Hmm... egy picit utánadolvastam. Eszembe jutott még valami nagyon mocsok. Voltál te már nővel? Ha nem, sürgősen pótold be! Másképp fog kinézni az egész világ. Főleg benne a női egyedek. :) Már így is túl sokat agyalsz rajta. Élni kellene inkább, nem megérteni... arra ráérsz kicsit később.
"Valahol az is bennem volt, hogy féltem attól, hogy ha odaállok eléje, és tegyük fel, épp egyedül van, látszólag viszonozza, aztán egy hét múlva dob."
Őszintén, ezesetben nem jobb lenne most? :) 2 évvel előbbre lennél... Vajon ez hány kihagyott lehetőséget jelent?
"Van egy olyan gyanúm, hogy bizonyos szempontból tévedett velem kapcsolatban. Ha fel is merült benne, nem hitte el, hogy esetleg nem a külsejébe szerettem bele."
Hát, ha tényleg beszélgettetek, mondjuk nem csak az időjárásról :), akkor nem valószínű, hogy tévedett: vagy nem is érdekelte és mint csak egy kellemes ismerőssel beszélt veled, vagy ha érdekelte, akkor én biztos vagyok benne, hogy úgy igyekezett terelni a beszélgetést, hogy megtudja az igazat. Ahogy így a néhány szóból ki lehet következtetni, ez bizony egy okos nő. Azok pedig megszerzik maguknak, ami kell.
"Meg akarnám-e dönteni? Azonnal?
Hm... Nem. Érezze, hogy nem csak erről van/volt szó."
Nem. TE meg akarnád-e tenni? Nem azért, hogy ő mit érezne, jó lenne-e neki, mit gondolna. Miattad kérdezem, NEKED kellene?
Neki többnyire már férfi kell. Érettség, egzisztencia, miegymás. Na ja. Valahol az is bennem volt, hogy féltem attól, hogy ha odaállok eléje, és tegyük fel, épp egyedül van, látszólag viszonozza, aztán egy hét múlva dob. Mert megjelenik a képben egy elsősorban egisztenciális szinten jobb.
Még valami. Van egy olyan gyanúm, hogy bizonyos szempontból tévedett velem kapcsolatban. Ha fel is merült benne, nem hitte el, hogy esetleg nem a külsejébe szerettem bele. Az is fontos. De nálam tudom, hogy a külsőnél fontosabb a belső. És állítom, sőtmitöbb tudom, hogy nem a külseje volt az elsődlegesen vonzó számomra.
Meg akarnám-e dönteni? Azonnal?
Hm... Nem. Érezze, hogy nem csak erről van/volt szó.
Túl nagy volt a korkülönbség. Egy ilyen "idős" (dehogy idős, a legjobb korban van :) nő már kicsit másképpen szemléli a világot. Higgadtabb.
Ebből nem lesz barátság. Nem lehet. Akkor lehetne esetleg, ha továbbléptetek volna a plátói szintről. Bár szerintem egyébként is, ha bármelyik fél részéről van szexuális vonzalom, akkor férfi és nő között nincs (csak) barátság. Az csak időhúzás és szenvedés. :)
"Én is éreztem rajta, hogy nem csak kollégaként figyel (nagynéha)."
A nőknek kell az a kis finom visszajelzés a férfiaktól, hogy vonzóak, kívánják őket, még akkor is, ha éppen van társuk. Talán erről (is) lehetett szó.
"Szint: Az ok egyszerű, önbizalomhiánynak hívják..."
Gondolom ezt ő is megérezte és ezért (sem) lépett helyetted. Nem valószínű, hogy egy önbizalomhiányos fiúra (bocs) van szüksége egy 32 éves nőnek. Neki többnyire már férfi kell. Érettség, egzisztencia, miegymás.
Az, hogy neked nem fáj, szerintem nem sokat jelent. Kicsit közönséges leszek: ha meglátnád, meg akarnád még dönteni?
