32/2004. ((IV. 19.)) OGY határozat
• A Komondor védett, őshonos, veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő
tenyésztett magyar állatfajta
• A Komondor Magyar Nemzeti Kincs
62/2016. (IX. 16.) FM rendelet
1. §
g) kritikus helyzetbe került magyar ebfajta: az a magyar ebfajta, amely tenyésztésbe vont
nőivarú egyedeinek száma 150 alatt van;
h) megőrzendő helyzetbe került magyar ebfajta: az a magyar ebfajta, amely tenyésztésbe
vont nőivarú egyedeinek száma 1001-3000 között van;
i) tenyésztési hatóság: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal;
j) veszélyeztetett helyzetbe került magyar ebfajta: az a magyar ebfajta, amely
tenyésztésbe vont nőivarú egyedeinek száma 151-1000 között van.
3. §
(1) A magyar ebfajták megőrzését a fajta fenntartásáért felelős tenyésztő szervezetnek a
magyar ebfajta kritikus, veszélyeztetett vagy megőrzendő helyzetét figyelembe vevő
tenyésztési program kialakításával, valamint annak végrehajtásával kell biztosítania.
6. §
(1) A magyar ebfajta megőrzését szolgáló tenyésztési program végrehajtásáért felelős
tenyésztő szervezet - mint fajtafenntartó - gondoskodik a magyar ebfajta származási,
tenyésztési és teljesítményvizsgálati adatainak gyűjtéséről, feldolgozásáról és
nyilvántartásáról.
(3) A tenyésztő szervezetnek törekednie kell arra, hogy a tenyésztésbe vont állatok számát
az 1. § g) pontja szerinti kritikus szint felett tartsa.
(4) A magyar ebfajta egyedszámának kritikus szint alá süllyedése vagy a magyar ebfajta
eredeti tulajdonságainak megváltoztatására irányuló tevékenység esetén a tenyésztési
hatóság
a) a génmegőrző intézmény szakértői véleményét beszerzi,
b) az érintett tenyésztő szervezet bevonásával intézkedési programot dolgoz ki,
c) szükség esetén egyedi intézkedést hoz, amelynek keretében elrendelheti a tenyésztési
program felülvizsgálatát.
1993.évi CXIV. állattenyésztésről szóló törvény.
Védett őshonos állatfajták, veszélyeztetett fajták és magyar ebfajták 21
11. § (1) 22 A védett őshonos, jelentős genetikai értéket képviselő fajtáknak, valamint a
magyar ebfajtáknak az eredeti állapotukban történő megőrzése nemzeti érdek és állami
feladat, melynek végrehajtásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban:
miniszter) - a természetvédelemért felelős miniszter, a tenyésztési hatóság, más szervek,
valamint szakmai szervezetek bevonásával - gondoskodik.
12. § 24 A magas genetikai értéket képviselő, veszélyeztetett helyzetbe került fajták és a
magyar ebfajták állományait védeni kell, amihez az állam támogatást adhat.
„A kutyák azon tulajdonságai, amelyek 5 generációnál hosszabb ideig nem kerülnek
alkalmazásra, elvesznek.”
Újhelyi Tamás - SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet, Pásztorkutyás konferencia, és 2017.11.08-n
a MTTE Biodiverzitás 2 előadásában
„A komondor zárt törzskönyves tenyésztése zsákutca.”
prof. Sótonyi Péter rektor, ÁOTE 2017. 11. 08-n a MTTE biodiverzitás 2 előadásában a
komondoros előadásokra való reagálásában.
Az államilag elismert ebtenyésztő szervezettel (ETSZ) és a felügyeleti szerveivel
szemben megfogalmazott kifogásaink:
Az elmúlt 25 évben az elismert tenyésztő szervezet a tenyésztési hatóság felügyelete
mellett olyan küllemorientált tenyésztési programot valósított meg, amely az 1993.
évi CXIV. állattenyésztésről szóló törvény 11. §-ban foglaltaknak nem felel meg.
A komondor eredeti állapota elsősorban az alkalmazási értékeiben rejlik. A tenyésztési
programok egyike sem tartalmazott az alkalmazási értékek számonkérésére és megőrzésére
vonatkozó gyakorlati megoldásokat és ez mind a mai napig mit sem változott. Az ETSZ FM
által támogatott kiadványába évtizedek óta egyetlen komondor sem került be kiváló
munkaképessége okán. Nem véletlenül!
