Ha ezt valaki megalapozottan kritizálja, akkor csend.
Ha megalapozatlanul (tehát, a kritika gyengébb, mint maga az alap felvetés), akkor lehet hangosan.
Kőrösi Csoma Sándor nem véletlen indult Tibetbe, anno, a magyarság nyomait keresni.
A finnugor elmélet meg olyan, mint a kabát. Kerek és kemény. Ja, az a gomb. A kabát része, de nem az egésze. Tehát, az ujgurokkal egészen biztos nem vagyunk rokonok, ezért ennek a vizsgálata nem is volt szükséges..
Másrészt. Nézzük meg a finnugor elméletből jól ismert térképet, hol voltunk pl, időszámításunk kezdetekor:
A "2"-es pontban a Kaszpi tenger és az Aral tó között.
Nézzünk meg ebből a korból egy másik térképet (nem magyar forrás egyik sem!):
Ezen a térképen látható az, ami a másikról lemaradt. Egyrészt, hiányzik a térkép jobb fele, ahol a korabeli civilizációk vannak, konkrétan a szomszédban. Pl, az ujgur birodalom. Valamint egy "egyéb kereskedelmi út" épp a magyarok szállásterületén vezet keresztül, a Fekete tengerhez, és gyakorlatilag közvetlen csatlakozással Kelet birodalmaihoz.
Ezért indulhatott erre Kőrösi.
Illetve, felmerül egy - szerintem kényes kérdés - hogy lehet, hogy a magyarok, bár köpésnyire voltak a kor - európainál fejlettebb - kulturális központjától, az Európába vezető karavánút mentén, de valahogy semmiféle kapcsolatunk nem volt ezzel a kultúrával, szóval, még vizsgálni sem érdemes... ??
Szétszedte az ELTE a Magyar Idők finnugor agymenését
Véleménycikket közölt a Magyar Idők könyvtáros szerzője a magyarok finnugor származásával kapcsolatban, és ebben többek közt azt kifogásolta, hogy a tudomány nem szolgálja ki a közhangulatot, és a hogy tudományos módszerekkel bizonyított tények esetleg sértik a magyarok néplélek sajátosságait.
„Elméletük egyik legfőbb problémája, hogy az őket megelőző öt-hat évre visszamenő magyar krónikák és a későbbi tudományos igényű történeti munkák semmit sem tudnak finnugor rokonságról, és következetesen a szkíta-hun egyenes ági leszármazást hirdetik.”
ELTE:
A „tudományos igényű” krónikák szerint a cseremiszek (marik) emberevő óriások. Szerintünk nem.
„Ma ott tartunk, hogy történelmünk fontos alapkérdéseiben éles vita és szembenállás van a tudományos csúcsszervezet, az MTA és a magyar társadalom témára érzékeny széles tömege között.”
Örülünk, ha sokakat érdekel a magyar nyelv, de a széles tömegek nem szakemberek. A tudományban nem az az igaz, ami a legtöbb embernek tetszik.
„A finnugor rokonság tantétele annyira kidolgozott és ,,kicsiszolt”, hogy azt ,,belülről”, az ellene indított frontális támadásokkal megbontani nem lehet, ezért érthető a finnugristák makacs védekezése.”
Ezeket a makacs dolgokat tényeknek hívjuk.
„A finnugor nyelvrokonság törvényszerűsége a marxizmushoz hasonlítható...”
A marxizmussal való párhuzam hibás. A nyelvrokonságot mindig azonos módszertan alapján állapítjuk meg. A módszertan bármely tetszőleges nyelvre alkalmazható, a vizsgálat bármikor újra lefolytatható, az eredmények ellenőrizhetők. A marxizmust már megpróbálták lefolytatni, remélhetőleg nem lesz kontrollteszt.
„...amely egy rendkívül logikus, észszerűen felépített elmélet, amelyből viszont hiányzik valami: az életszerűség”
Az igei személyragok névmási eredete tök életszerű, de tényleg. Ráadásul minden finnugor nyelvben ugyanolyan.
„A tudóstársadalomnak óriási a felelőssége, mert vagy orrvérzésig ragaszkodik a maga számára igazolható nézetrendszerhez, vagy tudomásul veszi, hogy a magyar néplélek sajátosságai és a történeti hagyományok miatt ezt mégsem teheti, mert ezzel több kárt okoz, mint hasznot.”
Erre Dr. Kiss Jenő nyelvész szavaival válaszoltak:
„A TUDOMÁNY KÉRLELHETETLEN IGAZSÁGKERESÉS. NEM LEHET A VALLÁS SZOLGÁLÓLEÁNYA, SEM A POLITIKA PROSTITUÁLTJA.”