Ui.: Bocsánat, ha a lelkedbe gázoltam volna, bár ha jól sejtem, tanultál már belőle és majdnem túl vagy rajta.
Az nem lehet, mert "vele" nem ott találkoztunk utoljára, hanem még utána is, ugyan abban az egységben, egy másik bulin.
Vagy lehet (sőt valószínű), de akkor rosszul emlékszik.
Kedves Tigris, kb. egy éve, hogy nem használja az előző nickjét ?:)
hentesfiju, nem fair igy lerázni senkit.
én pölö megmondtam volna: ide figyelj, unott pofával bólogató, félszemmel az óráját leső fáraccságtól beszűkült szemű zombikkal csak addig vagyok hajlandó beszélgetni, mig meg nem hivnak egy italra (max 2percen belül) és utána lépek mert meg akarom keresni az alfahimeket. :))))
Fontos infó: 8 évvel idősebb nálam, én 24 ő 32.
És még valami a végéhez. Már nem fáj, ha eszembejut ez az egész. Szerinted átalakulhat egy ilyen barátsággá? Nem utáltam meg, és szvsz nem tettem olyat, amiért megutálhatott volna.
Hát, a gyomrom már nem szorul össze, nem igazán tudom meghatározni mit is reagálok, ha eszembejut. Hogyismondjam, asszem ez egyszerűen öröm, örülök, hogy megismertem. És nem.... nem hiányzik.
Tudott róla, csak nem tőlem, hanem magától. Érezte és látta rajtam. Mondta.
A 2. sor biztos. A 4. nagyon valószínű. Én is éreztem rajta, hogy nem csak kollégaként figyel (nagynéha).
Szint: Az ok egyszerű, önbizalomhiánynak hívják...
Azt mondta a végén, hogy egyértelműen úgy érzi, hogy egyszerűen nem működne.
Nálam pl. az egy elég biztos jel, hogyha eszembe jut az a valaki és már nem szorul össze a gyomrom. Azt, hogy nálad mi jelzi, az tőled függ. Más meg nem tudja mondani. Ill. az biztos, hogyha rágondolsz és nem hiányzik, akkor elhamvadt már az a tűz.
Nem túl valószínű, hogy ezzel megsértetted volna. Inkább értetlenül nézhet(ett), honnan ez a sok érzelem, ha csakugyan 2 évig nem tudott róla. Nem is sejtette?
Mondjuk a 2. és 4. sor utal némileg a dolog talán nem is annyira egyoldalú részére... Mennyire volt, avagy mennyire nem az?
Egyébként meg szabad tudni, miért maradt meg plátói szinten?
Az előzmények: Részemről csaknem 2 éves plátói szerelem. Ő időközben férjhezment. Nemtom miért elmondtam mit érzek. Beszélgettünk. Sokáig nagyon fájt. Elmúlt. A fájdalom biztosan. Az életem visszatér a régi kerékvágásába. A szerelem végét vajon mi jelzi?
Egy kérdés:
Elküldtem neki ezt, és komolyan is gondoltam.
"
Köszönöm, hogy felnőttet csináltál belőlem.
Köszönöm, hogy elfogadsz olyannak, amilyen vagyok.
Köszönöm, hogy kihoztad belőlem az első igazán mély szerelmet.
Köszönöm, hogy férfiként nézel rám.
Köszönöm, hogy van egy Nő, akire mindörökké szeretettel gondolhatok...."
Na, megsértettem, vagy nem?
Tudom, hogy őt is bántotta ez az egész, nem akart nekem fájdalmat okozni. Igen, én okoztam magamnak.
Húha. A szituációt már beazonosítottam. De hogy maga ki lehet ?:)Holnapig gondolkozom rajta.
