Egy megállapodás a polgári jog alapján lehet "jogszerű", de attól még bűncselekmény történhet. Például a "fusizás" az hűtlen kezelésnek minősül, holott a magánszemélyek megállapodása jogszerű..
Azért ez egy kicsit hasonlít a Princz sztorihoz. Remélem Berkecz Máriának sem támad ingerenciája a kártérítési perre, még akkor sem ha elitélendő módon megmotozták a rendőrségen.
elolvastad a cikket, amire bőrmester kartács hivatkozott...?
Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője lapunknak megerősítette, hogy a vádirat jelentősen módosult a tárgyalás utolsó szakaszában. Ennek oka, hogy időközben lezárult egy munkaügyi per, amelyben a bíróság jogszerűnek minősítette a vádlottak közötti megállapodást.
Még azt sem tudjuk, hogy helyesen jártak el (ami nincs kizárva), mert az ügyészség emel vádat, az ügyészég módosítja a vádat, és az ügyészség ellenőrzi, hogy helyesen járt-e el. Így persze nehéz hibázni...
Ha akarta volna sem tudta volna elmarasztalni a Fővárosi Bíróság Berkecz Máriát, a Millenáris Kht. hűtlen kezeléssel vádolt egykori igazgatóját. Az ítélethozatal előtt ugyanis a Fővárosi Főügyészség alapvetően módosította az eredetileg benyújtott vádiratot. Gyakorlatilag kivette belőle azokat a vádpontokat, amelyek az eljárás alapjául szolgáltak.
Előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság péntek délelőtt azt a fehérgyarmati ügyészt, akit vesztegetés gyanújával vettek őrizetbe - közölte az a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.
Keresztes Imre megerősítette: a fehérgyarmati ügyészt, Angyal Istvánt, vesztegetéssel gyanúsítják, de a nyomozás érdekeire hivatkozva nem kívánt bővebb tájékoztatást adni. A Központi Nyomozó Főügyészség vezetőjének közlése szerint a bíróság - nem jogerősen - pénteken helyezte előzetes letartóztatásba az ügyészt.
Keresztes Imre egyúttal cáfolta azokat a sajtóhíreket, miszerint hivatali visszaéléssel vagy más bűncselekménnyel gyanúsítanák a még kedden őrizetbe vett ügyészt.
"Ha van független bíróság, akkor nem igazán értem, hogy miért kell független ügyészég."
Mert nem igazán lenne egészséges lenne, ha a kormányzat már a nyomozati szakaszban leállíthatna/eltussolhatna egy ügyet, akár a rendőrséget, akár az ügyészi nyomozó szerveket utasítva.
Az meg (közpénz)pazarló párhuzamosságot jelentene, ha egy harmadik nyomozói apparátust (vizsgálóbírók?) is létrehozna az állam.
A köztársasági elnök a Sándor-palotában fogadta a távozó legfőbb ügyészt. Sólyom László nagyra értékelte a vádhatóság elmúlt hatéves munkáját, és ezért elismerését fejezte ki Polt Péternek.
Két út van az ügyészség szerepét illetően (nk. plédák szerint is): az egyik valóban az, amit írsz, a legfőbb ügyész teljesen független, ebben az esetben a legf. ügyész kinevezése igazodjon az LB elnökéhez (ogy 2/3).
A másik út: az ügyészség a kormány büntető, közigazgatási és polgári jogi politikáját valósítja meg. Ebben az esetben viszont tatozzon kormányirányítás alá. Viszont nagyobb teret kell engedni a magánvádnak, ha az ügyészség nem viszi tovább az ügyet. A nyomozást pedig nyomozóbíró végezze vagy felügyelje. Ha a magánvádak bejönnek, az a kormány politikai felelőssége lesz, így az ügyészség kikerül a politikából.
Nekem a második a szimpatikusabb. Ha van független bíróság, akkor nem igazán értem, hogy miért kell független ügyészég.
"Éppen, hogy nem a kinevezésen van a lényeg, hanem azon, hogy a kormány irányítsa az ügyészséget. Ebbe nem akar belemenni a mindenkori ellenzék."
Ezzel nincs is semmi baj, ezt nagyon helyesen tette a mindenkori ellenzék, de most nem erről van szó !
