Te kezdtél el a szokásos stílusodban bekóstolgatni, akkor ne csodálkozz, avagy aki kurvának áll, ne sírjon, ha megb@sszák. A stílus pedig direkt olyan, amilyen, mert a magadfajta másból nem ért. :-))
Az, hogy ki mivel tesz hozzá egy közösség életéhez, az igencsak változó, egy biztos, hiába a hangzatos irományaid, te többet vettél el ettől a közösségtől, mint amennyit valaha hozzátettél, ez tény. Ha van egy kis eszed, akkor erre nem válaszolsz kisregény formában (az nagyon megy neked), de úgysem fogod megállni, viszont magasról teszek rá. Lehetsz te akármilyen téglabúvár, ha senki nem visel el, mint embert... na további jó elmélkedést, magadban. :-))
Nyilván van az a réteg, akiknek igénye van az ilyen alpári hozzászólásokra, de nekem nincs!
Mikor szóltam én hozzád ilyen stílusban? Egyáltalán, mikor szóltam hozzád bármilyen stílusban?
.
"jopar eve, amig a fasorban sem voltal" :) Bizonyára azért tüntél el a fórumról még 2011-ben, 2 (azaz kettő) év aktív részvétel után, mert én szétcsesztem.
A jól sikerül téglafotóidon kívül, ahogy olvasgattam, azalatt a két év alatt kb semmi érdemi infót nem adtál hozzá a fórum tartalmához. Vagyis veled is csak eggyel többen voltak "a fasorban".
.
Az is tipikus, hogy aki kötekedni akar, de érvei nincsenek, az verekedéssel oldaná meg a vélt baját.
.
Legközelebb viselkedj, ha hozzászólsz valakihez, de jobb lenne ha engem hanyagolnál.
Mi a fasz bajod van neked? Hol erdekel mar engem a kis onkentes maganszamod?! El vagy te varazsolva, kisapam. :))) Eletemben nem pontoztam meg senkit, bar szo se rola, te megerdemelnel egy jo nagyot a ket szemed koze, mert jopar eve, amig a fasorban sem voltal, ez egy tok jo kis kozossegi talalkahely volt, amig szet nem cseszted...
"A pécsi klérus 1703-ban I. Lipóttól új adományozás címén kapta meg a birtokait, hogy annak jövedelmén egyenlő arányban osztozzék a püspök, a káptalan, a székesegyház és a felállítandó papnövelde. Nesselrode Ferenc pécsi püspök azonban a közös birtoklás megszüntetésére és a birtoknak a felsoroltak intézmények közti felosztására törekedett. A birtokfelosztási per 1736-ban ért véget, ekkor alakultak ki az önálló birtokok.
A Papnevelő Intézet birtoka két eltérő földrajzi környezetű, adottságú területet foglalt magában (...)
A pécsi klérus birtokait felosztó egyezség értelmében az uradalom jövedelmét a felállítandó Papnevelő Intézet felépítésére és fenntartására, vagyis a tanárok fizetésére és a növendékek ellátására kellett fordítani, természetesen az uradalom működtetése mellett. Így a birtok célvagyonnak számított, éppen ezért nem beszélhetünk profi torientált gazdálkodásról. Ebből adódóan gazdálkodása kevésbé volt nyitott az újításokra, mint általában a világi uradalmaké, a jobbágyok feudális szolgáltatásaira épült a robotra, a kilencedre és a tizedre , valamint saját kezelésű földjein is alapvetően önellátásra termelt (...)
Az uradalom kihasználta a mindkét kerületében előforduló, könnyen kibányászható felszíni pannon agyag meglétét is, amelyből mind saját szükségleteire, mind eladásra készíttetett téglát és cserepet. Az uradalmi téglaégető működését feltételezhetően szintén 1742-ben kezdte meg, amikor megkezdték a Papnevelő Intézet felépítését.Sajnos a helyét a forrás nem közli.
