Van esetleg a lateráni zsinat anyaga között akárcsak fél szavas utalás egy naptárreformra? Szerintem nincs.
Nem cseszegetésképpen, de továbbra sem tudtad megválaszolni a kérdést a vasárnapok ügyében. Ha elkutyulták két évvel a szöktetést (akármikor), akkor a kutyulás előtti húsvétdátumok visszaszámolva kétszer a négy évből nem eshet vasárnapra.
Elhiszem, hogy akkoriban senkit sem érdekelt, milyen napra fog esni a 19. században a húsvétvasárnap dátuma. Viszont mégis vasárnapra esik. Visszaszámolva is, meg a korabeliek szerint is mindig vasárnapra esik az a dátum, ami a húsvéttáblázatban szerepel.
Persze hacsak szorgalmas humanisták vagy valaki mások meg nem hamisították az összeset. :-)
Az AD 1025. évben elhatározzák a lateráni zsinaton (ősszel), hogy meg kell változtatni a Jézus óta eltelt időt, mert az 190 évvel több mint ahogy eddig gondolták.
Az év folyamán természetesen semmi nem változott a márciusi vasárnapok (7-e, 14-e, 21-e és 28-a húsvét április 4! Vasárnap) A 19-es ciklus utolsó éve.
A következő év az i.sz. 1216., amikor az első két hónap vasárnapjai még az AD 1026-os évet tükrözik, tehát a hét napjait senki nem bántotta. A régi szabály szerint ez szökőév lett, amellyel a márciusi vasárnapok a következők (6, 13, 20, 27) a Húsvét pedig április 24-e.
Ez volt a 19-es ciklus első éve, és azóta szakadatlanul jól számolták a szökőéveket. De ez az egyszeri kétéves szökőugratás megzavarta a visszaszámolást, amelynek csak korunkban van jelentősége, mert az akkor élőket ez nem érdekelte. Itt esett ki 190 év, vagy másképpen itt toldottak be 190 évet a későbbi történelmi kronológusok. (AD 1026-tól i.sz.1215-ig)
Hogy jól értsd, nem érdekelt senkit, hogy majd 19. századi visszaszámolással az 1215. évben április 5-re fog esni a Húsvétvasárnap vagy másképpen április 4-e szombat…
"Az átállítás két évvel megzavarta a szökőévek rendjét, ezért a később visszaszámolt i.sz. 1206 elötti nap és holdfogyatkozások egy naptári nappal eltérhetnek annak tényleges bekövetkeztétől."
Id. mű, 93. oldal
Négy évből kettőben hétfőre kerül a visszaszámolt Húsvétvasárnap.)
Ebben az évben a zsidó naptár utolsó hónapjának – az Adar – elsõ napja a Hungár naptár szerint február 4-ére esett. A konjukció vagy magyarosabban a holdújulás február 2-án este 23 óra körül következett be. Reálisan február 4-én este láthatták meg a hajszálvékony holdsarlót, és ezzel elkezdõdött az utolsó hónap elsõ napja"
A Hungár naptár szökőévkiosztása III Ince naptárreformja miatt egy nap eltérést mutat bizonyos években a hagyományos visszaszámolt Julián/Gergely naptárhoz képest.)
Nicht beszáren, szépen ki lett minden számolva annakidején annodacumál...
nyugodtan kérdezd meg, mikor vetik az árpát Cipruson, elhiszem, hogy akár február 20 körül már vetik a tavaszi árpát, az őszit meg nem kell megnézni februárban, mert az már kikelve telel át.
viszont 227-ben február 4.-én szemmel nem láthatták az újholdat. Jeruzsálemben már hajnali február 4-én kevéssel éjfél után volt tényleges újhold, majd kb. öt órakor naplemente. este még tehát nem láthatták. Számold újra ha nem hiszed.
épp ezért vetettem fel, hogy Hunnivárinak gyökeresen meg kéne változtatni a nézetetit :-D
Mert ugye az újholdat február 5-én este láthatták legkorábban. Tehát február 6-án délelőtt szamaragoltak ki a földekre megnézni, kikelt-e az árpa. Szerinted egész Palesztináig el kellet menniük, mert szerinted ott termett az árpa. Palesztina nincs ugyan messze Jeruzsálemtől, de egy délelőtt azért nem járták meg az utat.
Persze az is lehet, hogy tudták, meg se kell nézni, mert csak 3 hét múlva fognak vetni :-D
a lényeg, hogy beiktassanakk egy szökőhónapot, különben Hunnivári évszázadok múlva kereshet egy más időpontot, hogy keresztrefeszítsék Jézust :-D
nocsak, ennyire azért ne legyünk multidiszciplinárisak :-D
netán ez lesz az új Hunnivári könyv címe???