Az alapvető probléma már a rövid idézetből is kiderülhet: Kásler úgy beszél, mintha az eurázsiai és a finnugor származás kizárná egymást – vagy finnugor, vagy eurázsiai génekről van szó. A valóságban értelemszerűen a finnugorok is eurázsiaiak – utóbbi földrajzi fogalomként akkora kategória, ami a mi környékünkön majdnem minden lehetséges leszármazást magában foglal.
Az ominózus R1a haplotípusra valóban mondható, hogy eurázsiai elterjedésű. Nem is meglepő, hogy az Árpád-házi uralkodóknál is ezt találták, hiszen korábbi kutatásokból tudható, hogy minden negyedik magyar embernek ez az Y haplotípusa. Ez Magyarországon a leggyakoribb férfiági leszármazási vonal, sőt, nem csak nálunk: szakpublikációjukban Káslerék maguk idézik azt az adatot, hogy az R1a a leggyakoribb haplotípus a szláv, a török, a dravida, az indoiráni és – kapaszkodjanak meg – a finnugor népességekben is.
Az R1a önmagában tehát annyira nem zárja ki a finnugor genetikai kapcsolatot, hogy a finnugoroknál is ez a legelterjedtebb.
Addig marad a kettős beszéd, ami némileg mást mond a tudományos közegben, és mást a politikai sajtóban. Utóbbira lehet még egy érdekes adalékot találni Kásler interjújában és saját szakpublikációjukban: azt a tényt, hogy a III. Bélaként azonosított tetem 190 centis volt (a magas termet visszatérő toposz egyébként az Árpád-házi uralkodók kapcsán), az angol nyelvű folyóiratban a kutatók azzal hozzák összefüggésbe, hogy Béla anyai ágon a kijevi Ruszból származott; ezzel szemben a Magyar Időkben ugyanezt már úgy interpretálják, hogy ez is megerősíti az Árpád-háziak (férfiági) nem finnugor eredetét.
Újabban a kerék felfedezésére a Volga vidék is bejelentkezett jelöltnek. Miután ez a vidék a ló domesztikálásának a helye is egyben ez nem is csoda valahol. Az Urál vidék fémkultúrája a bronzkorban a Baltikumtól a Tien Sanig ellátta fém eszközökkel a népeket.
Vajon a magyar nyelv ló szava (ami a közeli rokon népekkel közös is ) úgy tűnik 100% belső eredetű.
Vajon mi része voltunk az első ló domesztikáló népek közösségének????????????
Egy pár fém szavunk közös a permi népek fém szavaival.
Vajon mi részei voltunk a bronzkorszak urali fém iparvidék népeinek???????????
Sajnovics János már korábban írt Demonstratio Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse 1770-ben a lapp-magyar nyelvrokonságról (ez is XVIII század) de Sajnovics inkább műkedvelő míg Gyarmathi már inkább nyelvész tudós.
A habsburgok Budenzének, és Hunfalvy-jának tévtanai XIX. századi felbukkanása előtt senki soha nem emlegette a finnugor rokonságot, ugyanígy senki sem vitatta a hun eredetet, evidenciának számított.
Senki nem állította korábban, hogy az Árpádok finnugorok lettek volna. Sőt, az őstörténelemmel foglalkozó történészek éppen azt fejtegették (többek között a hun hagyomány miatt, pl. Hóman Bálint), hogy az Árpádok eredetileg egy török jellegű dinasztia lettek volna. Így azt mondani, hogy az Árpádok nem finnugorok, nem bír hírértékkel.
Köszönöm, ez alapos, higgadt elemzés. Az 5. pont önmagában is remek, konkrét példá mutatja a mainstream FU elmélet elhibázott módszertanát - ez az amit én is megfigyeltem rögtön, amikor komolyan utánanéztem annak, hogyan épül fel. Pedig tényleg elfogulatlanul közelítettem, nem volt bennem olyasmi, hogy másféle, alternatív elmélet mellett kardoskodjak. Csak kíváncsi voltam, hogyanis van felépítve-bizonyítva az, amiről gyerekkorunk óta azt halljuk-olvassuk, hogy az egyetlen tudományosan igazolt dolog a magyar nyelvről és tágabban a származásról. És alaposan meglepődtem.