Az 1774-es esztendőben Keszü határában építtetett az uradalom egy újabb téglaégető kemencét. A téglaégető kemence és a hozzá tartozó minden eszköz az uradalom tulajdona volt, azt szemben a mészégetéssel nem adta bérbe, hanem alkalmazott egy ahhoz értő embert, aki az éves fizetése mellett minden égetés után további javadalmazásban is részesült. Ebben az időszakban nem csak égetett árut falazó és padlótéglát, lapos és görbe cserepet készítettek, hanem nyers téglát, vályogot is előállítottak.
A téglaégető kemencét pár évtizedenként, ahogy a nyersanyag elfogyott, más helyre költöztette az uradalom: Keszü után Szilvás határában működött, majd 1844-ben a Kökény helység határában lévő Csartos kocsma mellett építették fel a kor követelményeinek megfelelő üzemet két tégla- és egy cserépégető kemencével. A birtokelkülönözés után Szent Pál pusztán építettek egy újabb kemencét, a csartosit pedig bérbe adta az uradalom. Az alsó-kerületi mellett a Felső-kerületben Hertelenden is volt egy téglaégető kemencéje az uradalomnak, melyet az 1840-es évek elején a csartosi kemencékhez hasonlóra építettek át. Az itt bányászott agyagot és a belőle készült téglát és cserepet jobb minőségűnek tartották, mint az alsó-kerületit. A hertelendi jó minőségű agyagot nem csak az uradalom használta, hanem a jobbágyok is, közülük többen foglalkoztak fazekassággal, korsóégetéssel. A mesterségükhöz szükséges agyag kiásásáért személyenként éves bért fi zettek az uradalomnak, például egy németszéki fehéredényes 1827-ben a szükséges föld kiásásáért öt forintot fizetett, valamint 12 nagy tányért, hat gömbölyű tányért és hat éjjelei edényt készített a Papnevelő Intézet számára. (...)
Téglás háza az urodalomnak a felső Kerületben itt (sic: Hertelenden) vagyon, Különösen jó agyagfölddel, évenként 40 ezer lapos s görbe cserepet és 60 ezer téglát jó minűségben éget."forrás: real.mtak.hu
.
.
Az ismert lelőhelyek (Orfű, Magyarhertelend, Magyarszék) alapján, melyek mind a Pécsi Papnevelő Intézet uradalmához tartoztak:
Ha megfigyeled, mostanában nincsenek értelmetlen, hasra ütött megfejtések, kitalált, soha nem létező téglagyártók. Ha B-csabi nem ide való böfögéseit nem vesszük figyelembe, egész jó úton haladunk. Lassan, de jó úton. :)
Hát... ha ez a topic bedöglött, én is elbúcsúzom tőle.
A gyulai Dászkál Dávid (1823 - 1887) háromféle vetőláda típusával, tavasszal megtalált síremlékével és telephelyének 1889.VI.16.-án a BÉKÉS című lapban történt hirdetésével:
Sok leírt tény soroddal egyetértek,de felteszek egy kérdést. Csak simán a téglák szépségeiért nem lehet gyűjteni? Csak úgy ha feltétlen kikutatod a múltját ? Ami persze nem rossz dolog ha az ember tudja mije is van. De hogy jön itt akárki is olyannal hogy pl én hogy gyűjtök. Mi köze hozzá, mi jogon akarja bárki is a másiknak megmondani hogy élje meg a szenvedélyét. Te egy értelmes emberke vagy, több jó megfejtéssel,saját örömödre csinálod, ha másnak is örömet okoz az teljesen rendben van. A baj mindig is azzal volt ahogy a másik embereket kezelted, bíráltad csak ez már nem sok embert érdekel :-) Inkább rád hagyják. Fejtegesd a jeleket küzdj tovább :-)
"gyűjtők többsége bizonyosan nem írogat ide" Persze hogy nem :-) Mert egy bizonyos úriember szétcseszte ezt a fórumot... Vagy akarva vagy épp akaratlanul. Szociálisan sajnos gyenge :-)
Helyszín: Dunaszigeti Erdei Iskola és Kulcsosház, Tündérsziget Ökopark, www.pisztrangkor.hu
Dátum: 2024. szeptember 27-29. (2 éj) előőrs jövetelére van lehetőség.
Részvételi díj 12.000Ft/fő ami tartalmazza a területbérleti díjat és három meleg étkezést és sátrazási lehetőséget.