Hanem arról, hogy egy kormánytól független, szigorúan (félkatonai módon) hierachizált szervezet élén, mely szervezet nem tartozik politikai felelősséggel még a parlamentnek sem (hiszen a parlamenti számokérés következmény nélküli formalitás),
állhat-e egy olyan személy, amely az egyik politikai tábor pártkatonája ???
Ha azt mondod, hogy nem, akkor a következő kérdés, hogyan lehetne ezt leginkább megakadályozni ?
Természetesen úgy, hogy kinevezése a Legfelsőbb Bíróság elnökének kinevezéséhez legyen hasonló - 2/3-os szavazás alapján történjen.
Ebbe pedig éppenhogy a parlamenti többség nem akar belemenni és nem az ellenzék ! (Elfeledve, hogy kerülhet még ellenzékbe is...)
A közjogi intézmények harcát figyelve egyre többen elevenítették fel az ügyészség kormány alá rendelésének gondolatát. „Annak idején magam is támogattam egy ilyen irányú elmozdulást, bár az Európa Tanács ajánlása mind a kormány alá rendelt, mind az attól független ügyészi szervezetet jogállaminak nyilvánította – mondja Györgyi Kálmán miniszteri biztos, volt legfőbb ügyész. – Ennek megfelelően vett részt az ügyészség az ügyészségi reform tervezetének kidolgozásában ’93-ban, majd ’98-ban. Ám az Országgyűlés nem fogadta el az előterjesztéseket. Ekképp akarta megakadályozni, hogy a mindenkori kormány politikai befolyást gyakoroljon a vádhatóságra. Ám így a legfőbb ügyész óhatatlanul a politika szereplőjévé válik. Ha a szervezet az igazságügyi miniszter irányításával végezné munkáját, kikerülne a politikai támadások kereszttüzéből.”
Éppen, hogy nem a kinevezésen van a lényeg, hanem azon, hogy a kormány irányítsa az ügyészséget. Ebbe nem akar belemenni a mindenkori ellenzék.
Inkább a fordítottja logikus. Azaz ügyészválasztási időszakban a mindenkori kormánytöbbségnek az érdeke, hogy az ellenzék ne tudjon belepofázni abba, ki lesz a legfőbb ügyész, és fordítva. Vagy szerinted, ha most a kormány pl. egy olyan ügyészt javasol legfőbb ügyésznek, akit a Polt kirúgott, akkor ez a Fideszt nem érdekli, és nem szavazna meg inkább egy olyan előterjesztést, hogy mégis 2/3-os legyen a kinevezés ??!
Egy megszívlelendő javaslat a HVG-től az ügyészséget illetően - hamár a kormány annyi mindent meg szeretne reformálni...
"A végletesen központosított, katonai fegyelmű, hierarchizált ügyészség jelenlegi közjogi helyzetén feltétlenül változtatni kell, a pártatlanságnak nem lehet egyedüli garanciája a parlamentben egyszerű többséggel választható szakember személyes hitele. Ennek érdekében intézményesen ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a jövőben olyan személy legyen jogosult a teljes hazai bűnüldözési apparátus munkáját végső soron meghatározni, aki kizárólag az egyik politikai oldal bizalmát élvezi. A pártkatonák legfőbb ügyészi kinevezése - miként az elmúlt hat évben bebizonyosodott - az egész vádhatóság hitelét megkérdőjelezi a közvélemény előtt. Az ügyészség szakmai integritásának helyreállítása s függetlenségének hosszú távú garantálása érdekében arra van szükség, hogy a jövőben a legfőbb ügyészt is kétharmados többséggel válassza meg a parlament, ugyanúgy, mint az alkotmánybírákat, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnökét."
Ott méltóztatnak tévedni, hogy itt nincs vád, ez egy polgári peres eljárás. Ha tehát az ügyészség a korábbi levelében azt írta, hogy nem történt bcs., illetve nincs közérdek sérelme sem, ezt az álláspontját (lévén polgári eljárás) bármikor megváltoztathatja. Természetesen szakmailag elég égő a dolog, de nem törvénytelen, így önmagában nem is szolgál a kereset elutasításának alapjául.
