kiadó sajnálta a történteket, de elhatárolta magát az ügytől.
Kijelentették: a Népszabadság tulajdonosa már többségben egy orosz cég. A FIDESZ alelnöke felháborítonak tartja, hogy ez következmények nélkül megtörténhet Magyarországon.
A Hír Televízió szerette volna megkérdezni a Népszabadság elnök-főszerkesztőjétől, Eötvös Páltól, hogy mikor és miért lett a lap fő tulajdonosa egy orosz kiadó. A főszerkesztő nem kívánt reagálni.
