Keresés

Részletes keresés

cyprus_people Creative Commons License 2007.01.01 0 0 480
Az öregebbé, vagy a secondusé?
Előzmény: Dubois (476)
dzsaffar2 Creative Commons License 2006.12.27 0 0 479

Inkább róla, mint tőle. Van a Fináczy tanulmány.Tán a 19. század első negyedében még van tőle valami, az is a legnagyobb könyvtárak mélyén.

----

Köszönöm.

Ez kevés.

Magyar szempontból lenne érdekes.

 

Majd körülnézek másutt.

 

Üdv  safi

 

Előzmény: tintagiles (478)
tintagiles Creative Commons License 2006.12.27 0 0 478
Inkább róla, mint tőle. Van a Fináczy tanulmány.Tán a 19. század első negyedében még van tőle valami, az is a legnagyobb könyvtárak mélyén
Előzmény: dzsaffar2 (477)
dzsaffar2 Creative Commons License 2006.12.23 0 0 477

 

Áldott Karácsonyi Ünnepeket és eredményekben gazdag Új Évet kívánok mindenkinek.

 

 

Sáfár István

 

 

Fiúk! Egy téma miatt érdekelne illetve fontos lenne valahogy megismernem Juliánus császár (Apostata- Kr.u. 361-363) történelmi feljegyzéseit, tanulmányait.

 

Lehetséges?

Tudtok segíteni?

Előre is köszönöm. 

A latin nem akadály.

 

Sáfár István Safi

Dubois Creative Commons License 2006.12.23 0 0 476

Tacitus összes művének magyar fordítása (Borzsák) felkerült a Magyar Elektronikus Könyvtárba

 

http://mek.oszk.hu/04300/04353/index.phtml

varhun Creative Commons License 2006.12.19 0 0 475

Nocsak, nocsak, belevágtál?

 

 

Előzmény: Cukee (474)
Cukee Creative Commons License 2006.12.19 0 0 474
"dictaturae ad tempus sumebatur" te aztán átérzed ennek a gyönyörét, ehh
Előzmény: fasti (3)
varhun Creative Commons License 2006.04.12 0 0 473
Előzmény: varhun (472)
varhun Creative Commons License 2006.04.12 0 0 472
Auteur(s) : Pline le Jeune (0061?-0114?)
Titre(s) : [Caii Plinii Secundi Novicomensis Epistolae.] [Texte imprimé]
Publication : Venetiis, 1471
Description matérielle : In-fol.
Notice no : FRBNF31123688
Exemplaires et cotes (3):
Tolbiac - Rez-de-jardin-magasin RES- Z- 129
Tolbiac - Rez-de-jardin-magasin RES- Z- 130
Tolbiac - Rez-de-jardin-magasin RES- Z- 687
varhun Creative Commons License 2006.04.12 0 0 471
Auteur(s) : Pline l'Ancien (0023-0079)
Titre(s) : Naturalis historiae libri XXXVII [Texte imprimé]
Publication : Romae, 1470
Description matérielle : In-fol.
Notice no : FRBNF30492075
Exemplaires et cotes (2):
Tolbiac - Rez-de-jardin-magasin RES- S- 105
Tolbiac - Rez-de-jardin-magasin RES- S- 106
varhun Creative Commons License 2006.04.12 0 0 470

Auteur(s) : Tacite (0055?-0120?)
Titre(s) : Cornelii Taciti Historiae Augustae
Publication : Venetiis : per Philippum Pincii, sumptibus domini Bernardini Fontana, 1497
Description matérielle : In-fol.
Notice no : FRBNF31427189
Exemplaires et cotes (2):
Tolbiac - Rez-de-jardin-magasin RES- J- 295 (2)
Tolbiac - Rez-de-jardin-magasin RES- J- 296