Amit írtam, az csak egy olyan elvi tamáskodás volt, a "ha semmit sem tudnánk, ez akkor is hülyeség" fajtából. Valójában annál a helyzet sokkalta rosszabb a vád szempontjából, és ezt az ügyészség is tudja, ill. az ügyészség által szíjártópéternek írt levélből (http://www.altus.hu/ugyeszseg.pdf) mindnyájan tudjuk. Tudjuk hogy
- a szalaiucca 4-et az állam minden lófitty képviselői klubtól függetlenül el akarta adni, - ezért 1993-ban (!) társasházzá alakíttatta és értékbecslést készíttetett, ill. az általa megbízott ingatlanügynök már 1994 márciusában megjelenttette a versenytárgyalási felhívást; - és az aldo kft már 1994. június 1-től lízingelte a meh-től földszintet, a leendő képviselői klubot (mely 97 jún. 1-től ment volna át tulajdonába).
Az a bizonyos 1995. jan. 12-i "adásvételi szerződés", amelyre az ügyész hivatkozik pusztán az aldo, az altus és a meh közötti megállapodás, melyben az aldo átadja vételi jogát az altusnak. Itt tehát nincsen semmiféle színlelt adásvételi szerződés a meh és az altus között, a meh egyszerűen tudomásul veszi, hogy az általa lízingkonstrukcióban már eladott ingatlan vevői oldalán nem az aldo, hanem az altus áll. Ha van megtámadható elem, akkor az az 1994-ben megkötött lízingszerződés, amely viszont egy pályázat keretében más eladásokkal együtt történt, tehát a többi egy pályázattal elnyert eladást is meg kell támadni és színleltnek minősíteni, etc.
Hát igen, ez a színlelt szerződés ölég kényes pontnak látszik. Nem véletlen, hogy az adásvételi szerződés aláírásának dátumát szerepelteti a t. ügyészség (2005. jan. 12.), minthogy az "ajándékozás" tényállásához, a szerződés színlelt mivoltának bemutatásához a két dátumnak (eladás és bérlés) illenék mentül közelebb esniök egymáshoz.
Itt csak az a bibi, hogy az adásvételi szerződés megkötése (ha minden szabályosan történt) egy viszonylag hosszadalmas közigazgatási procedúra legutolsó aktusa, amelynek legelső pillanatában, jelesül amikor az ingatlant privatizációra kijelölték (ha nagyon erőltetetten és flottul ment a dolog, akkor ez valamikor 1994 őszén lehetett), már élniök kellett a képviselői klubos visszabérléses tervezgetéseknek ahhoz, hogy ezt a színlelt szerződéses ajándékozásos dolgot komolyan lehessen venni. (Továbbá azt is jó összjátékkal biztosítani kellett, hogy nehogy valami csóringer jobb ajánlatot adjon a kiírt értékesítési pályázaton, sít.) Az ingatlan eladása ugyanis ekkor dőlt el, és nem akkor, amikor az adásvételi szerződést aláírták. Ha ez az eladás mindenféle képviselői klubosditól függetlenül történt, akkor az államnak csak peche volt, mert eladta egyik kezével azt, amit másik kezével egy bő fél év múltán használni tudott volna.
Egész pontosan azt kell itten bizonyítani, hogy a bolsemaffiózók
1. elkezdik valakikkel (szegény ártatlan ellenzéki képviselőkkel) tervezgetni a képviselői klubot (legkésőbb 1994 késő nyarán, őszén); 2. egyúttal és erre föl (miközben a képviselői klub helyszíneül kijelöltetik a szalaiucca, és pacsi mindenkitől) előterjesztik privatizációra is az ingatlant; 3. megszervezik az előre lefutott pályázatot és eladják a szalaiuccát; 4. aztán meg jöhet a nagy visszabérlés.
Van itt még ezer vérző seb, de ez a legszembeötlőbb.
Nekem a színlelt rész magyarázata tetszik a legjobban...
Mindenesetre az figyelemre méltó, hogy ugyanez az ügyészség semmilyen színlelt motívumot nem tudott felfedezni a Schlett-féle fantomizáció során.
Ott még az sem volt gyanús, hogy egy napon ugyanaz a vevő többféle aláírást produkálva "szerezte" meg a felhalmozott veszteségeket! A jó erkölcsbe sem ütközött, hogy "valaki" visszaélt a vevő nevével. Nekm volt gyanús az sem, hogy vajon a vevő mi a rancot akart kezdeni új szezeményeivel, stb...