(Mellesleg úgy örülök, hogy nem hagyott itt szó nélkül! Olyan kínos lett volna...:))
Bevallom, megfordult a fejemben, de aztán hosszadalmas önvizsgálat után úgy döntöttem, hogy ennyire azért nem tecchetett neki egy unott pofával bólogató, félszemmel az óráját leső, fáracságtól beszűkült szemű zombi, lett légyen egyébként bármekkora alfahím is :DDDDD
Mindenesetre nem bántam meg, hogy felvetettem itt a kérdést, hiszen NEMNULLA!!!!!!! vérmes kedves Asztaltársat ismerhettem meg ezáltal, akiknek rövid, ámde heves közreműködését ezúton is szeretném illő tisztelettel megköszönni. A továbbiakban úgyvélem, együtt szurkolhatunk a Tigris és (elfelejtettem a nevét és bekket kéne nyomni hozzá sajnálom) egymásratalálásának.
Te, és az nem lehet, hogy eccerűen teccetté nekije, oszt télleg nem értette, mijafrancér' menté el egy büdös bükk nékül? Arra nem gondútá, hogy így nem puffog magába bele, hanem egyenyesen mekkérdi, hogy mibajod vót, oszt nem marad benne tüske?
Értem, akkor csatlakoznom kell Szilvához, csak arról lehet szó, hogy Te egy tökéletes pasi vagy, minden nőnek álma, akiért érdemes mindent elviselni. Szerencsés lesz az a lány, akinél egyszer ott maradsz...:))
Értsd már meg kedves, itt nem arról van szó, hogy elhatároztuk, hogy téged kivesézünk és elmondunk mindennek, egyszerűen hülyeség, amit a topiknyitóban kérdezel.
uhuhuh, jellembeli fogyatékosságaim is napvilágra kerültek hát, hála a tisztelt Topiktársak kíméletlen élveboncolásának.
Mindazonáltal szeretném megjegyezni, hogy amennyire én az eféle zenés-táncos szórakozóhelyek etikettjét ismerem (:DD), egy ilyenfajta felszínes ismeretség, ami azon a helyen szövődött egy héttel azelőtt, nem indokolja, hogy a PARTNEREK egymás lelkiéletének ilyen mérvű boncolgatásába menjenek bele, hogy hát akkor jaj mivel bántotta meg egyik a másikat. Talán egy kimért, udvarias biccentés is elég lett volna nemde?
Szia! Hát, hogy a témával is foglalkozzunk: szerintem maga a kérdés sem helyes. Nem hinnén, hogy - akár a konkrét eset alapján - ez igaz lenne. Azt már inkább, amit valaki itt korábban megpendített, hogy csupán arról van szó, hogy a lány nem akart olyan udvariatlan lenni, mint te voltál és nem azt kérdezte, hogy "Miért voltál olyan paraszt, hogy köszönés nélkül elmentél?". Végül is se kutyája, se macskája nem vagy, mi alapján csesszen le az első körben. Viszont nem egy gyáva nyuszi, hogy amikor legközelebb összetalálkoztok, akkor úgy csináljon, mintha nem vett volna észre. Egyszerűen ő a bátrabb és őszintébb kettőtök közül. Ennyi.
Akkorhát - mivel úgy látom, hogy nem nyilvánvaló a különbség - megkérnék mindenkit, hogy szerény személyem helyett az általan felvetett kérdéscsoportra legyen szíves reflektálni, ha már feltétlenül úgy érzi, hogy feszíti valami belülről és kényszeríti, hogy billentyűzetet ragadjon. Hálásan köszönöm ;******
Terítéken volt már az életkorom, a külsőm, mindössze a felvetett kérdésre nem kaptam választ, milyen kár.
Ha nem sakkedzésről megyek bulizni, akkor nem leszek fáratt, vagy nem megyek kétszer ugyanarra a helyre, vagy nem kezdek el beszélgetni senkivel, vagy mi lesz akkor?
Szerintem Te annyira nagyon qrvajó fickó lehetsz, hogy a csaj bármit hajlandó elnézni, csak emeld rá mégegyszer a tekinteted.
Valószínű erről lehetett szó.