varhun Creative Commons License 2006.04.12 0 0 469
Auteur(s) : Tacite (0055?-0120?)
Titre(s) : [Taciti Opera ] [Texte imprimé]
Publication : (Venetiis : per Vindelinum de Spira, circa 1470.)
Description matérielle : In-fol.
Note(s) : Premier ouvrage connu avec des réclames, et premiere édition de Tacite. - Imprimé a Venise par Vindelin de Spire, vers 1470, et non, comme le dit Hain, par Jean de Spire en 1469:
Notice no : FRBNF31427187
Exemplaires et cotes (2):
Tolbiac - Rez-de-jardin-magasin RES- J- 621
Tolbiac - Rez-de-jardin-magasin RES- J- 622 
cyprus_people Creative Commons License 2006.04.11 0 0 468

Szóval tesztelték dendrokronológiával megkapták a pontos évet " 

 

Aha... 

 

lakmuszpapír kell hozzá?

Előzmény: lyesmith (465)
cyprus_people Creative Commons License 2006.04.11 0 0 467

gold coin with facing portraits of Nero and Agrippina the Younger on obverse, 54 CE
The legend reads “Agrippina Augusta, wife of the Divine Claudius, mother of Nero Caesar” (AGRIPP. AVG. DIVI CLAVD. NERONIS CAES. MATER). This coin was found among the victims at Herculaneum.
Naples, National Archaeological Museum (“Stories from an Eruption” exhibit). Credits: Barbara McManus, 2003
Keywords: aureus

 

Ezt elfogadom.)

cyprus_people Creative Commons License 2006.04.11 0 0 466

Válas sötét középkora;

 

A hatodik században hanyatlásnak indult a Nyugat-Római Birodalom, " 

 

Gondolom később osztán meg is bukott...

Mondjuk a 7. században (AD 476!)

Előzmény: lyesmith (465)
lyesmith Creative Commons License 2006.04.11 0 0 465
Ami nyilvánvalóvá teszi, hogy még mindig nem olvastad el a forrásomat. Véletlenül kihagytam egy szót. Szóval tesztelték dendrokronológiával megkapták a pontos évet majd a tesztelt fát radiokarbon vizsgálatnak is alávetették, hogy keresztbe legyen leellenőrizve. Ez adta a 2+-15 évet. Így lesz meg a három független különböző módszert használó teszt. Sok értelme van persze bármilyen forrást megadni, ha azt elolvasni nem vagy hajlandó, bemondásra meg nem hiszed el.
cyprus_people Creative Commons License 2006.04.11 0 0 464

Egy kis dendrokronológia;  

 

 

 

"Mivel a Hungár naptár kb. 200 évvel közelebbi párhuzamos középkori napfogyatkozásait ignorálták, kénytelen voltam egzaktabb bizonyíték után is nézni.

Így került látókörömbe az 1980-as években Mainz központjában (a Hilton hotel mellett) talált öt hajó roncsa, amelyet a rómaiak akkor építettek, amikor még azok óramű pontossággal járőröztek a folyón. Egymástól 20 mérföldnyire felállított állomások közt közlekedtek, reggel lefelé hajóztak a folyón, délután pedig felfelé. A barbároknak nehéz volt meglepetésszerű támadást indítani ezen ősi vízirendőrség vigyázó tekintete közepette.

Dr. Olaf Höckman archeológus megállapította az egyik hajóról, illetve az ahhoz felhasznált tölgyfáról, hogy CE 376-ból származik, és két részletének alapos vizsgálatából kiderült, hogy javításuk két különböző alkalommal, történt, először CE 386-ban, azután CE 394-ben. Mind az öt hajó békésen végezte be vízi pályafutását, egymás mellett, egy kikötőben leltek békésen megöregedve menedéket, miután a Rajna szép lassan megváltoztatta medrét. Én hiszek a dendrokronológusoknak, tehát a datálás dátuma jó! Csak akkoriban Septimius Severus, és Caracalla voltak a császárok!