"A magyar kultúrtörténet a magyar nyelvészet szemléletének nagy fordulópontjaként tartja számon az ugor–török háborút, amelyről megszámlálhatatlan cikk, tanulmány és néhány könyv is született, de amelyet a magyar nemzet azóta is kárhoztat, és amelyet a mai hivatalos nyelvészet egyértelműen a saját születése első mérföldkövének tekint. Komoly bátorságra vall, ha egy nyelvész ezt megkérdőjelezi, és mindenképpen odafigyelésre méltó, ha ezt egy tudományos monográfia keretében teszi, amely a kazah tudományos akadémia égisze alatt jelent meg a mai tudomány alapnyelvén, angolul."
"hogy mennyire nyitott és demokratikus a jelen tudományos élet erre, az majd akkor dől el, ha e mű első lépésben magyarul is hozzáférhető lesz, és utána valóban érdemi vita zajlik le körülötte, nem pedig régi vélemények kritikátlan újraböfögése. "
Vászolyi Erik finnugor nyelvész/történész professzorról:
"Először is engedjék meg, hogy röviden bemutatkozzam.
Nevem Mary Darley, és több mint négy évtizede Nyugat-Ausztráliában élek.
A három évvel ezelőtt elhunyt Vászolyi Erik finnugor nyelvész/történész professzor volt az élettársam 15 évig. Tőle nagyon sok régmúlt emléket, főleg az un. „rokonnépek” történetét, nyelvét, szokásait hallottam, hiszen főfoglalkozásként ő még itt is ezzel a témával foglalkozott amellett, hogy az ausztrál bennszülöttek nyelveit tanulmányozta, és az azokról szóló publikációit nemzetközi szinten is elismerték. Érdekes módon, amikor megdőlni látszott a finnugor elmélet, ő egy ideig mélyen hallgatott, majd ismét kiállt mellette, hiszen az egész életét arra alapozta. Visszamenőleg az ’50-es évek második felére, majd néhány későbbi időszakra, sőt még a nyugdíjas éveire is a finnugor nyelvkutatás volt a legjellemzőbb. Tudomásom szerint az utóbbi évtizedekben sehonnan nem kért és nem kapott támogatást, ennek ellenére minden évben elutazott valamelyik, általa fontosnak tartott történelmi helyre. Nagy lelkesedéssel mesélt a katmandui útjáról, valamit arról a jóleső érzésről, amit a Kőrösi Csoma Sándor sírjának látogatása alkalmával tapasztalt. Amikor Kiszely István kijelentette, hogy a „finnugor mesét 1821-ben találták ki politikai nyomásra”, és nagyon sajnálta, hogy életének nagy részét ő is ennek a légből kapott áltudománynak szentelte, Erik igen elmarasztalóan nyilatkozott róla. Jómagam, mint laikus, kívülálló, csak a gyönyörű, egyedi, különleges magyar nyelvünkkel foglalkozó és azt ápoló személy, egyrészt nagyon megörültem Kiszely professzor felismerésének és kijelentésének, másrészt igen meglepődtem drága párom nyilatkozatán, amit az internet segítségével meg is osztott az MTA Finnugor Nyelvtörténeti Osztályával, valamint Fodor Istvánnal, aki a Világ nyelvei és nyelvcsaládjai c. könyvéhez kért tőle egy néhány oldalas értekezést. Erik élete utolsó hónapjaiban viszont legnagyobb meglepetésemre egy alkalommal kijelentette, hogy a mi nyelvünk éppoly egyedi, mint a baszk. Semmihez sem hasonlítható, önmagában gyönyörű úgy, ahogy van. Ennek a kijelentésének én – a laikus, akinek komputerét számtalan kiadatlan novella gazdagítja magyar nyelven – nagyon megörültem, és meg mertem reszkírozni egy általam rég megfogalmazott kijelentést, amely szerint „természetes, hogy vannak finnugor nyelvek, de azok között a magyar a kakukktojás”, mire drága párom csak annyit mondott, hogy „anyám, azt hiszem rátapintottál a lényegre”.
amit a nyelvi tabu egyik megnyilvánulásaként jellemez Vászolyi: „Az anyósnyelv, úgy látszik, Ausztrália valamennyi nyelvközösségében létezett, de különféle változatokban. Általános szabálynak tűnik, hogy anyós és veje érintkezését szigorú előírások korlátozzák, ezzel elejét véve súrlódásnak, vitának. Tilos kettejüknek nemcsak beszédbe bocsátkozniok, de egymást megközelíteniök, sőt egymásra nézniök is. Látó-/hallótávolságon belül kötelesek vagy lesütni a szemük, vagy másfele nézni; ha nagyobb távolságból észreveszi egyike a másikát, nagy ívben ki kell térniök egymás elől. […] Ha a tabu alá eső személyek közölni akarnak valamit a másikkal, akkor egy harmadik, semleges félnek kell elmondaniok, amit óhajtanak, de ilyenkor is vigyázva, és a normális közbeszéd helyett az ún. anyósnyelvet használva."