Az 1993-s törvények negyed évszázados semmibevételének 2 fő következménye:
1. A regisztrált komondor szaporulat és vele az állomány az elmúlt 25 évben harmadára-
negyedére zsugorodott. Az elmúlt években 60-70 komondor szuka adta az éves
regisztrált szaporulatot (a kritikus szint 150 alatt kezdődik!)!
- Állattenyésztő, genetikus szakemberek egyöntetű véleménye szerint a fajta helyzete,
egészségi állapota és a tenyésztési adatok alapján nagy az esélye a súlyos
beltenyésztettségnek. A hosszú ideje fennálló kritikus beltenyésztettség minden lehetséges
hátrányos következménye jellemző a jelenlegi állományra:
- szaporodási problémák
- igen gyakori kölyökhalálozás
- idegrendszeri problémák
- mozgásszervi elváltozások
- csökevényesedő fogazat
- elvékonyodott hasfal
- sérülékeny bőr
- különféle rákos és egyéb megbetegedések
- genetkai eredetű cobalamin felszívódási zavar…stb.
Statisztikát nehéz készíteni erről, mert a tenyésztők és a hobbi komondorosok többnyire
elhallgatják a tényeket a fajta iránt érdeklődők elől (meg a statisztikák készítői elől is). A
tenyésztési adatokból következtethető populációgenetikai számítások sajnos nem sok jóval
kecsegtetnek (dr Bódi László – SZIE).
2. A regisztrált komondor állományának a többsége elveszítette az eredeti állapotra
jellemző kiváló pásztorkutyás tulajdonságait. A kiállítási komondor kívánatosan
„ernyőzött feje” és a fejhez simuló fülei a pásztorkutya látását és hallását egyaránt
korlátozzák, de az alapvető problémák ennél sokkal súlyosabbak: az elcsavargás, a
gazda állatai ellen fordulás, rossz idegrendszer, az infantilis viselkedés, valamint a
bátorság, az intelligencia és a falkaösztön hiánya.
- A 2007 és 2009 között elvégzett franciabundás tesztek során, melyeket a
kutyák saját területén végeztünk, 73 komondorból mindössze 2 mert úgy
szembeállni a területére behatoló segéddel, hogy aktív védekezési reakciót
produkálva fizikai kontaktusba is kerültek, magyarul, hogy legalább
megpróbálkozott megharapni. A többség vagy elhátrált, vagy elmenekült
(esetleg menekülés közben félelmében odacsípett). Tekintve, hogy a hivatalos
fajtastandard úgy fogalmaz, „a ház őrzése-védése közben rendíthetetlen
bátorságot mutat”, és az összes fajtaismertető lényegileg ezt kommunikálja,
ez a 2,7%-os mutató katasztrofális helyzetre engedett következtetni. A
Magyar Komondor Egyesület tagjainak köszönhetően az azóta eltelt idő alatt a
tesztelt Komondorok száma bőven száz felett jár, és a munkaképes kutyák
tudatos keresése, valamint az erre irányuló tudatos tenyésztés
megkezdésének eredményeképpen ma már 8-10 komoly, hírnevéhez méltó
Komondorról tudunk. Ez a szám azonban továbbra is aggasztóan alacsony.
- A Magyar Komondor Egyesület Komondor Fajtarehabilitációs programjának
keretében erdélyi esztenákra kihelyezett 30 komondorból eddig kettőt tudunk
úgy értékelni, hogy pásztorkutyaként bevált. 22-ről már most ki lehet
jelenteni, hogy kompromisszumokkal sem állta meg a helyét, míg 6 kutyával
kapcsolatban még nem tudunk mérleget vonni.
A pásztorok, a tanyák állattartói, bár nagyon is jól ismerik a komondort,
szembesültek a rossz irányú változásokkal és alacsonyabb tartási költségekkel
rendelkező, megbízhatóbb, más fajtájú pásztorkutyákat alkalmaznak a
továbbiakban. A pásztor rendek köreiben e-célból felméréseket végeztünk,
állításainkat arra alapozzuk.
A jelenlegi helyzet:
- A komondor tenyésztési irányát és jövőjét az elmúlt 25 évben az a 20-30 ETSZ-hez
tartozó kiállító határozta meg, akik kiállítási eredményeik tükrében értékesítik a náluk
született szaporulatot. Rájuk jellemző kijelentés, miszerint nem az a baj, hogy kevés
komondor születik, hanem az, hogy sok. Fizetőképes kereslet ugyanis sokkal
kevesebbre van… A komondor reprezentatív megjelenésével és szőr-köntösével
versenyképes a küllem orientált piacon, de meg kell jegyezni, az igény napjainkra
stabilizálódott iránta, reálisan nem növelhető jelentős mértékben még a legjobb
marketinggel sem.
