Nehogy már komolyan vedd, ralibátsi!
A kesckemétiről és a paraszról volt itt nagyba szó, sis nem akarta a többieket minősítgetni, és ezt ők értik is.
Na. :-)
nem kell mindent olyan komolyan venni még tigrincstôl sem. de megértelek, én is pont ugyanígy reagáltam volna... amúgy szerintem ô is örült volna, ha beugrasz...
bár nem akarok az ô nevében senkit sem hívogatni, mert tényleg nem tud 7-8 fôsnél nagyobb, számára ismeretlen társaságban leledzeni, én megkockáztatom, hogy talán legközelebb...addig mi meg úgyis találkotunk a szigeten!:)
jól van, nem tojnak oda, de szerinted mit visítozhatnak ezek össze egymás között hajnaltájban, amikoris délcegen hazalépdelsz?:)...biztos te vagy nekik a házimozirendszer, ezért vigyáznak rád:))
ez jó, ez engem is elképeszt, de elhiszem. a szüleim elôzô házára raktak fészket fecskék, illetve a mostani telkükön álló roggyant tetejű melléképület gerendái alá. soha semmilyen piszkot, gondot nem okoztak. (mondjuk, ha hullt volna is alá valamennyi "áldás", akkor se bántották volna ôket, az biztos)
tényleg, a mostani fecskékrôl: beköltöztek ebbe az épületbe, gyakorlatilag tavasztól ôszig csak miattuk van nyitva az ajtó, mert azon keresztül közlekednek. Most nagy gondban van mindenki: az épület romos, legalább a tetejét le kellene kapni, a födémet cserélni, na de mi legyen a fecskékkel? ha télen építenék át, meghagyva az eredeti gerendákat, meg azt az egy szál födémdeszkát, amihez a fészek tapad, akkor következô tavasszal visszatérnének-e?
örülj a fecskéidnek továbbra is, állítólag még szerencsét is hoznak...:)
szörnyû vagy. akkor miért nem rögtön azzal kezdted, hogy hozzád csak fecskelesre érdemes járni, b...off:)
mondjuk, miattuk tényleg érdemes lenne odamenni, persze csak napközben. nekem pl. a legelsô kedvenc madaraim. (gyerekkoromban a nagyszüleiméknél volt, a kertbe vezetô átjárónál, és mindig lestem ôket, aztán egyszercsak nem jöttek többet, de emlékszem, minden évben vártam, hátha...
átlag hányan üvöltöznek egy-egy szezonban, miközben jól összetojják a non-smokers only area-t?:)
akkor az tökjó.
mi az, hogy éhenfagyunk? elôször is, én már most látom, hogy ki fogok oda hurcolni legalább egy széket, meg a biztonság kedvéért egy plédet, italt majd zabrálunk bentrôl, aztán majd ha unatkozni kezdtek, kijöhettek utánunk...:p)
engem gyerekkoromban egyszer rávettek arra, hogy próbáljam ki a tejeskávémat sóval, mert tényleg finom...azóta gyanakvó vagyok az ilyen fehér izékkel szemben...:)) ellenben szerencsés felfedezést tettünk a konyhaszekrényben, nem igaz?:-)))