A hagyományos AD 386 táján már más – nem békés – idők jártak a  Rajna vidéken; mindennapos volt a barbár betörés, Rando alemann herceg AD 368-tól folyamatosan fosztogatja Mainz vidékét…

  Tehát nincs értelme a vízirendőrségnek. Ha meg lett volna, akkor ezeket a hajókat felgyújtják, és nem maradtak volna fenn korunkig." (A végső visszaszámlálás, 12. old.) 

 

Szóval a dendrokronológia arról szól, hogy ott nincs +/-.... Ott pontos év van, amikor a fát kivágták, amelyből az áthídaló fagerenda készült... 

Remélem képes vagy megérteni... 

 

Előzmény: lyesmith (463)
lyesmith Creative Commons License 2006.04.10 0 0 463
1925±94 éves életkor döbbenetes pontossággal egyezik meg a történelmi feljegyzésbõl ismert 1918 éves tényleges életkorral."

Ez tényleg döbbenetes...


Ugye. Én is ezt mondom. Alig hét év eltéréssel állapították meg a Vezúv kitörésének idejét. Ráadásul a hibahatár is jóval kevesebb mint a te állítólagos 190 éves hiányod.
Azonkívül ha elolvasod a másik cikket abból kiderül, hogy hogy dendrokronológiával is igazolták a kitörés idejét és a dendrokronológiát megerősítette egy ellenteszt amely 2+-15 éves eltérést mutatott.
Vagyis három független teszt igazolja a kitörés idejét. Ezenkívül vannak százával régészeti bizonyítékok. És irodalmiak, amiket elvetsz, mint hamisítványokat.

A te oldaladon pedig ... lássuk csak... semmi. Azon kívül hogy kijelented hogy a bizonyítékok hamisítványok, és mellesleg teszed ezt mindenféle bizonyíték nélkül, egyetlen olyan állításod sem volt, amit valaki ne tudott volna megcáfolni.

Előzmény: cyprus_people (462)
cyprus_people Creative Commons License 2006.04.10 0 0 462

1925±94 éves életkor döbbenetes pontossággal egyezik meg a történelmi feljegyzésbõl ismert 1918 éves tényleges életkorral." 

 

Ez tényleg döbbenetes...

lyesmith Creative Commons License 2006.04.10 0 0 461
Természetesen a kálilúgnak az égegyadta világon semmi köze a Kálium-Argon kormeghatározási módszerhez.


Én a részemről befejeztem a vitát olyan dokumentumok hitelességéről amelyeknek az eredetijéhez nincs hozzáférésünk. Hála istennek erre már nincs is semmi szükség.

http://web.interware.hu/valas/Valas/hirek/arch/arar.htm

"A kutatóknak ez az új eredménye egyrészt azt jelenti, hogy az argon-argon kormeghatározási módszer most már 2000 éves történelmi leletektõl a Földnél is idõsebb, 4,5 millárd éves meteoritok anyagáig fantasztikusan széles skálán ad megbízható kormeghatározást, másrészt azt, hogy a több milliárd éves minták korának meghatározására alkalmas argon-argon módszer "összeér" a történelmi idõtávlatokban szokásos C-14, termolumineszcens és dendrokronológiai kormeghatározási módszerekkel, vagyis egységes idõskálát kaphatunk a néhány éves mintáktól a több milliárd évesekig."

Valamint mindenkinek figyelmébe ajánlom a
Aegean Dendrochronology Project-et amelynek célja a Kelet-Mediterráneumból származó famintákból egységes időskála összeállítása.

http://www.arts.cornell.edu/dendro/
http://www.arts.cornell.edu/dendro/HercPompCaptured.pdf
cyprus_people Creative Commons License 2006.04.09 0 0 460

Nem, mert a kálilúg, marókáli hasonlóan viselkedik mint a nátronlúg, marónátron...

 

Ráadásul több káliumklorid ment át a kezemen, mint amennyi Magyarország összes gyümölcsfájának műtrágyázásához szükséges 20 évig... 