Az archeoagronómia archeoasztronómiai vonatkozásai a teológia függvényében :-D
De ha már ennyire szakmaiak vagyunk, lenne egy kérdésem:
oszt milyen árpát vetettek akkoriban, tavaszit, vagy őszit? :-)
mert ha őszit, akkor az már ugye ősszel kikel, ha meg tavaszit, akkor februárban még legfeljebb csak a helyét nézhették, ahová majd március elején elvetik.
aprpopo, ha Hungáriában március közepén elveted az árpát, június közepén már le van aratva.
Tudod, június az a hónap, amelyik május után következik. Palesztinában meg ugye gyorsabban nő.
na persze az is érdekes feltevés, hogy láthaták volna Jeruzsálemben alkonyatkor 227 február 4-én az alig 17 órás holdat :-D ...mert ha nem látták, akkor honnét tudhatták, meg kell-e másnap nézni az árpa kelését :-DDDD ???
forradalmi hungár naptár 29,30 oldalak: istenbizony ez mellett elbújhat a Hócipő is :-D :-D :-D uramatyám, hogy mi mindent ki kellett találni hogy passzoljon a Hungár naptár szerint a keresztrefeszítés dátuma:
"A keretek adottak, a helyszín Jeruzsálem, a számítást pedig a korai még nem rögzített, tapasztalati alapon mûködõ zsidó naptár alapján ismertetem. Ebben az évben a zsidó naptár utolsó hónapjának – az Adar – elsõ napja a Hungár naptár szerint február 4-ére esett. A konjukció vagy magyarosabban a holdújulás február 2-án este 23 óra körül következett be. Reálisan február 4-én este láthatták meg a hajszálvékony holdsarlót, és ezzel elkezdõdött az utolsó hónap elsõ napja. Másnap délelõtt, még mindig a hónap elsõ napján, kimentek a mezõre és megállapították, hogy még nem kelt ki az árpa. Ez csak annyit jelentett, hogy a következõ hónap nem Niszán lesz, hanem elõtte még beiktatandó Adar után a Veadar hónap. Két hónap elteltével a holdújulás április 3-án hajnali 1 órakor következett be, tehát reálisan április 5-én este észlelték a holdsarlót és ezzel megkezdõdött az új év Niszán hónappal."
szóval február 5.-én délelőtt megnézték, kikelt-e az árpa? :-D és naná hogy még nem kelt ki :-D teljesen logikus, hogy ekkor beiktatunk egy szökőhónapot. esetleg mire számítottak? mert esetleg már egyébként ilyenkor ki szokott kelni? :-D vagy akár március 5.-én másra számíthattak volna? :-D Ha februárban nézték az árpa növését, akkor lehetett egyáltalán olyan év, amikor nem iktattak be szökőhónapot? :-D LOL :-)))))))))))))))))))))))
2002 novemberében jelent meg a Hungár naptár. Azóta tudjuk, hogy nem lehetett háromnapos naptárreform Niceában.
ehhez képest:
A zsinat elrendelte hogy a húsvétot, a tavaszi napéjegyenlõséget követõ
telehold utáni vasárnapon kell tartani. Mindezt azért határozták
meg így, mert Jézus a zsidó húsvét elõkészületi napján halt meg, ez pedig
mindig teleholdra esik, az mindig péntek [feria 6], az ünnep szombatra,
a feltámadás pedig az ezt követõ vasárnap.
Forradalom..Hungár naptár 52.oldal
Namármost ahhoz képest, hogy nem módosítottak napokat se, még meredekebb feltételezés, hogy az Niceában az úgynevezett Hunnivári féle, "tapasztalati alapon működő " zsidó naptárat használták volna.
nem erről van szó, csak arról, hogy az egyik evidencia követi a másikat, egyik érv a másikra épül, amitől bizonyíthatóan lépésről lépésre bomlik, majd leomlik a hivatalos rendszer.
sajnálom, ha lebecsülöd a sakkozásos módszert, amiért látszólag teljesen evidens dolgokat ismételget
én értem, hogy nem szeretnél egy esetleges alternatív megoldást, de ahhoz hogy az elméleted bizonyítsd, le kell omlasztani azt ami van, vagy egy olyan alternatívát kell felmutatnod, amely nem támadható matematikailag sem.
Sajnos a Hungár naptár ezeddig nem teljesíti az utóbbi feltételeket, de ezt valahol magad is érzed.