Szállás lehetőség a helyszínen: 2db 12 fős kulcsosházban: ára min. 40.000 Ft/ház/éj, és 2db 4 fős a Bisztró szobában: ára min. 15.000 Ft/szoba/éj. + idegenforgalmi adó külön fizetendő, melynek mértéke 300 Ft/fő/éj (18 és 65 év között fizetendő).
Hálózsákot hozni kell, mert csak lepedőt tudnak biztosítani!
A szombati ebéd: kemencében sült csirke + disznó és köretnek krumpli.Szombati vacsorát KGY és két kuktája fogja készíteni.Pénteki vacsorára még várunk csapatot aki bevállalja, bográcsot és állványt biztosít a hely, alapanyagokat az egyesületi kasszából finanszírozzuk. S tudjátok aki főz az nem fizet részvételi díjat.
Bár a pecsetestegla.hu-ra akár hivatkozhatnék is, mert ott már egy ideje fent van az infó.
(Na igen, hivatkozás: a BSG fotóját a 39814-es h.sz.-ból másoltam.)
Megfejtést, vagyis a fenti téglájelekhez gyártót, pedig tudtommal még senki nem kapcsolt.
.
BSG - Báró Sina György (1783-1856)
BSS - Hodosi és kizdiai báró Sina Simon (1810-1876)
.
A Szedres és Fácánkert közt található Simonmajor Sina Simonról kapta a nevét!
Simonmajor 1936-tól Fácánkert része. Korábban Fácánkert-puszta tartozott Simonmajorhoz.
Emellett a korábban önálló település, Kajmánd (ma Szedreshez tartozik) is a Sina család 29 uradalmának, 240.000 hold földjének része volt.
.
Ja! És, hogy mégiscsak legyen hivatkozás: A Jeles Téglák 12:154. oldalán egy BS monogramos téglához valaki odaírta, hogy "sérült vetőforma", úgy, hogy egyébként semmit nem tudott a tégláról!
Szerintem az a "BS" szándékos! Jelentése Báró Sina.
A faragás stílusából egyértelmű, hogy mindkét jelet ugyanaz faragta és akár szándékosan is letakarhatta a "G"-t a vetőládában, miután Sina György elhunyt.
Nyilván az a problémája, hogy nem jelöltem meg az információ forrását.
Nos, mivel nem a Jeles téglák...-ból vettem az infót, így nem látom okát, hogy forrásként megjelöljem.
Nem mellesleg valószínűleg amikor az említett cikk megjelent, már rég fent volt a tégla az információval együtt a pecsetestegla.hu-n, így akár én is kifogásolhatnám, hogy a Jeles téglák...-ban nincs odaírva hivatkozásnak a pecsetestegla.hu!
És, ha már valaki azzal foglalkozik unalmában, hogy a pecsetestegla.hu-t fikázza, inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy a hivatkozásainak legyen némi valóságtartalma!
"BGA 1743" jelű téglát még soha senki nem talált Baján! Az ilyen információ a gyűjtők, kutatók, érdeklődők félrevezetése!
A hivatkozás (Jeles Téglák......3:101-107) a másik - minden jóindulatot összeszedve is, szándékos - félrevezetés, ugyanis a cikk még nyomokban sem tartalmaz "BGA 1743"-at!
Ki kivel van találós kérdésem. Adott három téglagyár és három vetőláda típus. De vajon ki melyik? Tömegével az A kerül elő napjainkban, a B és C ritkább. Köszönöm a hozzászólásokat - segítséget!
A téglák:
A, - felső sor, kör mélyedésben 1-től 35-ig számozás
B, - középső sor, pajzs mélyedésben J T 1-től J T 15-ig betű és számozás
C, - alsó sor, domború tükrözött betű 1-től 25-ig
A gyárak:
I, - Suk, Wagner és Tsai, Békéscsaba, 1891 - 1945 (1986)
II, - Bohn Mihály, Békéscsaba 1910 - 1945 (1989)
III, - HERKULES Téglagyár, Békéscsaba, 1912 - 1945 (1968)
Nagyon jó gondolatok egyre emberibb hangnemben, ez tetszik!
Sőt, az középső szövegrész határozottan buzdító!