Persze minden ügyet magában kell vizsgálni függetlenül attól, hogy más ügyekben mi történt. Ez az ügy fából vaskarika kommunkálhatóság szempontjábó. Így a ikényszerített eljárás politikailag nem hoz majd hasznot a fidesznek. Melesleg mintha lenne benne tárgyi tévedés is, mert a bérlővel tudtommal volt egy végső értékegyeztető elszámolás amit ez a beadvány nem tartamaz.
Júniusban kezdődik a miniszterelnök cége ellen indított polgári per 2006. május 10. 15:05
Június 7-én Kaposváron elkezdődik annak a polgári pernek a tárgyalása, amelyet a Legfőbb Ügyészség kezdeményezett a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tulajdonában lévő Altus Rt. és a Humán-Jövő 2000 Kht. ellen a két társaság közötti szerződés érvénytelenségének megállapítását kérve - közölte a Somogy Megyei Bíróság az MTI-vel. A per tárgya a korábban állami tulajdonban, a Miniszterelnöki Hivatal kezelésében lévő fővárosi, a Szalay u. 4. szám alatti ingatlanban található "bemutatóterem". Ennek tulajdonjogát a keresetlevélben foglalt tényállás szerint az elsőrendű alperes Altus Rt. az ALDO Kft. közreműködésével, 1995. január 12. napján megkötött adásvételi szerződéssel vásárolta meg.
A részvénytársaság 1995. április 4-én bérleti szerződést kötött a másodrendű alperes Humán-Jövő 2000 Kht. jogelődjével a tulajdonát képező helyiségek bérléséről. A bérleti szerződés célja az Országgyűlési Képviselők Klubjának működtetése volt - áll a kiadott közleményben.
A bérleti szerződést ugyanazon a napon kötötték, amelyen a másodrendű alperes jogelődje, MEH egyik gazdasági társasága, a Közlöny- és Lapkiadó Kft. megállapodást kötött az Országgyűlési Képviselők Klubja Egyesülettel, amelyben vállalta a kialakítandó klub működtetését.
"Az alperesek által megkötött bérleti szerződés semmis, tekintettel arra, hogy színlelt, jó erkölcsbe ütköző és az állami tulajdonú cég számára feltűnően előnytelen szerződésről van szó" - ismertette a Legfőbb Ügyészség ezzel kapcsolatos álláspontját Varga Rita, a bíróság sajtóreferense a kiadott dokumentumban.
"Színlelt, mert a szerződésben foglalt azon kitétel, mely szerint az állami tulajdonú bérlő beruházása a szerződés megszűnése esetén a bérbeadó magáncéget illeti, valójában a bérlő részéről a bérbeadónak nyújtandó ingyenes szolgáltatást, ajándékozást leplezett. Jó erkölcsbe ütköző, mert a szerződések arra utalnak, hogy miután az állam eladta a per tárgyát képező ingatlant, egy állami érdekeltségű kft. azt - az adásvételi ár többszöröséért - visszabérelte, és az átépítéséhez jelentős összegű beruházást is biztosított" - idézte a közlemény a vádhatóság beadványában foglaltakat.
A sajtóreferens közlése szerint a Legfőbb Ügyészség a bérleti szerződés semmissé nyilvánításán túl azt kéri a bíróságtól, hogy kötelezze az elsőrendű alperest az elvégzett beruházás értékének megtérítésére. A benyújtott keresetben az áll, hogy a Humán-Jövő 2000 Kht. saját költségén elvégeztette a bérbe vett helyiségek átalakítási munkálatait, és havonta bérleti díjat fizetett.
Emellett a szerződő felek rendelkeztek arról is, hogy tíz év elteltével a felek úgy tekintik, hogy a bérlő a beruházás értékét "lelakta", és az átalakított állapotban adja vissza a helyiségeket a tulajdonosnak a beépített bútorokkal, berendezésekkel, használati eszközökkel együtt, tehát a beruházás eredménye ellenszolgáltatás nélkül a bérbeadó tulajdonában marad.
Az ügyet azért a Somogy Megyei Bíróság tárgyalja, mert a másodrendű alperes székhelye Balatonőszödön van, és a per az alperesek bármelyikére nézve illetékes bíróság előtt valamennyi alperes ellen megindítható - közölte a sajtóreferens.