- Az ETSZ FM által 2016 decemberében elfogadott (74 lapon kifejtett) tenyésztési
programjába bele sem kerültek a 62/2016. (IX. 16.) FM rendelet főbb elvárásainak
megfelelő irányelvek: az állomány növelésének igénye, az eredeti tulajdonságok
megőrzését ugyan célként fogalmazza meg, de konok következetességgel vonakodik
annak végrehajtásától ezért aztán nem kéri számon sem a tenyészszemléken, sem
más módon.
- Az ETSZ továbbra sem hajlandó elismerni a fajta kritikus állapotát, a
munkaképességek leromlását. Fals eredményeket adó, szakmailag
megkérdőjelezhető kérdőíveken alapuló statisztikákkal próbálja megideologizálni az
elmúlt évtizedek rombolását.
A komondor jövőjével kapcsolatos állásfoglalásunk:
1. A fajta jövőjének záloga az ősi, eredeti tulajdonságok helyreállítása.
Az egészséges populáció irányába történő elmozdulás az eredeti tulajdonságok
helyreállítása nélkül megalapozatlan álom.
A hozzá-nemértésből adódó híresztelésekkel ellentétben az igazi pásztorkutya nem
vad és kezelhetetlen, hanem ideális családi kutya. Az eredeti tulajdonságok
megőrzéséről és helyreállításáról azért sem lett volna szabad lemondani, mert a jó
pásztorkutya alkalmazható a legszélesebb körben. Telep, gazdaság, tanyák őrzési
feladataira csakúgy, mint házőrzésre és családi kutya funkcióban. Felméréseink
szerint a felsorolt alkalmazásokban is jelentős a fajta presztízsvesztesége.
2. A fajta túlélése csakis határozott állami felelősségvállalással biztosítható. Nem
működhet tovább piacgazdasági alapon, az anyagi érdekeken alapuló FCI-rendszerű
küllemorientált tenyésztési környezet katasztrófához vezet(ett).
3. Az ETSZ által kötelezően betartandó tenyésztési program kidolgozásában lehetőséget
kell kapniuk azoknak, akik ismerik a fajta valós problémáit, és megoldási javaslatokkal
rendelkeznek.
Fajtarehabilitációs programunkkal évek óta ostromozzuk az ETSZ-t, Az FM illetékeseit,
de minden jel arra mutat, hogy zárt kapukat döngetünk. Bár pályázati lehetőségek
kiírásával kecsegtetnek, mi a megoldást másban látjuk. Mindenekelőtt szakmai
egyeztetést várunk felügyeleti szervek részéről és egy közösen megalkotott cselekvési
programot a fajta talpra állítására. Megvalósítását állami költségvetésből évenkénti
ütemezéssel, mivel nemzeti kincsünk megmentéséről van szó.
A megoldás részünkről a „Tradicionális komondor megmentésének koncepciója” és
a „Fajtarehabilitációs program” című tanulmányokban részletesen ismertetésre
került
Magyar Komondor Egyesület
2018.01.18-n jártunk az FM-ban, V. Németh Zsolt maga moderálta a megbeszélést, rajtunk kívül hárman jöttek az ETSZ-től, a többiek az FM-től, MEOESZ-től, a HáGK-tól, összesen 15-n voltunk. A találkozót az ETSZ részéről leginkább a személyeskedés és a hamis vádaskodás és a szakmaiság teljes hiánya jellemezte, az FM nem foglalt állást, a HáGK megvédte az ETSZ álláspontját, amivel társasági kutya irányába sodorja a fajtát. Nem volt meglepő számunkra, hogy ezen a találkozón sem vállalta rajtunk kívül a szakmai érveken történő egyeztetést és ezt a jövőben sem tartják fontosnak.
A tradicionális komondor tk-s változatát lassan kihaltnak kell tekintenünk ....Leginkább a törvények semmibevétele zavar bennünket, amelyek eleddig bizakodásra sarkalltak bennünket.
A MKE a közeljövőben tárgyal a további lépésekről.
Cica 'hajkurászás' is engedélyezett ..lehet , mérték arányosan.. :-)) :-))
Mi lennénk a pajtások,... meg jó nagy mező.. 