Persze, ahány ember, annyi hozzáállás. Nekem a legtaszítóbb a tégla tekintetében, mikor kemencébe, meg falba építik. Az onnantól kezdve nem ipartörténeti emlék, hanem szimpla építőanyag. Gyalázat. De csak számomra! Ettől a kincseiket malterbe tuszmákolókat nem húzhatom pellengérre, mert más irányvonalat képviselnek. Sőt, el kell gondolkoznom, hogy hogyan érhetném el, hogy minél többen polcokon, történelmi hűséggel és valós adatokkal ellátott címkékkel a polc élén becsüljék meg a téglát.
Ehhez kiváló motiváció az általad végzett kutatómunka és eredmény bemutatás is. Persze a téglás társadalomban különbözőek a reakciók:
- Ez tetszik, én is csinálni akarom (megvan hozzá az akaratom, időm, tehetségem, stb.)!
- Ez jó, ő kikutatja, én felhasználom (mert lusta vagyok, nincs erre időm, béna vagyok hozzá, stb.)!
- Ez meg mit arcoskodik itten mán megint...
Olyan vagy, mint egy oroszlán idomár, csak még meg kell találni a harmóniát az ostor meg a jutalom falat között.
Kérdésem költői volt! A mondat végére simán rakhattam volna pontot, mert szimpla tény amit írtam.
.
"nem is a köz javára kutatnak, csak úgy maguknak." Ez ugye vicc.
.
Mindenkitől kérdezem: mi értelme sírba vinni az infót?
.
Egyébként a téglagyűjtők 90% azt sem tudja, hogy milyen téglái vannak! Csak begyűjti, raklapra rakja és a téglával együtt szóban kapott infó is elveszik, feledésbe merül. Márpedig anélkül nem lehet kutatni!
Valószínűleg ez az oka, hogy a többség meg sem próbál utánajárni, hogy mit talált/kapott.
Voltam olyan gyűjtőnél, akitől 40+ téglát kaptam. Mindet ő gyűjtötte de egynek sem emlékezett a lelőhelyére.
.
Vannak néhányan, akik otthon kirakják a gyűjteményüket, ők legalább látják, hogy milyük van, de ennyi!
A privát bemutatott gyűjteményekbe viszont jellemzően a "különlegesnek" tartott téglák kerülnek. Van aki az 1-2 betűseket nem is gyűjti!
Márpedig minél több téglajelet, minél több települést és minél több "téglajelölési szokást" ismersz, annál könnyebb kutatni!
.
Többszáz gyűjtő várta, hogy készüljön egy adatbázis, ahonnan aztán kimásolhatja a téglái mellé az infókat, mert a sültgalambot várni egyszerűbb, mint a netet kutatni éjszakákon át.
.
Olyan is van aki korábban mások (gecse, Horler, Pfannl) megfejtéseiből élt, sajátjaként előadva azokat. Akkor lettem fekete bárány, amikor elkezdtem zsinórban cáfolni ezeket a "megfejtéseket".
Azóta görcsösen próbál megfejtésteket találni "saját kútfőből".
Lásd pl.: kks "CIZ 1764" tégláját, ami mellé (idei kiadványban!) odaírta, hogy "CDZ 1764 - Gróf Zichy Dénes"
(Az évszám nélküliek saját gyűjtés.)
Álmomban sem gondolnám, hogy kks adta ezt az infót a téglája mellé.
Nagy utánajárást nem igényel, olyan, hogy Zichy Dénes, nem létezett.
A téglán a "CIZ" Gróf Zichy IV. János (1710-1764) monogramja.
.
A fentiek miatt merem bátran kijelenteni, hogy a "BK"-t eddig senki nem kapcsolta Bartos Károlyhoz.
Aztán pesze lehet cáfolni, de az az infó nem infó, amit nem osztanak meg másokkal. Azt titoknak hívják!
Lehet, többen is megfejtették már ugyanezt a talányt, csak gyűjtők többsége bizonyosan nem írogat ide, sőt lehet, sehova. Talán nem is a köz javára kutatnak, csak úgy maguknak.
(Na igen, hivatkozás: a BSG fotóját a 39814-es h.sz.-ból másoltam.)