Előzmény: csapó (459)
csapó Creative Commons License 2006.04.08 0 0 459
Nagyon zokon veszed, ha kálium az a "nátron" az argon mellett? :)
Előzmény: cyprus_people (445)
Törölt nick Creative Commons License 2006.04.07 0 0 458
Nem mondom, hogy sikerült bármiféle koherenciát találnom a mondataid és a gondolatsoraid között, de minden bizonnyal ez az én hibám...

Mi is fáj neked most a jelen pillanatban? Hogy nem voltak római térképek, illetve csak másolatban maradtak fent?
Voltak római térképek, ezt már megtárgyaltuk. A másolatokról nem vállalom a vitát, mert nem vagyok térképológus, veled ellentétben ugyebár...

Amúgy ha kedved van tájékozódgatni, olvasgass római itinereket, kellemes szórakozás. Ott megtalálod a helységeket, amiket keresel. Bár itt-ott nehézkes a latinja, de feltételezem, aki eredetiben olvassa Pliniust és Tacitust, hogy cáfolhassa, annak ez a legkisebb akadályt sem jelentheti.
Előzmény: cyprus_people (457)
cyprus_people Creative Commons License 2006.04.07 0 0 457
 "Amikor az ember csak 2-300 "kiesett" év után kutatgat, nem jók az ilyen slendriánságok, Nem IV.századi, bocs 12. századi másolat...
De nem lehet másolat, hiszen olyan helységek vannak feltüntetve, amelyek árulkodók! Ha már aktualizálták, akkor, Budát, Bécset, Szombathelyt is fel kell tüntetni. A régiségkereskedő szándéka igen is az volt, hogy jó pénzért eladja az "originált", sebtében csináltatott még két kopiet is. Abban az időben sem volt semmi, ekkora pergamentekercset gyártani. A rómaiakról egyáltalán nem tudjuk, hogy pergamenre is írtak volna. Persze, ha ez bizonyíték lenne..
A középkori királyok Frigyes császár! nem szerzett tudomást egy ilyen darabról? Azt jó helyen őrizni is kellett (400 év!)
A legendákat,hagyományokat hagyjuk!
Mátyás birtokában lehettek görög pariruszok papirusztekercsek, de a mi klímánkon nem érte volna meg a 19. századot se!"  (100-as hozzászólás)
Előzmény: Törölt nick (455)
cyprus_people Creative Commons License 2006.04.07 0 0 456
Előzmény: Törölt nick (455)
Törölt nick Creative Commons License 2006.04.07 0 0 455
Római térképek nem léteztek? Azért ez egy kicsit erős... Mondjuk úgy, hogy papairuszon és/vagy fatáblán, mert mozaik-térképek maradványai maradtak fent.
Előzmény: cyprus_people (454)
cyprus_people Creative Commons License 2006.04.07 0 0 454
De miért hamisítanának ilyet a 17. században? Római térképek nem léteztek, legalábbis nem maradt fenn egy sem.
Előzmény: lyesmith (453)
lyesmith Creative Commons License 2006.04.07 0 0 453
Mint egy hozzászólással előbb megemlítettem az eredeti képen nem római hanem olasz városok vannak.
Előzmény: cyprus_people (452)
cyprus_people Creative Commons License 2006.04.06 0 0 452

A különbség a 79es és a 1631 es kitörés között 20m hamu"

 

Jó, jó de honnan tudta a jezsuita, hogy hol vannak azok a korábban betemetett városok, hiszen a régészeti feltárások majd cak a 18. században kezdődnek... 

Előzmény: lyesmith (451)
lyesmith Creative Commons License 2006.04.06 0 0 451
Amely képekről rögtön a 294-es hozzászólásból kiderül, hogy hamisítvány, vagy a művész csinált egy olyan vátozatot is ahol a városok neveit a rómaira cserélte. Az eredeti:
http://www.swisseduc.ch/stromboli/perm/vesuv/icons/e1631beforeafter.jpg

Ahol is a városoknak tisztességes olasz nevük van.

A különbség a 79es és a 1631 es kitörés között 20m hamu
Előzmény: cyprus_people (450)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!