Magasnak magas?
Háát.... életmódtörténelem.
Manapság amikor minden csatáról tudjuk már hány lépés és kardcsapás esett benne, a történészeknek át kell állniuk új területekre.
Engem igazán az lepett meg hogy már a XIII- századi itáliai háborúkban dalmát-albán zsoldosokkal harcoltattak. A zsoldosságról mint üzlet kialakulsásról Itáliában persze halottam, de hogy albánok eljutottak francia csatamezőkre is ezt nem.
Valahogyan az a kép rögzült bennem korábban a középkorról hogy elszigetelten éltek az átlag, nem is tudtak sokat más országokról. nem nagyon mozdultak ki otthonról.
Aztán hogy tudományos oldaláról is olvasni kezdzem, meglepődtem hogy bizony volt ott népességmozgás, kevesebb mint manapság, de volt!
Pár nap alatt ki is olvastad őket vagy már ismerted korábbról:-)
A Maszk, ami tényleg nagyon jó. Micsoda nyomás és felelősség terheli egy vezető vállát. A Háborús baklövésekben az alkalmatlan parancsnokokra számos példát is olvashattunk.
Eszembe jutott még egy könyv, nem kizárólag hadviselési, de azzal is foglalkozik.
Fernand Braudel: A Földközi tenger és a mediterrán világ II Fülöp korában.
Három kötetes hatalmas mű, nem csak terjedelem szempontjából. A harmadik részben Braudell ír Málta ostromáról, az itáliai háborúkról, a kalózok elleni, majd a lepantói tengeri ütközetről.
ÍR arról is hogy az olasz államok, spanyolok gyakran vettek igénybe dalmát és albán zsoldoskat, már régtől. A spanyolok milyen gyenge erőnek tartották, és lenézték némi joggal a nápolyi seregeket. Röviden de említti amagyar végeket is.
Ami Bagdadot illeti, nem bírom felfogni hogy most szabadultak meg egy saját koponyahegyrakótól, és mégis itt nálunk is, mennyien sírnak utánna...
:-(
A pasi tényleg nagyon jó!
A 'csata arca' a közkatonák szempontjából elemzi a szitut.További könyvei:
A 'Parancsnokság állarca' a tábornokok szemszögéből ugyanez.
A 'Tengeri hadviselés története' arról szól, hogy milyen volt és hogyan változott a háború a tengeren.
A 'Hadviselés története' meg azt boncolgatja, hogy ki miért háborúzott, illetve miért pont úgy (pl Timúr Lenk miért rakott csinos kis halmokat a meghódított városok teljes lakosságának levágott fejeiből (most örülhetnek Bagdadban, hogy nem ő jött vissza, anno az egész várost kiirtotta, kutyástól-macskástól:-)).
Leginkább a katonát, tábornokot foglalkoztató gondolatok, lelkiállapot az ami könyvében szerepel. Hogy érezték magukat Azincourtnál, Waterloonál, Ypernnél a brittek?
Mennyire voltak vallásossak csata elött?
Nos Azincourtnál például nagyon. Nagy közös istentiszteletet tartottak, ahol megbékülésük jeleként, a halállal, földet vettek szájukba.
Ír aztán hogyan érezhették magukat a francia lovagok amint lórol szállva csak előre haladhattak a szűk és sáros mezőn.
meg súlyos sebbel este a csatatéren...
Helló Georg !
Bocs, hogy nem írtam viszza, de sok a meló. Jól hallottad az ostromgépeket zsoldos katonákkal kezeltették. A legjobbak az olaszok voltak. A könyv amiről írtál, az regény, vagy nyers szakirodalom ?
Helló !
Helló!
A téma érdekesnek igérkezik.
Szívesen tárgyalnék a spanyol terciókról, a német zsoldosokról. Haditengerészet !!!
Például érdekességképpen, úgy hallottam, az 1300-as évek ostromgépkezelői zsoldosok voltak. Ha vége volt az egyik háborúnak, útra kelltek, és másnak adták bérbe masinájukat.
Hai Gomba !
Szép az a Grál- legenda, csak sajnos kitaláció. Bár ha az összes középkori legenda igaz lenne, akkor csak pár ezren élnénk a Földön, valahol az erdők sűrűjében rettegve a boszorkányoktól, és a sárkányoktól.
Hai !
a szent-grallal kapcsolatban inditunk hamarosan vitaforumot az alabbi cimen, gyertek ti is gondolat-ebreszto temakkal, kerdesekkel! Belefer templomos lovag es szk. tema is...:)
http://dartonita.hyperboards2.com
ui: bocsi, hogy mast reklamozok es kicsit talan offtopic is, de az itteni temaban is erdekeltek vagyunk :)
Hai Népi Angyal !
Én a Google.hu- n beírtam a Fast nevű keresőprogramba, hogy "ostromgép". És a második témakörnek az ellensúlyos ostromgép leírását jelölte ki
A középkori ostromgépekről (ballista, onager, trebuchet, stb.) gyűjtök adatokat, de eddig sehol nem találtam olyan forrást, ami megadná azok árát. Tisztában vagyok benne, hogy ez általában kifejezhetetlen aranyban, én leginkább arra lennék kíváncsi, hogy melyikhez mennyi fa, acél, bőr, stb. kellett, hány ember építette és kezelte, és mennyi zsoldot kapott egy hadmérnök.
Tudtok-e valamilyen angol vagy magyar nyelvű forrást, ahol ennek utánanézhetek?
Haitok !
Ez a téma biztos sokatokat érdekel, akárcsak engem. Lehetne itt írni pl.: a százéves háborúról, itáliai háborúkról, vagy amit csak akartok.
Haitok !