Az index fórumon nézelőttem és rá bukkantam erre a bejegyzésre. (Miért nem jó a finnugor rokonság?) Konkrétan már 3-órája olvasom a megjegyzéseket. Látni lehet, néhol erőteljesen megjelenik az eredettörténet „elméletek „ vitája. Nem csodálom a történészek és a régészek is „majdnem agyon verik egymást „ ezen a témán e mellet be csatlakoztak a nyelvészek és az antropológusok is. Egyetemi hallatói tanulmányaim során sok dolgot átnéztem ezzel a témával és arra jöttem rá, hogy majdnem mindegyik szakembernek van igaza és téves állítása eredetünk történetével kapcsolatosan. Valahol olvastam, hogy valaki írta, (nem szó szerint) hogy már minden néppel azonosítanak már minket és a magyarok már nem is magyarok. Hagyjuk az eredet történetet a nagy szakemberek vitája között. Na, az eredet történetbe is belekavar az államalapításunk és az elkövetkezendő évszázadok máig. Ezt fogom kifejteni itt. (A magyarság keveredéseinek okai.) 1. Ok! A honfoglalás meg történte után egyes népek lakták a területet (avarok, romanizált népesség …stb.) Velünk is jönnek (bolgárok, kabarok vagy székelyek… stb.) de erre is van két elmélet, hogy a székelyek valójában hunok Atilla halálával Erdélybe menekült egy részük. Vagy a kabar törzsekből vált ki egy rész és ők voltak a magyarok előőrsei. 2. Ok! Államalapítás, kereszténység és hatalmi harc. Főleg a hatalmi harc István és Koppány között ebben még közrejátszott a kereszténység mivel magyarok egy része nem akart áttérni. Itt látható, hogy, elhalványítottuk ezt a tényezőt az idők során, mert magyar ölt magyart és a hatalomért a kereszténységért kiirtottuk lakosságunk kb.: 1/3-át. Magyarok helyére jöttek a németek és a szlávok. 3. Ok! Középkorban betelepült szakemberek (hospesek) főleg németek csehek. E mellett Bejönnek a kunok Kötöny kán vezetésével. Na, itt lelhető fel az elmélet az antropológusok kutatásai során az belső ázsiai népek genetikai kapcsolatára, ami igaznak minősült az alföldi emberre, vagyis a kun kiemelem kun magyarság genetikájára! Nem az össz magyarságéra! J Én is ebbe tartozom, mivel édesapám felől kun vagyok és családfa kutatás is eredményezi, hogy kunok voltak az őseim. A vonásaim is ázsiai. Viszont a genetika még családon belül is csal, mert édesapám nagyon európai vonású. Itt figyelhető meg a „házasság kötés” okozta keveredés mely évszázadokon keresztül történt a magyarsággal é más népekkel. 4. Ok! Török hódítás! Törökök kapcsolata a magyarsággal Sok mindent kaptunk tőlük jót (török eredetű ételek pl.: töltött káposzta, paprika, paradicsom, rózsák, fürdők történelmi emlékek rossz elnéptelenedés Magyarország középső területén (betelepült csekély török népesség) kivéve a khász városok területén pl.: Debrecen. Törökök elűzése után jönnek a németek és a szlávok és más népek. Így magyarosság a dualizmus korában kisebbségi gondokkal küzd és látni lehet, hogy ez Trianont eredményezi. (A keveredés és a betelepülés szétszedte az országot így rohanta le Európa az erős keleti népek sokaságát!)
Az utolsó mondataim lehet, hogy movidnak hangozhat, de ezen túltéve Mi magyarok (európai ázsiaiak vagyunk) bennünk megvan minden, ami más nemzetben nincs meg, mint a magyarságban. Kapcsolataink vannak Európával és Ázsiával. Tanárom szerint magyarnak lenni jó, mert bennünk megvan precízség, kitartás, tudás, bölcsesség, kulturális önérzet, hősiesség (brutalitás saját magunk megvédésére) és a magyar nyelv mely a világon a legegyedibb. (Magyarul a legcsúnyábban káromkodhatunk, de a legszebben imádkozhatunk!!! J) Ezekben lepipálhatjuk Európát és az Amerikai Egyesült Államokat! Ezekre büszkék lehetünk. És ne féljünk magyarok, ha alaptalan, vagy ha egyáltalán nem igaz hogy az a nép, aki testvérünknek vallja magát bizonyos történelmi kapcsolat során (Turáni népek vagy Finnugor-népek) fogadjuk el és éljünk békében és testvériségben velük.
